Fővárosi Blog

A Szentföld Budapesten

2013. április 27. - fovarosi.blog.hu

Ha a 61-es villamossal elmegyünk a végállomásig, akkor Hűvösvölgybe jutunk - szinte minden budapesti ismeri ezt a remek kirándulóhelyet. Ha eggyel előbb leszállunk, és sétálunk egyet a Heinrich István utcán, az utca beugrásában egy nagyon érdekes, hengerforma épülethez érkezünk. Pontosabban egy épülettorzóhoz. A Bauhaus hazai mesterének, Molnár Farkasnak egyik utolsó munkáját sosem fejezte be senki.

fovarosi.blog.hu: MolnarFarkas-Portre-WikipediaMolnár Farkas 1897-ben született Pécsett. Az egyetemi évei alatt a Megfagyott Muzsikus címlapját tervezte, majd Pécsett a Krónika számára dolgozott illusztrátorként. Kubista-expresszionista munkákkal indul pályafutása. Walter Gropius iskolájában, a Bauhausban töltött évei meghatározóvá váltak életében. Ott tanulja meg: munkájának lényege a folytonos kísérletezés, kutatás. 1923-ban tervezte meg a Vörös Kubus néven ismertté vált lakóházát. 1925-ben tért haza, befejezte egyetemi tanulmányait, és részt vett a Kút-mozgalom kiállításain. 1929-ben Gropius meghívására részt vett a CIAM első kongresszusán, ahol a szívéhez közel álló témáról, a kislakásépítésről volt szó. Később itthon a magyar CIAM megalapítói között találjuk. Részt vett a Kolház és a Kolváros (KOL = kollektív) terveinek kidolgozásában. A harmadik kiállítás anyagát a rendőrség elkobozta, mert az "osztály ellenes izgatást látszik tartalmazni". Molnár figyelme a város felől a vidék felé fordult: elkészítette a Szarvas-szentesi táj megújításának tervét, Dévaványára pedig parasztházat tervezett. A kor lakásépítési gondjait nem sikerült megoldaniuk, de sikerrel hívták fel a figyelmet a nagyon is létező problémára, és megoldási lehetőségeket kínálni rájuk. Molnár Farkas rövid élete alatt is 20 villát, kisebb bérházat tervezett önállóan, kettőt Fischer Józseffel. Emellett bútorterveket, lakberendezéseket készített. Bár célja a kisemberek lakásgondjainak enyhítése volt, megrendelést főleg értelmiségiektől, polgároktól kaphatott. 1929-ben saját lakásának berendezését is megtervezte. Épületeire az átgondoltság, a terek maximális kihasználása, a homlokzatokra a nagy sima felületek voltak jellemzők. A villákban előszeretettel alkalmazott eltolható válaszfalakat, harmonikaajtókat, felcsapható elválasztókat a variabilitás jegyében. A harmincas évek politikai változásai elnyomják a kísérletező kedvű tervezőt: 1938-ban a magyar CIAM csoport feloszlott. Életének utolsó éveiben a Szentföld magyar modelljének, a Magyar Szentföld templomnak a tervezésén dolgozott. 1945 januárjában, a Budapestre ért fronton halt meg: tüzifáért ment fel a pincéből, amikor két gránát csapódott a házba. Kórházba szállítás után, január 11-én hunyt el. 

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-20100819-03

1937-ben ismerkedett meg P. Majsai Mór ferencesrendi szerzetessel, a Magyar Szentföldi Biztosi Hivatal vezetőjével. A hivatalt még Mária Terézia alapította a 18. században, azzal a céllal, hogy a szentföldi kegyhelyek gondozásáról adományokon keresztül intézkedjen. Majsai 1932-es szentföldi utazását követően határozta el, hogy felépítteti "a szentföldi szenthelyek másolatát, ahogyan azok ma vannak Palesztinában". A gondolat nem volt új keletű: hasonló intézmények léteznek Washingtontól Hollandiáig.1937-ben a Heinrich-Tömöry Alapítvány biztosította a telek megvásárlását a Hűvösvölgyben, így helyszín is lett az építkezéshez. A tervezéssel Molnár Farkast bízták meg. Közeledett 1938: egyrészt az eucharisztikus kongresszus éve, másrészt a magyar koronát adományozó II. Szilveszter pápa születésének ezeréves évfordulója. A templom nem készült el a jeles évre, de 1936-ban a szomszédos telken egy "szentföldi" ferencrendi zárda és egy kis múzeum megnyílt. Szentföld néven katolikus lapot is kiadtak, a példányszáma ötvenezresig jutott 1944-re.
Magyarországot az évszázadok során többé-kevésbé szoros kapcsolatok fűzték a Szentföldhöz. Az első jeruzsálemi magyar zarándokházat Szent István alapította. Az utolsó, immár osztrák-magyar zarándokházat Ferenc József megrendelésére építették 1857-ben. A "jeruzsálemi király" több magyar király címei között is előfordult, II. Endrétől kezdve. A ferencesek a szent helyek fenntartása mellett a zarándokokról való gondoskodást is magukra vállalták.
Majsai jelentős fényképanyaggal tért haza, ez alapján kezdte el Molnár Farkas a tervezést. Az ovális alaprajzú térhez Molnár mindkét oldalt íves záródású kápolnasort tervezett, amelyet ablaksorral világított be. A fényt tehát oldalról kapta volna a hatalmas belső tér. Az ovális tér középpontjába került volna a Szent Sír másolata. A kaput íves lefedésű támassorral kötötte a belső térbe.

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-20100819-01

Molnár az első tervvázlatok után 1938-ban Palesztinába utazott, hogy a templomba építendő kegyhelymásolatokhoz pontos mérnöki felmérést készítsen. 24 helyszínt látogatott meg nem egészen egy hónap alatt, különösebb segítség nélkül, egy arab ferences iskolás fiú társaságában. Ezek közül az újabb tervekben már 19 jelent volna meg a templomban. Visszatérését követően, 1940 augusztusában tették le az új épület alapkövét. 1942-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal elismerő beszámolóját, majd a hercegprímás hozzájárulását is megszerezték. Megindult az építkezés, a kápolnák egy része 1944 végéig el is készült. A front átvonulása után is folytatódtak a munkálatok. Molnár Farkast 1945 januárjában, Budapest ostrománál végzetes találat érte. A munkálatok vezetését Szendrői Jenő vette át. A kommunista hatalomátvétellel azonban végleg ellehetetlenült az építkezés: 1949 elején leállt az építés. A kupola zsaluzatát "felsőbb utasításra" kocsira rakták és elszállították. Már elkészült kápolnái a következő évtizedekben a vandalizmus áldozataivá váltak.

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-Alaprajz-MagyEpMuv-1995-5
A tervezett templom alaprajza (forrás: Magyar Építőművészet)

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-Rajz-MagyEpMuv-1995-5
Korabeli "látványterv" (forrás: Magyar Építőművészet)

A végleges templom ellipszis alaprajzú (40 méter hosszú, 25 méter széles) terét 20 méter magas héjkupola fedte volna, amelybe kis ablakokat vágtak volna - de a kupola csak a zsaluszerkezet elkészítéséig jutott, megépítésére soha nem került sor. A körbefutó fal felső részén kettős, négyzetes ablaksor fut végig - ennek szerkezete meg is épült. A Szent Sír kápolnát végül nem a tér közepére helyezték volna, hanem a főoltár hátsó részéhez. Az ellipszis alakú térhez kapcsolódtak volna az egyes helyszíneket megidéző kápolnák, barlangok. A főbejáratot a VI. században épült jeruzsálemi Szent Sír francia román bazilikáról másolták volna - a mai vaskapu nyilvánvalóan kényszermegoldás, nem az eredeti terveket tükrözi.

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-20100819-06

Molnár egyik utolsó épülete tehát torzó maradt. A 40-es évek elején a buzgó vallásosság légkörében érthető volt, hogy a Szentföldet el akarták hozni a magyaroknak - ha már azok nem tudtak tömegesen elzarándokolni oda. A templom a korszak egyik legnagyobb, legkorszerűbb temploma lehetett volna. Statikai és szerkezeti megoldása, a nagy fesztávot áthidaló beton tetőzet nemzetközileg is úttörőnek számított akkoriban. De az építmény sosem látott tetőt: az oldalt meredező, betonból kilógó vasszálak a befejezetlenség egyértelmű jelei.

Az épülettől nem messze, ma már házak kertjében állva, egy "lourdes-i kápolnát" is emeltek. Az alábbi 1944-es filmhíradó ennek a megáldásáról szól:



És így néz ki a helyszín napjainkban:

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-20100819-12

A második világháborút követően kemény idők jöttek: a még meglévő szerzetesrendeket feloszlatták, vagy működésüket korlátozták. Eleinte hatósági célokra vették célba a templom-torzót, majd ipari tanulók intézete költözött bele, de ők is kiköltöztek 1954-ben. Ezután önkényes beköltözők vették birtokba az épületet. Nem sokkal később ezt sikerült kiutalások megszerzésével legalizálni is. A sosemvolt katedrális oldalsó helyiségeit sufniként használták, egy nagyobb oldalkápolna műteremmé lett. Veszprémi Imre szobrászművész is itt talált műteremre. Az ötvenes évek végére már az itteni művészek szervezkedtek: a 6000 légköbméternyi tér legyen művésztelep. Terv, támogatás még akadt, de pénz már sehonnan sem jött. Közben a tanács egy veszélyessé vált részletet vissza is bontatott. 1963-ban Veszprémi műterme az épület belseje felől is falazást kapott. 1965-ben a Technoimpex raktárt és csomagolóüzemet rendezett be itt - nem éppen az eredeti funkciónak megfelelő tevékenység ez... A Technoimpex utódja aztán a szépnevű Vörös Csillag Traktorgyár lett. Innentől kezdve Veszprémi napi szinten küzd a kilakoltatás ellen: nem tudja hová költöztetni műtermét, újabb és újabb határidők és fennmaradási küzdelmek jönnek. A VCST közben állagmegóvási munkálatokat végeztetett el az épületen, így aztán elég furán jött ki, amikor 1971-ben felszólítást kaptak, hogy hagyják el a helyet, és az épületet az eredeti állapotban adják át. Akkori áron 1,5 millió forintnyi felújítást vágtak tönkre a kiköltözéskor.

fovarosi.blog.hu: SzentfoldTemplom-20100819-02És jött a MEDICOR, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat - utóbbi kőszobrokat faragtatott volna itt. Később azt is megvizsgálták, hogy lehetne-e radiaktív hulladékok temetőjének használni a templomot. Nagy szerencséje az utókornak, hogy nem így döntöttek... Végül ugyanis a Fővárosi Levéltár raktárai került ide, és maradtak itt egészen 2004-ig, amikor a Teve utcai új épületbe költöztették át az itt (és még sok más kisebb raktárban őrzött) anyagot. A beköltözéshez a terveket a BUVÁTI készítette, a levéltár meg kapott akkor 7 millió forintot a beköltözéshez. Közben 1973-ban egy csomó fiatal koncertet is tartott a helyen. Erről dokumentumfilm is készült. Bár tudnám, ki és milyen címen készítette!

Veszprémi Imre pedig végül kiköltözött, a katedrális óriási kapujával szemben rendezte be új műtermét. 2009-ben kulturális célú ingatlanként kiadták volna, de ebből se lett semmi. Az egyház már nem tart igény az egyre pusztuló épület-torzóra. Az épület a fővárosé, a környező telkek a II. kerületi önkormányzaté.

Hogy miként hasznosítható az épület, arra már a fentieken kívül is merültek fel ötletek az elmúlt évtizedekben. Reprezentatív hangversenyterem, sportközpont, óriás-mozi szerepelt a megvalósulatlan ötletek között, de itt forgatták a Taxidermia c. film egyes jeleneteit is. Te mit kezdenél vele?

Források:
Zarándoklás a "Szentföldre". Budapest újság, 1974/11, p. 31.
Mezei Ottó: Molnár Farkas. Akadémiai Kiadó, 1987.
Molnár Farkas befejezetlen műve a Hűvösvölgyben. Magyar Építőművészet, 1995/5. p. 60.
Ötven éve halt meg Molnár Farkas építész. Magyar Építőművészet, 1995/5. p. 58.
http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/9281-a-magyar-szentfold-templom


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr605082405

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

riksa6 2013.04.27. 15:59:29

Egy jó esemény már volt itt 2011 nyarán, a Halastó és a Bárka színház itt mutatta be az Elvarázsolt disznó c. Jonathan Dove meseoperát.

www.port.hu/az_elvarazsolt_diszno/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=17295

Orvenyhivo 2013.04.27. 17:32:40

Kiegészítés: Budapest Főváros Levéltára 2004-ben kiköltözött innen (valamint a városban szétszórt többi raktárából), miután elkészült a Teve utcában az új épülete.

LiangSheng 2013.04.27. 18:27:35

Köszönet az informatív posztért! Azt lehet tudni, hogy a háború után mi történt a szentföldi múzeum anyagával? Elég sok értékes archeológiai anyag volt benne, aminek nagy részét egyenesen a Szentföldön gyűjtötték be, és küldték ládaszámra a hűvösvölgyi múzeumba.

Megkérdezhetném, hogy a poszt végi források közt az első (Zarándoklás a "Szentföldre". Budapest, 1974/11, p. 31.) nem hiányos-e? Úgy tűnik, egy folyóiratra utal, de annak a címe hiányzik az utalásból.

Köszönettel:
Gyuri

Orvenyhivo 2013.04.27. 18:39:35

@LiangSheng: Valószínűleg, hogy a Budapest c. folyóiratra utal.

(A magyar történettudományban létezik az a szokás, hogy bibliográfiákban a Budapest helynevet mindig rövidített formában írják ki (Bp.), pont azért, hogy ne lehessen összekeverni ezzel a folyóirattal.)

euAgWzgmmtq7K 2013.04.27. 18:39:44

Sehogy se hasznosítható, ez nem épület, hanem egy rakás szar, ehhez egyébként csak oda kell menni, és megnézni. Persze, lehetne hangversenyterem a falak között, meg koncerthelyszín, meg akármi, csak ennek semmi realitása ezen a környéken.

Mikrobi 2013.04.27. 22:00:06

@d.hardman: azért egy épületre, amelyet eredetileg templomnak építettek, akármilyen lepusztult is, nem mondjuk, hogy egy rakás szar!

euAgWzgmmtq7K 2013.04.27. 22:04:26

@Mikrobi: Nem érdekel, hogy szerinted nem mondjuk rá, szerintem meg semmi baj nincs ezzel. Felszentelve valószínüleg amúgy se volt, egyébként meg nem néz ki templomnak. Teljesen felesleges igazából a vallást idekeverni, az épületről beszélek.

átlagállampolgár 2013.04.27. 22:35:49

Ez az epulet egy regi kb 80as evekben keszult filmben is szerepelt.Fabry is jatszott benne es ugy kezdodott,hogy festo/mazolok allnak az epuletben..Tudja valaki mi volt a cime?

átlagállampolgár 2013.04.28. 01:22:58

@Szurgent: koszi,de nem a humorista miatt erdekelne a film:)Csak gondoltam igy konnyebben beugrik ha latta valaki a filmet.Na mindegy.Azert koszi

átlagállampolgár 2013.04.28. 01:25:33

@Szurgent:Illetve a porton kozolt filmek nem azok.:( Alszom ra egyet.Csak beugrik.

Lapis Lazuli 2013.04.28. 08:42:35

@d.hardman: Nekem tökmindegy minek hívod, de fel volt szentelve, igaz befejezetlenül. A hossztengelyétől jobbra eső részt rövid ideig használták is templomnak. A rendszerváltás után, az akkori levéltár igazgató megpróbálta rávenni az egyházat, hogy igényelje vissza az épületet, de végül nem vállakoztak rá. Egyébként félelmetes hely, félelmetesen izgalmas, és félelmetesen lepukkant.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2013.04.28. 10:30:31

Köszönöm a hozzászólásokat, kiegészítettem a cikket.

Pirx pilóta · http://late-modern.blogspot.hu/ 2013.04.29. 10:55:39

Az azért árnyalja a képet, hogy a végül építeni kezdett ház nem az a modern épület, amit Molnár először megtervezett: a túl konzervatív megrendelői elképzelések miatt gyakorlatilag teljesen átdolgozta a terveket, a végleges épület egy eklektikus, sok elemében historizáló templom lett volna, ami szinte csak az elliptikus monolit vasbeton héjszerkezetű kupolát őrizte meg az eredeti elképzelések közül, épp azt, ami végül nem valósult meg... Kádár Bálint vagy egy évtizede digitálisan rekonstruálta mindkét tervváltozatot, aminációkkal, az egész anyag végül a Graphisoft promó-CD-jeként jelent meg. Néhány szemelvény itt a végleges épület rekonstrukciójából:
regi.epiteszforum.hu/node/14919

ekszvájzed 2013.05.11. 13:48:28

@d.hardman:

Szerintem is, sőt még a romos zsinagógák is csak egy nagy rakás szar. Francnak őket felújítgatni, meg koncertteremnek, múzeumnak megcsinálni. Ráadásul úgy, hogy az odalátogatók közben még tiszteljék is a falaik között azokat, akik anno oda jártak zsezsegni.

Meg pl. még az antik görög és római templomok maradványai is, úgy bizony. Hogy a derék ajrópaji kultúrlények és purifikátorok által azóta lerombolt "román" stílusú, gótikus, barokk, orosz és más ortodox, stb. templomokról már ne is beszéljek, szerte ezen a kontinensen ...

Hogy bennük esetleg szívből és őszintén hívő, jó emberek vallották meg a hitüket Istenüknek, vagy csak próbáltak legalább ott némi tiszta érzéseket érezni, és emberebb embernek lenni, esetleg (nyúédzs nyelven szólva) "pozitív energiákkal" töltődni, nemzedékeken és évszázadokon át, ne is számítson ... Úgy az emberek hite bármiben, ami nem a saját, tudományosan igazolható fizikai valóságuk, általában se,

mert csak nagy rakás szar csak az neked (is), mind. Imádom ezt az emberfajtát, amelyet képviselsz, hisz oly sok szépet tett már eddig is.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.05.23. 02:24:16

@ekszvájzed: hogy jön ide az elpusztított zsidók által az utolsó percekig használt és gondoozott zsinagógák hasonlata? ostbaság! ez egy sosem használt torzó, egy építészeti mogul, egy tájidegen monstrum. ezen a környéken ma már végleg nincs létjogosultsága. az élet túllépett rajta. takarítsák el, és épüljön a helyére egy iskola, vagy óvoda, nota bene pár db kis lakásszámú társasház. és kapjon egy emléktáblát hogy ide álmodták a szentföld templomát - de minek! slussz!

ekszvájzed 2013.05.23. 10:46:50

@városjáró:

Ezt is használták volna, ha közben nem jönnek az ateista, keresztényüldöző kommunisták, akik ki akarták irtani az emberekből, és az országból a hitet, s akik miatt ez már nem épülhetett meg, ebben légy egészen nyugodt. A Gaudí-féle La Sagrada Familia, vagy a legvirágzóbb középkor több más híres katedrálisa is hosszú évekig állott befejezetlenül, mégsem akarta őket AKKOR vagy nem sokkal azután sem lerombolni vagy más célokra felhasználni senki.

Mondjuk a REGNUM MARIANUM esetéhez meg mit szólsz, amit az utolsó percig használtak, és próbáltak megvédeni, mégis lerombolták? Pedig az még szépen is nézett ki ...

Azonkívül hogy mi a tájidegen ... Minden, ami nem organikus, ami nem harmonizál a természettel, ill. nincsen kb. BELEÉPÍTVE, abból kivájva, az az, megnyugtatlak. Sőt, az is, amely nem tartozik a többségi nép által kialakított kultúrkörnyezetbe. Elvileg BAROMIRA tájidejgen minden, amit emberek valahová más tájakról hoznak el, vagy vesznek át. Tájidegen gyak. az egész épített világ, tán már a piramisoktól kezdve.

S még EMLÉK gyanént sem lehetne beépíteni AKÁRMIBE, amit köré terveznek, mint ezt a világban oly sok helyen megteszik, hanem TOTÁLISAN tűnjön el ???

És persze miért is pont a zsidók, mikor mást is említettem? A rómaiak, vagy a görögök, meg az 1789 (vagy inkább 1791) után a francia templomokból, vagy az 1917 után az oroszokból kizárt keresztények, és az ő dolgaik szétrablásai, vagy lerombolásai nem fájnak? Azok talán nem gondozták elég odaadással, és féltették hitviláguk szent helyeit? Tudod mit: indulataidon meglátszik, hogy minek állsz az oldalán, s hogy vak fanatikus vagy, legalább annyira, mint egy keresztény :)))

ekszvájzed 2013.05.23. 11:05:20

Természetesen nem "több más híres", hanem "több híres", mert a Gaudí szerencsétlen halálával sajna félbeszakadt alkotás ugye már "legújabb" kori, nem keverem a szezont a tudodmimmel ...

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.05.23. 11:50:27

A zsinagógás zsidókat csak mint a legabszurdabb példádat említettem. Bár dúló háború kellős közepén fejét felütő álságos szenteskedésből eredő templom- és vallásépítéssel kapcsolatban egyébként meglenne a magam lesújtó véleménye. De mindez mellékes, mivel itt egy sosem használt, el nem készült otromba vasbeton vázról beszélünk az erdős zöldövezet közepén. Aminek itt se templomként se hangárként se filmstúdióként helye nincs. Ez a hajó már elment.

ekszvájzed 2013.05.23. 13:27:16

Kérlek szépen.

Otromba, vasbeton szörny? (Mondjuk, nem tudom, hogy a posztmodern világban a vasbeton szörnyekkel miért is van bajuk AKÁR azoknak IS, az ehhez hasonló ügyek kapcsán, akik pl. a régi, "neobarokk" Budapesttel összevetve egészen pofásnak vélik ezeket, ha történetesen MA építi őket valaki abba egyenesen bele - egészen más célokból, persze.

Tessék akkor talán végigcsinálva befejezni, és mondjuk akkor a dúló háború" réme helyett a béke, valamint gyümölcsöző és egyre javuló magyar-izraeli kapcsolatok nevében szépen felszentelni. Esetleg éppen Németh Sanya által.

A Szentföld adja magát, hiszen őneki is az a föld a legszentebb, így az inga, meg a mérleg immár helyre lenne ütve, hoznak földet onnan is, emezért cserébe, s minden igazhitű jól jár. Ez a hajó ugyanis meg éppen most jön.

Aztán. Tudod, dúló háborúk közepén azért szokás a hitbe kapaszkodni, azért szokás az Isten felé fordulni, amiért. Valamint vallásos országokban és / vagy vidékeken, közösségekben a dúló háborúkban a győzelembe vetett hit nevében is szokás hitbeli "felajánlásokat" tenni.

(Elvégre nem kis részben éppen Isten és a vallás ESKÜDT ellenségei ellen harcoltak - már ami a keleti frontot illeti, a máshol meg magyar kontingens nem nagyon volt.)

Ez nem tudom, miért új, és azokat is el kell ítélni szenteskedésért, akik egy betörő ellenség elől egy templomba menekülnek, abban bízva, hogy valami csoda folytán elkerülheti, vagy legalább szent helyen éri el őket a vég?

ekszvájzed 2013.05.23. 13:32:19

Jut is eszembe: ilyenkor még a BAUHAUS szentséges-szent, és eszetlen kultusszal körbevett neve se számít, amelyet hazájában, a német földön a piszkos nácik 1933-ban szinte azonnal betiltottak, ám a munkatársai által itt még gyönyörűen élt, és virult ???

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2013.05.23. 14:16:01

@ekszvájzed: magam részéről a bauhaust nem tartom sokra. puszta funkcionalitás. hideg-rideg praktikum. (mondjuk nem is trendi építészetnek indult, hanem nettó spórnak - hogy aztán felhájpolták/-ják? hát az már a marketing része.

ekszvájzed 2013.05.23. 14:35:28

@városjáró:

Nem térítek, csak rávilágítok arra, hogy a keresztényes se ufók, ahogy a zsidók sem, és ha megérted az egyiket, akkor megérted a másikat is. Ha meg hozzá még a vadiúj időké mellett a régi korok lelkületét is átlátod, akkor a tolerancia nagy háborújában tutira a nyerő oldalon állsz.

A forma és a célszerűség kihangsúlyozása a funkcionális jellegű, tehát valós, mindennapos, és aktív, sokak általi használatra tervezett épületeken / tárgyakon / járműveken, stb. szerintem nem az ördögtől való.

Ez a 20. század elejének egyik óriási vívmánya, miközben az egyensúlyt megtartva a díszítő, vagy színeket belevivő elemeknek, a szemet megragadó lendületnek, valamint az elmélkedésre bíró részleteknek továbbra is nagy szerepet szánt.

És persze a Bauhaus sem volt egységes stílus, csak az alapvetése volt az, amely az irányt körvonalazta. Hiszen a kor izmusai már nagyon is előtérbe helyezték az alkotói individualitást.

Persze, hogy üzlet lett ez is, mint mondjuk később a rock, vagy a hippik, de a modern világ már csak ilyen, annak viszont legalább örüljünk, hogy se nácinak, se komcsinak nem kellett.