Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A Szecska tetején

2011. augusztus 03. - fovarosi.blog.hu

Teraszos, panorámás rendezvényterem nyílt Pálmaház néven a Széchenyi fürdő tetején. Még tavaly jártam bent, és nagyot ámultam. Hogy milyen helyek vannak ebben a városban!






Képek: Lipidesign.com

A fürdő története 1877 június 4-én indult, amikor Zsigmondy Vilmos termálvizet hozott a felszínre - több évi sikertelen próbálkozás után. A kút ma is megvan a Hősök tere alatt. Napi 12 ezer hektoliter 59 fokos termálvíz tört a felszínre. Már 1878-ban ivócsarnokot emeltek a forrás fölé, a közeli Nádor-sziget egyik bérházát pedig fürdővé alakították át - ez 20 éven át működött is. Magát a Széchenyi fürdőt 1884-ben kezdte el tervezni Czigler Győző - nevéhez budapesti bérpaloták sora, többek között a Gozsdu udvar és az Andrássy út 3. alatti Saxlehner-palota fűződik, de ő tervezte a Műegyetem F épületét, és fél tucat templomot szerte az akkori Magyarországon. A Széchenyi-fürdő tervein két évtizeden át dolgozott. Mire 1905-ben beindult az építkezés, ám ő már nem láthatta a kész művet: ugyanabban az évben elhunyt. Az 1913-ig elhúzódó építkezést közvetlen munkatársai vezették. A külső és belső díszítéseken a kor jeles személyiségei dolgoztak Maróti Gézától Róth Miksáig. Az építkezés következő korszaka 1926-ban jött el, amikor egy nyilvános tervpályázaton Francsek Imre nyert és kapott így megbízást a bővítés megtervezésére. Ő az új részeknek is "friss reneszánsz" stílust szánt, így illesztve az újabb részeket a régiekhez. 3 kültéri medence is épült a fürdő új belső udvarán. Az építkezés példás gyorsasággal zajlott le, az átadásra 1927 augusztus 9-én került sor. 1936-ban újabb fúrásokat követően egy második kútból is gyógyvíz tört elő. Vízhozama lehetővé tette, hogy a fürdő mellett egy ivócsarnokot is létesítsenek.


1934: A Szent Gellért Gyógyfürdő új pezsgőfürdőjének megnyitása

A Szent István Forrás kis pavilonját 1939 augusztus 17-én adták át. Aztán a 60-as években egy másik pavilonra cserélték, majd néhány éve az eredetinek megfelelően helyreállították.


A Széchenyi fürdő 1932-ben

A fürdő helyreállítási programja 1997-ben indult el. Először a Francsek -féle épületszárny külső és belső homlokzatait állították helyre az Ybl Tervező Kft. tervei alapján - bár még itt is maradt tennivaló. A falak eredeti színeit igyekeztek helyreállítani, ami monokrómabb, de a díszeket jól kiemelő festésben vált valóra. A három kültéri medence felújítását a szigorodó EU-előírások is sürgették. A Mélyépterv Komplex Mérnöki Rt. tervezésében korszerűbb műszaki berendezések kerültek a gépházakba, és a medencékhez kapcsolódó műalkotásokat is felújították. A cél a műemléki alaposságú helyreállítás volt, az új elemek (pl. beléptetőkapuk) diszkrét elhelyezése mellett. 2002 után került sor az ivócsarnok és a Czigler-szárny felújítására - erre is az Ybl Tervező Kft. kapott megbízást. Az egész fürdőben folyt már a munka: újrafaragták a szétmállott szobrokat, az eredetinek megfelelőre cserélték a nyílászárókat, újrafestették a falakat, a tetők új borítást kaptak, a márványmozaik padlólapokat kijavították, és még 4-4 Zsolnay-vázát is helyreállítottak. 2005-ben a Czigler-szárny kupolacsarnokának helyreállítása is elkezdődhetett. A kupola közepén Helios, a Napisten száguld kvadrigáján - ezt és a többi mozaikot Róth Miksa készítette. Döbbenetesen hangzik, de a Széchenyi fürdő tetején egy ideig még lőtér is volt - ennek a helyén épült most a Pálmaház terme.


A képek 2010. május 20-án készültek

A május 20-iki bejáráson Tihanyi Dominika képviselte a tervező Új Irány Csoportot. A belsőépítészeti terveket a Lipi Design, a D24 és az Új Irány Csoport készítették el. Acél vázszerkezetre alumínium tetőszerkezet és nyílászárók kerültek, Schüco profilú termékcsaládból. A tágas, 600 négyzetméteres helyiség nyitvatartási időben pihenőként és kávézóként működhet majd, a fürdő zárása után pedig rendezvényhelyszínként hasznosítható. Ezt a kettős funkciót már a tervezésnél figyelembe vették. A "minidzsungel" atmoszféra megteremtésében a Füvészkert és az állatkerti Pálmaház szakemberei is közreműködtek.

A teremben Szabó Edit új díszkútja is helyet kapott. A tervező honlapján így ír művéről: "Tervezői koncepcióm a rejtőzködő állat témája volt. Rejtőzködő állat nem formájában, hanem tulajdonságában: a növényzet színeihez idomul, visszatükrözi a környezetét és a környezete fényhatásaira változik a színe."

Források:
http://www.hcb.hu/magyar/2009/aprilis
http://epiteszforum.hu/node/705
http://hu.wikipedia.org/wiki/Czigler_Gy%C5%91z%C5%91
Szegő György - Haba Péter: 111 év, 111 híres ház
http://www.szaboedit.hu/street-furniture/ivokut-szechenyi-gyogyfurdo-palmahaz/
http://www.lipidesign.com/


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása