Fővárosi Blog

10 éve égett le a BS

2009. december 15. - fovarosi.blog.hu

Éppen ma van 10 éve, hogy szörnyű hírre ébredt az ország: 1999 december 15-én a tűzoltók hajnalban riasztást kaptak. Ég a Budapest Sportcsarnok!

http://www.enlight.ru/camera/olymp_1980/9_l.jpgA történet egészen a 40-es évekig nyúlik vissza, akkor kezdett el az Ifjúság útja egyre inkább sportközponttá válni. 1941-ben már átadtak egy korábbi, kisebb Nemzeti Sportcsarnokot. Ez azonban a 60-as évekre egyre inkább elavulttá, szűkössé vált, így egyértelmű volt az igény egy nagyobb, több nézőt befogadni képes sportcsarnok felépítésére az akkori helyén. A 60-as években már készültek tervek egy új sportcsarnokra, és elindult a nemzetközi példák kutatása is. Az első konkrét lépés 1974-ben jött el, amikor Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága döntést hozott: új sportcsarnok kell! Ekkor döntöttek egy sportszálló és egy, távolsági buszoknak épülő pályaudvar létesítéséről is. Az első tervek szerint a Minszkben található sportpalota másolata épült volna meg, később a bécsi Radhalle, az oregoni Memorial Coliseum és a szentpétervári (leningrádi) Jubileumi Sportpalota (ld. kis kép) tanulmányozása után a szentpétervári épület 93 méteres csarnoka lett a példakép a budapesti, akkor még Budapesti Nagy Sportcsarnok néven futó épület számára. Ebből aztán egyenesen következett a magyar-szovjet együttműködés is. Bár Lázár György akkori miniszterelnök is sürgette az építkezést, a beruházási javaslatot csak 1977 november 17-én hagyták jóvá. Ezután az addig ott állt, a Budapesti Postaigazgatóság alá tartozó épületeket - műhelyeket, raktárakat, irodákat, és lakásokat - elbontották. December 15-én született meg az építési engedély. A fővállalkozó a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat volt.
 

A tervező, Kiss István építész és sportoló volt egyben - akárcsak Hajós Alfréd. Kiss sokszoros magyar bajnok volt távol-, és hármasugrásban. Sikeres sportkarrierjének következtében döntött úgy, hogy sportépítész lesz. A kaposvári fedett uszoda tervezéséért Ybl díjat kapott. Az életműve főbb darabjait képviselte még a Kaposvári Könyvtár és a Nyíregyházi Tanítóképző Főiskola épülete is. A BS tervezésénél az aquincumi egykori amfiteátrumra is hagyatkozott: az ottani ellipszist jellemző számok középértékeként alakult ki a BS 127 méteres körátmérője.
 

A kivitelezés különleges munkának számított Magyarországon: a 400 négyzetméter alapterületű, 18 méter magas mozgóállvány a küzdőtéren, vagy a lelátórész feletti függőállvány nem volt szokványos. 1978 és 1981 között szovjet munkások is segítettek a több mint 100 méteres átmérőjű épület kivitelezésében. Munkájuk fő részét a kábeltető-szerkezet felszerelése jelentette: ezt a helyszínen kellett az egyes elemekből leszabni és összeszerelni. A tetőszerkezet 1979 májusában került a helyére. A megnyitóünnepséget 1982 február 12-én tartották. Az első rendezvény a február 20-án megrendezett Magyarország - NDK válogatott atlétikai verseny volt. A pálya rugalmasan alakítható volt: jégkorongmeccsekhez, atlétikához és koncertekhez is megfelelt, de akár vízzel is fel lehetett tölteni.

BudapestSportcsarnok1982.jpg
A BS a 80-as években


A csarnok tetőszerkezetének átmérője kívül 127, belül 117 méter volt. Az alapterület 12000 négyzetméter, a nézőtér 12500 fős volt. (Az aquincumi katonavárosi amfiteátrum is hasonló méretű volt, 12-13 ezer nézőt tudott befogadni.) A küzdőtéren jégpálya / atlétikai pálya / labdajátékpálya volt található. A főépülethez egy nyaktaggal gyakorlóépület csatlakozott, amelyben két gyakorlópálya volt található.
 

A kábeltető-szerkezet volt a csarnok nagy bravúrja. A szovjet példához képest megnövelt átmérővel megépült tetőt megfeszített huzalok tartották, amelyek vonalvezetését olyan ügyesen oldotta meg a tervező, hogy a külső kerületen lévő tartóoszlopokra már csak függőleges terhelés jutott. A megfeszített kábelek ólommal kiöntött csomópontokon keresztül kapcsolódtak egy külső gyűrűhöz.

Érdekesség, hogy a tervezéskor még az volt a fontos szempont, hogy tűz esetén minél előbb távozni lehessen, ezért összesen 160 méternyi szélességben építettek be kijáratokat. 1992-ben, az első felújításkor már a kiürítés elkerülése volt hangsúlyosabb szempont, azaz az ellenőrzést erősítették. Addigra megváltoztak a tudósítók munkakörülményei is: az írógépeket számítógépekre és monitorokra cserélték. 24 újságíróbox állt rendelkezésre a sajtó képviselői számára. A csarnokban lehetőség volt arra, hogy nagy terheket függesszenek fel a belső mennyezeti hídrendszerre. Ezzel a megoldással az akusztikai feltételeken lehetett javítani. 1983-ban a BS elnyerte a Multimedia Ltd. által alapított vándorserleget, mint a legjobb európai koncerthelyszín! A küzdőtér alatt helyezkedtek el a pinceraktárak, az állandó jégpálya és az edzőterem. A küzdőtér szintjén voltak öltözők/zuhanyzók, irodák, orvosi szobák, és a televíziós közvetítések helyszínei. A közönség bejárata az első emeleten volt, így ide kerültek a közönség mosdói, a büfék, a fő közlekedő terek - ezek a második emeleten lényegében megismétlődtek. A harmadik emeleten voltak a díszpáholyok és a sajtóközpont, és a dolgozói irodák. A negyediken egy 700 nm-es kiállítóterem és a gépészeti berendezések voltak megtalálhatók.
 

A homlokzat alumínium szerkezetű függönyfalakból és előregyártott vasbeton panelekből állt. A belső szerkezetek jellemzően szereltek voltak: acélvázas gipszkarton válaszfalak, látszóbordás, préselt ásványiszálas kitöltő mezőkkel ellátott álmennyezetek, fémszerkezetű függönyfalak. Az épületet egy hosszú gyaloghíd vette körül. Ez a Népstadion metrómegállónál kezdődött, melynek két kijárata lévén két irányból volt megközelíthető a csarnok. Ezen kívül több lépcső vezetett le a gyaloghídról, így a buszpályaudvar és az épület másik oldala felől is eljuthatunk a BS-hez. Egy kb. 500 férőhelyes parkoló volt az épület mellett, ami közvetlenül nem a BS-hez tartozott, hanem közterületnek minősült.

http://retronom.hu/files/images/1988_sport.preview.jpg
A belső tér 1988-ban. A kép forrása: Retronom.hu

Eleinte sportrendezvények sorát tartották itt. Az erős kezdet után azonban rájöttek, hogy a sportrendezvény helyszínét a látogatók számához kell igazítani, mert nagyon rosszul mutatnak a félig üres lelátók a kisebb rendezvényeken. A nagyobb sportrendezvények így maradhattak, a kisebbek helyére azonban inkább pártrendezvények és koncertek kerültek, később már kiállításokat, vásárokat is rendeztek.
 

A legnépszerűbb sportrendezvény az itt megrendezett kick-box Európa-bajnokság volt, akkor még a székek között is ültek, összesen 13500-an. (Kaptak is érte a tűzoltóságtól!) Katarina Witt az 1988-as világbajnokságon járt itt. Az első nem sportrendezvény egy haematológiai kongresszus volt - a "próba" olyan jól sikerült, hogy utána évente megismételték az orvosok szakmai találkozóját a BS-ben. A gyakorlóépületnek hála akár több rendezvény is mehetett egyszerre. Elég mulatságosan nézett ki, amikor a Győri balett táncosa egy öltözőajtón lépett ki a teljes felszerelésbe öltözött jégkorong-játékossal... Itt táncolt a jégen kétszer is Engi Klára és Tóth Attila. Az első koncert a kanadai Saga koncertje volt az első Popkatlan vendégeként. 1982 novemberében Jancsó Miklós rendezésében lépett színpadra az Omega, 50 000 álló és ülő vendég előtt. A nyitóévbe még Tina Turner kétnapos koncertje is belefért. Aztán jött Johnny Cash, a Deep Purple, a Dire Straits, Chuck Berry, az Iron Maiden, a Boney M., az R-Go, a Neoton, a Dolly Roll, a Fonográf, a Hobo Blues Band, C. C. Catch, a Kraftwerk, Zorán, a három tenor, Miles Davis - és még sokan mások. Carlos Santana az első BS-beli koncertjén kapta a hírt, hogy megszületett a kisfia. Olyan örömmel fogadta a hírt, hogy két és fél órás ráadás következett, a szervezők gyakorlatilag képtelenek voltak leparancsolni a színpadról! És persze volt rengeteg kiállítás és konferencia és vásár és vallási rendezvény is.

A létesítményt 1980 és 1989 között vezető Tábor István mesélte: "Csak csodálni tudtam azt a lelkesedést és odaadást, amellyel az építők a csarnokhoz viszonyultak. Ez a büszkeség és szeretet később átragadt az alkalmazottakra is. Egy alkalommal például a Győri Balett társulata vendégszerepelt itt, és ezalatt Győrben kigyulladt a színház. Markó Ivánék vállalták, hogy még egy előadást tartanak, és bevételét felajánlják a tűzkárok kijavítására. Igen ám, de a plusz fellépést követő napra már korábban kiadtuk a sportcsarnokot egy nemzetközi versenyre, és a berendezett termet reggel öt órakor a szövetség rendelkezésére kellett bocsátanunk. Nem volt más megoldás, az előadás után, késő estétől kora reggelig dolgozva kellett a küzdőteret átépíteni. Mindenki ingyen dolgozott, hiszen a győriek előadása jótékony célt szolgált. Hajnali fél ötkor már telefonálhattam a szövetség főtitkárának, hogy jöhetnek a versenyzők."
1991 óta rendeztek itt karácsonyi vásárokat. A leginkább az emlékezetünkbe ivódó az 1999 decemberében megrendezett vásár lett...
 

A tűz
A tűzoltóság 1999 december 15-én kora hajnali 5 óra után kapott riasztást. Később sokan szándékos gyújtogatást sejtettek, ám valószínűleg a karácsonyi vásáron égve hagyott gyertya okozta a katasztrófát. Az épület annyira megsérült a tűzben, hogy helyreállításáról szó sem lehetett. Miért? Főleg, mert későn kaptak riasztást a tűzoltók. Először az ott dolgozók próbálták eloltani a tüzet, így a tűzoltóság kiérkezésekor már kiterjedt lángokkal szembesült. Az egyik tűzoltásvezető, Balázs József később úgy
nyilatkozott, hogy tudta, hogy az ólomba rögzített tetőrögzítő kábelek legfeljebb 30-35 percig bírják, azaz a tetőszerkezet be fog szakadni. A küzdőtér oltásába a leszakadó tető is besegített, mivel elzárta a levegőt a küzdőtér felől. Ugyanakkor a kiszámíthatatlanul, több darabban leomló tetőszerkezet komoly veszélyt is jelentett az oltásban résztvevőknek. A jégpályához tárolt freon szerencsére nem került közvetlen hőterhelés alá. Volt elegendő víz, így a 32 sugár végül véget vetett a lángoknak. Az épületben volt tűzjelző berendezés, azonban az késedelmesen jelzett, mert a kiállítás miatt több szellőző és több, nagy átbocsátóképességű ajtó is nyitva volt, így a küzdőtér erősebben szellőzött.
A tűz hatására az épületszerkezet stabilitása egyes feszítőkötelek elszakadása, illetve a lehorgonyzó sarukból történő kihúzódása miatt lényegesen meggyengült. A feszítőkábelek lehorgonyzását biztosító ólom olvadáspontja, illetve lágyuláspontja az acélszerkezetnél alacsonyabb, így a szerkezet tönkremenetele a csatlakozó feszítőkábelek tönkremenetelénél hamarabb bekövetkezett. Az előregyártott vasbeton panelek is meggyengültek, ám azok szerelvényei végül jobban bírták a terhelést, mint amire előzetesen számítani lehetett. Ennek dacára az ország legnagyobb fedett csarnoka végleg odaveszett.

BudapestSportcsarnok1999.jpg
Az elpusztult BS maradványainak bontása


A tűz után egy - az alábbi videón is látható - ideiglenes szerkezet épült fel, hogy az előre betervezett rendezvényeket valahol meg lehessen tartani. Akkor még nagyon optimistának tűntek, végül csak 2003-ra lett új sportaréna. De az már a következő rész története...


Videó a leégett csarnokkal


(Az a tél még egy tragédiát hozott: 2000 januárjában leégett a Globe színház is.)

(
folyt.köv.
)

 

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr511762760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.