A Budapesti Olimpiáért Mozgalom honlapjának fejléce. (Forrás)

2008 december 18-án a fővárosi közgyűlés elfogadta az Olimpia Törvény tervezetét. Ez alapján elkezdődhet a felkészülés arra, hogy 2011-ben megpályázzuk a 2020-as olimpia rendezését. Tehát hamarosan felállhat a Pályázat Előkészítő Bizottság.

Először 2002-ben, a választási kampányban merült fel az ötlet, hogy Budapest adjon be pályázatot nyári olimpia megrendezésére. Azóta volt már szó a 2012-es, a 2016-os és a 2020-as olimpiáról is. A PriceWaterhouseCoopers pedig hosszas tanulmányt is készített. Az óriásberuházás az érintett vállalkozóknak óriási üzletet jelentene: rengeteg megrendelés, ráadásul meglehetősen jó pozícióból, hisz egy elnyert pályázat után már szorít a határidő, tehát a költségnövekedéseket is jól át lehet nyomni. Az athéni olimpia erre jó példával szolgált: a késedelmes kivitelezés kis híján az olimpia megbukását hozta, a összköltség pedig végül 75 százalékkal haladta meg az eredetileg betervezettet.

Reklám az athéni olimpia idejéből.

Egy olimpia egy sor olyan építmény megvalósítását is kikényszerítené, ami utána nehezen utóhasznosítható. Ezzel szemben a megrendezés mellett érvelők azt állítják, hogy ezek egy része a rendezés után elbontható, más része pedig más funkcióban tovább használható: a sportcsarnok bevásárlóközponttá, az olimpiai falu lakóparkká válhat a rendezvénysorozatot követően. A kapcsolódó közlekedési beruházások, felújítások pedig többnyire amúgy is indokoltak - állítják.

Egy olimpia nyilván sok munkahelyet is teremtene a megvalósítás előtt és alatt. Azt követően viszont annál nagyobb lehet a visszaesés, így egy olimpia rendezése afféle államilag finanszírozott gazdasági lufivá is válhat. Persze nem csak az állam, a magántőke is lehet beruházó - egy ekkora beruházás erre is rengeteg alkalmat teremt. Csakhogy, mondják az ellenzők, a magántőke nem fog a két szép szemünkért dolgozni, hanem csakis jól megtámogatott (értsd: egyoldalú) szerződéseket fog aláírni, és zsíros profit garantálása mellett lesz csak hajlandó beruházni. És ehhez jön még hozzá, hogy a Pécs 2010 projekt vagy a 4-es metró építése körüli gondok nem éppen azt mutatják, hogy az ország felkészült lenne egy ezeknél nagyságrenddel nagyobb projekt véghezvitelére.

A már említett PWC tanulmány szerint a megrendezés maga és a várható bevételek egyaránt 460 - 460 milliárd forintra taksálhatók. Ehhez viszont hozzájönnek még a beruházási költségek. Amit meg kellene építeni: 1 központi stadion, 4 labdarúgó stadion, 11 fedett csarnok és 16 speciális sportlétesítmény. Ezek a sportcélú építmények, ehhez jön még hozzá egy 16 ezer fős olimpiai és egy 17 ezer fős médiafalu létesítése. Az olimpia mellett érvelők szerint mindez nagyban fellendítené hazánk sportját és gazdaságát: az olimpiai és a médiafalu lakóparkká válhat, fejlődhet a dunai hajózás. Az olimpiai létesítmények és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése 513 milliárd forintot vinne el, ehhez még további 4646 milliárd forint infrastrukturális beruházásra lenne szükség Budapesten és Magyarország egyéb részein. A legfontosabbak: több mint 300 km autópálya és 400 km gyorsforgalmi út, 25 km metró (4-es és 5-ös vonal), 61 km városi főút, 3 új közúti híd (közben az M0-ás híd elkészült), és 1350 km vasútvonal felújítása. Ehhez persze uniós pénzek is pályázhatók, de az állam aktív részvétele és egy sor amúgy is eltervezett beruházás előrehozatala is szükséges.

A helyszínek szempontjából a PWC tanulmány 3 szcenáriót vázol fel:

1) Duna menti olimpia: A helyszínek két területre koncentrálódnak: a Duna mentére és a Puskás Ferenc Stadion környékére. Az olimpiai stadion és a két média központ az egykori Népstadion helyén, az olimpiai falu Csepel északi részén, a médiafalu a soroksári Duna-ág túloldalán kapna helyet. Ezzel az olimpiai létesítmények a lakossági súlypontokhoz közel kerülnek - ennek előnye a jó megközelíthetőség, a kevesebb közlekedési beruházási igény, hátránya viszont a Dunai levegőfolyosók beépülése, a zsúfoltság.

2) A városmegújítás olimpiája: Ez a változat három városrészre, a Népstadion környékére, Észak-Csepel és a Kvassay-zsilip környékére, valamint a dunai szigetekre és Aquincumra koncentrál. Az olimipai stadion és a médiaközpont itt is a Puskás Stadion helyére kerülne, az olimpiai falu a Józsefvárosi pályaudvar és a volt Ganz-MÁVAG területre, a média központok részben a Józsefvárosi pályaudvar Orczy tér felőli részén, részben a rehabilitálandó lakótömbök területén épülnének meg. A közlekedés alapvetően a tömegközlekedésre épülne, de sok közlekedés gyalog is letudható lenne. A változat utóhasznosítás szempontjából kedvező és kiemelkedő városfejlesztő hatás várható tőle. Ugyanakkor a városrehabilitációnak teljesen le kell zajlania ahhoz, hogy ne a rosszabik arcunkat mutassuk a világnak. Ráadásul a tulajdoni viszonyok sem éppen kedvezőek.

3) Északi olimpiai park: A helyszínek itt két térségbe összpontosulnak: részben az M0-M3 csomópontja köré és a 11-es főtút és a Duna közötti sávra. Az olimpiai stadion és a médiafalu a Szilas-patak közelében, az olimpiai falu a káposztásmegyeri meg nem épült lakótelep helyén, a médiafalu Mocsáros-dűlő tervezett lakóterületén épülne meg. Előny a tömegközlekedés (HÉV) megléte, de jelentős hangsúlyt kapna ebben a változatban az autós közlekedés is - gyalogos mozgások csak minimális mértékben. Ugyanakkor komoly gond, hogy a jelenlegi közlekedési folyosók már ma is túlterheltek (Szentendrei út, Szentendrei HÉV), és a fejlesztést erősen a város egyik végébe koncentrálja.

Mindhárom változat mellé bevonhatók vidéki helyszínek is. A labdajátékokhoz Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged, a lovagláshoz Gödöllő, a vitorlás versenyekhez Balatonfüred adhatna kiegészítő helyszíneket.

A lehetséges előnyök között szerepel az infrastrukturális beruházások megvalósulása, Budapest regionális központtá erősödése, működő tőke importja, javuló foglalkoztatás a megvalósulás előtti időszakban, és a turizmusra gyakorolt kedvező hatás. Ugyanakkor jelentős kockázatot jelentenek a hirtelen keresleti sokk miatt leromló egyensúlyi pozíció, a könnyen elszálló beruházási költségek, valamint az EU-támogatás megítélése, pontosabban esetleges meg nem ítélése.

Mi a helyes logika? Az, hogy "rendezzünk olimpiát, mert akkor fejlődhetünk", vagy "érjük el azt a gazdasági fejlettségi szintet, hogy olimpiát rendezhessünk"? Az elmúlt évtizedek rendező városainak sorát nézve főleg Budapestnél jóval nagyobb gazdasági erővel rendelkező városok / országok rendezhettek olimpiát: Németország, Japán, Dél-Korea stb. A másik oldal erre azt feleli: de ott volt Finnország, Mexikó és Görögország is a sorban. No és persze közösen is lehetne olimpiát rendezni - mondjuk Zágrábbal vagy Béccsel. Erre persze hamar megjöhet a pesszimista replika: ja, úgy, mint az 1994-es Expót.

Rendezzünk olimpiát 2020-ban? Képesek vagyunk rá, ha erősen akarjuk? Fel tudunk rá készülni 2020-ig, hogy megcsináljuk?

Szavazz!

Források:
http://hvg.hu/print/20081227_olimpia_bom_budapest.aspx
http://hvg.hu/print/20090126_olimpia_budapest_BoM_velemeny.aspx
http://hvg.hu/print/20090210_olimpia_mob.aspx
http://www.privycouncil.hu/bom/pwc_tanulmany/