Fővárosi Blog

Kossuth tér: szobor/politika

2011. július 30. - fovarosi.blog.hu

A Kossuth tér újra átalakulás elé néz. Az Országház előtti tér az ország első terének számít, ahová az ember sokszor nem csak egyszerű műnézőbe megy, hanem néha már úgy érzi, kötelessége a fotózás, hiszen ki tudja, meddig dokumentálhatja az adott közteret a jelenlegi formában. Néhány éve a tér átalakítását tervezték, most újabb tervek születtek, és deklarált cél lett a negyvenes évekbeli állapot megidézése, vagy akár helyreállítása. Tekintsünk körbe a téren, és élvezzük a látványt, amit legendák töltenek meg élettel és jó adag magyarsággal.



A velünk tartó olvasóknak ajánljuk korábbi, Károlyi-szobrot is bemutató írásunkat előétel gyanánt. Ebben számoltunk be arról, hogy elbontanák a szobrot. A legutóbbi hírek szerint a szobor egyelőre megmenekült: a július 11-i szavazáson 307/39 arányban leszavazták az eltávolítás pártiakat.

Ezzel viszont el is érkeztünk mai írásunk apropójához, vagyis a Kossuth tér rendezéséhez: "A Fidesz-KDNP javaslata szerint 2014. május 31-ig át kellene alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így visszakapná 1944 előtti képzőművészeti arculatát, a kormánynak pedig ugyaneddig az időpontig ki kellene költöznie az Országház épületéből." (Forrás: hvg.hu)

De mit is jelent a tér '44 előtti képzőművészeti arculata? Megfoghatatlannak tűnik elsőre, és ha mélyre túrunk, akkor még inkább bizonytalan és néhol nemkívánatosnak is tűnik a helyzet. Nézzük meg, milyen volt a negyvenes évek Kossuth tere a szobrok szemszögéből!



A tér névváltozatai az Országház építését követően kezdtek kisebb intenzitással cserélődni, ahogy ez a fenti grafikán is látszik. Steindl Imre nyertes pályázata mellett a második és a harmadik helyezett tervező pályaműveit is kivitelezték, ezek lettek a mostani Néprajzi Múzeum (eredetileg Igazságügyi palota) és az Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium épületei.

Az Andrássy-szobor a század elején (Forrás: korabeli képeslap)

Az Országház elkészültét követően helyezték el a tér első alkotását, gróf Andrássy Gyula emlékművét, amely az akkori Budapest legszebb lovas szobra volt sokak szerint. Zala György művét maga Ferenc József avatta fel a Parlament déli szárnyánál. Közel negyven évig ékesítette és határozta meg a teret, aztán ’45-ben, az ideiglenes Kossuth-híd építési munkálatai miatt darabjaira szedték és raktárba szállították. Ekkor még úgy tűnt, később visszaállítják, de ma már valószínűsíthető, hogy tudatos elterelés volt ez. A sors úgy hozta, hogy az 1980-ban, a mű helyére felállított „Dunánál” című József Attila-szobor emléktábláját a lebontott posztamensből faragták ki. Emellett egyes kutatások szerint valószínűsíthető, hogy a szobor bronzanyaga az 1951-ben, a Felvonulási téren felállított Mikus-féle Sztálin-szoborban  hasznosult.


Képeslap 1936-ból

Az időrendben másodikként felállított szobor igénye már a 19. század utolsó éveiben megfogalmazódott. Történetesen az 1890-es években számos Kossuth-szobor került felállításra országszerte, és ennek a törekvésnek lehetett volna kimagasló éke az Országház melletti szoborcsoport. Az először 1903-ban kiírt pályázatra nagyon gyenge művek érkeztek. Ezt követően az 1906-os kiírást követően bízták meg Horvay Jánost, aki a korábban említett állítási hullámban legsikeresebbnek mondható művész volt. A második helyen Róna József végzett, bár sokak szerint neki kellett volna nyernie, lényegesen dinamikusabb és energikusabb Kossuth-ábrázolásával.

1911-ben Horvay hozzá is fogott a munkához, de nagyon lassan haladt vele, végül az első világháború miatt fel is kellett függeszteni a kivitelezést. A húszas években sikerült előrelépni az ügyben, így 1927-re el is készült a szobor, ebben az évben a tér is felvette végleges, mai nevét.

Az emlékművet Horthy Miklós vezényletével 1927. december 6-án leplezték le. Gróf Apponyi Albert tartott avatóbeszédet az összesereglett mintegy százezer ember előtt. Az ünnepségen részt vett még gróf Bethlen István és báró Wlassics Gyula is. Az amerikai nagykövet magyarul méltatta Kossuth Lajost, az olasz kormány és Turin városa is küldött koszorút, míg egy békési atléta futva hozta el az ünnepségre Békéscsabáról a város koszorúját.

Horvay alkotásának középpontjába került Kossuth szobra, bal és jobb oldalán pedig az első felelős magyar kormány nyolc alakja állt. Az alkotást az első pillanattól fogva számos bírálat érte. Prohászka László így ír erről Szoborsorsok című könyvében:
"A Batthyány-kormány tagjai közül tehát a pénzügyminiszter Kossuth Lajos került az emlékmű kiemelt helyére, míg a később mártírhalált halt miniszterelnök csak mellékalakként szerepelt. Az ötlet sem történelmi, sem közjogi értelemben nem mondható szerencsésnek. Kossuth valóban vezéregyénisége volt a szabadságharcnak, de alapvetően nem pénzügyminiszterként, hanem mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, illetve 1849 áprilisától, mint kormányzó. Horvay kompozíciója, … egyszerűen elhibázott volt. Ehhez járult az egész szoborgaléria letargikus hangulata, amelyet már az avatás idején bírált a sajtó egy része." Az emlékművet 1950-ben lebontották. Alakjait egy ideig a Kerepesi temetőben őrizték, majd 1959-ben Dombóvár kérésére a dunántúli városba szállították, ahol 1972-ben hét, önálló alkotásként állították fel.


Kossuth alakja Dombóváron. Kép: Szoborlap.hu / Exit

Az alkotás helyére 1952-ben, Kossuth születésének 150. évfordulóján, új emlékművet állítottak. De ez már egy új korszak, a Kossuth tér átalakításainak új fejezete, új szobrokkal...

(Pál Tamás cikke. Folyt. köv.!)

Források:
http://www.szoborlap.hu/9681_kossuth_emlekmu_budapest_horvay_janos_1927.html
http://www.szoborlap.hu/2415_ii_rakoczi_ferenc_budapest_pasztor_janos_1937.html?f=photo&id=9548
http://hvg.hu/itthon/20110711_lelkiismereti_szavazas
http://www.origo.hu/itthon/20110711-orszaggyulesi-hatarozat-a-budapesti-kossuth-ter-atalakitasarol.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_(Budapest)


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr803093796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

keila 2011.08.02. 15:13:21

Valamit meglehetősen sikerült összekeverned Pótó János kutatásaiból... Andrássy szobrának talapzatát valóban felhasználták egy József Attila-emlékműhöz, azonban nem a Marton László-féléhez. Egy 1949 augusztusi polgármesteri rendelet alapján adtak ki egy követ a talapzatból egy József Attila emléktábla céljára. Ez az emléktábla ma is áll a Belügyminisztérium falán. A Marton-féle "rakparton" ücsörgős fél-interaktív szobor csak a helyére került.