Fővárosi Blog

Domus, azaz ház

2009. március 13. - fovarosi.blog.hu

Idén ünnepli 60 éves fennállását a Domus - már ha hozzávesszük az elődjét is.

domus-regi1.jpg

A Domus Áruház újkorában

Az 1949-ben alapított Bútorértékesítő Vállalat utódjaként, 1974-ben nyitotta meg első áruházait. 16 áruházból álló hálózatot hoztak létre az országban. Többek között Kaposvár, Miskolc, Kecskemét, Veszprém, Eger, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Pécs, Szolnok, Szeged, Győr, Debrecen, Székesfehérvár gazdagodott Domus áruházzal. A rendszerváltás után lassú felmorzsolódás lett a Domus sorsa: van, amelyik ma hipermarketként üzemel, van, amelyik kínai áruházzá vált. (Ma 7 áruház van: Budapest, Gyõr, Kecskemét, Siófok, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém, plusz a webáruház.) A zászlóshajónak számító, legelső és legnagyobb Domus megépülte óta profilváltás nélkül és folyamatosan üzemel.

domusaruhaz-1974-fortepan_hu-41171.jpg

A budapesti és a székesfehérvári Domus tervezői az IPARTERV-nél Lázár Antal (1941- ) és Reimholz Péter (1942- ) voltak. Lázár Antal főbb munkái között találjuk a máig befejezetlen lágymányosi Tüskecsarnokot, a népligeti autóbusz pályaudvart, a Corvinus Egyetem új tömbjét, és a BME Q épületét (építés alatt, tervezés: 2007) is. Reimholz Péter a már említetteken kívül főbb művei között említhetők: Videoton gyár (Székesfehérvár, 1975-91), Magyar Iparművészeti Főiskola kollégiuma (1991), Hapimag apartmanház a Budai Várban (1992), a Siemens 3/A irodák (1999, Lázár Antallal), a Collegium Budapest Raoul Wallenberg épülete (2000) és a Sun Palace (2007-2008).

Mies van der Rohe 1967-es írása szerint az építészet alapja a funkció, a szerkezet és a forma egysége, de ezt egy negyedik dimenzióként kiegészíti a rugalmasság, az átalakíthatóság igénye. Ezt pedig sűrű alátámasztások nélküli tágas terekkel lehet kielégíteni. A tervezők olyan épületet álmodtak ide, amely képes részlegesen megváltozni: új belső térelosztással működni. Az áruház belső tereit jól ketté lehet választani: az eladóterek rugalmasan alakítható módon épültek meg, míg a kiszolgálóhelyiségek nem flexibilis módon, vasbetonból és téglából készültek el. A kiszolgáló és a kiszolgált terek kettéválasztása Louis I. Kahn és Tange Kenzo építészetében is megfigyelhető, az ő építészetük (is) szolgáltatott Reimholzéknak példákat.Az eladótér rugalmas berendezési lehetőségének alapjai a nagy fesztávot átívelő födémek, amelyek a teret tágassá, törések nélkülivé teszik. A rugalmasság igénye ugyanakkor a megrendelői bizonytalanságból is eredt: a Domus lánc ugyanakkor volt kialakulóban, mint amikor az áruházat kellett megtervezni és kivitelezni, így sok volt a megválaszolatlan kérdés. Ez azonban a tervezőknél nem meghátrálást kényszerített ki, hanem ötletességgel előremenekültek: az elvárt rugalmasságot beépítették az új épületbe.

domus-regi5.jpg
Az épület két fő oldalán kétféle arcát mutatja. A Hungária körúti oldalon felfelé haladva szintenként kifelé lépcsőző főhomlokzat mintha a magyar származású Marcel Breuer Whitney Museum-ának (1963-66) szelídebb újrafogalmazása lenne. A konzolos szerkezetek sokszor könnyű és szinte súlytalan hatásúak. A terhelést a függőleges oszlopok viselik, az oldalfalak változatosan, könnyedén alakíthatóak, mivel nem teherhordók. Ez teszi lehetővé a fal emeletenkénti kifelé lépcsőzését, a fizikai törvényeknek látszólag ellentmondó homlokzatot. A konzolok a vasbeton kínálta építészeti szabadságot hirdetik. A bátorság mögött természetesen a megfelelő ellensúlyok és támaszok jól kiszámított rendszere áll. Az építés során készített archív felvételeken jól látszanak a vasbeton magok, és az ezek nyílásaiba 3 méterenként betolt 21 méter hosszú acél gerendák, amelyek a födémek tartói. A Lehel úti vasbeton magba személyzeti lépcsőház, öltözők, személyzeti étkező és egy trafóház került, a középső magban felvonók, mozgólépcsők és lépcsők találhatók, míg a Tar utcai magban kisebb irodahelyiségeket és toaletteket helyeztek el. Ezzel a kialakítással a magok közötti területek rugalmasan alakíthatóak.

A Lehel út felé a homlokzat szerény mértékben megtörik. Ennek érdekes történelmi oka van: az áruház építésekor még élt egy olyan terv, hogy kétszintessé alakítsák a Róbert Károly körutat, és a felső szintről ezen a sarkon kanyarodott volna le egy sáv a Lehel útra. Az áruház ehhez igazodva lett a Lehel út felé enyhe törésű, a körút felé pedig lépcsőző - helyet kellett hagyni a soha meg nem épült felüljáró lehajtójának. Ha ez megépült volna, a járdát is be kellett volna szorítani az épület alá, ezért a Tar utca felé eső pengefal alja vasbeton helyett téglából készült, hogy áttörhető legyen. (Ma ebben a nyílásban bankautomata található.) Az oldalsó homlokzatokon látható "vonalkódos" ablakkiosztás (Nota bene: 1974-ben Magyarországon még nem is használtak vonalkódot...) napjaink építészetében ismét népszerű lett, gondoljunk csak Daniel Liebeskind ferdén vágott vékony ablakaira, vagy akár az Akácfa utca 60. alatti, Reimholz Péter tervezte automata parkolóház ablaksorára. A burkolat is igyekezett a belsőt letükrözni: a semleges csarnokokat szerelt lapburkolat, a keskeny plasztikus részeket mozaik burkolta. Sajnos a mozaik 6-8 év elteltével elkezdett leválni, ezt eternit lapokból álló glasal burkolatra cserélték. Eltűnt az óriási, 48 méter hosszú (!) fényújság is, és az eredetileg üvegtéglás lépcsőház is sima üveglaposra változott. Ezzel együtt is a kivitelezés minősége messze meghaladta a kor színvonalát, különösen színvonalasra sikerült a kiratatként is szolgáló bejárati portálsor. A mai feliratok, reklám-molinók már inkább belerombolnak az összképbe, nem illeszkednek az épülethez.

Az épület nemzetközi szinten is pozitív visszhangjára példa, hogy az NSZK-ban kiadott Deutsche Bauzeitschrift két oldalas illusztrált cikkben számolt be az épületről. (1976/6. szám)

Az itt árusított termékekről pedig itt egy korabeli Domus reklám:

 

Források:
http://www.infobazis.com/?id=57040&page=detail
http://www.fotex.hu/page/companies/domus
http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1823&Itemid=128
http://hu.wikipedia.org/wiki/Reimholz_P%C3%A9ter
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epiteszek.php?linkid=85
http://arch.eptort.bme.hu/10/10simon.html
http://www.mn.mno.hu/portal/520900
Szegő György - Haba Péter: 111 év, 111 híres ház. B+V Lap- és Könyvkiadó, 2003, p. 176
Magyar Építőművészet, 1974/6. p. 56-59.
Magyar Építőművészet, 1977/1. p. 60-61

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr171760670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.