Fővárosi Blog

A Várnegyed újjáépítése (5.)

2013. július 15. - fovarosi.blog.hu

Milyen házak épültek a Vár falai között a második világháború után? Az alábbiakban néhány ilyen épületet mutatunk be. Az utolsó részben két olyat, amely már a rendszerváltás után épült fel.

A rendszerváltás után

Az elmúlt két évtizedből két épületet érdemes kiemelni: Reimholz Péter egyik fő művét, a HAPIMAG apartmanházat és az Anjou-házat.

fovarosi.blog.hu: HAPIMAG-1945-BudapestUjsag1975
A Bécsi kapu tér a második világháború után (kép: Budapest újság)

A későbarokk homlokzatú, de középkori részeket is rejtő épület az egyik utolsó romos foghíjtelekre épült a Várnegyedben a Fortuna utca 18. szám alatt, a Kard utca sarkán. 1969-ben Altmann Júlia régész kezdte meg itt az ásatásokat, amelyek 1971-ig tartottak.

A hetvenes évek közepén Kékesi László (KÖZTI) tervezett ide lakóházat. Valamikor két gótikus ház állt a telken. A földszinti falak és részben az emeletiek is középkori eredetűek voltak. A tervek szerint 17 lakásos ház épült volna a telekre. A terv szerint a földszinti homlokzaton megmaradtak volna az eredeti falnyílások, az emeleten korszerű alaprajzzal, korszerű lakások épültek volna. Már ekkor is felmerült, hogy a régit az újtól eltérő anyaghasználattal és színezéssel válasszák el.

A megépült ház tervezője Reimholz Péter volt, munkáját Korompay Katalin régész segítette. A homlokzatra tekintve a laikus számára is egyértelműen elkülönül a régi korok építészete a 2000-es évek legelejének építészetétől. A téglahomlokzatot itt már nem is festették, a tégla barnás színvilága dominál. 2000-ben az épület elnyerte Budapest építészeti nívdíját.

fovarosi.blog.hu: HAPIMAG-20120304-05


Anjou Residence

2004-ben készült el a Kapisztrán tér közelében egy 52 lakásos lakóház-együttes, az Anjou Residence - ezek a Várnegyed legfiatalabb épületei. Abban az évtizedben több lakás nem is épült a Vár falai között. A terület a kerületi polgármesteri hivatal 19. századi épülete és egy lakóház, valamint a várfal közötti területen épült fel az Országház utca végének két oldalán.

fovarosi.blog.hu: AnjouResidence-20121012-05

Az utca keleti oldalára szabálytalan L-alaprajzú épületet rajzolt Puhl Antal és Dobrányi Ákos (Puhl Antal Építész Irodája Kft.). Egyik szára az egykori MAVIR-épülethez csatlakozik, a másik a Kapisztrán térre néz kis házhoz társul. A várfal előtti térség és az utcaszint különbségét rámpákkal hidalták át - ami fent pinceszint, az a várfal felől földszint.

fovarosi.blog.hu: AnjouResidence-20121012-04

Az épületek homlokzatainak kialakításánál nem a lakóparkok építészetét vették alapul, hanem egyrészt a vári környezetet, másrészt a műemléki előírásokat tartották szem előtt. Ugyanakkor az új lakóház egyáltalán nem akar rekonstrukció, visszaálmodás lenni: anyaghasználatában, nyílásainak kiképzésében nagyon is mainak mondható. A színhasználat visszafogottsága, a környezethez illeszkedő épületmagasság is elégnek bizonyult ahhoz, hogy a nagy lakásszámú épületegyüttes ne váljon hivalkodóvá, ne vonja el a figyelmet a történelmi környezetről. A középkori maradványok itt igencsak mélyre kerültek, a földszinti homlokzaton nem jelennek meg. Ezek részleges bemutatására az utcaburkolatba üveg "mennyezetet" helyeztek el.

Felújítások, összefoglalás

A Vár felújítási programjában az ötvenes évek felfogását a hatvanas évekre új váltotta fel. A hozzáállás "merészebb" lett: nem csupán az eredetinek megfelelő helyreállítás volt már csak elfogadható, hanem a környezethez illeszkedő, a maradványokat megőrző és bemutató új építés is. Ehhez kapcsolódik az is, hogy 1960-ban Budapesten 1017 lakóház műemléki védelmét szüntették meg, a III. rendű kategória eltörlésével. A műemlék jellegű és városképi jelentőségű lakóházak száma ezáltal 476-ra csökkent. Tíz évvel később már csak 388 épület élvezett ilyen védelmet.

A hatvanas évek során a lebombázott házak zömét vagy helyreállították, vagy helyükre új házakat emeltek. Nem készültek el azonban a falak szigetelései, így a felfoltosodott homlokzatok újbóli tatarozására volt szükség: a lakónegyed újabb felújítási programja 1981-ben indult el. Az I. és XII. kerületi IKV-k (azaz Ingatlankezelő Vállalatok) kezelésében levő épületeket a FIMÜV lebonyolításával újították fel. A 128 lakóépületre a BME több alternatívában is készített színezési tervet, a megvalósult változat ma is látható. A homlokzatokat elsősorban színes mésszel és a Budalakknál gyártott Modaszil szilikonbázisú festékek 60-féle színt tartalmazó színpalettájából színezték ki.

fovarosi.blog.hu: FortunaUtca-2000esEvek

Az 1187 lakásból 19-et megszüntettek, maradt 1168 lakás. Szükséglakás nem maradt. Mivel anyagok tárolására nem volt hely a szűk udvarokban, kapualjakban, a Babits sétányt és a Sziklai Sándor utcát jelölték ki anyagok tárolására. A munkások felvonulási épületeit a Szentháromság tér 1. és az Ostrom utca 13. alatt jelölték ki. A postaládák, névtáblák, hirdetők, kaputelefonok kialakítására az ÉTE pályázatot hirdetett, amelyet a FIMÜV kollektívája T. Papp Melinda ép. tervező irányításával nyert el. A felújítás a Táncsics Mihály utca, Bécsi kapu tér, Szentháromság utca, Országház utca által jelzett területen kezdődött, és 1985-ben ért volna véget - a felszabadulás 40. évfordulójára időzítve -, de valójában csak a következő évben (az 1686-os felszabadító harcok 300. évfordulóján) végeztek a nagyszabású felújítással.

A várbéli újjáépítések mindegyikénél jelen volt a műemlékvédelem is, megvédeni igyekezvén a régiből azt, ami megmaradt, de elengedve azt, ami a történelem során odaveszett. Ugyanakkor teret engedtek a korszerűsítésnek, az új kor szellemének is. Ezen elvek szerint született meg a hatvanas-hetvenes évek során az új épületek zöme. Ott, ahol a kivitelező kénye-kedve szerint belenyúlhatott a tervekbe, a minőség megbicsaklott. Ugyanakkor az új házak zöme nem csupán magas színvonalú tervek alapján épült meg, de a kivitelezésben is megfelelő minőséget produkált. Az építésznek visszafogottságot, szakértelmet kellett mutatnia, és Jánossy, Farkasdy stb. ezt az elvárást sikeresen teljesítették.

A lakóházak mellett érdemes lenne külön végigvenni a vendéglátás "helyreállítását" is. Az Alabárdos, a Fortuna és társai a korszak színvonalas, országosan is ismert vendéglátóhelyei voltak, a Consumtourist idején 20 itteni hely közül 14 osztályon felüli, vagy I. osztályba tartozó volt.

Az eredeti épületek helyreállítását a hatvanas évektől már nem tartották kötelező útnak. Ahogy Horler Miklós megfogalmazta a Magyar Építőművészetben 1972-ben: "... ha valami teljesen elpusztult, azt a semmiből feltámasztani nem lehet és még technikai bravúrok árán sem helyes. A történelmi környezet csak teljes hitelességében érték, és csak ilyenként töltheti be fontos szerepét a ma és a holnap emberének életében." Ha viszont az elpusztult történelmi környezetet nem állítható elő újra, akkor teret kell engedni az aktuális kor építészetének is. Gerő László tette fel a kérdést 1965-ben a Magyar Építőművészetben: "Valóban minden kor a maga építészetével fejlesztette ezt az együttest, melynek lényege éppen a történelmi folyamat kifejeződésében van, az egymás mellé sorakozó középkori, barokk, klasszicista házakban, amelyek sorából csak éppen a mai kor házát zárjuk ki?" A műemlékes Horler Miklós is elmélkedett azon, hogy új házak építése elkerülhetetlen része a Várnegyed helyreállításának. 1972-ben írta: "Az új építészet minden időben szükségképpen megjelenik az élet kereteinek továbbfejlesztésére, és szükségképpen mindig "történelmi" környezetben jelenik meg. Ezen vitatkozni valami olyasfélét jelentene, mintha azt vitatnánk, hogy joguk van-e a fáknak minden tavasszal kihajtani és minden ősszel lehullatni leveleiket? Az már aztán kertészet, kultúra, emberi alkotó beavatkozás kérdése, hogy a fák ne vadon nőjenek, ott és ahogyan ők akarnak, hanem az Ember magasabb rendű, saját életkereteit alakító elhatározása szerint."

És hogy mit hozhat a jövő? A Vízhordó lépcső felújítása befejeződött, a Várbazár helyreállítása folyamatban van. Tervben van a várpalota újbóli felújítása, helyreállítása is. Ha minden jól megy, a következő években a Várnegyed ismét a figyelem középpontjába kerül. Októberben 700 millió forintot különítettek el a volt Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épületére, a felújítás megkezdéséhez. Ezzel tűnhet el az egyik utolsó második világháborús rom is a Vár falai közül. Akkor már csak az egykori külügyminisztériumi épület helyén található "szuvenír bazár" marad hátra.

Források a cikksorozathoz:
Hess András téri általános iskola. Magyar Építőművészet, 1960/1. p. 19.
Lakóépület a Várnegyedben. Magyar Építőművészet, 1960/3. p. 32.
Budai Várnegyed lakóház tervpályázata. Magyar Építőművészet, 1964/1. p. 2.
Gerő László: Új épület történelmi környezetben. Magyar Építőművészet, 1965/6. p. 50.
Lakóház, Budapest I. Tárnok utca 7. Magyar Építőművészet, 1966/6. p. 44.
Egy háztömb a Budai Várban. Magyar Építőművészet, 1967/2. p. 2.
OTP öröklakásos ház, Budapest I. Úri utca. Magyar Építőművészet, 1968/5. p. 36.
Lakóház, Budapest I. Úri utca. Magyar Építőművészet, 1968/5. p. 40.
Lakóépület, Budapest I. Szentháromság tér 7-8. Magyar Építőművészet, 1969/2. p. 44.
Fehér Galamb-ház, Budapest I. Úri utca. Magyar Építőművészet, 1969/6. p. 12.
Kritika: A "Fehér Galamb" épület a Várban. Magyar Építőművészet, 1969/6. p. 61.
16 tantermes általános iskola. Magyar Építőművészet, 1970/4. p. 36.
Műemlékvédelem és mai építészet. Magyar Építőművészet, 1972/2. p. 26.
Várnegyedi lakóház, Budapest I., Dísz tér. Magyar Építőművészet, 1972/2. p. 58.
Lakóépület, Budapest I., Úri utca. Magyar Építőművészet, 1972/5. p. 21.
Foghíjbeépítés a Várban, Budapest I. Uri utca. Magyar Építőművészet, 1978/6. p. 30.
Új lakóház a Várnegyedben. Magyar Építőművészet, 1978/6. p. 34.
Diplomata lakóház, Budapest I. Szentháromság tér. Magyar Építőművészet, 1983/1. p. 32.
Jánossy György házáról a Bástyasétányon. Magyar Építőművészet, 1988/3. p. 22.
HAPIMAG apartmanház. Magyar Építőművészet, 2002/3. p. 27.
Kapcsolat és elkülönülés - Új lakóházak a budai Várban. Magyar Építőművészet, 2005/3. p. 31.
Budapest I., Szentháromság u. 9-11. sz. lakóház. Magyar Építőipar, 1970/1. p. 10.
I. ker. Tárnok u. 9-11. 16 tantermes általános iskola. Magyar Építőipar, 1970/1. p. 24.
Budavári lakónegyed kialakulása és lakóépületeinek felújítása. Magyar Építőipar, 1985/10. p. 633.
Budapesti városrészek rekonstrukciója. Magyar Építőipar, 1989/12. p. 529.
Az Úri utca. Budapest, 1966/9, p. 8.
Műemlékvédelem és városfejlesztés. Budapest, 1966/9, p. 3.
Az Országház utca. Budapest, 1967/2, p. 8.
Egy budavári ház története képekben. Budapest, 1967/9, p. 15.
1945 - 1975. Budapest, 1975/4, p. 4.
Beépítések a Várnegyedben. Budapest, 1975/7, p. 10.
Modern reliefek a budai várnegyedben. Budapest, 1976/1, p. 48.
A Dísz tér sebei. Budapest, 1982/10. p. 28.
A Várnegyed építésének története 1886-1986. Budapest, 1987/4. p. 34.
Lipták Irén: Farkasdy Zoltán. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1975.
http://epiteszforum.hu/node/4243
http://epiteszforum.hu/node/360


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr124999418

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.07.15. 10:26:06

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lobster thermidor 2013.07.15. 10:09:56

Ez a fellengzős nevű Anjou Residence sem fog húsz év múlva jobban kinézni, mint a várbéli, 40 - 45 évvel ezelőtti foghíjbeépítések.
Volt szerencsém 20 évig élni a Tóth Árpád sétányon egy ilyen "modern" házban. A korabeli rossz minőségű anyagok felhasználása, és a kivitelezési trehányságok az épület elképesztő leromlásához vezettek. Ezek miatt, a folytonos zsibvásár, és a Vár emberi ottélésre alkalmatlanná tétele miatt elköltöztem még a környékről is, bár életem nagyobbik részét a Vízivárosban, és a Vár ódon falai között éltem le.

Egyébként számomra érthetetlen, hogy erre az épületre vajon miért nem vonatkozik az idegen nyelvű elnevezések tilalma.

Globetrotter2014 2013.07.15. 10:50:02

@lobster thermidor: Szerintem az Anjou residece a jobbak közé tartoik, de szerintem is kicsit tájidegen.

VIcces hogy a disnelyandes nem küklönösebben valósághű HAttyúház mennyire passzol a várba, volt olyan nem európai ismerősöm aki megkérdezte hogy hányszázéves a ház :) Egy kis terméskő csodákra képes, az Anjou háznál is mészkő borítás kortalanná teszi.
Lehetne rosszabb is...

Más kérdés hogy nem látom be mire jó egy lakópark a várban...

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.07.15. 10:55:21

"1985-ben ért volna véget - a felszabadulás 40. évfordulójára időzítve -, de valójában csak a következő évben végeztek a nagyszabású felújítással. "
Ami ugye a másik felszabadulás 300. évfordulója volt.

lobster thermidor 2013.07.15. 11:16:12

@ZF2:

Én arra céloztam, hogy nem lesz túl időtálló. Főleg a vakolt részeken, és a felhasznált anyagok miatt a nyílászárók, de a fémkorlátok sem bírnak ki 20 - 25 évet.

Egyébként a Hattyú - ház majdnem megfelel a nevének, csak éppen jelenleg még a mesebeli rút kiskacsa állapotában van.

dark future · http://www.andocsek.hu 2013.07.15. 12:11:18

A levéltár melletti hatalmas üvegkalicka, no az aztán passzol a környezetéhez...

Rézfánfütyülő fűzangyal 2013.07.15. 12:58:26

Nekem az 1. képpel valami nem stimmel. Én a Várba jártam iskolába 1955-60-ig, a Hatvany palotába (ma Zenetudományi intézet). Sok rom volt még akkoriban (pl. a jelenlegi Hilton és a KÖH környékén), de a Bécsi kapu tér már nem nézett így ki. Az egyik házban haverom is lakott. Ez a kép az ostrom után készülhetett!

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2013.07.15. 13:08:46

@MolnarErik: Hozzá is írtam, köszönöm az észrevételt!

@Rézfánfütyülő fűzangyal: Köszönöm az észrevételt, javítottam a képaláírást!

@dark future: A maga módján igyekezett a tervező. Szerintem nem egy túl sikeres épület, és mára igencsak meg is kopott. De ha megnézed annak a háznak (a volt MAVIR központnak) az épülettömegét, a tető síkját, akkor találsz érdekes dolgokat is. Más kérdés, hogy ma már nem számít hi-technek az, ami akkor még annak számított, és a kivitelezés sem lett valami világszám.

kertesz 2013.07.15. 14:26:48

A németek nem voltak annyira vaskalaposak, mint Horler (ld. a cikkben), rárontottak a semmibe bombázott Frauenkirchére és jól újraépítették. Szegények... :)
Mi mikor tesszük ezt a Mária-Magdolna templommal? Miért félünk valamit visszaépíteni és megjelölni, hogy újjáépítve, ekkor és ekkor?
Bizonyos épületeket vissza kell építeni, mert csak az építészek tudják odaképzelni. Pl. a templomok ilyenek.
A Fortuna u. 18 egészen jól sikerült- tisztelettel kezeli a múltat és mégis érzik, hogy nemrég épült. Friss és régi egyszerre.
A hatvanas évekbeli beépítések viszont nagyon kilógnak a Vár lakóházai közül. Szerintem néhányat le is lehetne bontani, hogy jobb épületek épülhessenek...

lobster thermidor 2013.07.15. 15:11:45

@kertesz:
"A hatvanas évekbeli beépítések viszont nagyon kilógnak a Vár lakóházai közül. Szerintem néhányat le is lehetne bontani, hogy jobb épületek épülhessenek..."

A silány kivitelezés, és az elhasználódás miatt nem egy megérett a bontásra.

dark future · http://www.andocsek.hu 2013.07.15. 23:08:34

@fovarosi.blog.hu:

Igen, az ezzel a baj, hogy ami az építéskor modernnek és merésznek számít, az 20-30-40 évvel később inkább már retro.