Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Nemzeti Stadion álmok 1896-tól 1930-ig

2013. augusztus 10. - fovarosi.blog.hu

Egyre rosszabb állapotú a Puskás Ferenc Stadion, az egykori Népstadion. Így érthető, hogy téma lett: fel kellene újítani, át kellene építeni, új stadiont kellene építeni a helyére. Az alábbiakban az ország legnagyobb stadionjának előzményeiről mesélünk. A történet korántsem 1953-ban kezdődik!

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-Regi1

Egy nagy befogadóképességű nemzeti, olimpiai stadion építésének ötlete már a millennium előtt felmerült. Az (akkor is) gazdasági gondokkal küzdő Görögország ugyanis nem akarta felvállalni az 1896-os olimpia megrendezését, így a figyelem hamar az ezredéves fennállására készülődő Magyarországra terelődött. Ám Magyarország sem vállalta az olimpia költségeit, így mégis a görögök rendezték meg az első újkori olimpiát. (Valószínűleg azonban a magyar rendezés csak egy "B terv" volt, amellyel nyomást gyakorolhattak a szervezők Görögországra.) A magyar kormány Kemény Ferenc (a magyar olimpiai mozgalom alapító tagja) kezdeményezését elutasította, míg a görögöknél Georgiosz Averof, egy görög mecénás saját vagyonából megtámogatta az olimpia megrendezését. Magyarországon 1896-ra stadion nem épült, viszont elkészült a Millenáris versenypálya. A magyar stadionépítési álmok azonban nem vesztek el. Ezeknek járunk utána.

1913-ban már Budapestnek állt a zászló Antwerpen-nel szemben az olimpia megrendezésére. Az 1916-os túl korai lett volna, de 1920 esélyesnek tűnt. Ehhez viszont hiányzott egy olimpiai méretű stadion, amit Kemény a Vérmezőn javasolt megépíteni. Ott van elegendő terület a stadion befogadásához, jó a levegő, és elegendő villamosforgalom is van a környékén - érveltek akkoriban. Csakhogy a Vérmező a katonai kincstár tulajdonában volt, így először ezt kellett volna rendezni. A főváros és az Országos Testnevelési Tanács Bécshez fordult, a rákosi réteket ajánlva fel cserébe a Vérmezőért, de az udvar hajthatatlan volt.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1908-Terkep-Loversenyter
1908-as térkép részlete, a Keleti pályaudvar melletti régi lóversenytérrel

fovarosi.blog.hu: NemzetiStadion-1913-HajosAlfredTerve-02-mnsk.hu
Hajós Alfréd és Villányi János 1913-as terve (kép: mnsk.hu)

Erre válaszul Hajós Alfréd és Villányi János 1913 végén új tervvel állt elő: a régi lóversenytér pályáját alakították volna át stadionná - a Magyar Lovaregylet ugyanis ezen a területen fel akarta számolni az akkor már kisebb népszerűségnek örvendő lóversenyzést. A stadionban 75 x 112 méteres angol gyepes pálya, 400 méteres salakos futópálya és egy e körül vezetett 500 méteres biciklipálya épült volna. A nézőtér végig fedett lett volna, a stadion körül pedig egy 50x20 méteres fedett és egy 100 méteres nyitott uszoda, valamint az OTT és a testnevelési főiskola által használt épületkomplexum is épült volna. A megvalósításhoz tervek voltak - csak a pénz hiányzott. Az OTT titkára mégis bizakodó volt, mondván, ha az Országházra találtak 32 millió koronát, akkor majd találnak a stadionra is 20 milliót. További helyszínjavaslatokról is vitáztak, a Vérmező és a régi lóversenytér mellett felmerült Lágymányos is. Mivel végleges döntés nem született, egyre parttalanabb vitában győzködték a kerületek a fővárost, hogy természetesen az ő területük a legalkalmasabb - meglátva a stadionépítésben rejlő városfejlesztési lehetőségeket. Nemzetközi szinten pedig Antwerpen lépett fel a leghatározottabban az 1920-as olimpia megrendezésének jogáért - bár első körben 1914-ben még Budapest nyerte el a 32 ország 21 szavazatát.

Mint tudjuk, a következő évben kitört az első világháború, majd jött Trianon, így végül Magyarországot meg sem hívták az antwerpeni játékokra. (1916-ban Berlinben lett volna olimpia, de a háború miatt elmaradt.)

fovarosi.blog.hu: NemzetiStadion-1913-HajosAlfredTerve-mnsk.huA Tanácsköztársaság idején az országban sok helyütt létesítettek sportpályákat, és az első hazai kommunista államnak is igencsak ínyére lett volna egy nagy stadion megépítése. Ismét előkerültek a korábbi tervek. Hajós új helyszínt javasolt: tegyék a stadiont a Margitsziget középső, széles részének budai felére. Itt elegendő zöld venné körül a stadiont, és lenne hely egy sport-főiskola elhelyezésére is. Három változatot is felvázolt: egy görögös, egy római, és egy magyaros stílusban fogantat. A régi lóversenytér a vasút közelsége miatt poros, koszos levegőjű, a rákosi rét poros, szikkadt, a Lágymányos mocsaras területe pedig túl drága feltöltést igényelne - érvelt a margitszigeti helyszín mellett a többiek ellenében. Új helyszínek is felmerültek, így az Óbudai-sziget északi része, az Újpesti-sziget és az UTE-pálya környéke, valamint a káposztásmegyeri vízműtelep melletti terület. A margitszigeti változatban a fedett uszoda a tribünök alá került volna az öltözőkkel együtt. Mai szemmel nézve érdekes, hogy már akkor gondoltak az egész éves használatra: tömegrendezvények és kultúresemények számára is nyitottá tették volna, így akár néhány millió koronás éves hasznot is termelt volna a stadion. A közlekedés megoldására síneket terveztek végigvezetni a szigeten, hogy az észak-déli irányú közlekedés ezen, illetve az akkor még csak tervezett Árpád-hídon bonyolódjon.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1908-Terkep-TrombitasUt

A húszas években is egymást érték az elhelyezési ötletek: volt, aki a Fogaskerekű végállomása melletti, egykori téglagyár területét látta alkalmasnak egy "gödörbe süllyesztett", így természetes lelátóval rendelkező stadion számára, de a korábbi ötletek - a Vérmező, Lágymányos, a régi lóversenytér - is éltek még. 1921-ben Langer Károly és a szép nevű Mannó Leonidas új helyszínnel állt elő: a Népszigetet javasolták egy olyan komplexum helyszínének, ami az olimpiai stadionon túl minden akkor népszerű sportnak - köztük a céllövésnek, a krikettnek, a hokinak és a lovassportoknak - helyet adott volna. A félsziget öble a vízi sportok természetes helyszíne lehetett volna. Ekkorra már a kormányzat is feleszmélt: Klebelsberg kultuszminiszter törvényt fogadtatott el, benne a stadion építésének szándékával. Csak pénz, az nem volt: az OTT számára átutalt 3 millió korona annyira csekély volt a milliárdos stadionépítéshez képest, hogy az OTT inkább hozzá sem nyúlt az "aprópénzhez". Pénz híján helyszíneket nézegettek, Klebelsberg végül 1924-ben Pasarétet, a Trombitás út melletti egykori téglagyári területet jelölte meg alkalmas helyszínként. Az építészek pedig újabb és újabb tervekkel álltak elő. Ezek közül kiemelkedett Hajós Alfréd "Ideális stadion" terve, amellyel a párizsi olimpián 2. helyet ért el úgy, hogy első díjat nem osztottak ki.

fovarosi.blog.hu: NemzetiStadion-1926-MarotiGezaTerve
Maróti Géza terve, 1926

1926-ban Maróti Géza fondorlatos tervvel állt elő. Olyan stadiont tervezett, amelyet az ellipszis két elkeskenyedő végén megnyitott, így az katonai parádék megrendezésére is alkalmas lett volna. Igaz, a két bejárat jelentősen lecsökkentette volna a nézőtéri helyek számát. A stadion szinte a teljes Vérmezőt elfoglalta volna a Pauler utcától a Maros utcáig. A labdarúgó- és atlétikai pálya körül 400-as futópálya, az körül lovaspálya épült volna. A terv az íróasztal fiókjában maradt.

fovarosi.blog.hu: NemzetiStadion-1928-WargaLaszloRendezesiTerve
Warga László terve 1928-ból

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1915-Terkep-LigettelkiDuloKét évvel később Warga László terve tovább jutott: elnyerte a Közmunkatanács és a főváros tetszését is. Ő a mai Fehér út - Kerepesi út - Rákosfalva utca - vasútvonal által határolt területen épített volna fel egy egész olimpiai komplexumot. Ligettelek vasúttal és villamossal is jól megközelíthető volt. A főbejárat a Kerepesi útról nyílt volna, innen egy ovális körút mentén sorakoztak a létesítmények: úszóstadion, a főiskola épülete, a nagystadion, teniszpályák, atlétikai pályák, kerékpárstadion, lovas- és futópálya, motorversenypálya, a cserkészek és a leventék külön gyakorlóhelyei. A főváros 1928 tavaszán a területet át is engedte "Országos Versenypálya (Nemzeti Stadion)" létesítésére. A budai oldalon, a lágymányosi, vérmezői vagy éppen óbudai helyszínt preferálók majd felrobbantak az idegességtől. A Budai Napló egyenesen követelte, hogy Budán épüljön meg "a halhatatlan magyar virtus királyi palotája". Pedig akkorra már külföldi példák sora mutatta, hogy egy hasonló méretű sportkomplexum nagyobb területet igényel, mint amennyit a Vérmező kínál.

fovarosi.blog.hu: NemzetiStadion-1928-Poka-PivnyBelaJavaslata
Póka-Pivny Béla javaslata 1928-ból

1928-ban Póka-Pivny Béla, a Magyar Külügyi Társaság egyik titkáraként javasolta helyszínül azt a területet, ami ma körülbelül az M3-as bevezető szakaszához esik. A közlekedést vasúti megállóhellyel és a földalatti meghosszabbításával (1973-ig csak az Állatkertig járt!) gondolta megoldani, a medencéket pedig a közeli hőforrások és a Rákos-patak vizével töltötték volna fel. A stadiont már 100 000 fősre tervezték! Érdekes az e tervben már felbukkanó javaslat is: a felvezető utat szegélyezzék a sportok világát bemutató szobrok, szoborcsoportok. A felvezető szobrok Hunort és Magort ábrázolták volna, őket követték volna Ildikó és Gyöngyvér figurái, majd Toldi, Mátyás, Botond, Kinizsi, Lehel stb. - a történelem nagy alakjai. A főbejárat mellett két medence épült volna, az egyik Búvár Kund emlékét örökítette volna meg, a másik pedig annak a marseille-i polgárét, aki a hatóságok tiltása miatt úszva vitt koszorút Kossuth Lajos hajójához 1851-ben. Persze ebből sem lett semmi - azaz egy picit talán mégis lett valami, hisz lényegében ezen a területen áll ma a BVSC sporttelepe. A tervet azok ellenezték a leginkább, akik Buda mellett érveltek. Az Országos Közegészségügyi Egyesület (OKE) 1929-es felhívása szerint Óbuda lett volna az ideális helyszín: "…a környező hegyek szépsége, fedett uszoda létesítését szinte hangosan kínáló bőséges vizű forráshoz közelsége, az evező-sport részére a Duna szomszédsága, a téli sportok: síelés, ródlizás gyakorlásához kínálkozó közeli hegyek, céllövés számára mint golyófogó a Bohn-féle téglagyár elhagyott bányájának hegyfelőli oldala, autóversenyekre a Bécsi-út, mint az ország egyik legjobb útja, amelyen át már nagyobb autóversenyeket is lebonyolítottak, valóban Óbudát jelölik meg mint legalkalmasabb helyet a Nemzeti Stadion megépítésére". Erre a helyszínre a későbbiekben mint Kaszás-rétre, vagy Tábor-hegyi helyszínre utaltak. A főváros hajthatatlan maradt, mondván, városrendezési, telepítési szempontból könnyebb síkvidéken építkezni. Klebelsberg Kunó egy időre elhalasztotta a döntést, mondván, vidéken még az alap sportpályák se nagyon állnak rendelkezésre, miért költenének akkor ennyit egy fővárosi beruházásra. Aztán kitört a Nagy Gazdasági Világválság, és a tervek fiókba kerültek. 1930-ban még felszólalt az OTT elnöke, hogy ha Budapest 1940-ben olimpiát akar rendezni, akkor 1931-ben el kell kezdeni az építkezéseket, de ez az ötlet már köszönő viszonyban sem volt a gazdasági realitásokkal. 1930-ban még átadták a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszodát, aztán jött a nagy csend...
 


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sixkiller66 2013.08.11. 19:51:13

"1926-ban Maróti Géza fondorlatos tervvel állt elő. Olyan stadiont tervezett, amelyet az ellipszis két elkeskenyedő végén megnyitott, így az katonai parádék megrendezésére is alkalmas lett volna. A Vérmező tulajdonosát, a bécsi hadvezetést próbálta ezzel meggyőzni a stadionépítés hasznosságáról. Igaz, a két bejárat jelentősen lecsökkentette volna a nézőtéri helyek számát."

Ezzel csak az a baj, hogy 1926.-ban a bécsi hadvezetés nem igen bírt rendelkezni a Vérmezővel. Nem hinném, hogy Trianon után a Vérmező az Osztrák Köztársasághoz tartozott volna, inkább a Magyar Királysághoz.
De lehet, hogy én tévedek.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2013.08.11. 20:02:58

@Sixkiller66: Igen, az a mondat rosszul került oda, javítottam, köszi!

aeidennis 2013.08.12. 11:50:13

Kicsit másképp nézne ki a Népsziget(=Újpesti-sziget), ha Leonidas úr álmai megvalósulnak: dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/olimpiai-sziget-budapest.html

Zeidler Miklósnak volt a témában egy kiváló tanulmánya, amely a Budapest Régiségeiben jelent meg. epa.oszk.hu/02100/02120/00026/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_26_009.pdf
süti beállítások módosítása