Fővárosi Blog

Hogyan épült fel a Népstadion?

2013. augusztus 20. - fovarosi.blog.hu

Ma lett hatvan éves az ország legnagyobb stadionja. A hatalmas beruházás a második világháború utáni évtized egyik legfontosabb építkezése volt. Építészeti örökségünk, védendő értékünk a Rákosi-korszak szocreál pompája, vagy egy diktatúra elbontandó rossz emléke? Mi lesz a mostani stadion sorsa?

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1930-NyomortanyaANepstadionHelyen-kepkonyvtar.hu
Nyomortanya Istvánmezőn, 1930-as évek (kép: képkönyvtár.hu)

Mint azt előzőleg áttekintettük (ld. itt), már a millennium korától kezdve szövögették az építészek stadion-álmaikat. A tervek mögött a kor legnagyobb építészeit találjuk meg, Árkay Aladártól Hajós Alfréden és Borbíró Virgilen át Maróti Gézáig. A második világháború végén Budapestet is elérő front az utolsó terveket is ellehetetlenítette. A háború utáni újjáépítés a stadionépítési álmokat is újjáélesztette.

Hajós Alfréd ugyanis nem adta fel. 1946-ban már újra tervekkel jelentkezett. Az összes korábbi helyszínből egyre koncentrált: az egykori lóversenytér helyére, a Keleti pályaudvartól keletre eső területre. A Közmunkatanács (Fővárosi Közmunkák Tanácsa, FKT) még a budai Aranyhegy alatti területet tartotta a legalkalmasabbnak egy Nemzeti Stadion megépítésére, de emellett még több 40-60 ezer fős pálya megépítését is sürgette. Javaslatukat alátámasztotta, hogy 1947. május 4-én, a magyar-osztrák meccsen összeroskadt az üllői úti pálya fa lelátójának egy része. Óriási szerencse volt, hogy a 250 ember közül senki sem halt meg. 1947 nyarán már az FKT is elfogadta az Istvánmezei út melletti területet az új stadion helyszíneként. Ezután nem sokkal Hajós Alfréd és Weichinger Károly újabb tervvel állt elő, amelyen szorosan egymás mellett sorakoztak a pályák, stadionok, csarnokok. Csakhogy időközben a Vasas is benyújtotta igényét a területen építendő saját stadionra, azzal, hogy élvezik a Magyar Kommunista Párt támogatását is az ügyben. Limbek Gyula tervezett is egy lejtős, részben alumínium tetős stadiont a Vasas számára. 1947 végén az is felmerült, hogy több egyesület építsen egy közös pályát, amit aztán később majd Nemzeti Stadionná bővítenek ki. De még így sem lett volna elegendő forrás az építkezés beindításához, így a kérdés továbbra is megoldásra várt.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1947-Terkep
Istvánmező egy 1947-es térképen, az építkezés megkezdése előtt

1948-ban indult be újra a gépezet. A Gazdasági Főtanács márciusban felszólította az építési és közmunkaügyi minisztert, hogy készítse el egy negyvenezres, hetvenezer fősre bővíthető stadion terveit. A Limbek-féle terv mellett több építész is ellentervvel állt elő, végül az ÁÉTI (Állami Építéstudományi Intézet) kapott megbízást a tervezésre. Itt bukkant fel ifj. Dávid Károly neve, aki Juhász Jenővel és Kiss Ferenccel együtt végezte el a munkát. Áprilisban született meg annak az ovális formájú, hetvenezer fős stadionnak a terve, amely a megépült stadion kiindulópontjául szolgált. A nyár folyamán már a földmunkáknak is nekiálltak. Júniusban a fővárosi közgyűlés a területet 99 évre átadta az újonnan alakult Országos Sport Hivatal, illetve a Magyar Kincstár használatába.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-19480712-EpitkezesKezdete-mnsk.hu(kép: mnsk.hu) Július 12-én Hegyi Gyula kultuszállamtitkár jelenlétében ünnepélyesen megkezdődött a stadion építése. Az első kapavágást Tildy Zoltán köztársasági elnök végezte el, majd "néhány kubikos által meglazított földből pár lapát földet hányt az eléje tolt csillébe. Ezután a kubikusok láttak neki a lapátolásnak és két-három csille megtöltésével és azok tartalmának kissé távolabb történő kiborításával jelképesen megkezdődött a stadionépítés." - írta a "Sport" 1948 július 14-én. A megnyitó beszédet Borbíró Virgillel mondatták el, aki mindvégig az aranyhegyi helyszín mellett kardoskodott az istvánmezeivel szemben, és akinek ez a nap egyben saját terveinek végleges kudarcát is jelentette.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1948-IfjDavidKarolyTerve Ifj. Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc terve 1948 nyarán készült el

1948 júniusában megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, amely hamarosan kiemelt üggyé emelte a "Centenáris stadion" (az elnevezés 1848 márciusára utalt, a forradalmiság jegyében) megépítését. A részletes tervek kidolgozására ifj. Dávid Károlyt kérték fel. Dávid 1934-ben egy ankarai tervpályázatra, 1947-ben az Új Csepel kiállításra nyújtott be többek között stadionterveket, így nem volt számára újdonság a rábízott tervezési feladat. A Népstadion terveinek elkészítésében társa volt még Harmos Zoltán, Fecskés Tibor és Borosnyay Pál. Gilyén Jenő pedig a statikai tervek elkészítésében vett részt.

A földmunkákkal már megkezdődött a kivitelezés, de végleges tervek még nem voltak. Így aztán az építkezés idején rendszeres volt a konfliktus a beruházó, a tervezők és a kivitelezők között. Pedig probléma e nélkül is lett volna bőven, hisz ekkora vasbeton szerkezet korábban még nem épült az országban.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1949-IfjDavidKaroly-JanakyIstvanTerve
Ifj. Dávid Károly és Janáky István terve 1949 elejéről. Figyeljük meg a lelátó szép ívelését!

Az 1949 elején elkészült újabb tervváltozat Janáky Istvánnal közösen készült el. Nagyon szép ívű, szelíd formájú stadionterv született - csakhogy a kivitelezők jelezték: a folyamatosan változó magasságú és ívű szerkezet túl drágán és túl lassan lenne csak megépíthető. Így erről a változatról le kellett mondani. Már a közeli lelátókat tartó földsáncokat emelték a helyszínen, amikor még mindig nem voltak végleges tervek!

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-Epul-01Időközben megszületett az ország első ötéves terve, és a III. fejezet 48. szakaszába bele is írták, hogy az új stadionnak 1952-re el kell készülnie, 70 ezer fő befogadóképességgel. 1950 februárjára készültek el azok a tervek, amelyek - további módosításokkal ugyan, de - megvalósíthatóvá tették a stadiont. Ezt Dávid, Fecskés és Halmos készítették el. A nyugati oldalra 16 pilonos lelátó került a földsánc szintje felett. A pilonokba épített lépcsőházak tették megközelíthetővé a legfelső ülőhelyeket. A "betöltés" a rendezvény előtt tehát mindig fentről lefelé, a távozás viszont már lentről felfelé történt - állítólag a Colosseum szolgált például ehhez.

Közben a politika óriási nyomás alá helyezte az építőket: 1951. december 31-ét jelölték ki (önkényesen) az átadás határidejének, a nézőszámot pedig 70 ezerről 100 ezer főre növelték. A nyugati oldali emelvény tovább már nem volt bővíthető (túl messze kerültek volna az ülések a pályától), így legjobb megoldásnak az bizonyult, ha a keleti oldalon is emelnek egy felső lelátót. Ez persze újabb áttervezést jelentett, miközben javában folyt már a kivitelezés is - igaz, sokszor rossz anyagokból, sokszor hanyag munkával, az ország erőltetett iparosítása miatt állandó anyaghiány mellett. A határidőt újra és újra kitolták, a költségeket az eredeti 50 millióhoz képest már 70 millió, majd 80 millió forint fölé becsülték.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1952-Epul

A lépcsőházként is szolgáló pilonok magasságát a nyugati oldalon 30, a keleti oldalon 18 méter magasságban állapították meg. Hogy ezek mégsem tűnnek nyomasztó kolosszusnak, az a Fecskés Tibor által tervezett csipkeszerű ornamentikának köszönhető. A földtöltéses lelátón 48.000, a vasbeton-tribünön további 52.000 hely jött létre - így kijött a megemelt 100.000 fős befogadóképesség. Az áttervezések, a korábbi alultervezések és a megnövelt méretek együttesen azt eredményezték, hogy az építési költség a kezdeti 45 millió forinthoz képest már 158 milliónál tartott. A pénz egyre nehezebb előteremtése miatt két részre bontották az építést. Az első, 78 ezer vendéget befogadó ütemet 1953. április 4-ére kellett befejezni.

1952-ben az összes pilon megépült, az év végére már az összekötő gerendák is a helyükön álltak. A megemelkedett munkaigény kielégítésére önkéntes építőmunkásokat is toboroztak. A híradókban mutogatták a korszak sztárjait, élsportolóit, akik mind-mind a kamerák előtt csákányoztak, talicskáztak és betonoztak. A 300-400 fős munkáslétszám 1000 fő körülire emelkedett - bár az anyagellátás továbbra is akadozott.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1950esEvek-ReprezentativFogadoteremA politika azonban újból belekavart az építkezésbe. Révai József vezetésével 1951-ben megindult a szocialista realizmus erőltetett "támadása". Kimondták a szocreál egyeduralmát a művészetekben, és ez természetesen a Népstadionra is vonatkozott. Szerencsére ekkor már állt a szerkezet jó része, így óriási költség lett volna domborműveket aggatni a külső homlokzatra, vagy szobrokat helyezni a stadion tetejére. Utóbbi helyett Pátzay Pál javasolta, hogy ne a stadionban, hanem a felvezető út mentén helyezzék el a szobrokat. Ebből lett a stadion dromosza - amiről külön cikkben olvashat majd a Nyájas -, és ami a metrókijáratot kötötte volna össze a stadionnal, ha később át nem helyezik a metróállomást az első tervekhez képest. A szocreál mégis megjelent a stadion épületében: az öltözőket és a képen is látható egykori reprezentatív fogadótermet is tartalmazó toronyépület már e stílusban fogant. Ha belépünk, rögtön szembe fog tűnni.

Főleg előregyártott elemekből dolgoztak, amelyeket a helyszínen állítottak elő. A felépítmény statikai rendszerét - Pelikán József és Gilyén Ernő alkotását - az akkor elérhető legmodernebb kialakításúra tervezték. A nagyvonalú vasbeton szerkezetet nem takarták el, hanem a szerkezetnek és anyagnak megfelelő esztétikai formát igyekeztek kialakítani. "Abban a nagy tér-plasztikában, amelyet a Stadion épülete jelent, a plasztikus formák nyugodt, de dinamikus alakításához a vasbeton-szerkezet nagyvonalúsága hozzásegített" - írta Dávid Károly a Magyar Építőművészetben. Kicsinyes részletek képzése helyett a kompozíció grandiozitása került előtérbe. A csipkeszerű műkőrács elemek, a közlekedőterek mégis emberi léptékűvé, befogadhatóvá teszik a hatalmas építményt. Egyik oldalról a korabeli kritika is ezt a szerkezeti esztétikát dicsérte, másrészről viszont hiányosnak ítélte a részletek kiképzését. "A szerkezeti egységek úgy a pilonok esetében, mint a lelátó karéjának a pilonok felett való megjelenése esetében, mint szerkezeti egységek jelentkeznek tisztán, azok művészi átértékelése nélkül" - írta a Magyar Építőművészet 1953-ban. A szocreál eszme és a korábbi építészeti gondolkodás különbözősége világlik ki akkor is, amikor a gazdagon kiképzett bejárati csarnokból az öltözőkhöz vezető lépcsőkhöz érünk - hirtelen egy jóval puritánabb, dísztelenebb világba csöppenve. Az épületre igencsak jellemzővé vált ez a kettősség. Ugyanakkor az összhatást tekintve a stadion arányainak szépségeivel, határozott vonalaival kiemelkedő alkotás a kor építészetében.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-19a
Weichinger Károly és munkatársainak meg nem valósult terve az öltöző épületére

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-20100919-01
A három emeletesre alacsonyodott torony

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-20100919-20
A torony felső részének részlete

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-1960asEvek-ZsirafA sok probléma dacára az építkezés azért haladt tovább, és bár az 1953. április 4-iki határidőt nem tudták tartani, a stadion augusztus elejére már átadható állapotba került. A toronyépület három emeletig épült meg. Elkészültek viszont a lépcsőházak, az első ütem üléssorai és az ÁVH biztonsági szempontjainak is megfelelő díszpáholy. A világítás reflektorait csak 1959-ben szerelték fel, addig csak nappali fényben volt használható a stadion. A kijelző viszont elkészült, hatalmas órája a stadion jellegzetes "bútordarabjává" vált. Az első táblák 18x6 méteresek, az órák 5 méter átmérőjűek voltak, összesen 14 ezer izzó világította meg őket. Ma már a sokadik kijelzőt láthatjuk. A ma is látható világításhoz készült jellegzetes állványokat házon belül csak "zsiráfoknak" becézik jellegzetes formájuk miatt.
 Két idézet a megnyitó programfüzetéből. Az első a beépített anyagmennyiséget tárgyalja, a második az öltözők tornyát mutatja be:

"Az építéshez egymillió százharmincezer téglát használtak fel. Ez a szám már egymagában is sokat mond, de még jobban érzékelhetjük, ha elgondoljuk, hogy ezt a mennyiséget egyvonalba rakva, téglavonalat lehetne vezetni Budapesttől Amszterdamig és onnan Varsóig. A földmunkálatok alkalmával megmozgatott föld mennyisége mintegy 300 ezer köbmétert tett ki. Hogy ez mit jelent térfogatban? Képzeljünk el egymás mellett negyven óriási lakóházat, amelyek egyenként ötemeletesek s amelyek átlagban huszonöt méteres fronttal rendelkeznek. Körülbelül ennyit tesz ki 300 ezer köbméter föld... Vagy nézzük meg a felhasznált vasbetont. A Népstadionba beépített beton- és vasbetonszerkezet összesen mintegy 60 ezer köbméter, azaz körülbelül 120 ezer tonna. Hasonlatképpen említsük meg, hogy egy hatalmas óceánjáró súlya - terhelten - átlagban 30-35 ezer tonna, a stadionba beépített beton és vasbeton súlya tehát 3-4 óriási óceánjáró hajó súlyának felel meg. Persze sok másféle anyagot felhasználtak az építkezéshez. Említsünk meg néhányat: 570 ezer köbméter betonkavicsot, 12 ezer négyzetméter csempét, 5500 mázsa aszfaltot, 46 ezer négyzetméter fedéllemezt, 5500 köbméter homokot és 170 ezer folyóméter állványfát. Ha az utóbbiakat egymás végébe raknánk, körülbelül Szegedig érő, tehát majdnem 200 km-es vonalat kapnánk."

"...földszintjén nagy helyet foglal el a két fürdőszoba, belül ülőpadokkal ellátott, kék csempés hatalmas fürdőmedencével. Ezenkívül öltözők, mosdóhelyiségek és szolgálati lakások találhatók még az öltözőépület oldalszárnyain. Az egyelőre háromemeletes toronyépület földszintjét a hatalmas díszcsarnok foglalja el, márványburkolattal, stukkós mennyezetkiképzéssel. Az emeleteken a rádiósok részére szükséges helyiségeket, a sajtószobákat, távbeszélő állomásokat és postahivatalt, a mentők ügyeletes szobáját, valamint a stadion irodáit találjuk."

Az öltözők épületét eleinte 10 szintnél magasabb toronyként álmodták meg több változatban is, végül csak 3 emeletig jutottak, így látható ma is. A felsőbb szintekbe sportszállót helyeztek volna el, végül a torony folytatása helyett külön épület épült a metróállomás szomszédságában a sportolóknak - a Hotel Stadion.

A megnyitó koncepciójának kidolgozására Makarcevet, a szovjet tanácsadót kérték fel, de végül nem az ő nagyszabású javaslata valósult meg, hanem egy egyszerűbb változat.
A Népstadion augusztus 20-i megnyitó ünnepségének délelőtti műsora

9:00 ÓRA: DÍSZFELVONULÁS

Tizenhét kürt hívójele.
800 színes zászlóval zászlóparádé.
2000 sportoló tornász felvonulása.
2100 sportoló felvonulása egyesületenként és sportáganként.
A Népstadion-építők 60 tagú küldöttségének bevonulása.
Jelentésadás.
A Népstadion ünnepélyes átvétele az építőktől.
Megnyitó beszéd.
A Népstadion-lobogó felvonása. - Himnusz.
10.000 békegalamb felröptetése - Békeinduló.
Elvonulás

MŰSORSZÁMOK

9:30 óra: I. Úttörő leányok és fiúk gyakorlata (536 részvevővel).

1. jelenet: Alakzatváltozások.
2. jelenet: Üdvözlés.

9:38 óra: II. Ipari tanulók és középiskolások gyakorlata.

1. jelenet: 1000 középiskolás fiú szabadgyakorlata.
2. jelenet: 800 ipari tanuló leány színes labdagyakorlata.
3. jelenet: 764 ipari tanuló fiú botgyakorlata.
4. jelenet: "A békéért harcolunk" élőbetűs felírás.

10:00 óra: III. Nők gyakorlata.

1. jelenet: 288 fő padgyakorlata.
2. jelenet: 720 fő karikagyakorlata.
3. jelenet: 216 fő szalagtánca.
4. jelenet: A magyar olimpiai jelvény élőképben.

10:27 óra: IV. Egyesületi vegyescsapatok tornája.

1. jelenet: 512 leány és fiú MHK I. fokozat szabadgyakorlata.
2. jelenet: 42 nő gerendagyakorlata.
3. jelenet: 56 férfi lólengése.
4. jelenet: 96 férfi lóugrása.
5. jelenet: 9 vegyes gúlacsapat (36 nő, 54 férfi).
6. jelenet: 20 válogatott férfitornász talajugrásai.
7. jelenet: Két válogatott nő és két válogatott férfi szabadonválasztott gyakorlatai felemáskorláton és nyújtón.
8. jelenet: Az 1-7 jelenet szereplőinek együttes, egyszerre végzett tornája.
9. jelenet: Az 1-7 jelenet szereplőinek zárógyakorlata és az MHK betűk kialakítása.

10:46 óra: V. Népi tánc 538 fővel.

10:56 óra: VI. Óriási zárókép.

A kísérőzenét Pongrácz Géza alezredes, karmester vezetésével a honvédség fúvós- és filharmonikus zenekara, valamint a SZOT népi tánczenekara szolgáltatja.


1953 augusztus 20: a Népstadion megnyitó ünnepsége

A tervezésért és a szerkezeti kialakításért Dávid Károly, Gilyén Jenő és Erős Imre kivitelező 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Maróti Géza a stadion átadását nem láthatta: ő már 1941-ben elhunyt. Hajós Alfréd a megnyitó díszvendégeként szomorkodhatott azon, hogy a stadiont végül nem ő tervezhette meg, bár évtizedeken át készítette a háború előtt és után stadionjának újabb és újabb változatait. Hajós 1955-ben hunyt el. Egy évre rá a nagy szakmai kihívónak számító Borbíró Virgil is követte, akinek aranyhegyi stadion álmai szintén örökre fiókban maradtak.

fovarosi.blog.hu: Nepstadion-BudapestUjsag-1961-Orajavitas
Órajavítás 1961-ben (kép: Budapest újság)

A következő évtizedekben több emlékezetes, nagy tömegeket vonzó esemény is itt zajlott le. 1954-ben itt volt a híres, 7:1-es angol-magyar labdarúgó meccs - az ország egyik leghíresebb futballmérkőzése. A legtöbb néző 1955-ben jelent meg: 104 ezren látták a magyar-osztrák mérkőzést. Később megszüntették az állóhelyeket, ezzel csökkent a befogadóképesség. 1961-ben Jurij Gagarin nézett itt meccset, majd Louis Armstrong énekelt 80 000 ember előtt. A 70-es, 80-as években a koncertek vonzottak tízezreket: 1986-ban a Queen érkezett a vasfüggönyön túlról, 1990-ben az István, a király előadását láthatta óriási tömeg. 1991-ben II. János Pál pápa találkozott a stadionban a hívekkel. 1996-ban jött Michael Jackson, majd 2001-ben az Illés, a Metro és az Omega adott közös koncertet. És még hosszan sorolhatnánk a példákat.


A híres 7:1 összefoglalója, 1954


Freddie Mercury a Tavaszi szél-t énekli a Népstadionban

Az 1990-es években egy részleges felújítás történt: megerősítették a felső lelátó szerkezetét, és lefedték a sajtópáholyt. 1998-ban az V.-VI. szektor rekonstrukciós munkái készültek el, Csizmár Gyula (Lakóterv) tervei szerint. 2002-ben a Népstadion új nevet kapott: az akkor 75 éves Puskás Ferencről nevezték el, aki az ötvenes években az Aranycsapat tagjaként vált világhírű futballistává, és akit 2006-os halála után itt ravataloztak fel. 2004-ben pedig az egész komplexum vált hivatalosan Olimpiai Központtá.

A stadion megépült bár, mégis befejezetlen maradt. Az öltözőépület ma is három emelet magas, a férőhelyek száma pedig hivatalosan mindig is 100 ezer alatt maradt. (Igaz, az 1955-ös magyar-osztrák meccset 104 ezren látták élőben - akkor még alig-alig volt televíziókészülék az országban.) A befejezésnek nagy lökést adhatott volna, ha sikerrel pályázzuk meg az 1960. évi olimpiát. Az első négy városban még ott volt Budapest, de végül egy hajszálnyival Róma lett az első Lausanne előtt. Ezzel végleg elúsztak a továbbépítési álmok, csakúgy, mint az aranyhegyi sportközpont terve. 1956-ban az állóhelyek egy részének ülőhellyé alakításával a befogadóképesség 83 ezer fősre csökkent. A következő évtizedekben a hazai foci lehanyatlása és a televízió elterjedése miatt egyre kevesebben jöttek ki egy-egy nagy sporteseményre, így egyre ritkább lett a teltház. Időközben az olimpiai és futball elvárások is változtak, a stadion egyre kevésbé felel meg az újabb korok igényeinek. Ma már nem a 100 ezer fősre bővítés, sokkal inkább a 21. századnak megfeleltetés van napirenden. De ez már egy következő mese kezdete…




A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr695438508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Rocko- 2013.08.20. 10:04:50

a témához nem szorosan, de kapcsolódóan: www.youtube.com/watch?v=A4YpIRN3CBM
(elnézést, ha a facebook oldalról lenne, nem rémlik már hol találtam.)

Rocko- 2013.08.20. 10:04:50

a témához nem szorosan, de kapcsolódóan: www.youtube.com/watch?v=A4YpIRN3CBM
(elnézést, ha a facebook oldalról lenne, nem rémlik már hol találtam.)

unionista (törölt) 2013.08.21. 14:18:05

budapesten előbb egy rendes atlétikai szakosztály kellene. híres atlétákkal, amilyen volt rózsahegyi, tábori, iharos. ők világcsúcsokat tartottak. és utána lehetne atlékiai stadion. előbb tömegeket vonzó népszerű zenekarok kellenek, mint az illés, metró, omega. és utána kell óriás koncerthelyszín. a kormányzó úr építi a foci egyházat. kár, hogy nincs komolyan vehető labdarúgás. volt már ilyen. a király nélküli királyságnak elég csúnya vége lett.