Fővárosi Blog

150 éves a Magyar Tudományos Akadémia palotája

2015. december 11. - fovarosi.blog.hu

1865. december 11-én, 10 órakor adták át a Magyar Tudományos Akadémia székházát. Történet az ország első építészeti vitájáról, meg nem valósult tervekről és a sajátos humorú Arany Jánosról.

fovarosi.blog.hu: MTA-1890Utan-KloszGy-fortepan.hu-82606 - indafoto.hu

Klösz György 1890 után készült felvétele (kép: fortepan.hu, 82606)

Az alapítás történetét iskolában tanítják: Széchenyi 1 évi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia megalapítására. Az intézmény története még ennél is korábbra nyúlik vissza: Bod Péter már 1760-ban hangsúlyozta, hogy "igen jó volna tudós emberekből álló Magyar Társaságot a magyar nyelvnek ékesgetésére mint más Nemzetekben vagyon felállítani." Alig két évtizeddel később Bessenyei György külön tanulmányt írt a kérdésről. Révai Miklós, a híres nyelvész 1784-ben és 1790-ben is tervezetet készített egy tudós társaság létesítéséről. Ezután került sor a nevezetes pozsonyi ülésre. 1825 november 3-án Széchenyi megtette felajánlását:

"Nekem itt szavam nincs; az országnak nagyja nem vagyok; de birtokos vagyok és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosainknak magyarokká neveltetését: jószágaim egy esztendei jövedelmét feláldozom. Érett meggondolással teszem ezt, ezért czélra vezettető felvigyázást kívánok, hogy a nemzetnek ajánlott summa haszontalanul el ne pazaroltassék."

Felhívásához mások is csatlakoztak, így november 8-án Széchenyi Vay Ábrahámmal, gróf Andrássy Györggyel és gróf Károlyi Györggyel együtt nyújtotta be javaslatát a nádorhoz és az országgyűlés két házához. Az országgyűlés 1826. február 15-én fogadta el a javaslatot, majd "elegyes küldöttséget" választottak a részletek kidolgozására, amelynek jelentését március 15-én a főrendek és a rendek is elfogadták. Így 1827-ben kihirdethették a törvényt az Akadémia felállításáról. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban kezdte meg működését, az első nagygyűlést 1831. február 17-24. között tartották meg. Ekkor még nem állt semmilyen székház sehol, így a Gresham-palota helyén akkor állt ún. Deron-házban üléseztek ideiglenesen. Néhány évvel később a Trattner-Károlyi ház nyolc helyiségét bérelték ki. Itt nyílt meg később az akadémiai könyvtár is; az 1844. december 23-iki megnyitásra írta Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét.

Az Akadémia székházára 1860-ban indult meg a gyűjtés, meglehetősen széles körben, néhány év alatt már 600.000 forint felett jártak - ez Széchenyi eredeti felajánlásának a tízszerese! Az osztrák Duna Gőzhajózási Társaság 1859-ben létesített emeletes rakodópartot a Lánchíd két oldalán, és az így létrejött új telkek egyikét meg is tudták szerezni. Az akkoriban Kirakodó térként ismert terület funkcióváltását pont az Akadémia építése indította el: a kereskedelmi áruk kirakodása helyett reprezentatív köztér alakult ki a Lánchíd pesti hídfőjénél.

Az Akadémia építése az első nagy építészeti vita kiváltója lett a nemzeti önállóságát kereső Magyarországon. Milyen stílusban kell megervezni a székházat? Mi a magyar nemzeti stílus az építészetben? Ezekkel a kérdésekkel hamarosan Henszlmann Imrének is szembesülnie kellett. Először ugyanis őt kérték fel az épület programjának kidolgozására. Henszlmann - művészettörténeti munkásságának hatására - a gótika mellett tette le a voksát, miközben kidolgozta a leendő épület helyiségeinek számát, nagyságát, elrendezését és funkcióját meghatározó programot. Az Építési Bizottság tagjainak azonban nem tetszett a gótika.

fovarosi.blog.hu: MTA-1861-HenszlmannImreTerve - indafoto.hu
Henszlmann Imre terve

Henszlmann hatására a bizottság nem nyilvános tervpályázatot hirdetett meg, hanem 1861. február 15-iki határidővel három építészt kért fel terveinek benyújtására: Henszlmann mellett Ybl Miklóst és a bécsi Heinrich Ferstelt. Henszlmann fel is kereste a másik két építészt, és megígértette velük, hogy neogótikus stílusban terveznek. Ybl azonban inkább neoreneszánsz épület tervét nyújtotta be, de - talán a botrányt elkerülendő - másnap vissza is vonta.

fovarosi.blog.hu: MTA-1861-YblMiklosTerve - indafoto.hu
Ybl Miklós terve

fovarosi.blog.hu: MTA-1861-HeinrichFerstelPalyazatiTerve - indafoto.hu
Heinrich Ferstel terve

A pályázaton való részvételre Szkalnitzky Antal is engedélyt kapott, ő egy hellenizáló elemekkel átszőtt klasszicista palotát tervezett - ezzel a Lánchídhoz és a tér (akkori) épületeihez kívánt alkalmazkodni. Így aztán Ybl nélkül is született három terv, ezeket az Akadémia akkor termeiben, majd Pozsonyban is kiállították, mielőtt elküldték volna Esterházy Pál herceghez Bécsbe. Esterházy jelentős képgyűjteményét az új épületben tervezték kiállítani. Márcusban eredményt is hirdettek: Henszlmann (és társai) 450, Ferstel és Szkalnitzky 300-300 aranyat kaptak. Ez még nem lett végleges eredmény, mivel közben az országban nagyban dúlt az építészeti vita. Henszlmann cikkekben és előadásokon kardoskodott a gótikus stílus mellett, a középkori Magyarország nagyságára hivatkozva: "nemzeti történetünk fénykorai karöltve járnak a csúcsíves styllel." A közvéleményt azonban nem igazán tudta meggyőzni. Egyes építészek azt vallották, hogy a történeti stílusok legjobb elemeinek megfelelő vegyítéséből létrehozható egy magyar nemzeti stílus. (E gondolat jegyében fogant az 1860-64 között Feszl Frigyes tervei szerint felépült Vigadó is, és Feszl "önszorgalomból" készített is vázlattervet az Akadémia palotájáról, bár a pályázatnak sosem lett részese.) Szkalnitzky Antal úgy vélte, hogy "nemzeti jellemünket és őskorunk dicsőségét" figyelembe véve a "Byzanti" modor a legmegfelelőbb. Az ő tervét azonban a bizottság nem vette igazán komolyan számításba, a benyújtott tervek egyike sem aratott osztatlan sikert. Ezért, dacára minden tiltakozásnak, 1861 márciusában a Monarchián kívülről kértek fel két építészt terveik benyújtására: a bajor királyi építész Leo von Klenzét, és a berlini Építészeti Akadémia tanárát, Friedrich August Stülert. A korábbi építészeti programot nekik már nem írták elő kötelezően. Klenze klasszicista, Stüler velencei neoreneszánsz stílusú épületet tervezett a következő hónapokban. Ez lett Stüler szerencsére, ugyanis Dessewffy Emil, az Akadémia elnöke ezt a stílust különösen kedvelte, így végül ezt a berlini tervet fogadták el nyertesnek.

fovarosi.blog.hu: MTA-1861-FriedrichAugustStulerEredetiTerve - indafoto.hu
Stüler eredeti terve

A 900 négyszögöles telken 1862 nyarán indult meg az építkezés, a palota szűken vett építése 1864 végére készült el, bár a díszítő munkálatokból még maradt bőven a következő évre is. A kivitelezést Stüler képviseletében Szkalnitzky Antal, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányíthatta. A kőművesmunkát Diescher József építőmester vállalta. Kauser János és Hofhauser Lajos a kőfaragó munkát, Halász László a homlokzatok ornamentális szobormunkáit, Szabó József az asztalosmunkát magyar kivitelezőként végezte el. Magára az épületegyüttesre kb. 600 ezer forintot költöttek, a díszítményekkel viszont már 934 ezer forint lett a végösszeg. 1865. április 24-én a Heti ülésteremben megtartották az első ülést, de az ünnepélyes megnyitóra csak 1865. december 11-én került sor.

Az avatásra Arany János fogalmazta meg a meghívókat. Ezeket csak magyarul és latinul fogalmazták meg, így a bécsi udvar nem német, hanem latin nyelvű meghívót kapott. Miért pont Arany? Azért, mert 1865. január 26-án őt választották meg az Akadémia főtitkárának. A kor szokásával ellentétben a titkári szobákhoz tartozó lakást végül nem kaphatta meg, cserébe egy kisebb lakást, vagy pénzbeli megváltást ajánlottak fel neki. Ő ez utóbbit választotta, és az Üllői útról járt be dolgozni. Erről a megnyitó napján egy kis verses "megemlékezést" is írt Arany:

"Hát hisz a malmot befejezték:
De szegény molnárt kirekeszték;
Kormányos evezzen a gálya után -
Így akará ezt a kapitány."

Korában újdonságnak számított a fővárosi építkezések között az épület kővel burkolása (vakolás helyett) és a terrakotta szobrok anyaga is. De újdonság volt az is, ahogy a neoreneszánsz stílus teljes valójában és részleteiben kibontakozhatott - a neoreneszánsz historizmus nyitányát is tisztelhetjük az Akadémia palotájában. A földszintre került a könyvtár, a harmadik emelet felülvilágítós tereit pedig képtár számára készítették elő.

A háromemeletes palota mellé a hátsó oldalon egy négy emeletes bérház is épült negyedmilliós költséggel - ennek bevételéből szerették volna fedezni az Akadémia épületének fenntartását. A jövedelmezőség érdekében ez eggyel több szintes, de igen igényes kivitelezésű szomszédja lett a székháznak.

fovarosi.blog.hu: MTABerhaz-MTAKonyvtar-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82119 - indafoto.hu
Klösz György felvétele az 1880-as évekből. (kép: fortepan.hu, 82119)

Az épület belső berendezése sokáig elhúzódott, és persze több ponton változott a következő évtizedekben is. De alapjában véve a belső terek zömükben az eredeti gondolat továbbvivői.

Az épülettel együtt avatták fel az Eszterházy Pál áldal adományozott, Tiziano, Murillo, Raffaello stb. festményekből álló képtárat, amelyek négy évtizedet töltöttek az MTA palotájában, amíg 1905-ben át nem kerültek az újonnan átadott Szépművészeti Múzeumba. E gyűjtemény helyére 1907-ben a Nemzeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokának kiállítása költözött, amely a második világháború kitöréséig volt itt látható. A palota nem csak a képtárnak, de más kulturális intézményeknek is otthonául szolgált: itt lelt otthonra a Kisfaludy Társaság, a Benczúr Gyula nevével fémjelzett Országos Képzőművészeti Társulat és a Lotz Károly vezette Női Festészeti Tanfolyam is. Adományozások és gyűjtések révén jelentős kollekció gyűlt össze tudományos vagy éppen életrajzi kapcsolódású tárgyakból is, ezekből 1905-ben alakult meg az első emeleten bemutatott Széchenyi-múzeum.

Az első emeleti díszterem belső kiképzése az 1880-as végéről származik, tervezője Schickedanz Albert volt. Az épület hatalmas szárnyasajtóit és falburkolatának mahagóni faanyagát amerikai magyarok küldték ajándékba.

fovarosi.blog.hu: MTA-20131115-03 - indafoto.hu

A második világháború idején svéd védnökség alatt állt, így elvileg védett épület volt, de ez nem sokat számított a gyakorlatban. A németek a földszinti könyvtár és az első emelet ablakaiba géppuskákat telepítettek. Az ostrom során 27 aknatalálat érte az épületet, leégett a tetőszerkezet, leszakadt az egyik lépcső, kiégett a Képes és az Elnöki terem. A Széchenyi Múzeum anyaga gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a könyvtár és a Goethe-szoba sok kincse veszett oda végleg. A romos épületben már 1945 március 7-én (az ország felszabadulásának hivatalos dátuma április 4. volt!) egybegyűltek a tagok ideiglenes elnököt választani. Az 1947-es ünnepi ülésen Kodály Zoltán még mindig a helyreállítás szükségességéről beszélt. 1949 végén fogadták el az új törvényt az Akadémiáról, jelentősen átalakítva a hozzá tartozó intézményi hálózatot is. Az ötvenes években a második világháborús károk helyreállítása mellett átalakításokat is végeztek az épületben, Csánk Elemér építész tervei szerint. Ekkor került az elpusztult Raffaello szobor helyére Lomonoszov szobra. Mivel az Akadémiai könyvtár kinőtte földszinti helyiségeit, 1985-88-ban Mányi István építész tervei szerint a hátsó bérpalota-szárnyat átalakították könyvtárrá, ezt a munkát összekapcsolva a székház-tömb teljes felújításával. 1991-94 között a harmadik emeleti, egykori képtári helyiségek felújítását végezték el, ezzel nyerte el lényegében mai kialakítását az ország egyik legszebb épülete.



Források:
Egy régi épület új arca. Budapest, 1971/7, p. 15.
Az Akadémia pincéi. Budapest, 1978/4, p. 31.
Sisa József: A Magyar Tudományos Akadémia - séta a székházban. Corvina, 2015


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpgg_logo.png

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr608141056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.