Fővárosi Blog

Az elfeledett Észak-Pesti Kórház

2013. május 23. - fovarosi.blog.hu

Akár 110. évfordulóját is ünnepelhetnénk, ha lenne mit ünnepelni. De a pestújhelyi kórház területe inkább szomorúságra ad okot. Szecesszió, korai modern és a nyolcvanas évek építészete együtt rohadnak a kerítés mögött. A Kortárs Építészeti Központ Városi séták programja keretében sikerült bejutni több épületbe is.

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-Sebeszet-04-kek.org.hu

Az OPNI akkori igazgatója, Niedermann Gyula indította el az új kórházat a századfordulón. Nagy területet kerestek, így aztán nem csoda, hogy az akkori város szélén kötöttek ki. Pontosabban Pestújhelyen, a Pótlék-dűlőnél:

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-1915-Potlekdulo
1915-ös Budapest térkép részlete, balra fent a "Sanatorium"

A bő 7 hektáros területen 1903-1904-ben adták át az első hét épületet (szanatórium, igazgatóság, kápolna, az ügyeletes orvosok villája), amelyeket Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond terveztek. Ez az épületegyüttes 1912-ben a Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár és az Országos Pénztár tulajdonába került. Az új tulajdonosok az intézményt 280 ágyas munkáskórházzá alakították át. Elsősorban a munkásokra, azaz az ipari, munkahelyi balesetek kezelésére szakosodtak - ez volt az egyetlen ilyen irányultságú kórház az akkori fővárosban. Az első világháború idején egyre több ágy lett a harcban megsérülteké.

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-201303-BujnovszkyTamasFotoja-05

1920-21 körül már bővítették is a kórházat. Az 5. számú épületre új szintet húztak, így nyolcvannal növelték az ágyszámot, a teljes befogadóképesség 360-ra emelkedett. 1928-ban már a légúti betegségek kórházaként működött, új neve OTI Dr. Vass József Munkáskórháza lett. A harmincas években már 450 ággyal működtek. Két új pavilont is építettek 50-50 ággyal, és két régi pavilont felújítottak. Ezeket a felújításokat Horthy Miklós kormányzó is megtekintette.

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-Noverszallo-Regi1-TerEsFormaA telek végében épült meg a terület egyik legfontosabb épülete, Molnár Farkas és Fischer József nővérszálló épülete. Az építészek a harmincas évek elején a Köztársaság téren ma is álló, hármas osztatú nagy lakóháztömb tervezését már együtt végezték, de az az építkezés csonka maradt. Modern építészetüket Pestújhelyen, egy új egészségügyi tömbben vihették tovább. A megrendelő OTI ugyanis a Köztársaság téri pályázat legjobb tervezőit hívta meg az új személyzeti tömb megtervezésére.

Ránézésre akár egy hatvanas évekbeli lakóház is lehetne, pedig az 1930-as évek terméke: 1936-ra épült fel. A tervezőpáros a modern magyar építészet két jeles alakja volt. Akkor még a maihoz képest kevésbé volt beépítve a hátsó terület, az új épület így egy parkrész végébe került, az Adria utca és a Pestújhelyi út sarkára. A kb. 40 x 12 méter alapterületű, fszt+2 emeletes, lapostetős házban öt altiszti lakást helyeztek el a földszinten, az emeleteken pedig az egyedülálló dolgozók 14-14 kétágyas (!) szobáját helyezték el, középfolyosós elrendezésben, közös vizesblokkal, teakonyhával és étkezővel. A lépcsőház pihenőjéből minden szintnél kétszobás tisztviselői lakásokat alakítottak ki a tervezők.

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-1977-BudapestUjsag


A berendezés a kor magas színvonalán valósult meg. Az altiszti lakásokban a konyha és a nappali között tálalóablakot vágtak, a hálószobát széles ajtók kinyitásával egybe lehetett nyitni a nappalival. A hálószobákhoz erkély is tartozott. Az egyedülállók számára tervezett kisebb apartmanok lakóit a nagy, tágas közös terek kárpótolták: a főzőfülkék melletti ebédlők társalkodóként is üzemeltek. A lapostetőnek köszönhetően még egy napozóterasz is jutott a ház lakóinak. A ház építésékor több kutat is fúrtak, így 187 méteres mélységből termálvízhez, 68 méter mélyről pedig ivóvízhez is jutottak - igaz, a termálvizet magas vastartalma és alacsony hőfoka miatt nem igazán használták később. Ezzel együtt az épületet a funckió és a forma elválaszthatatlansága hatja át, az aljától a tetejéig: a kémény egyben a tetőterasz pergolája is volt, az ablakok tiszta, egyszerű rendben sorakoznak, az épület közlekedési rendszere világos és egyértelmű. A Tér és Forma 1937/1. számában írták az épületről: "Az eredeti terv az intézet elnökségének teljes mértékben megfelelt, csupán a felettes miniszteri hatóság kívánta meg az egyes épületszerkezetek módosítását. Megtiltotta például a vasbetonváz alkalmazását és előírta az ablakfelületek csökkentését. A vasbeton oszlopok helyett alkalmazott, harántirányú 28-as téglafalak ez esetben tényleg gazdaságosaknak mutatkoztak, különösen azért, mert az egyes lakásrészek között ezáltal a hangszigetelés kérdése is megoldódott. Az ablakfelületen mértéken túli csökkentése ellen pedig a tüdőspecialista kórházigazgató tiltakozása segített, így csak a magassági méretek lettek 20 cm.-el kisebbek. Nem lehetett keresztülvinni a minisztérium azon előírását sem, hogy külső esővízcsatornát alkalmazzunk, mert ez drágább és helytelen szerkezet lett volna. Itt említem, mint érdekes részletkérdést, a központi fűtés kéménye rejtett peremmel van kiképezve, amelyben összegyűlő kormos csapadék a tetőterasz pergola gerendáján át távozik a csatornába. Az összes födémek vasbeton áthidalók mellőzésével, újlaki vasbetonbordás téglákból készültek. A válaszfalak alatt és felett, valamint a linoleum padlóburkolatok alatt "isotex" hangszigetelő-lemezeket alkalmaztunk. A szobák közötti válaszfalak pedig kovaföldlemezekből készültek. A világos és egyszerű alaprajz nagyon megkönnyítette az építőszerkezetek szakszerű és gazdaságos felhasználását. Az említett tégla harántfalak még a frontális vezetékek elhelyezésének ismert nehézségeit is áthidalták. (...)"
A jó felszereltségnek is betudható, hogy 1945-ben a Vörös Hadsereg kisajátotta az egész épületegyüttest - a most a Külker Főiskolai Kar által használt mátyásföldi komplexum mellett ez, a pestújhelyi lett a szovjet hadsereg budapesti poliklinikája. Így már a szovjet hadsereg megrendelésére, Moszkva utasítása szerint épült fel kilenc újabb épület. Az épületek zöme 600-700 négyzetméter közötti, előregyártott kórházpavilon volt, amelyek mellé lakóházat, nővérszállót, tiszti klubot, postát és egy kis szabadtéri színpadot is emeltek. Katonai objektum volt, így nem csoda, hogy föld alatti folyosókat, bunkereket és egy légópincét is építettek. Az oroszok még egy sertéshizlaldát (!) is felhúztak az egyre inkább beépülő területen.

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-Sebeszet-02-kek.org.hu

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-Sebeszet-03-kek.org.hu
A sebészeti tömb alaprajza és keresztmetszete (képek: KÉK)

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-Sebeszet-06-kek.org.huAz újabb bővítésre 1980 után került sor. Moszkvai megrendelésre a magyar KÖZBER megrendelésére és a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) kivitelezésében, Tomay Tamás és Varga Levente tervei alapján. Ez lett a terület legnagyobb épülete: a 260 ágyas sebészet. Ebben a korszakban épült fel a Középülettervező Intézet két kórháza, a kecskeméti és a dél-pesti kórház is. A pestújhelyi épület szovjet megrendelésre épült, így a terveket Moszkvában kellett jóváhagyatni. A szovjet fél szokatlanul együttműködőnek és bőkezőnek bizonyult. Ők fizették a tervezést és a kivitelezést is. A magyarországon megszokott 6 x 6 méteres raszter helyett itt 6,3 méteressel dolgozhattak, így a szobák tágasabbak lettek. De nagyobb lett a műtőket, orvosi szobákat, röntgent stb. tartalmazó diagnosztikai tömb is.

Az épület 138 méter hosszú, 38 méter széles, és öt szintes. A középső közlekedőblokkból két oldalsó átriumba juthatunk el. Ezek aljában kis szökőkutak csobogtak, tetejükön órákkal. Az átriumos terek minkét épületfélben két funkciót kötöttek össze: az egyik oldalon voltak a betegszobák, a másikon a diagnosztikai helyiségek: rendelők, laborok, műtők stb. Az egészet a 80-as évek legmagasabb műszaki színvonalán rendezték be orvosi eszközökkel. Az épületért a tervezők, Varga Levente és Tomay Tamás 1985-ben Ybl-díjat kaptak.

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-201303-BujnovszkyTamasFotoja-01Az épület tartószerkezete SCAN-FORM zsaluzattal készült monolit vasbeton harántváz. A tervezési program 20 ezer négyzetméternyi területet állapított meg, amit 5 szintes, szintenként kb. 4000 négyzetméteres épület képében valósítottak meg. (A teljes bruttó szintterület 24500 négyzetméter.) A nagy terület miatt szóba sem jöhetett az, hogy több pavilon épüljön, mint a korábbi években. Mivel a századelőhöz képest a terület már jelentősen beépült, és az új épület nagyságrendekkel nagyobb méretű lett, mint a szecessziós pavilonok, fel sem merülhetett a régi világhoz alkalmazkodás - új épület, új arculat kellett. A sebészeti tömb tömegét a tető-felépítmények, a mentős rámpák, előtetők bontják meg. A szobák erkélyei teremtenek kapcsolatot a kert és a belső terek között. Az előregyártott vasbeton panelek - amelyek ma már nem felelnének meg a hőszigetelési előírásoknak - közé jó minőségű fa nyílászárók kerültek. Ahol nem áztatta őket víz az elmúlt évtizedekben, ott ma is meglepően jó állapotban vannak. Az épület végét szándékosan bütüvel zárták le, meghagyva egy esetleges továbbépítés lehetőségét is. A 260 ágyas sebészeti pavilonnal együtt létesített diagnosztika 570 ágyas kórház programjának megfelelő nagyságú lett.

A belső berendezés a korszakra jellemzően többnyire olcsó, egyszerű anyagokkal dolgozott, de néhány elem azért kiemelhető. Igényes kialakításúnak volt mondható a securit üvegfal, amely a földszinti előtér és a kórházi terület belső kertjei között teremtett kapcsolatot. Művészi igényességgel készültek el a kis csobogók, tetejükön órával. Az oszlopokon és lépcsőházakban is megjelenő műkő olyan anyagvastagsággal készült el, hogy ma is többnyire sértetlen, eredeti állapotúak. A szélesebb kialakítású oszlopok egyben a dilatációs hézagokat is rejtik. Padlóburkolatnak a Pilis lapokat választották - ez is a kor egyik népszerű terméke volt. A 6 személyes, 500 kg-os betegszállító lifteket a Ganz-MÁVAG felvonógyára készítette.


fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-2012-GEarth
Egyértelműen a legnagyobb épület a sebészeti tömb


Az épületet 1985-ben adták át. Ha tudták volna, hogy 1991-ben az utolsó szovjet katona is elhagyja az országot, nyilván nem feccöltek volna bele ennyit az épületbe. Így viszont egy valóban színvonalas kórházi épület az, ami 1991 óta... lassan teljesen szétrohad. 1991-ben a szovjet hadsereg kiköltözött, ahogyan az országot is elhagyták. A túl drágának ítélt orvosi műszerekre a magyar állam nem tartott igényt, így azokat az oroszok 1991 és 1993 között leszereltették és Oroszországba szállíttatták. Az állam csupán az ingatlanegyüttest vette át 1,6 milliárd forintért.

Azóta az épületegyüttes állapota folyton csak romlik. Az épületeknek csak kis hányadát használják rendelőintézetként, több mint 30 (!) kisebb-nagyobb épület üresen kopik, egyre rosszabbul állva ellen az időjárás viszontagságainak. Pedig a szerkezetig visszabontva is megérne vagy 2 milliárd forintot - csak lenne új funkciója.

Az épületegyüttes és az óriási telek 1992-ben - több megszorító feltétellel - a Főváros és a XV. kerület Önkormányzat osztatlan közös tulajdona lett. Az új tulajdonosok azonban kórházat nem, csak járóbeteg szakrendelőt voltak képesek kiépíteni, így 1995. december 31. után a tulajdonjog kétségessé vált, majd különböző megoldási kísérletek kudarcát követően visszaszállt az államra. A 2004. decemberi kormányhatározat alapján és a 2005 márciusában aláírt szerződés értelmében ismét az említett két önkormányzat osztatlan közös tulajdonába került - de látványos változást ez sem hozott.

Ma a a szecessziós főépületet a XV. kerület járóbeteg ellátásra használja, összesen három épületben van élet. A 2009-ben elkészült fejlesztési terv szerint 5-10 távlatában egészségügyi központként hasznosítanák a területet, ha ehhez sikerülne befektetőt találni. Bár a funkciót elég tágan értelmezték, beleértve akár egy idősek otthonát, egy alternatív gyógyászati centrumot vagy a kórházhoz kapcsolódó szálláshelyek létesítését, előrelépés az elmúlt években sem történt - pedig a XV. kerületben nem működik kórház. A terület 2005 óta műemléki jellegű védelem alatt áll, rajta 8 műemlék épülettel:

-egykori női és férfi „szociális” pavilonok (10. és 6. sz.)
-egykori konyhaépület (14. sz.)
-egykori női és férfi „inszociális” pavilonok (15. és 16. sz.)
-egykori ravatalozó épület (19. sz.)
-személyzeti ház (4. sz.)

Védelem ide vagy oda, a telek hátsó részén ma csak a bomlás virágai nyílnak.



Vargha Márk Péter animációs videója 2011-ből, az Észak-Pesti Kórházban készült felvételekkel (forrás)

fovarosi.blog.hu: EszakPestiKorhaz-201303-BujnovszkyTamasFotoja-02


(A képekért köszönet a KÉK-nek! A mai állapotot mutató képek Bujnovszky Tamás felvételei.)

Források:
http://falanszter.blog.hu/2012/06/17/rohad_a_titkos_budapesti_szovjet_korhaz_es_bunkerrendszer
http://epiteszforum.hu/az-elhagyott-korhaz
http://kek.org.hu/varosisetak/eszak-pesti-korhaz-eredeti-tervek/
http://kek.org.hu/varosisetak/kovetkezo-seta-eszak-pesti-korhaz/
http://hg.hu/cikk/epiteszet/14413-pestujhelyen-pusztul-elso-bauhaus-kozepuletunk
http://www.bpxv.hu/docok/koncepciok/xv_integralt_varosfejlesztesi_strategia.pdf
Szegő György - Haba Péter: 111 év - 111 híres ház. B+V, 2003.
Az OTI pestújhelyi munkáskórházának modern személyzeti háza (1936). Budapest újság, 1977/5. p. 29.
Pestújhelyi kórház sebészeti épülete. Magyar Építőipar, 1985/9. p. 519.
Az O.T.I. pestúlyhelyi munkáskórházának személyzeti háza. Tér és Forma, 1937/1., p. 15.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr535218014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.