A másik oldalon magyar versek portugál átiratai, műfordításai szerepelnek, hasonlóan csonkán és rejtélyesen, mint az első oldalon. Az első tábla itt egy kicsit kivételt képez: ezen Petőfi egyik verse teljes egészében, egy másik erősen töredékesen szerepel. Az első vers az egyetlen, ami teljes terjedelmében szerepel:

PETŐFI SÁNDOR: SZABADSÁG, SZERELEM

SZABADSÁG, SZERELEM!

E KETTŐ KELL NEKEM.

SZERELMEMÉRT FÖLÁLDOZOM

AZ ÉLETET,

SZABADSÁGÉRT FÖLÁLDOZOM

SZERELMEMET.

SÁNDOR PETŐFI: LIBERDADE, AMOR

AMOR E LIBERDADE!

AMBOS ME PELA LIBERDADE SACRIFICO

O MEU AMOR.

Ezután egy másik verse kezdődik el ugyanezen a táblán: A nép nevében.

PETŐFI SÁNDOR: A NÉP NEVÉBEN

MÉG KÉR A NÉP, MOST ADJATOK NEKI!

VAGY NEM TUDJÁTOK, MILY SZÖRNYŰ A NÉP,

HA FÖLKEL ÉS NEM KÉR, DE VESZ, RAGAD?

NEM HALLOTTÁTOK DÓZSA GYÖRGY HIRÉT?

IZZÓ VASTRÓNON ŐT ELÉGETTÉTEK,

DE SZELLEMÉT A TŰZ NEM ÉGETÉ MEG,

MERT AZ MAGA TŰZ; ÚGY VIGYÁZZATOK:

ISMÉT PUSZTÍTHAT E LÁNG RAJTATOK!

SÁNDOR PETŐFI: EM NOME DO POVO

O POVO AINDA PEDE, DAI LHE AGORA!

SABEIS COMO É TERRIVEL QUANDO SE REVOLTA.

QUANDO EM VEZ DE PEDIR AGARRA E ARREBATA?

NAO OUVISTEIS FALAR O GYÖRGY DÓZSA?

FOI SENTADO POR VÓS NUM TRONO DE FERRO EM BRASA,

MAS NÃO QUEIMOU O SEU ESPÍRITO ESSE FOGO

POIS ERA O PRÓPRIO FOGO. CUIDADO,

AQUELAS LINGUAS PODEM DEVORAR-VOS!

(...)

(FORD.: YVETTE K. CENTENO)

A középső, székek feletti hosszú szakasz itt is három részből áll. A legelső dupla trükkös: nem csak a sortörések nincsenek jelezve, hanem a vers itt nem is itt kezdődik, hanem az utolsó táblán, és itt csak folytatódik! A vers: József Attila: A Dunánál c. verse, a teljes szöveget majd lejjebb megtalálod. Most menjünk tovább!

A nyolcadik vers költőjét is könnyű kitalálni, a nagyobb betűmérettel (4 csempéssel) szedett ADY / YDA betétnek köszönhetően. Ez a verse kevésbé ismert:

ADY ENDRE: ELILLANT ÉVEK SZŐLŐHEGYÉN

TORT ÜLÖK AZ ELILLANT ÉVEK

SZŐLŐHEGYÉN S VIDÁMAN BUGGYAN

TORKOMON A SZÜRETI ÉNEK.

ÓNOS, CSAPÓ ESŐBEN ÁZOM

S VÖRÖS-KÉK SZŐLŐLEVELEKKEL

HAJLÓ FEJEM MEGKORONÁZOM.

NÉZEM A TÉPETT VENYIGÉKET,

HAJTOGATOM RÉSZEG KORSÓMAT

S LASSAN, GŐGGEL MAGASRA LÉPEK.

A CSÚCSON MAJD TALÁN MEGÁLLOK.

FÖLDHÖZ VÁGOM A BOROS-KORSÓT

S VIDÁM JÓÉJSZAKÁT KIVÁNOK.

ENDRE ADY: NA VINHA DOS ANOS FANADOS

FESTEJO NA VINHA DOS ANOS

FANADOS E, EM MINHA GARGANTA,

BROTA O CANTO VINDIMO, UFANO.

A CHUVA DE ESTANHO ME ADENSA;

COM PAMPANOS VERMELHO-AZUIS

CINJO MINHA CABEÇA PENSA.

CONTEMPLO TRAPOS, DE SARMENTO,

ENVERGO MINHA JARRA TONTA

E SIGO ACIMA, ALTIVO E LENTO

TALVEZ PARE NO CIMO, LAN ÇO

AO CH ÃO MINHA JARRA DE VINHO,

DESEJO A TODOS BOM DESCANSO.

(FORD.: ÉGITO GONÇALVES)

Utána pedig Petőfi verse következik a következő adag csempén.

PETŐFI SÁNDOR: AZ ÁLOM

AZ ÁLOM

A TERMÉSZETNEK LEGSZEBB ADOMÁNYA.

MEGNYÍLIK EKKOR VÁGYINK TARTOMÁNYA.

MIT NEM LELÜNK MEG ÉBREN A VILÁGON.

ÁLMÁBAN A SZEGÉNY

NEM FÁZIK ÉS NEM ÉHEZIK,

BIBOR RUHÁBA ÖLTÖZIK,

S JÁR SZÉP SZOBÁK LÁGY SZŐNYEGÉN.

ÁLMÁBAN A KIRÁLY

NEM BÜNTET, NEM KEGYELMEZ, NEM BIRÁL...

NYUGALMAT ÉLVEZ.

ÁLMÁBAN AZ IFJU ELMEGY KEDVESÉHEZ,

KIÉRT EPESZTI TILTOTT SZERELEM,

S OTT OLVAD ÉGŐ KEBELÉN. -

ÁLMAMBAN ÉN

RABNEMZETEK BILINCSÉT TÖRDELEM!

SZALKSZENTMÁRTON, 1846. MÁRCIUS 10. ELŐTT

PETŐFI SÁNDOR: O SONHO

O SONHO

É O DOM MAIS BELO DA NATUREZA.

ABRE O PAÍS DOS DESEJOS

PARA ENCONTRARMOS NELE

TUDO O QUE FALTA Á NOSSA VIDA.

EM SONHOS

O POBRE N ÃO PASSA FOME NEM FRIO.

ANDA VESTIDO DE PÚRPURA

SOBRE A MOLE ALCATIFA DE BELAS SALAS.

EM SONHOS.

O REI NÃO JULGA, NÃO CASTIGA, NÃO CONCEDE PERDÃO...

SABOREIA A CALMA.

EM SONHOS O ADOLESCENTE ENCONTRA A SUA AMADA

POR QUEM SOFRE DE UM AMOR PROIBIDO

QUE LHE ARDE NO PEITO E O CONSOME.

EU, NOS MEUS SONHOS,

ROMPO AS CADEIAS DOS POVOS ESCRAVIZADOS!

(FORD.: YVETTE K. CENTENO)

Az utolsó vers pedig a már említett A Dunánál - csak a vers furcsa módon itt, az utolsó táblán kezdődik, és középen folytatódik, ráadásul pont az összeköttetést jelentő szónál még egy hiba is van (egy E betű helyett egy kagylóforma díszcsempe szerepel, betű nélkül). Itt egy kicsit megakadtunk a műfordításnál - ugyanis nagyon úgy tűnik, mintha Hárs fordítása lenne ez is, de versenként 2-3 sor nem stimmel. A többi sor viszont pontosan stimmel. Talán a műfordító valamikor átdolgozta a saját fordítását? Nem tudom. Itt most a vers három nagy szakaszából az elsőt közlöm. A cessou szónál ugrunk a jobb oldali tábláról a középső tábla bal felső sarkába - ezt a szót jelöltem kékkel.

JÓZSEF ATTILA: A DUNÁNÁL

A RAKODÓPART ALSÓ KÖVÉN ÜLTEM,

NÉZTEM, HOGY ÚSZIK EL A DINNYEHÉJ.

ALIG HALLOTTAM, SORSOMBA MERÜLTEN,

HOGY FECSEG A FELSZÍN, HALLGAT A MÉLY.

MINTHA SZÍVEMBŐL FOLYT VOLNA TOVA,

ZAVAROS, BÖLCS, ÉS NAGY VOLT A DUNA.

MINT AZ IZMOK, HA DOLGOZIK AZ EMBER,

RESZEL, KALAPÁL, VÁLYOGOT VET, ÁS,

ÚGY PATTANT, ÚGY FESZÜLT, ÚGY ERNYEDETT EL

MINDEN HULLÁM ÉS MINDEN MOZDULÁS.

S MINT ÉDESANYÁM, RINGATOTT, MESÉLT

S MOSTA A VÁROS MINDEN SZENNYESÉT.

ÉS ELKEZDETT AZ ESŐ CSEPERÉSZNI,

DE MINTHA MINDEGY VOLNA, EL IS ÁLLT.

ÉS MÉGIS, MINT AKI BARLANGBÓL NÉZI

A HOSSZÚ ESŐT - NÉZTEM A HATÁRT:

EGYKEDVŰ, ÖRÖK ESŐ MÓDRA HULLT,

SZÍNTELENÜL, MI TARKA VOLT, A MÚLT.

A DUNA CSAK FOLYT. ÉS MINT A TERMÉKENY,

MÁSRA GONDOLÓ ANYÁNAK ÖLÉN

A KISGYERMEK, ÚGY JÁTSZADOZTAK SZÉPEN

ÉS NEVETGÉLTEK A HABOK FELÉM.

AZ IDŐ ÁRJÁN ÚGY REMEGTEK ŐK,

MINT SÍRKÖVES, DÜLÖNGŐ TEMETŐK.

JÓZSEF ATTILA: NO DANÚBIO

SENTADO NA MAIS ALTA PEDRA DO MOLHE

VIA FLUTUAR AS CASCAS DE MELANCIA.

PENSANDO NO DESTINO, MAL NOTAVA

COMO AS ONDAS SUSSURRAM E O FUNDO

SILENCIA. COMO SE MIM SAÍSSE,

SÁBIO ERA O DANÚBIO, CONFUSO E GRANDE.

A ONDA, COMO OS MÚSCULOS HUMANOS

QUE LIMAM, CAVAM, CIMANTAM, MARTELAM,

MOVIA-SE, SALTAVA E AMORTECIA,

RODOPIAVA LIVREMENTE. EMBALAVA-ME

COMO MINHA MÃE, CONTANDO HISTÓRIAS

E LAVANDO TODA A ROUPA DA CIDADE.

A CHUVA COMEÇOU A CAIR, DEPOIS CESSOU

DE UM MOMENTO PARA OUTRO, INDIFERENTE.

E EU, COMO QUEM OLHA DE UMA GRUTA,

A CHUVA INFINDÁVEL OLHAVA O HORIZONTE

CAINDO SEM TRÉGUAS, INSENSÍVEL,

ESCURECIA O PASSADO, ANTES MULTICOR.

MIRAVA A REGIÃO SOB A CHUVA INFINDÁVEL

QUE A FUSTIGAVA E QUE, INSENSÍVEL,

ESCURECIA O PASSADO, ANTES MULTICOR.

O DANÚBIO CORRIA. COMO UMA CRIANÇA

NO SEIO FECUNDO DE MÃE PENSATIVA

AS ONDAS BRINCAVAM E, ALEGRES,

PARECIAM ÁS VEZES RIR PARA MIM,

NO DECURSO DO TEMPO, TR ÊMULAS

COMO O RUIR DE PEDRAS TUMULARES.

(FORD.: ÉGITO CONCALVES)

(FORD.: ERNESTO JOSÉ RODRIGUES)

József Attila, 1936-ban, május vége felé írhatta ezt a verset, és a Szép Szónak "Mai magyarok, régi magyarokról" című júniusi különszámában jelent meg.

Végül a betűcsempék keletkezéstörténetét is elmesélem, ahogy az megírva található a Népszabadság Budapest mellékletének 1995. június 27-iki, keddi számában, a III. oldalon. A BKV egy küldöttsége az Európai Kulturális Hónap keretében Lisszabonban járt, ami Budapest egyik testvérvárosa. Ott persze felvették a kapcsolatot a helyi tömegközlekedési vállalat vezetőivel, és a tárgyalások végén kaptak egy ajánlatot, hogy a lisszaboni vállalat Budapestnek ajándékozná a portugál festő egyik művét. (A cikk szintén 3-3 versről beszél, ez, mint láttuk, téves.) João Vieira hamarosan Magyarországra látogatott, végigjárta a metró állomásait, s úgy találta, hogy mozaikja elhelyezésére az észak-déli metró Deák tér állomásának középső falai lennének a legalkalmasabbak. A terv ezután a főváros illetékes bizottsága elé került, akik kikérték a Budapest Galéria véleményét. Szőllőssy Ágnes művészettörténész úgy vélte, hogy a gesztus nemes, de az elhelyezés nem szerencsés, mivel a betűzgetéshez, a rejtvényfejtéshez hosszan kellene elidőzni a feliratok előtt, erre azonban az állomás szűk és forgalmas terében az utasnak nem lesz lehetősége. Ezért más helyszín felkutatását javasolta. A BKV viszont azzal érvelt a már korábban megbeszélt helyszín mellett, hogy új hely esetén újra ide kellene utaztatni a művészt, a csempék ugyanis az adott helynek megfelelő formában és méretezéssel készülnek. Mint tudjuk, a végleges helyszín a Deák tér maradt. A csempéket Lisszabonban égették ki, a BKV-ra csak a felszerelés feladata maradt. Egy portugál honlapon megrendelhető a csempékről szóló 28 oldalas füzet, a BKV viszont legjobb tudomásom szerint semmit nem adott ki ez ügyben a mai napig.

A csempéknek van egy "testvére" is. Ez Brüsszelben, a Parvis de Saint-Gilles állomáson látható (Premetro vonal):

Az alkotást Francoise Schein készítette, és a csempéken a cikkcakkozó vonal nem a tőzsdére utal, hanem Európa országainak határvonalainak kiterített változata. A betűcsempéken pedig az Emberi Jogok Nyilatkozatának teljes szövege olvasható. A lisszaboni metró díszítményeinél egy kis magyar kapcsolat is van: a Rato állomás falán a magyar származású Szenes Árpád alkotása látható: festményét Manuel Cargaleiro ültette át falicsempékre.