Július elején röppent fel a hír: már csak az engedélyeknek kell megjönniük, és beindulhat a Csipak Művek beruházása, az Új Városközpont építése. Aztán jött egy sor csakhogy, de, valamint hoci, és most úgy néz ki, hogy ez itt és így nem fog felépülni.

A tervek szerint egy sokemeletes új épület húzódott volna végig a Bécsi utca egyik oldalán, 5 ház helyén. A tetejére egy íves, hosszúkás egységet álmodtak, amely tetőteraszos, 120 szobás butikhotelnek adott volna otthont. Erről a részről kapta a "Léghajó", ill. "Zeppelin" beceneveket a projekt. A léghajó alatti szinten pedig lifttel ingyenesen megközelíthető közpark létesült volna. A tervek akkor kerültek nyilvánosságra, amikor az Országos Építészeti Tervtanács már áldását adta rájuk. Az épület tervezője sir Norman Foster - a sztárépítész olyan referenciákkal bír, mint a Reichstag újjáépítése vagy a Millau-i Völgyhíd. A fejlesztés első hallásra egészen jól is hangzik: új épület, tetőterasz, sztárépítész, a Fashion Street folytatása stb. Csak egy bibi volt: a helyszín már "foglalt" volt.


Korai, nem végleges látványterv

A hg.hu portál szedte össze egy hosszabb cikkben, hogy milyen épületek álltak az új útjában. A Bécsi utca 10 alatt egy elég behemót küllemű, lerobbant homlokzatú ház áll - ez volt valamikor Fischer Simon kereskedő áruháza, Budapest első nagyáruháza. Nagy vitát váltott ki, hogy a kerület kérésére a főváros - igaz, sok vitát követően - megszüntette az épület védettségét. Szomszédja egy Kallina Mór tervezte lakóház, melyet 1921-ben két szinttel megmagasítottak. A 6. szám alatti ház eredetileg egy eklektikus bérház volt, de ez a második világháborúban súlyosan megsérült. Maradványait felhasználva 1949-re készült el a ma (még?) látható hétemeletes irodaház, amely évtizedeken át az IPARTERV székházaként funkcionált. Érdekesség, hogy több kiállítását is ide szervezte az a hazai avantgárd művészcsoport 1968-69-ben, amely aztán az épület után az Iparterv nevet kapta. A Bécsi utca 4. alatti ház pedig Gulyás Zoltán (1930-2000) tervei alapján készült el 1960 körül. A szocreál zubbonya után ez volt az egyik első kiemelkedő kortárs ház. Eredetileg az Erzsébet híd bontásából származó szürkés gránittal burkolták - akkor még Chemolimpex székház néven futott. 1988-89-ben az OTP használatára átépítették: ekkor kapta a ma is látható vörös "köpönyegét", és üvegpiramisát. Az épület ma is az OTP-é, de eladásra kínálják. Végül, a 2. szám alatti ház egy keskeny telekre épült eklektikus bérház a 19. század második feléből. Tervezője, Bukovics Gyula jegyzi a Földművelésügyi Minisztérium, a Kodály Köröndön álló Andrássy Udvar és a turai Schossberger-kastély épületeit is. Ez lenne az az öt épület (Bécsi út 2.-4.-6.-8.-10.), amelynek mennie kellene ahhoz, hogy az Új Városközpont megépüljön.
"Ez a város mindig akkor fejlődött lendületesen, amikor új dolgokat csinált. Tehát, amikor a XIX. század végén itt készült másodszorra a világon kisföldalatti, amikor itt készült először fogaskerekű, amikor több olyan új rendhagyó megoldás volt, ami miatt figyelt Budapestre a világ. Én azt gondolom, erre a változásra Budapestnek mai is szüksége van, hiszen az elmúlt 20 évben csak toldozgatták-foldozgatták a várost. (Rogán Antal nyilatkozata. Forrás)
Az építésziroda a Chemolimpex székháznál azzal érvelt, hogy a belső terek annyira szűkösek, összenyomottak, hogy így nem lehet magas színvonalú funkciót telepíteni ide, ezért javasolják az épület lebontását. A tervtanácsi ülésen az opponensi véleményt prezentáló Gunther Zsolt négy épületet bonthatónak ítélt, egyedül a Chemolimpex-székháznál voltak fenntartásai. Rogán Antal és Cselovszki Zoltán a kerület részéről azt hangsúlyozták, hogy a cél egy "kortárs építészeti jel" megalkotása, amely a 21. század javát hozza el a város szívébe. Finta József többek között azt firtatta: szabad-e régi értéket újért lebontani? - mindazonáltal nem vitatva az új épületben rejlő lehetőségeket. Aztán jöttek a tiltakozók: többek között Orkutay Miklós, Ferkai András és Cséfalvay Gyula is a még álló épületek, elsősorban a Chemolimpex-székház és a Fischer-áruház megőrzése mellett szólalt fel. Érdekes, de a bontások ellen oly sokszor tiltakozó Ráday Mihály igennel szavazott az új tervre, amelyet feltételekkel, de elvi engedélyezésre javasoltak az ülés végeredményeként. A kerületi önkormányzat még két feltételt támasztott: egyrészt a beruházónak rendeznie kell a Brit Nagykövetség előtti biztonsági oszloperdő jelentette áldatlan állapotot, másrészt közterületet kell növelnie. Előbbire ígéretet kaptak, utóbbit az épület tetején építendő közparkkal akarják teljesíteni.


Jókora szivart kapnánk

A tervek nyilvánosságra kerülése után pár nappal beindult a nyilatkozat-özön. A Magyar Építészkamarának címzett levélben öt építész tiltakozott a bontások ellen, mondván: "...elfogadhatatlan, hogy a városrombolást, kétes és kommersz megoldásokat, álértékeket a fejlesztés, jelkép-teremtés, Budapest-brand jelszavaival próbáljanak legalizálni." Noll Tamás reagált a MÉK nevében: "A MÉK elnöksége (...) felkérte a két tagozat elnökét, hogy a 2010. július 30.-i elnökségi ülésre az anyagok tanulmányozása után készítsenek szakvéleményt, amelyben részletesen elemzik a helyzetet és a kamara teendőit." A Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács együttes ülésén született tervtanácsi vélemény szerint az új épület "példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében", de az épületek értékeit tovább vizsgálandónak tartja, különösen a Chemolimpex-székház esetében. Az aláíró Fegyverneki Sándor országos főépítész volt. Bardóczy Sándor tájépítész mérnök arra mutatott rá: ha a Budapest Szíve programban hangoztatott elveket tényleg komolyan venné a város és a kerület vezetése, akkor egy ekkora irodaház-komplexum fel sem merülhetne. Az IPARTERV elnök-vezérigazgatója, Borostyánkői Mátyás pedig a volt Chemolimpex-székházzal kapcsolatban arról számolt be, hogy 2007 során ők már készítettek egy tanulmánytervet az OTP-nek az épület újbóli hasznosítására, azaz létezik olyan terv, amely az épület lényegének meghagyása mellett adna neki új funkciót. Magyarul: az épület megtartása mellett is létezik gazdaságos, rentábilis megoldás. Az ICOMOS (az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete) magyar szervezete szerint "a pesti Bécsi utcában, a Harmincad és a Deák Ferenc utca között tervezett radikális bontás és a tervezett új épület nincs tekintettel a történeti településszerkezet védelmére, az ott álló épületek értékére, és így a világörökségi terület látványának védelmére sem". A július első napjaiban bejelentett nagy projekt a hónap végére már ezer sebtől vérzett. A Magyar Építőművészek Szövetsége "kiemelten fontosnak tartja a Gulyás Zoltán Chemolimpex-irodaház és a Fischer-féle ház műemlékké nyilvánítását." A MÉSZ támogatását is felajánlotta egyben, egy a fenti kérdéskörrel foglalkozó, programalkotó fórum illetve folyamat létrejöttéhez. Többen hivatkoztak Csipak Péter másik beruházására, a Fashion Street-re is: ha ott sikerült bontások nélkül, a meglévő épületekkel újat létrehozni, akkor itt miért nem lehet?

Ennyi tiltakozás hatására - biztos vagyok benne -, ez a projekt megy Zaha Hadid irodaháza és a Kormányzati Negyed után: a "meg nem épült Budapest" című fiókba.


Források:
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/valora-valik-a-budapesti-alom-2022320
http://epiteszforum.hu/node/16291
http://hg.hu/cikk/epiteszet/9835-becsi-utca-agyo
http://index.hu/belfold/budapest/2010/07/02/rogan_barikadmentesitest_kert_a_leghajo_hotelert/
http://tervlap.hu/index.php?id=201007071751budapest_belvarosi
http://epiteszforum.hu/node/16523