Fővárosi Blog

Mi épült Budapesten a centenáriumi évben?

2013. november 08. - fovarosi.blog.hu

1973-ban ünnepelte a főváros a város egyesítésének centenáriumát. A 100. évforduló alkalmából egy sor új épületet adtak át, ezekből szemezgetünk most.

A kultúra több új intézménnyel is bővült. 1973 októberére befejezték az óbudai ifjúsági és művelődési ház tervezését, és megkezdték a 400 személyes színházi teremnek, kluboknak és szakköri helyiségeknek is helyet adó létesítmény alapozását.

fovarosi.blog.hu: Pest-BudaMozi-2008-Glomu.net08
A kifosztott Pest-Buda mozi 2008-ban. (Kép: glomu.net)

Megnyílt a József Attila lakótelep új mozija, amely a centenárium tiszteletére kapta a Pest-Buda nevet. A második világháború utáni második moziként, ami újonnan épült a fővárosban. A mozi építészeti terveit adaptált típusterv alapján a Győr Tervező Vállalat készítette, a kivitelezést a Középületépítő Vállalat a FŐBER lebonyolításában végezte. 480 fős nézőtere légkondicionált, berendezése 70 milliméteres panorámafilmek vetítésére is alkalmas volt. Az új mozi az alkotmány ünnepére, 1973 augusztus 18-án nyitotta meg kapuit. Várkonyi Zoltán új filmje, az "Ártatlan gyilkosok" volt az első film. 1990-ben zárt be. 1994-ben a IX. kerületi önkormányzat kultúrházzá tervezte alakítani, de a túl magas várható költségek miatt letettek róla. 1998-ban egy diszkont üzletlánc érdeklődött az épület iránt, de ők is visszaléptek. A következő években iszlám kulturális központnak, Ruttkai Éva Színháznak, rendezvényteremnek, nyugdíjasotthonnak is kiszemelték, de egyik ötletből se lett végül semmi. Az épület ma is ott áll üresen, kifosztva, összefirkálva a lakótelep közepén.

fovarosi.blog.hu: 1973-GogolUtcaiOvoda-13Ker

A centenárium évében több mint félezer budapesti kisgyermeknek építettek óvodákat, bölcsödéket. Hajdú-Bihar megye ajándéka volt egy 75 személyes óvoda és 60 személyes bölcsöde felépítése Angyalföldön. A békésiek a VI. kerület két óvodájában és egy iskolájában alakítottak ki játszóteret, sportudvart, és hasonlóképpen segítették a XII. kerületieket a Tolna megyeiek.

Folyamatban volt a Dandár fürdő felújítása, átadására 1974-ben kerülhetett csak sor. Az eredetileg gyorsnak szánt felújítás a vártnál rosszabb állapotok miatt húzódott el. Júliusban elkezdték a Gellért pezsgő- és hullámfürdőjének átfogó rekonstrukcióját is, az átadást 1975-re tervezték. Közben épült már Újpest új uszodája is, amelynek átadását 1974 végére tervezték.

fovarosi.blog.hu: DeliPalyaudvar-BudapestUjsag-19741970-ben kezdődött el a Déli pályaudvar átépítése a metró megépítéséhez kapcsolódva. Júliusban elkészült a pályaudvar talán legismertebb része, a hatalmas üvegfallal megépített utascsarnok, amelyet július 10-én Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgató-helyettese adott át. A homlokzatot francia napvédő üveggel látták el, és a régi épületből ide költöztették át a pénztárakat is - így az utasoknak már nem kellett a jegyváltás miatt a régi épületbe átmenni. Az utascsarnokkal egyidőben adták át a lépcsőket, és az oldalsó rámpát is.

A pályaudvar üzemépülete a következő év végére készült el. A régi állomásépület maradványainak elbontása után 3 új vágánnyal is bővült a pályaudvar, amelynek átépítése - Kővári György (MÁVTI) tervei alapján - 1975-re fejeződött be.


A Várpalota helyreállítása

fovarosi.blog.hu: BudaiVar-1970esEvek-fortepan.hu-29282
A Budai Vár a hetvenes évek elején. Kép: fortepan.hu, 29282

A Duna felől nézelődőknek már szinte végleges állapotát mutatta a felújítás alatt álló Budai Vár, ám valójában még csak felerészben volt berendezve a hatalmas épületegyüttes. 1973 nyarára már elkészült a Budapesti Történeti Múzeum távfűtése: a vezeték a kelenföldi erőműből kapcsolta be a múzeumot a távfűtés rendszerébe. 3,5 millió hűtőkalória teljesítményű gépházzal a légkondicionálás is kiépült. A B épületbe már megkezdte a beköltözést a Nemzeti Galéria, a költözés 1975-ben fejeződött be. Elkészültek a szintén ide költöző Nemzeti Könyvtár (ma: Országos Széchenyi Könyvtár) raktárai is. A könyvtár csak a későbbi években költözhetett be véglegesen a Vár F épületébe. Az A épületben Munkásmozgalmi Múzeum nyílt 1973 végén.

A Siklót csak később állították helyre. Folyamatban volt a Várszínház építése, a megnyitót 1975-re tervezték. A felújítási program végére tervezték a Sándor-palota helyreállítását - ami sokáig váratott magára, végül csak 2002-re készült el. Úgy tervezték, hogy 1975-ig befejezik a volt Honvédelmi Minisztérium épületének restaurálását. Az akkori tervek szerint az épület földszintjén a Várba települő intézmények dolgozói számára épült volna étterem, az emeleti szinten pedig irodahelyiségeket alakítanak ki. Ebből nem lett semmi, az épület többszöri felújítási tervek után, még ma is romosan áll.

A Hilton építése

fovarosi.blog.hu: HiltonSzallo-1970esEvek-fortepan.hu-28851 Az építkezés megkezdése előtt. Kép: fortepan.hu, 28851

1973 május 22-én megkezdődött a Hilton szálló alapozása a Várnegyedben. A Földmunkát Gépesítő Vállalat dolgozói gépek segítségével emelték ki a sziklákat, kődarabokat a talajból - robbantásra a műemléki terület miatt nem volt mód. Közben megerősítették a volt Domonkos-rendi templom és kolostor falmaradványait és a Miklós-tornyot, amelyek a szálloda építészeti részleteiként kerültek megóvásra. A szállodát a Középülettervező Vállalat tervezte, a beruházó a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat volt. A romokat azért is foglalták bele az új épületbe, mert azok állapota a második világháborús pusztítás után tovább romlott. Az ICOMOS - a műemlékvédelem nemzetközi szervezete - 1972-ben foglalt állást az értékes műemlékek hasznosítása mellett az új, korszerű épületek funkciójának keretei között. Így a korszellemnek is megfelelt a romok felülépítése. Arra is hivatkoztak, hogy a régi, jezsuita kolostor tömegét is megidézi az új épület, így az összkép helyreállításában is szerepet kap az új szálloda. A 634 férőhelyesre tervezett szálloda építését 1975-1976-ra tervezték.

fovarosi.blog.hu: Hilton-BudaiVar-1970esEvek
Az új szálloda, még a hetvenes években

Az Alagút és a Lánchíd felújítása

Az Alagút és a Lánchíd felújítása a centenáriumi munkálatok legnagyobbjai közé tartoztak. Az eredetileg kitűzött határidő július 15-e volt. Az Alagutat január 8-án, a Lánchidat február 15-én zárták le teljes rekonstrukció céljából.

fovarosi.blog.hu: Alagut-1960asEvek-Fortepan.hu
Az Alagút a felújítás előtt, a hatvanas években. Kép: fortepan.hu

A felújítások meggyorsítására szocialista szerződést kötöttek az érintett vállalatok, így a határidőt július 15-re előrehozták. A rövid határidő miatt három műszakban, egyszerre több, mint kétszázan dolgoztak, 18 vállalat részvételével. A 350 méter hosszú, 10,5 méter széles alagút úttestét borító 3150 négyzetméternyi útpályát és járdát 72 óra alatt bontották fel a Fővárosi Út- és Közműépítő Vállalat dolgozói. Az alagút falát 3 méteres magasságig mészkő lapok fedték, ezeket is eltávolították. Az Alagút északi oldalán kezdték meg az új szellőzőrendszer kiépítését. Az egyik szellőzőnyílást középen, a másikat ettől 75 méterre a Krisztina körút felé alakították ki. A középsőbe két, a szélsőbe egy automatikusan működő ventilátort helyeztek el. Ezzel a korábbi ventilátorok teljesítményének 26-szorosát érték el, egy perc alatt 2600 köbméter friss levegőt lehetett az alagútba juttatni. Az osztrák Iso-Bau cég 10 cm vastag vízzáró réteggel borította az alagút belső falát.

A szakmunkások - márciusban három műszakban 180 ember dolgozott a Lánchídon és az Alagútban - a rombolást, a bontást márciusra befejezték, jöhetett a három centi vastagságú szigetelő beton. Osztrák cégtől származó, víztisztító és egyéb különleges anyagokat tartalmazó masszát használtak. Az állvány tetejéről spriccelték a falra, amelyen fehér műanyag csíkok láthatók - ez az úgynevezett falszivárgó. Az Alpokban s másutt is bevált az anyag, amely szinte vonzza magához a nedvességet. A szigetelő betonréteg fölé hat centi vastag védőbeton réteg került, vasháló adta "kapaszkodóját". Erre jött a mosható, tisztítható burkolóréteg.

A mozaikburkolatot az Országos Szakipari Vállalat dolgozói helyezték fel: fehér és világoskék üvegmozaikkal burkolták a belső falakat. A régi higanygőz lámpákat sárgás fényű, nagy teljesítményű nátriumgőz-lámpákkal cserélték le. Az alagút bejáratánál 88 centiméterenként, bent már csak 3,5, majd 7,7 méterenként helyeztek el egy-egy új lámpatestet, hogy a vezetők szeme hozzászokhasson a benti félhomályhoz. A felújítás részeként az Alagút utca járda- és útburkolatát is felújították.

Az Alagutat megépítése óta már negyedszer újították fel. Tíz centiméter vastagon, acélhálóbetétes torkrét-betonnal szigetelték, majd csehszlovák gyártmányú, fehér - kék mintás üvegmozaikkal burkolták. A Clark Ádám téri kapuzatot magas nyomású vízsugárral tisztították meg, és egy új Népköztársaság címert is elhelyeztek rajta.

fovarosi.blog.hu: 1973-Alagut
"Átépült Pest, Buda és Óbuda egyesítése centenáriumának évében / Budapest Főváros Tanácsa / 1973"

A további fenntartáshoz egy takarítógépet is beszereztek, amellyel a belső burkolat minden héten egy éjszakai óra alatt elvégezhetővé vált. Az Alagút betonburkolatának levésésekor az építők egy sor meglazult téglaburkolatot, nyilvántartásban nem szereplő közművet is találtak, ezeket is el kellett távolítani.

A Lánchíd és az Alagút felújítása alatt autóforgalmat Budán a Várhegy déli megkerülésével terelték el, a 4-es autóbuszt pedig 4/A és 4/B vonalakra vágták ketté a felújítás idejére. A 2-es és a 16-os autóbuszok az Erzsébet hídon át közlekedtek.

Öt hónap alatt 12 vállalat több száz dolgozója átvizsgálta a szerkezetet, kicserélték az elöregedett elemeket, majd grafitszürkére festették a fémrészeket, és megtisztították a kőpilléreket. Júniusban már a híd aszfaltozását is elvégezték. Az úttest és a járda is új burkolatot kapott. A festést befejezték, és átadás előtt volt a díszkivilágítási rendszer is.

A Lánchídon teljes statikai vizsgálat elvégzése után került sor néhány vasszerkezet megerősítésére és hatezer szegecs cseréjére. Ezután 60 tonna, az NSZK-ból beszerzett, hat rétegű festék felhasználásával grafitszürkére festették a hidat, amelyen a közúti és díszkivilágításhoz több mint ezer hajólámpát, 84 jódlámpát és 36 fényszórót helyeztek el. A híd teljes kőfelületét nagynyomású vízsugárral megtisztították, majd az időjárás viszontagságai ellen szigetelték. A gyalogosok és a járművek is új aszfaltburolaton kelhettek át az átadás után.

Az Alagút és a Lánchíd felújítása összesen 50 millió forintba került - ez a határidő lerövidítése miatt 10 százalékkal magasabb lett az eredeti tervhez képest. Az átadásra június 15-én este került sor. Az autósok már aznap estétől, a BKV buszjáratai 16-ától használták ismét a felújított Alagutat és Lánchidat.

A Szovjet kultúra háza

A Kossuth Lajos utca - Semmelweis utca sarkán lévő épületet a szovjet kultúra központjává tették. 1972 májusában írták alá a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza létrehozásáról szóló szerződést. A tervezést a Lakóterv végezte, a beruházó a Művelődésügyi Beruházási Vállalat, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A megnyitót 1973 november 9-én tartották. Az épületet kívülről felújították, belül átépítették. Berendezése részben magyar, részben szovjet volt. Képzőművészeti tárgyait, festményeit szovjet művészek készítették. A budapesti a világon a 37. ilyen intézmény volt, korábban már létesítettek ilyen intézményeket Indiában, Belgrádban, Kairóban és Varsóban is.

Az új intézmény a Szovjetunió népeinek gazdasági, tudományos, kulturális téren elért sikereit,,legújabb eredményeit volt hivatott megismertetni. A 220 személyes előadó- és vetítőteremben szovjet filmújdonságokat vetítettek, író-olvasó találkozókat szerveztek. A zeneteremben a klasszikus és kortárs szovjet zene alkotásait szólaltatták meg magyar és szovjet művészek. Az intézményben egy 50 ezer kötetes könyvtár is helyet kapott, melynek olvasótermeiben a szovjet napilapok és folyóiratok is rendelkezésre álltak. A félemeleten nyelvtanulási központot alakítottak ki a hazai orosztanárok szakmai támogatására, és azoknak, akik saját maguk tanulták az orosz nyelvet. Két kiállítóterem is nyílt képzőművészeti kiállítások számára. Szovjet ajándékboltot és éttermet is berendeztek.

fovarosi.blog.hu: MagyarokHaza-SzovjetKulturaHaza-Egykor.hu
(kép: egykor.hu)

A szovjet tudomány, a technika szakemberei, tudósok tartottak itt előadásokat. Audio-vizuális stúdiója az orosz nyelv oktatásának központjává vált: orosz tanárok továbbképzésére szakosodott. Az épületben két könyvtár is helyet kapott. Az egyikben a szépirodalmi és politikai műveket, a másikban a technikai, tudományos könyveket helyezték el. A két könyvtárnak összesen 50 ezer kötete volt. Külön olvasótermet és folyóirat olvasót is létesítettek. Hetente egyszer nyilvános filmvetítést tartottak, ezen kívül tudományos, ismeretterjesztő filmeket vetítettek. A Szovjetunióból érkező évi 100 filmet innen osztották szét az üzemeknek, társadalmi szervezeteknek. Jól felszerelt fotólaborjában kiállítási anyagokat állítottak elő, de a Szovjetunióban járt magyar turisták fényképeit is előhívták. Vasárnaponként a gyerekeké volt az épület. Délelőtti koncertekkel, rajzversennyel, filmmatinékkal várták őket. Az épület legszebb termei az első emeleten helyezkednek el. A lépcsőfeljárót egy hatalmas előtér fogja körbe, innen nyílt a 212 személyes légkondicionált moziterem. A Semmelweis utca felőli oldalon helyezték el a 130 négyzetméteres kiállítótermet és a zeneszalont. Ugyanezen az emeleten volt egy tanácskozóterem is. Az épület alján két üzlethelyiség volt: a Semmelweis utcai oldalon a Melódia könyv- és hanglemezbolt volt, a Kossuth Lajos utcai oldalon pedig a december 14-én megnyitott Nyírfácska népművészeti, iparművészeti bolt. Az épület alagsorában működött a Bajkál étterem és teázó, ahol az orosz gasztronómia mutatkozott be.

Budapest első parkolóháza, az Interag

fovarosi.blog.hu: OMFBSzekhaz-InteragParkolohaz-Regi11973-ban átadták az ország első parkolóházát az - akkor Martinelli térnek hívott - Szervita téren. A 8 emeletes, kívülről alumínium lamellákkal borított épülettel a városközpont garázs- és parkolási gondjain kívántak enyhíteni. Reggel 7-től délután 6 óráig lehetett parkolni, ehhez 380-400 hely állt rendelkezésre. A földszinten 90 négyzetméteren autószervizt nyitottak, de benzinkút is helyet kapott itt. A Középülettervező Vállalat tervei alapján, a Középületépítő Vállalat kivitelezésében épült fel az OMFB székházához kapcsolódó parkolóház, 55 millió forintos beruházással. A generálberuházó az Interag Rt. volt. Itt helyezték el az IBUSZ Rent-a-car autóit is. A szerviz, a benzinkút és az éjszakai garázs május első napjaiban nyílt meg, a nappali gépkocsiparkoló csak később, a szervezési kérdések rendezése után.

Június 27-én hivatalosan is felavatták a július 1-étől üzemelő új parkolóházat. Az Interag Rt. néhány évvel korábban kereste meg azokat a környékbeli intézményeket, amelyeknek garázsgondjaik voltak, és azt ajánlotta nekik, hogy építsenek egy többszintes parkolóházat, ahol gépkocsijaikat éjszakára biztonságban tudhatják, nappal pedig a Belvárosban parkolóhelyet kereső autósoknak kínálhatnak parkolást. Huszonhárom vállalattal egyeztek meg, így 1970-ben elkezdődhetett az építkezés. Az épület 8 emeletén 304 fedett és a legfelső szinten további 45 nyitott parkolóhely épült. Napközben a nagyközönség használhatta a a parkolóházat - óránként 5 forintos, akkoriban magasnak számító díj ellenében. A parkolóház bejárata a Bárczy István utcából nyílt, a kihajtó autósok a Fehérhajó utcán át távoztak. Az épület alagsorában szervízállomás nyílt.

Költözik a BNV

Az 1973-as volt az utolsó BNV, amit még a Városligetben (is) rendeztek. Az az évi különleges volt: a kőbányai Vásárváros még épült, a Városligetből már költöztek. Így egyszerre két helyszínen rendezték meg a vásárt, amely akkoriban az egyik legnagyobb kereskedelmi eseménynek számított. Januárban helyezték el Kőbányán, a volt mezőgazdasági kiállítás lovaspályáján egy új, 23 ezer négyzetméteres kiállítási csarnok alapjában azt az emlékiratot, amely a kőbányai vásárváros alapkőletételéről tanúskodott. Több kisebb csarnokkal együtt 1974 elejére tervezték az építkezések befejezését, ami után lehetővé vált a korszerűbb, szakosított Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) megrendezése.

fovarosi.blog.hu: BNV-1970esEvek-Fortepan.hu-18797
(kép: fortepan.hu, 18797)

A BNV új épületeinek megépültével a kiállítások átköltöztek a Városligetből a kőbányai vásárvárosba. Az új kiállítások 1974-től már az új helyen kerültek megrendezésre. Ekkor döntöttek arról is, hogy a tavaszi BNV a beruházási javak szakvására, az őszi pedig a fogyasztási cikkek szakvására lesz. A Városliget területét néhány irodaház kivételével 1974 március 31-ig kellett átadni a Fővárosi Tanácsnak. Az 1973 májusában megrendezett BNV már mindkét területen fogadta a látogatókat. A két helyszín között két és fél percenként induló buszjárat ingázott a kiállítás ideje alatt. 1974 májusáig 45 ezer négyzetméternyi fedett területet kellett felépíteni Kőbányán, amiből 6 ezer négyzetméter fűthető terület volt. Az építkezésekhez a kormány 430 millió forintot bocsátott a Hungexpo rendelkezésére.

fovarosi.blog.hu: 1973-Kobanya-KorosiCsomaUt18-20 A ház ma már Kőrösi Csoma út 18-20, de az emléktábla ma is változatlan

Határidő előtt költözhettek be a lakók a kőbányai Pataki István tér 18. szám alatti hétemeletes lakóépületbe. A májusra tervezett határidő előtt, már januárban átadták a lakásokat, a földszinti üzleteket pedig áprilisban nyitották meg.

Hol tudtok még 1973-ban épült, centenáriumi lakóházat?

(folytatjuk)



A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr1005229940

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.11.11. 15:26:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kösz a halakat! 2013.11.08. 20:46:28

Tök furcsa, hogy akkoriban nem volt ott a Sikló

micsoda? 2013.11.08. 22:25:47

Egyet értek, piszok jó poszt. Nagyon jó volt olvasni.

(Végre valaki leírta, hogy az akkori aktívak, mostani nyugdíjasok, sok szépet építettek Budapesten. Köszönöm.)

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.11.08. 23:23:06

1973-ban újult meg és hosszabbodott a Kisföldalatti, és új Ganz vonatok kerültek a vonalra (ma is járnak). Ekkor építették át teljesen a Fogaskerekűt, ekkor kerültek az osztrák-svájci SGP-BrownBoveri járművek a vonalra, és szolgálnak ma is.

rolls 2013.11.08. 23:35:08

-ha már így rákérdeztél, -
Centenáriumi Lakótelep ??

egyszuszra 2013.11.09. 00:57:54

Tanulságos, hogy 5 hónap alatt elkészült az Alagút és a Lánchíd felújítása. A Ferenciek terén hány hónapja tartanak az áldatlan állapotok? És még nem látni a végét...Az 1-es, 3-as villamosokat több mint 1 évig újítják fel...

Pernahajder Viktor 2013.11.09. 10:32:52

Ez biztos nem igaz, mert akkoriban csak romboltak és semmit sem építettek. Ami az országban van, az 98-02 és 10 után épült. Legalábbis ezt mondták a "templomban".

engelbert (törölt) 2013.11.09. 13:11:45

Hogyne tejjel-mézzel folyó kánaán volt az,bár egy csaptelepet nem kaptál 30 kilométeres körzetben,födémgerendát meg úgy lehetett szerezni ha levajaztad a vasutast az állomáson,hogy üzenjen ha érkezett a Tüzép telepre...És számtalan omló vakolatú tömbház városszerte amiknek esélyük sem volt a felújításra,aládúcolták őket aztán úgy álltak évtizedekig.Emlékszik valaki az IKV nevű csodacégre?

csodatévő dzsagodar 2013.11.09. 18:05:33

@Csumi Jolanda: Hát igen. A helye ott van, még látszik is a "befoltozás". A felújított siklót csak 1985-ben indították újra.

Anenym 2013.11.09. 19:30:37

XIV. ker., a Vezér/Füredi kereszteződéshez közeli Vezér úti buszmegálló mögött levő Sörösló Pub épületének falán a Spar felől kinn van egy tábla, hogy épült a centenárium évében.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2013.11.12. 20:33:51

@micsoda?:
"Végre valaki leírta, hogy az akkori aktívak, mostani nyugdíjasok, sok szépet építettek Budapesten"

Részben egyetértek. Az akkoriak is sokat dolgoztak, sok minden érték előállt. (Pont 73 után került az ország válságba, ami kb. 78-tól volt érzékelhető.)
Amivel viszont nem értek egyet, hogy ezek szépek lettek volna. A többsége okádék, de erről a vezetők és a korszellem tehetett. Annyi felmentést adok, hogy manapság is (a korszellem miatt) rengeteg ocsmány épület épül.

KissGecihuszár 2013.12.24. 19:12:54

@engelbert: Bezzonyám, sőt arról is érdemes beszélgetni, hogy az IKV-k hogyan álltak hozzá a mellesleg ú.n. lakbért csengető bérlőkhöz. Meg aztán, sokan emlékezhetünk a "jegyes" tejre, ami akkoriban igencsak volt, azaz egész konkrétan JEGYRE lehetett meghatározott mennyiségű tejet -pénzért- vásárolni! Meg aztán, a '70-es évtized közepe volt a SZU bekeményítős időszaka, amikor -konkrétan '73-ban- vége lett, letiltották az ÚGM-et, azaz a '68-ban Fock Jenciék által elindított Új Gazdasági Mechanizmust, mely röviden arról szólt, hogy az értékes (értsd: az országnak konvertibilis deviza bevételt jelentő) termékeket gyártó vállalatok a devizabevételük egy részét megtarthatták a saját bankszámlájukon, azért hogy a termékeikhez szükséges tőkés importból beszerzendő gépeket, alapanyagokat könnyen és gyorsan beszerezhessék. Az általános bekeményítés miatt kezdődtek akkoriban az "emlékezetes" március 15-ék, ill október 23-ák, amikor is a már szerveződő ellenzék "csinálta a feszkót", a hatalom pedig ütött-vert, bebörtönzött, majd a Szabad Európa Rádió állandó balhézása miatti egyre nagyobb nyugati tiltakozás miatt előbb-utóbb kiengedett, de továbbra is figyelt, szemmel tartott, lehallgatott. az '50-es évek "legendás" ÁVH-s időszaka óta nem volt olyan erős a III/III-as társulat által abszolvált megfigyelés, besúgás, mint akkoriban. PL. sok -főként OTP öröklakásos társasházak-, többnyire jobb anyagi helyzetben lévők által lakott társasházba költöztettek be lépcsőházanként 1-1 "megbízható" megfigyelőt, besúgót, munkásőrt, pártfunkcit, akikből akkoriban 800ezer volt, tehát szinte minden bővebb családba jutott 1-1 párttag, munkásőr! Ami az útlevelet illeti; piros szinte mindenkinek volt, kék azonban csak a valóban megbízható, a munkahelyi párttitkár, a BM útlevél osztály által "rendes" szocialista polgárnak járt, de ha kapott is, ez akkor sem jelentett automatikus nyugatra járkálást. Ennyit a '70-es évtized közepének Magyar valóságáról...