Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a Népszava korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Illusztrációként a lap korabeli hirdetései szolgálnak.


"a rémítő, a szavakkal le nem festhető és csak száraz számokban halványan vázolt lakásnyomorúság"



Február 6: Vasárnap délután Deutsch Mór pékmester Hajó-utca 8. számú házának a tűzfala bedőlt és a ház földszintjén lévő vendéglő fala is beomlott. A hulló törmelékektől megsebesültek: Perényi Jenő kereskedő, a felesége és Vida István kereskedősegéd. A falbeomlásnak oka a tűzfal sülyedése volt. A szomszéd telken egy bank építkezése folyik, amelyet meglazították a régi ház falait (elírás az eredetiben - a szerk.). Néhány héttel ezelőtt már repedések mutatkoztak a házon, de akkor a kerületi mérnökség nem találta veszedelmesnek a dolgot. Most a rendőrség átiratot intézett a mérnöki hivatalhoz, hogy a megrozzant házban tartson alapos vizsgálatot.

Február 8: A "M-g" értesülése szerint az autobérkocsik ügyében még e hó folyamán véglegesen dönt a tanács. Elsősorban dönt arról, hogy hány számot engedélyezzen és kik között ossza föl. Másodsorban arról, hogy mennyi idő alatt léptesse életbe az új közlekedő eszközt s végül ezzel kapcsolatban szó lesz a kereskedelmi miniszternek arról a leiratáról is, amelyben a magyar ipar előnyben részesítését ajánlotta a főváros különös figyelmébe. A kocsiszámok mennyisége az első és legnehezebb kérdés. A tanács előzetesen egy teljesen különálló, a főváros terepviszonyainak megfelelő típust állapított meg. Az új típusú autobérkocsi négyüléses, négyhengerű 20 lóerős motorral bíró kocsi lesz, amely a főváros hegyvidékeit is könnyen bejárhatja. Az eddigi terv szerint a bérkocsisok ipartársulata kebelében alakult autobérkocsi szövetkezet részére hatvan kocsiszámot engedélyeznek. Ezenfölül eldöntik azt is, hogy a még kiadandó 100-120 számot egy vagy több vállalkozó kapja-e. A tanácsban az a vélekedés, hogy egy vállalkozó előnyösebb, mert az ellenőrzés könnyebb, bár az a hátránya, hogy a versenyt kizárhatja. Különben a főváros ugyancsak válogathat az ajánlkozók között, mert nem kevesebb, mint 65 ajánlata van az autobérkocsikra. Fontos kérdés végül az is, hogy a kereskedelmi miniszter említett leirata a magyar ipar pártolása dolgában megmarad-e vagy sem. Ha ez a kikötés nem változik meg, az autobérkocsik berendezése kissé késni fog, mert megfelelő számú egy típusú kocsit csak hónapok múlva állíthatnak elő. Ha a leirat kikötése elesik, akkor az autobérkocsikat június végére forgalomba állítják.



Február 8: A Budapesti Vendéglősök Ipartársulata (...) küldöttséggel járult a polgármesterhez és fölpanaszolta, hogy a kávéházakban meleg vendéglői ételeket árusítanak és ezzel a vendéglőknek nagy károkat okoznak. Intézkedést kértek, hogy ez ellen az anomália ellen védjék meg őket. A tanács legutóbb tartott teljes ülésében foglalkozott ezzel a kérelemmel és megállapította, hogy a szabályrendelet a kávéházakban meleg ételek árusítását tiltja. A tanács újból fölhívta a kerületi elöljáróságokat, hogy a szabályrendelet erre vonatkozó rendelkezéseit szigorúan ellenőrizzék.

Február 9: A rémítő, a szavakkal le nem festhető és csak száraz számokban halványan vázolt lakásnyomorúság tette szükségessé ezt az új szociális intézményt: a népszállót. Az 1910 végén megejtett népszámlálás Budapesten kerekszámban 125.000 albérlőt és ágyrajárót talált. Ezek közül 67.484 az ágyrajáró. (...) A népszálló, amely a VI. kerületben az Aréna-úton épült, egyelőre jelentkező darabkája a jövendő társadalmi berendezkedésnek. Külföldi minták után készült, külföldi tapasztalatok felhasználásával. A főváros kormányzata nem fukarkodott ennél a szociális intézménynél: a 685 ezer koronára előirányzott építési és fölszerelési költség a kivitelnél 1 millió 99 ezer koronára emelkedett; ha ez az óriási túlkiadás nem a vállalkozói haszon szaporítása vagy elkövetett baklövések jóvátétele céljából, hanem az ügy érdekében történt, akkor szívesen vesszük tudomásul. (...) A népszállót fölszerelték a modern lakástechnika minden vívmányával és berendezték a testi és szellemi szükségletek minden irányú kielégítésére. Ezt mondja el az alábbi hivatalos értesítés: Február 11-én, szombaton délelőtt 11 órakor nyílik meg a VI. kerület népszállója, amely kizárólag legényemberek számára épült. A népszálló célja az ágyrajárás megszüntetése, illetőleg lehetőség szerinti korlátozása és a legényemberek lakásviszonyainak megjavítása. A népszállóban lakást kaphat minden tizenhét éven fölüli legényember, akinek évi keresete 2000 koronán alul van. A népszállóban vannak hálófülkék és hálószobák. A hálófülkének ára egy hétre 3 korona 60 fillér, a hálószobáé 4 korona 80 fillér. Egyes éjszakákra a hálófülke 60 fillérbe, a hálószoba 80 fillérbe kerül. A fülke- vagy szobalakók rendelkezésére dohányzók és nemdohányzók társalgója, olvasóterem, írószoba, könyvtár, valamint kád-, zuhany- és lábfürdőhelyiségek állanak. Minden heti fülkebérlő hetenkint egy ingyen kádfürdőre tarthat igényt, egyébként a kádfürdő 30 fillérbe, a zuhanyfürdő 10 fillérbe, a lábfürdő 4 fillérbe kerül. A népszálló a főváros házi kezelésében saját konyhát tart fönn, amely állandóan hatósági vegyész ellenőrzése alatt áll. A nagy étkező teremben, amelyben egyszerre 300 személy étkezhet, 12-2 óra között bárki étkezhetik, aki az előző este 11 óráig megváltotta az ebédutalványt. Az ebéd három tál ételből áll, bőven adagolt, pompás ízű és kenyérrel együtt 60 fillér. Az étkező termet este csakis a szállóban lakók vehetik igénybe. A három tál ételből álló vacsora ugyancsak hatvan fillérért kapható az előző nap éjjelén megváltandó utalvány alapján. Ajánlatos tehát, hogy azok a legényemberek, - tekintet nélkül foglalkozásukra vagy iparágukra - akik a megnyitástól kezdve óhajtanak a népszállóban lakni, legkésőbb szombat délig lehetőleg még a pénteki nap folyamán érdeklődjenek minden irányban a Népszállóban (VI., Aréna-út 150-152, a Váci-úti újpesti villamos megállóhely, régi váci vám) és ha ott óhajtanak lakni, jegyezzék elő a szálló gondnokságánál a szobát; de mostani lakásukat ne mondják föl addig, míg az igazgatóságtól meg nem tudják, hogy kaphatnak-e szállást vagy nem; mert bizonyára nagyon sok lesz a jelentkező és így a Népszállóban nem jut mindeniküknek lakás.

Február 10: A népszállót e hó 17-én szombaton - és nem mint tévesen jelezték, e hó 11-én - nyitja meg Bárczy István dr. polgármester. A megnyitási ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődik. Este a népszállót átadják a közhasználatnak.



Február 10: a tanács végleg elfogadta a Sárosfürdő és gyógyszálló homlokzati terveit. Fölszólította a tervező építészeket a még hiányzó költségvetések bemutatására, még pedig február 21-iki határidővel, hogy a fürdő költségeit végleg meg lehessen állapítani. A tanács elrendelte a fürdő installációs terveinek elkészítését.

Február 14: A legközelebbi napokban megjelennek az utcákon az első nyilvános órák. A város gazdasági ügyosztálya ezt a régóta húzódó kérdést úgy oldotta meg, hogy az órákat az új hirdető oszlopok tetejére helyezteti el. Egyelőre kisérletképpen két óra fölszerelésére adott a tanács megbízást. Az egyiket a Rákóczi-úton, a Kazinczy- és Nagydiófa-utcák között, a másikat az Andrássy-úton a Gyár-utca sarkán fölállítandó hirdető-oszlop tetejére szerelik föl. Az óráknak négy-négy számlapjuk lesz, az óraművet elektromosvezeték segítségével központi telepről igazítják. Az esti és éjjeli órákban a számlapokat megvilágítják. Ha az órák beválnak, a főváros nagyobb forgalmi pontjain több ilyen órát fognak fölállítani, sőt az eddigi tervek szerint egyes középületekre is helyeznek ilyen központból irányított villamosórát.



Február 18: Többször írtunk már a VI. kerületi népszállóról, a fővárosnak és Magyarországnak első ilynemű közintézményéről. Most, hogy megnyitották, újra foglalkoznunk kell vele (...) Az épület utcai hossza az Aréna-úton 7440, az Angyalföldi-utcában pedig 5386 méter (elírás az eredetiben - a szerk). Az épület 102744 négyszögölnyi telken épült; alagsora, földszintje és három emelete van. A főbejárón és a szétágazó szélfogón át az előszobába jutunk. Az előcsarnoktól balra van a ruhatár. Az előcsarnokból nyílnak a főbb hivatalos helyiségek. A főbejárótól balra, a ruhatárral szemben értekező szoba áll a látogatók rendelkezésére. E szoba mellett van egy dohánytőzsde, amelyben a vendégek egy és más, gyakran keresett szükségleti cikkeket (képeslapok, cipőzsinór stb.) is vásárolhatnak. Az előcsarnokból egy háromkarú lépcső középső karja a nagy étterembe visz, amelyből a többi nappali közös helyiségek nyílnak. Az ebédlő egy hatalmas oszlopsoroktól három hajóra osztott. 300-360 egyén részére berendezett terem. Az étteremhez a konyha és ennek mellékhelyiségei csatlakoznak. Az étteremmel a bejárótól jobbra szomszédos a dohányzók társalgója. A dohányzóból lépcsőkön jutunk föl a magasabb szinten lévő társalgó folyosóba, ahonnan egy ajtó a nemdohányzók társalgójába, egy az olvasóterembe, egy pedig a könyvtárhelyiségbe vezet. A nemdohányzók társalgójában és az olvasóteremben napi- és hetilapok állanak a vendégek rendelkezésére. A könyvtár 1500 kötet befogadására szolgál. Az ebédlőnek e helyiségekkel szemközt levő oldalán nyert elhelyezést az írószoba. A lakók kényelmére a népszállóban borbély-, szabó- és cipészműhely is van. Meglehetősen nagy helyet foglalnak el az alagsorban a mosdó- és fürdőhelyiségek, valamint az ezzel kapcsolatos mosókonyhaberendezés és a fertőtlenítő. Emeletenkint tizenkét hálóterem van. A termek magassága 3 méter. A terület és köbtartalom termenkint változik. Az egyes fülkék átlagos hossza 253 m, szélessége 175-180 méter. A termek közepén átvonuló 180 m. széles folyosókról jobbra-balra mindegyik fülkébe külön ajtó nyílik. A rendes hálófülkékből minden emeleten, a szolgálati helyiségeken és az ügyelők hálófülkéin kívül 132 van. Az összes rendes fülkék száma tehát 396. Azok részére, akik nagyobb kényelmet igényelnek és külön szobában óhajtanak hálni, 44 külön hálószoba készült. E szobák a rendes fülkéknél tágasabbak, berendezésük kényelmesebb, amennyiben fölhajtható, tehát könnyebben tisztítható ággyal, mosdóval, asztalkával, tükörrel és külön villanyvilágítással vannak fölszerelve. A gyöngélkedők számára külön terem van s az orvosi szobában állandó orvosi rendelés. (...)

Február 21: Kedden délelőtt tizenegy óra tájban hatalmas dördülés hangzott a régi Népszínház épülete felől, amelyben most a Nemzeti Színház van. Az a rendőr, aki a Rákóczi-út és a Nagykörút négyszögén teljesített szolgálatot, abban a hitben, hogy robbanás történt a színházban, oda futott. A színházban, ahol próba folyt, szintén meghallották a dördülést és mindenki kisietett az épületből. Csakhamar kiderült, hogy mi történt. A színház oromzatán levő allegórikus szobor-csoporzat egyik nagy alakjának, a Pán-nak jobblába lezuhant a gyalogjáróra. A 25-30 kilogrammos kődarab apró darabokra tört. Szerencse, hogy a forgalmas helyen éppen akkor csak egy-két ember járt. A szoborrész közvetlenül egy munkásasszony mellett csapódott le, aki annyira megrémült, hogy ájultan esett össze. Amire a rendőr odaérkezett, az asszony már eszméletre tért s eltávozott. A rendőr a színházi tűzoltókkal elkeríttette a veszedelmes helyet. A színház gondnoksága jelentést tett az esetről a fővárosi mérnöki hivatalnak, amely meg fogja vizsgálni az egész szoborcsoportozatot, hogy ha szükséges, megerősítéséről gondoskodjék.



Február 22: A pénzügyminiszter értesítette a fővárost, hogy a budai várhegyi alagút falazatát rongáló vízszivárgás megszüntetésére vonatkozó munkálatokat még ebben az évben megindítják. Egyúttal azonban megállapítja a miniszter, hogy a műszaki és geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a víz leszivárgása legnagyobb részben, sőt mondhatni kizárólag az alagút fölött és a környékén elvonuló városi csatornahálózat nem megfelelő elhelyezésének és elhanyagolt állapotának tulajdonítható. Ezért az alagút víztelenítését célzó és nagy költséggel járó munkálatok sikere érdekében arra kéri a miniszter a fővárost, intézkedjék, hogy a csatornahálózatot rendszeresen kiépítsék és általában olyan állapotba hozzák, hogy az abban elvezetett szennyvíz a kőzetrepedéseken keresztül a mélységbe ne szivároghasson. (...)

Február 23: A mannheimi Benz-féle automobilgyár gyártmányai ma már az egész világon száguldoznak. Az első automobilok azonban, amelyek ebből a gyárból kikerültek, korántsem hasonlítottak a mostaniakhoz. Sok átalakításon, tökéletesítésen, javításon mentek keresztül, amíg mostani formájukhoz jutottak. Képünk az első Benz-féle automobilit ábrázolja. Ezt a cég alapítója, Benz Károly készítette a maga tervei alapján. Amint látjuk, formája, alakja, kerekei és egész rendszere teljesen elüt a mostani gépkocsiktól. De föltűnően nagy a hasonlósága a mostani posta-autókhoz.

Február 25: A budapesti új összekötő vasúti híd vízalatti munkálatai már teljesen befejeződtek és a híd pillérei egészen elkészültek. A pesti oldalon a szárazföld fölött levő három kisebb ívnek, valamint a budai oldalon levő két kisebb parti ívnek összekötő vasszerkezetét már fölszerelték. Az új híd pillérei úgy épültek, hogy a régi vasúti hídnak pilléreit a városfelőli oldalon kiszélesítették. Az új híd ilyenformán tulajdonképpen csak a réginek a kiszélesítése. Az új összekötő hídnak a Duna fölött négy nagy nyílása lesz, ezek közül kettőt még ebben az évben, kettőt pedig a következő évben megépítenek úgy, hogy a híd két év alatt teljesen elkészül. A régi összekötő vasúti hidat, amely alkatrészeinek rozsdásodása következtében igen gyanús állapotban van és a nagymértékben megnövekedett forgalomra való tekintettel a legnagyobb elővigyázatosságot igényli, ezután elzárják és hosszabb ideig tartó alapos vizsgálatnak vetik alá. Fölmerült olyan terv is, hogy a régi híd vasszerkezetét az új híd megnyitása után leszerelik és pilléreire áttolják az új hidat, az új pillérekre pedig egy közúti hidat építenek, lehetséges azonban, hogy az esetre, ha vasúti vonalat hegyvágányúvá alakítják át, mindkét hidat vasúti célokra fogják használni. Ha a közúti híd tervét valósítanák meg, a most épülő híd vasszerkezetének a régi híd pilléreire való áttolása azért válnék szükségessé, mert a közúti híd céljaira a kettős hídnak a város felé első most épülő része alkalmas csupán. A Csepel-sziget felé eső régi hídrész közúti híd céljaira azért nem alkalmas, mert a város felől erre a hídra vivő utat a vasúti vonal fölött viadukton kellene vezetni.



Február 25: A pesti, könnyelmű, téglákkal-kövekkel is uzsorázó építkezésnek megint áldozatai vannak. Az Alkotmány utca 4. szám alatt épül a büszke Palatinus-palota, több mint száz lakás lesz a hatalmas épületben, de úgy látszik kártyavár az erőssége. Szombaton az első emeleti lépcsőház dúcolásait szedték ki a munkások és mikor ezzel a munkával elkészültek a lépcsőház egyszerűen leszakadt. Nem bírta el az építővállalkozók spekuláló könnyelműségét. A lépcsőház alatt Tomasics 21 éves napszámos és Golag Antal 34 éves kőműves dolgozott, az előbbi súlyosan sérült és a Rókus kórházba vitték, Golag könnyebb sérülésekkel menekült a veszedelemből. A szolid építkezést Vágó István építész vezette.

Február 28: A főváros közlekedésügyi bizottsága nemrégen foglalkozott a közlekedési ügyosztálynak azzal az előterjesztésével, amely dohányzási tilalmat tartalmaz a villamosvasúti pótkocsikra nézve. A bizottság ezt az előterjesztést elvetette és kimondotta, hogy a tanácsnak olyan javaslatot tesz, amelynek értelmében a pótkocsikban megengedtessék a dohányzás, ellenben az első kocsik és egyáltalában a mótoroskocsik perronján tilos legyen a dohányzás. A tanács kedden tárgyalta ezt a kérdést és sem az ügyosztály, sem a bizottság javaslatait nem fogadta el, hanem kimondotta, hogy a villamoskocsikban, tehát a pótkocsikban is egyáltalán tilos legyen a dohányzás. A tilalom kérdésében legközelebb a közgyűlés fog állást foglalni.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: