Józsefváros egyik legnagyobb műszaki emléke a József telefonközpont palotája a Horváth Mihály téren. Az impozáns épület 2007 óta üresen áll, de talán új életre kel. Bent jártam, fotóztam!
(* Az 1917-es fotók a Magyar Építőművészetből valók.)


A József központ 1917-ben - akkor még Mária Terézia tér 17-18-19.

Ray Rezső tervei szerint 1914-re épült fel Budapest második távbeszélő központ épülete, bár műszaki berendezésével csak 1917-re készültek el a 35197 helyrajzi számon. Az első a terézvárosi volt, ami most Merkúr Palota néven fut.Amikor ott az előfizetők száma meghaladta a 21 ezret, nem halogathatták tovább az új központ felépítését. Az újat 15 ezer előfizető ellátására tervezték, és persze összekapcsolták a Teréz központtal is.

"Az 5200 előfizető bekapcsolása az uj központba boszorkányos gyorsasággal ment végbe. A Nagymező-utcai központban a műszerészek minden egyes előfizetőnek két-két huzalát elvágták, ugyanakkor a József központban a műszerészek minden egyes előfizetőnek az orsóit helyezték el. Ez az óriási munka alig vett tíz percnyi időt igénybe, mikor Lédeczi Sándor üzemvezető-mérnök a Nagymező-utcai központból átszólt a József központba: folyamat! Ez annyit jelentett, hogy az uj központban elhelyezett állomásokba beereszthetik az éltető villamos áramot. Ennek megtörténte után a nagy munka be volt fejezve és az uj központban a kezelőnők előtt álló táblákon egymásután kigyultak az apró villamos lámpácskák." (Érdekesség, 1917 július, via)


A magasföldszint alaprajza

Az alacsony földszintet az alterem és a postahivatal foglalta el. A magasföldszinten volt még két interurbán kapcsolóterem, egy csőposta központ, az udvari szárnyban pedig ruhatár és hálóterem is.


Az első emelet alaprajza

Az első emeleti részen a már említett kapcsolótermeken kívül étkezde és mellékhelyiségek, a térre néző oldalon hivatali helyiségek voltak. A 2-3-4. emeletek nagy részét is hivatali helyiségek foglalták el, középfolyosós elrendezéssel.




A főlépcsőház újkorában

Az alacsony földszintről 11 méter (!) széles, 50 méter hosszú, egykarú lépcső indul a helyi kapcsolótermekhez - a földszinten megtörve ér az első emeletig. Ez volt egyben a menekülő lépcső is: akkoriban még igencsak tűzveszélyes üzemnek ítéltetett egy ilyen központ, így széles menekülési lehetőséget kellett biztosítani.


A helyi kapcsolóterem részlete, 1917

A helyi kapcsolótermek eredetileg egyenként 27,7 méter hosszúak, 15 méter szélesek, és 12 méter magasak voltak, gazdag díszítéssel. 3,2 méteres magasságban 4 méter széles karzatok vették körül a további kapcsolószekrények elhelyezésére - így összesen 4-4 sor kapcsolószekrénynek, és 120 dolgozónak jutott hely egy teremben. Az egyik freskó a drótnélküli telegrafálást ábrázolta, a másikon pedig Morse kísérletezett a telegráf készülékkel.


Interurbán kapcsolóterem, 1917

Az interurban kapcsolótermek szintén 27,7 méter hosszúak, de csak 7 méter szélesek és 6 méter magasak voltak.


Szoci emléktábla a főlépcsőház magasföldszinti részén

Aztán jöttek a 20. század viharos évtizedei, és a folyton csak fejlődő technológia, és az eredeti berendezésből, díszekből nem maradt szinte semmi. Egy telefonközpont minden háborúban, forradalomban és lázongásban elsőrangú célpont: ha megrongálják, megnehezítik az ellenség kommunikációját. 1919-ben a vörösök, 1956-ban a ludovikások szállták meg. Az épület külseje a lassú állagromlást nem számítva alig változott, a belső terek annál inkább. 2015-ben elég siralmas állapotok fogadják a betérőt.


A főlépcsőház 2015-ben




A magasföldszinti részen a karzat alsó részének festéséből kábé ennyi maradt meg

A főlépcsőház eredeti freskóiból mutatóba maradt egy-egy pici darabka. A lépcső tetejéről már rég eltűntek az eredeti kandeláberek. Helyükön két, hatvanas évekbeli szobrot találhatunk. A fekvő férfi szobra Búza Barna alkotása 1962-ből, a nőalakot Pándi Kiss János formálta meg. A két alkotás egy időben, egy anyagból készült a Százados úti művésztelepen.

A lépcsőházak még viszonylag jobb állapotúnak mondhatók. Az eredeti ablakok jó része is megmaradt, sok helyen ma is az eredeti szerkezettel lehet őket nyitni-csukni. A szecessziós ihletésű belső ajtókból is sok megvan még, ezek alapján remélhetőleg a már hiányzók is újrafaraghatók lesznek. A padlót több szobában is átlyukasztva találni, ezek valószínűleg már a falkutatások, állapotfelmérések jelei.


Ez itt valami elnökhelyettesi pihenőszoba volt, bárpulttal és sok faburkolattal


Az átépítés előtt itt még simán le lehetne forgatni "A fekete mosogató" című horrofilmet.


Mivel ez a környék legmagasabb épülete, a legfelső szintekről pazar kilátás nyílik a Citadella, a Szabadság-hegy és a Vár irányába az egyik oldalon, illetve a Horváth Mihály térre a másik oldalon


Bontás után, újjáépítés előtt


Az egyik melléklépcsőház részlete


A kora kilencvenes éveket idézte fel bennem a "kék termek" megmaradt berendezése.


Vajon mit lehet majd kezdeni ekkora, csarnok méretű termekkel?


A teherkocsik bejáratául szolgáló kapu felett még ott van az eredeti tábla: "Mária Terézia tér 18."

1999-ben kapcsolták le az utolsó, még MATÁV-os rotary központot. 2007-ben az irodai részekből is kiköltöztek. Az épület jelenleg egy gazdag egyiptomi vállakozásának (Zenobia Hungary Kft.) a tulajdonában van, aki felújítás után apartmanokat és szállodát álmodott az épületbe. Hogy működhet-e luxusszálloda ilyen városi környezetben, az majd kiderül. Ha csak a főlépcsőházat és a nagy kapcsolótermet helyre lehetne állítani eredeti állapotába, már az is óriási előrelépés lenne a jelenlegihez képest. Reméljük a legjobbakat.



Források:
http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=article&id=14095
http://epiteszforum.hu/telefonkozpontbol-palota
https://www.kozterkep.hu/~/11885/Hiradas_Budapest_1962.html
https://www.kozterkep.hu/~/11899/fekvo_ferfi_szobra_budapest_buza_barna_1962.html
http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/jozsef_telefonkozpont/0-149


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!