Fővárosi Blog

A Várnegyed újjáépítése (1.)

2013. március 15. - fovarosi.blog.hu

Kevés olyan összefüggő, harmonikus történelmi városnegyed, épületegyüttes maradt ránk, mint a budai Várnegyed. A második világháború azonban ezt a területet sem kímélte - különösen nem, mivel akkor számos épület állt az akkori államhatalom szolgálatában. A Várnegyed házainak háború utáni helyreállításában fontos feladatot jelentett a foghíjaknak, azaz az elpusztult épületek helyének beépítése.

fovarosi.blog.hu: Varnegyed-1950esEvek-Fortepan.hu-16221-reszlet
(kép: fortepan, a 16221-es kép részlete)

A Várnegyed házai csak akkor tekinthetők egységesnek, ha mindent, egybemosunk, ami régi. Ez persze nem volna helyes - valójában az elmúlt több évszázadok mindegyike meghagyta itt nyomát. Vegyük például a Szentháromság utca - Tóth Árpád sétány - Úri utca - Szentháromság utca által határolt tömböt. Valamikor gótikus paloták állhattak itt, melyeknek földszinti részei élték csak túl az 1686-os ostromot. A barokk kori újjáépítés a haszálható falakat megtartotta és beépítette - így maradtak fenn ülőfülkék, ajtókeretek, középkori helyiségek. A XIX. században főleg átalakításokat végeztek, klasszicista és romantikus homlokzatokat alakítva ki a meglévő házakon. A sétány és a Szentháromság utca sarkán a harmincas években emeltek neobarokk lakóházat. A második világháború súlyos pusztításai után, a feltárásokat követően ismét újabb házak épülhettek fel. Sokféle építészeti stílus, törekvés bukkan fel a várnegyed házain, az összkép mégis harmonikus.

Ebben a cikksorozatban a Várnegyed néhány újabb épületét és helyreállítását vesszük szemügyre.

A 19. század végéig meghatározóan kisebb lakóházakkal épült be a várfalak közötti terület. A millenium körüli időszakban léptékváltás történt: a várpalota Hauszmann-féle átépítése mellett felépült a Szentháromság téren a Pénzügyminisztérium palotája, a Honvédelmi minisztérium és a Külügyminisztérium palotái a Dísz téren, az Országos Levéltár a Bécsi kapu mellett. 1914-ben már a Közmunkatanács korlátozta az épületmagasságot 21 méterre, majd 1928-ban 15,5, 1940-ben pedig 12 méterre. A milleniumi nagyratörést felváltotta a régi korok megőrzésének igénye - ennek szellemében építették újjá a negyven évvel korábban lebontott Bécsi kaput is.

Vermezo-1945-01.jpg
A második világháború idején nem csak a kormányzóság, de több minisztérium, állami szervezet is a budai Várnegyed falai között működött. Ennek is köszönhetően vált kiemelt célponttá, a bombázások céltáblájává. 1945-ben, az ostrom után annyi volt a törmelék, hogy szállításához kisvasutat kellett építeni a Várhegy és a Vérmező között. A törmelékkel a Vérmező 2-3 méteres vastagságban "telt fel", és a Közmunkatanács közbelépésére volt szükség, hogy nehogy domb, hanem inkább egy kissé homorú, parkosítható mező keletkezzék e helyen. (Az épületromok mellett tankok, repülőgépek roncsaiból is jutott a Vérmezőre.) 


Filmhíradó 1947-ből: megkezdődött a helyreállítás

A második világháború utáni újjáépítés idején még az élő emlékezet részei voltak a századforduló spekulációs építkezési Budapesten és a világban - talán ennek is köszönhető, hogy kezdetben a közvélemény szemében az új építkezések és a műemlékvédelem egymással szemben álló irányzatoknak tűntek. A második világháborút követően Európa több részén is az eredetinek megfelelően állították helyre a romba dőlt házakat - ez kezdetben az itthoni helyreállításokra is erősen hatott. Ugyanakkor a korábbi évszázadokra nem feltétlenül volt jellemző ez a hozzáállás. Buda 1686-os ostroma után az akkori újjáépítők bátran cserélték barokk házakra az elpusztult középkori házakat - nem az eredetit állítva helyre. A Várnegyed második világháború utáni helyreállításakor is felmerült a kérdés: melyik irányzatot kell követendőnek tartani? Az eredeti épületet kell visszaépíteni? Vagy az eredetinek megfelelően helyreállított homlokzat mögött alakítsanak ki modern lakótereket?

fovarosi.blog.hu: HonvedFoparancsnoksag-1959Korul-Fortepan.hu
A Honvéd főparancsnokság romjai 1959 körül - nem építették, bontották! (kép: fortepan.hu)

A helyreállítási program szerint a millenium környékén épült nagy méretű házakat nem kívánták helyreállítani. Ma is üres telek, afféle "souvenir" központ a Külügyminisztérium telke a Dísz téren. A volt Honvéd Főparancsnokság épülete is torzó maradt - volt, aki teljes lebontását tartotta volna helyesnek, volt, aki csak a kapualjat hagyta volna meg mementónak, de alig volt olyan, aki a teljes újjáépítés mellett kardoskodott volna. Azzal érveltek, hogy az épület messze meghaladta a környező házak léptékét, és elzárta a Vár és a Várszínház látványát a Dísz tér felől. A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületén a homlokzatot alakították át, "lecsendesítve" túl hivalkodónak ítélt homlokzatkiképzését. Az Országos Levéltár tornyát lebontották.

fovarosi.blog.hu: SzentharomsagTer-Penzugyminiszterium-Regi1
A Pénzügyminisztérium újkorában...

fovarosi.blog.hu: Penzugyminiszterium-20121006-01
...és 2012-ben

Az ötvenes években megkezdődött helyreállítás során eleinte semleges megjelenésű épületeket építettek. (Az olyan őrült ötleteket, hogy a "kis sváb házikók" helyére emeljenek magasházakat, és a palotába költöztessenek munkásokat, szerencsére még a Rákosi-korszakban sem vették sokáig komolyan.) A korabeli hasonlattal élve: a Várnegyed romos háztömbjeit törött vázának tekintették, amelynek hiányzó darabkáit semleges anyaggal kell kitölteni. Az is felmerült, hogy fényképek alapján építkezve, teljes mértékben az eredeti állapotnak megfelelő újjáépítésre van szükség. Az ötvenes években megindult kutatások, ásatások eredményeképpen előbukkanó - sokszor korábbról nem is ismert! - középkori maradványokat is be kívánták mutatni. Viták közepette született meg az az elképzelés, hogy azokat a középkori házakat, amelyek a helyreállításhoz elegendő hiteles anyaggal rendelkeznek, a középkori maradványok bemutatásával kell rekonstruálni, míg a többieknél a barokk - klasszicista homlokzatokat kell helyreállítani.

fovarosi.blog.hu: UriUtca17-20121102

Így újult meg például az Úri utca 17. alatti középkori ház, amely kváderes homlokzati festésével vonja magára a figyelmet. Az eredeti állapotnak megfelelni igyekezvén állították helyre, még a középkori bolt árukiadó ablakát is újjáépítve. Az emeleti zárterkély formája azonban ismeretlen volt az újjáépítéskor, így azt modern erkéllyel helyettesítették. Hasonlóan jártak el az Országház utca 18. szám esetében is, ahol a gótikus emeleti ablaksor mellett az elpusztult középkori zárterkélyt nyersen hagyott téglaerkéllyel pótolták:

fovarosi.blog.hu: OrszaghazUtca6-20121006

A fenti példák is mutatják, hogy az eredeti állapot helyreállítására törekvő rekonstrukció hamar "falba ütközött": az elv nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi legyen azon foghíjtelkek sorsa, ahol nem maradtak fenn sem épületek, sem tervrajzok, hiteles emlékek?

Az ötvenes évek végén Farkasdy Zoltán két házával - a Fortuna utca 15. számú és az Úri utca 32. számú házzal - váltás történt az építészeti viszonyulásban. A környezetéhez kulturáltan alkalmazkodó, de korszerű házak építését tűzték ki célul, elsősorban ott, ahol az eredeti épület nem volt helyreállítható. Figyelembe vették az azóta eltelt időt, a lakók megváltozott igényeit, az építészet fejlődését - ugyanakkor szerénységre, alkalmazkodásra intette őket a műemléki környezet. Dercsényi Dezső írta 1966-ban a Budapest újságban: "Nem építettünk és ma sem fogunk barokk vagy gótikus házakat építeni, úgy hisszük, hogy a ma építészetének van mondanivalója a történeti városközpontban, és mai formákkal úgy tudja azt elmondani, hogy illeszkedik ahhoz a környezethez, melyet névtelen vagy neves elődei alkottak."

Fortuna utca 15.

Farkasdy Zoltán ezzel a házzal bizonyította be, hogy a vári környezetben nem csak a helyreállított homlokzatok mögötti új élet lehet járható út. Hosszú viták során fejtette ki véleményét, mely szerint történelmi környezetben is merhet az építész modern lenni. Az új ház 1959-re készült el.

fovarosi.blog.hu: FortunaUtca15-20121006

A kétemeletes ház második emeletét Farkasdy loggiasorral "húzta vissza", hogy a ház illeszkedjék egyemeletes szomszédaihoz. A szomszédos épületek főpárkányai részben a második emeleti loggia padlószintjével, részent a mellvéd korlátjának magasságával esnek egy vonalba. Így a horizontális záróvonal továbbfutásának köszönhetően nem érezzük bántónak az épületmagasságok különbségét.

A ház 10 lakást foglal magába, három fogatos elrendezésben. Az új ház tömege, axisszáma az elpusztult copf stílusú házéval azonos, de megjelenésében modern. Az épület hamar példa lett: nem csak a hazai foghíjbeépítés új etalonja, de európai szinten is sokra értékelt új építés.

(folytatjuk)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr884999270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

innovation 2013.03.15. 12:03:36

Jó cikk, s visszatérő.
Hogy hogyan tovább a Várnegyedben? A magam részéről radikális (s ugyanakkor konzervatív) vagyok. véleményem szerint nincs helye a modernnek a Várban. Lásd a Hiltont, de akár az Úri utca 17. erkélyét.
Egyszerűen nem illik ide, ugyanakkor a XIX. században létrehozott épületeket annyira megcsonkították, hogy rossz rájuk nézni.
Például a Pénzügyminisztérium épülete vagy a Honvéd Főparancsnokság (a Honvédelmi Minisztérimmal együtt). De nem tudom, hogy jobb-e, ha egy kirakodóvásár van a Külügy helyén vagy maga az az épület, amellyel teljes volt - a nevére rászolgáló - Dísz tér!
Véleményem szerint amit csak lehet vissza kell építeni úgy, ahogyan a háború előtt volt.

(S még egy érv: a mostani építészeti stílusok nem az örökkévalóságnak készülnek. Pl. az '50-60-70-80-90-00-s évek épületei dőlnek össze, penészesednek, kihullanak az üvegek, stb. Szóval Drezda újjáépítésének mintájára támogatom a Várnegyed újjáépítését!)

budai fellegvár 2013.03.22. 12:15:51

Akit érdekel a Várnegyed alatt egykor elterült, majd lebontott Tabán városrész története, annak ajánlok egy jó könyvet rólaa. Tabán egykor és ma c. (vecsey A.) Nagyon sok régi és mai képpel meséli el történetét. Kivételesen nem a háború döntötte romba, hanem az egyéb érdekek. Tanulságos történet. (bookline)