Bemutatták a szovjet metrókocsikat, építették a Budai Várat, bontották a Cirkusz épületét. Megtörtént a 2-es metró építésének legsúlyosabb balesete. Átadták a Széna téri kis buszpályaudvart. Majdnem lebontották a Rókus kórházat és kápolnáját egy 13 emeletes torony kedvéért. Erről írtak ötven évvel ezelőtt Budapesten.



Január 1: Ilyenek lesznek a budapesti metró kocsijai és mozgólépcsői. Eredményes és általános figyelmet kiváltó tárgyalásokról érkeztek meg a napokban Moszkvából külkereskedelmi és közlekedési szakembereink. A NIKEX és a Földalatti Vasút Vállalat képviselői szerződést írtak alá az ENERGOMASEXPORT és a MASINOEXPORT szovjet külkereskedelmi vállalattal, valamint az egyik moszkvai gépgyárral, a szerződés részleteiben tartalmazza azt a korábban kötött államközi megállapodást, amelynek értelmében a budapesti földalatti gyorsvasúti közlekedés megindítását a Szovjetunió motorkocsik, mozgólépcsők gyártásával és szállításával segíti.

A metrószerelvények minden kocsija - motorkocsi. Negyvennégy darabnak az importjáról szól a megállapodás; ennyi szükséges a kelet-nyugati metróvonal első szakaszán, a Fehér út és a Deák tér között, a forgalom lebonyolításához. A szovjet motorkocsik előnyös tulajdonságai közé tartozik üzembiztonságuk, élettartamuk. Ezeket az előnyöket a most már több mint három évtizedes gyártási és persze működés közben szerzett tapasztalatok is alátámasztják. (...) A módosításokat, amelyeket a részünkre készítendő kocsik gyártásánál alkalmaz majd a moszkvai gyár, a hazai sajátosságok követelik meg: nem széles, hanem normál nyomtávra készítik a forgóalvázakat, a tetőn elhelyezett, fűrész alakú szívó légcsatornák helyett - amelyek szokatlanul erős légáramlást idéznek elő - ablakok feletti nyílásokkal oldják meg a kocsik szellőzését; szó van arról, hogy az elektromos égők helyett fénycsővel világítják majd meg az utasteret, jóllehet a metrónál beálló gyakori szakaszváltozás e tekintetben nehézség elé állítja a tervezőket.
(...) Egy motorkocsi teljes hossza - ütközőtől ütközőig - 19,20 méter, szélessége 2,71 méter. Egy-egy motorkocsi két forgóalvázon, négy tengelyen gördül majd, minden tengelyt külön motor hajt 66-66 kilowattos teljesítménnyel.

(...) A kocsikban kétoldalt - háttal az ablakoknak - 21-21 utas ülhet a műbőrrel bevont, kényelmes üléseken, további 200 utas - erős zsúfoltság esetén 20-30-cal több - jut állóhelyhez. Tekintetbe véve, hogy a budapesti metróállomások átlag 120 méter hosszúak, szükség esetén a későbbiekben hat kocsiból álló szerelvények közlekednek majd, amelyek mindegyike másfél ezer utast röpíthet célja felé. Az első metrószakasz megnyitásakor azonban valószínűleg négykocsis szerelvényeket indítanak a csúcsforgalomban.



A motorkocsikat, illetve a berendezéseket garanciával, megfelelő tartalékalkatrész-készlet kíséretében exportálja a szovjet ipar; a próbaüzemelés idején az ellenőrző méréseket közösen végzik majd a magyar és a szovjet szakemberek. Figyelembe véve a budapesti metró megnyitásának gyorsan közelgő időpontját, a szovjet ipar és külkereskedelem vállalta, hogy a próbaüzemeléshez négy prototípus kocsit már ez év végére legyárt és szállít. A négy kocsi Záhonytól a saját kerekén gördül a fővárosig, a MÁV-val a vontatás módját kell még tisztázni. Ezt követően a motorkocsik azonnal megkezdik próbaútjukat: százezer kilométert kell robogniuk, s csak azután - a tapasztalatok felhasználásával - kezdik meg a másik 40 kocsi sorozatgyártását. Ezeket folyamatosan szállítják, mégpedig 1969-70-ben. A négy kocsi számára viszont a földalatti építői sürgősen hozzáfognak egy próbapálya építéséhez a Fehér út és a Népstadion között, se ez már a végleges vágánypár lesz.



Ami a mozgólépcsőket illeti: a szerződés keretében a szovjet ipar összesen tizenötöt szállít. Ebből a Baross téri, a Blaha Lujza téri, az Astoria-kereszteződés és a Deák téri állomások mindegyikéhez hármat-hármat: egy a felfelé igyekvő, egy mélybe szálló utasok részére, a harmadik pedig tartalékul, illetve az éppen leginkább igénybe vett haladási irány tehermentesítésére szolgál majd. E mozgólépcsők függőleges magassága 23-29 méter lesz a mélységtől függően, de számításba véve a 30 fokos ferde dőlést, a legfelső és a legalsó lépcsőfokok között éppen kétszer ekkora hosszúsággal lehet számolni. A Deák téri állomás felszíni kijárójához ezen kívül három kisebb, 8,4 méteres mozgólépcsőt is importálunk a Szovjetunióból. A lépcsőfokok szélessége egy méter lesz. A mozgólépcsők másodpercenként 90 centiméteres gyorsasággal viszik az utasokat. Egyetlen mozgólépcső óránként mintegy 8000 utas szállítására alkalmas. (...)

A Deák tér alatt, a kelet-nyugati földalatti gyorsvasút pályájának forgalmi szempontból körülbelül a közepén épül meg a központi forgalomirányító vezérlőterem. A Telefongyár készíti el, részben svájci licenc alapján a pályába építendő biztosítóberendezéseket, amelyek automatikusan kioldják a szerelvény vészfékét, ha a vezető a tilos jelzésen keresztülhaladna. (...) (Népszabadság)

Január 3: Költözik a Duna szálló. Az új év első munkanapján megkezdte a költözködést a Duna Szálló. Bútorait és az egyéb felszerelési, lakberendezési tárgyait a vidéki szállók kapják. Februárban kerül sor az épület bontására. A Középületépítő Vállalat munkásai egyébként már több mint két hónapja dolgoznak a szálló mellett. Kiásták és eltávolították a volt Carlton Hotel pincefalait és alapját. Hétfőn megkezdték a gépkocsiparkoló helyének feltárását, az egykori biztosítóépület falmaradványainak eltávolítását is. Január végén megkezdik a talajvíz süllyesztését, hogy a dolgozók száraz munkahelyen ássák ki az új szálló alapjainak lerakásához szükséges 7-9 méter mély árkokat. (Népszabadság)

Január 5: Több mint 4000 lakás épül a Vízivárosban - Ülést tartott a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. (...) A Házkezelési Igazgatósághoz tartozó vári lakóépületekben - 125 millió forint felhasználásával - több mint ezer lakást újítottak fel eddig, s mintegy 75 új családi otthon is épült. A lakóházak tatarozásában az építészeken kívül kutatók, művészettörténészek, régészek is részt vesznek. A magántulajdonban levő épületek külső tatarozása nagyjából befejeződött, a foghíjakat nagyrészt az Országos Takarékpénztár öröklakás-akciója keretében építik be. Az Úri utcában levő volt prímási palota helyreállítása 1968-ban fejeződik be. Az Országház utca 21. szám alatt szállodát rendeznek be az Akadémia külföldi vendégeinek. A Tárnok utca 9-11. számú telken 16 tantermes iskola épül, a munka az év elején megkezdődik. A Táncsics Mihály utca 1. szám alatti, jelenleg még romos épületben az Országos Műemléki Felügyelőség székházát helyezik el. A Hess András tér 1. szám alatt a volt Illetményhivatal romos épületét a szomszédos üres telekkel együtt a Belkereskedelmi Minisztérium szálloda céljára veszi igénybe, az építkezésre a harmadik ötéves tervben kerül sor.


A helyreállított Halászbástya 1972 körül. (kép: egykor.hu)

Számottevő felújításokat végeztet a fővárosi műemléki felügyelőség. Legjelentősebb a középkori domonkos kolostor Szent Miklós temploma tornyának és a háborúban elpusztult Mária-Magdolna templom tornyának helyreállítása. A Halászbástya rendbehozatalának befejezése 1968 első negyedére várható, a bástya északi tornyábaa a SZÖVOSZ 1967-ben eszpresszó kialakítását tervezi.

A Mátyás templomban most a déli mellékszentély és a múzeumi rész többi helyiségeinek festésén dolgoznak. Utána következik a templomhajó rendbehozása. Ezzel egyidőben készül a belső rejtett világítás kialakítása, s különböző szerkezeti és épületgépészeti munkák teszik teljessé a belső rekonstrukciót, amely 1969-ben fejeződik be.

A budavári palota rekonstrukciója is tervszerűen halad. Az újjáépítés első szakaszában - 1968-ig - kiépül a keleti felvezető út a hozzá tartozó támfalakkal és közvilágítással, s kialakul a keleti kert. További nagy feladat lesz a karmelita kolostor teljes rekonstrukciója. 1970-ig rendezik a lebontott Teleki-palota és a HM-épület területét, teljesen befejezik a Nemzeti Könyvtár építését. 1972-ig helyreállítják a nyugati támfal-rendszert, elkészül a felvezető palota-út, s kialakítják a nyugati kertet. Végül 1973-ig befejeződik a Nemzeti Galéria, a Sándor-palota és a Várszínház helyreállítása, s átépítik a Csalogány-utcai munkásszállót.

A Várnegyed helyreállítása időszerűvé teszi a Várhegy keleti lejtőjén, a Halászbástya alatt elterülő környék, az úgynevezett Viziváros rekonstrukcióját. A szakemberek már el is készítették a Viziváros rendezési tervét, amely összesen 4150 új lakás építését tartalmazza. Gondoskodnak arról, hogy a lakások átadásával együtt elkészüljenek a szükséges egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató ipari egységek is, amelyek főleg az épületek földszintjén nyernek majd elhelyezést. (Magyar Nemzet)

Január 5: A kelenföldi új lakótelepről tíz- és tízezrek járnak a jövőben Budapest belső városnegyedeibe. A fővárosi tanács közlekedési igazgatósága ezért azt tervezi, hogy csuklós buszokat közlekedtet az új lakótelepre, s a 7/c járat végállomását a Kosztolányi Dezső térről áthelyezi a Bornemissza térre. A 7/c jelzésű autóbuszok a Kosztolányi Dezső tértől a Bartók Béla úton és a Tétényi úton haladnak majd. Az új végállomás tervezését már megkezdték. (Magyar Nemzet)

Január 5: Tavasszal megnyitják a Várpalota déli szárnyát. A budai Várpalota és a várbeli lakónegyed helyreállítási munkálatairól tájékoztatta tegnap a városrendezési osztály a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságát. Bejelentették, hogy a palota-komplexumra az 1966-ra tervezett átadási határidőket az építőknek zömében sikerült teljesíteniük; kialakították a Déli kertet, helyreállították a déli szárnyon a Budapesti Történeti Múzeumot befogadó E épületet, valamint a Romkertet, felépítették a hőközpontot, s elvégezték a szükséges közművesítést, parkosítást. A tavasszal már megnyitják a nagyközönség előtt a volt királyi palota déli szárnyát, amelyet a Döbrentei tér felől, a Ferdinánd kapun közelíthetnek majd meg a látogatók.

Az építkezések következő szakaszának programja: kiépítik a keleti szárnyra vezető utat a hozzá tartozó támfalakkal, újjávarázsolják romjaiból az egykori Sándor-palotát, a karmelita kolostort, a Nemzeti Könyvtár homlokzatát, s felépítik a budai Várszínházat. A volt Teleki-palota és a Honvédelmi Minisztérium épületét, valamint az Ybl lépcsőt lebontják, helyüket parkosítják. (...) (Népszabadság)


A Budapest Szálló 1971-ben

Január 5: A Budapest Szálló toronyépületének betonozási munkáit szerdán befejezték. Az építésvezetőség terve szerint mostantól minden emeleten hetenként váltják egymást a különféle szakmák brigádjai. Ha a szakmák jó együttműködésével sikerül ezt az ütemet tartani, akkor teljesülhet az építők "titkos" terve és még a december 31-iki határidő előtt átadják a 280 szobás, korszerű szállodát. (Magyar Nemzet)


(Népszabadság, 1967 január 5.)

Január 7: Az új gazdasági mechanizmus "előszele" - Olcsóbban, könnyebben kivitelezhető terveket készít a LAKÓTERV. (...) A lezárult esztendő időszakában a tervező vállalat műtermeiben budapesti és vidéki lakások ezreit, új városközpontok egész sorát, áruházakat, üzletközpontokat, egészségügyi és oktatási intézményeket, szállodákat, sportlétesítményeket terveztek és időt szakítottak arra is, hogy foglalkozzanak egy apróságnak tetsző, de igen kedves reprezentatív feladattal: a Margit-híd budai hídfője előtti parkban állandó jellegű kerti kerámia bemutatót terveztek.

(...) Tanácsok részére és az OTP megbízásából 1966-ban is sok ezer budapesti és vidéki lakás korszerű terveit dolgozták ki. Talán elsőnek kell ezek közül említeni a kelenföldi paneles lakótelep második ütemének tervezését, ahol már a lakásokkal egyidejűleg tervezték meg a járulékos létesítményeket. Itt és több más lakótelepen megvalósítják azt az újítást, hogy előbb megépítik az óvodákat, bölcsődéket, üzletházakat, amelyeket átmenetileg, amíg a lakótelep épül, a kivitelezők felvonulási épületként használnak és mire a lakótelep elkészül, az építők eltávoznak és az eddig szálláshelyül használt épületek átadhatóak eredeti rendeltetésüknek. (...)

A szállodaépítkezési tervek közül kiemelkedik az új Duna-parti luxusszálló, amelynek elgondolásáról a Magyar Nemzetben annak idején részletesen beszámoltunk. Most folynak a Duna-parti szálló részletes tervezésének munkálatai. (...) Az idegenforgalmi beruházások között sorolható fel a budapesti Fillér utcában létesítendő kilátó-vendéglő, amely nagyszabású idegenforgalmi attrakciónak ígérkezik. Ugyancsak idegenforgalmi célokat szolgál majd a Szépvölgyi úton létesítendő hétvégi lakótelep, amelynek terveit házi pályázat útján döntötték el. A főváros új üdülőövezetének egy legszebb helye lesz ez a víkendtelep. A Budapesten tartózkodó külföldi diákok részére a Hungária körúton épül majd a Tesco Szálló. Tervei szintén elkészültek. (...) (Magyar Nemzet)



Január 8: A budai Ifjúsági Park vendéglátó intézményét a Pannónia Vendéglátó Vállalat vette át. Kötelezettséget vállalt, hogy a közkedvelt Várkert-Kioszk műemléképületét, Ybl Miklós alkotását, saját költségén felújítja. (Magyar Nemzet)

Január 8: Épül a második házgyár. A József Attila lakótelep és az Illatos út közötti területen épül a főváros második házgyára. A nagycsarnok tetővilágításos lesz. A téliesíthető betonelemgyártó munkahelyet is hasznosítják a házgyár építői. (...) (Népszabadság)

Január 10: "Duplaszékes" mozi lesz a Corvin. Május végén nyílik meg Budapesten az ország első, 70 milliméteres filmek vetítésére is alkalmas filmszínháza, a Corvin. A nemrég bezárt moziban most dolgoznak a belső berendezés átalakításán; nézőterét megemelik, gépházát új vetítőgépekkel szerelik fel. A "duplaszékes" mozi vetítővásznának területe meghaladja majd a 110 négyzetmétert, ezzel a vetített kép nagysága annyira megnövekszik, hogy a mozilátogatók a természetes nézés szögét megközelítő szög alatt látják majd a képet. Összehasonlításul: a régi vetítővászon nagysága a 40 négyzetmétert sem érte el. A térszerű hatást a vetítőfelület homorú kiképzése is fokozza majd. (Népszabadság)

Január 12: Kedd estétől szerda estig megfékezték a víz- és homokbetörést a földalatti Rákóczi úti alagútjában. Kedd este az építési munkák közben víz és homok tört be a földalatti vasút egyik Rákóczi úti alagútjába. Mivel nem lehetett pontosan megállapítani, hogy mennyi talaj "szökött el" az alagút fölül, a hatóságok a Rákóczi út egyik szakaszán érthető elővigyázatosságból, átmenetileg megszüntették a gépjármű-forgalmat, de a geodéziai mérések alapján ezt a tilalmat szerda délután 4-kor feloldották. Szerda este lent jártunk a vízbetörés színhelyén. Samók Pál művezető, mint szemtanú és az események egyik részese így mondta el a történteket:

- Az Astoria és a Blaha Lujza tér között december végén készült el az egymástól 23 méter távolságra húzódó két vonalalagút. Ezeket több helyütt keskeny folyosók kötik össze. Kedd este az egyik ilyen, korábban elkészült folyosót kellett hozzácsatolni a pályaalagúthoz. Eközben az alagút falát tartó tübbingnek (vagyis öntöttvas falazóelemnek) egyik részét ki kellett szerelnünk. Alighogy kivettük a tartócsavarokat és elmozdítottuk helyéről a tübbinget, egy 40 centiméteres résen hatalmas erővel zúdult be a víz és a homok. Az első percben megpróbáltuk visszapréselni a helyére a vasállványzatot, de a másfél tonnás nyomással nem bírtunk. Megfeszített munkával eltelt órák következtek ezután. A földalatti építői minden lehetséges eszközzel igyekeztek megfékezni az elemi erővel bezúduló hordalékot. A vízbetörés két oldalán erős fakalodát ácsoltak; ebben összegyűlt a 150-200 köbméternyi homok nagy része, s így a beömlő hordalék tulajdonképpen maga is segítette a rés elzáródását. Éjjel 2 órára a közben meggyengült vízfolyás már nem hozott több homokot az alagútba. Időközben riadóztatták a Közlekedési Építő Vállalat egész vezérkarát, és behívták a közelben lakó munkásokat is. Egész éjjel ötvenen dolgoztak a vízbetörésnél, s ennek eredményeként - miután a vizet egy föld alatti gyűjtőbe vezették, majd onnan szivattyúkkal továbbították a felszínre - szerdán megkezdődhettek a helyreállítási munkálatok. (...) Megjegyzem, hogy geológusaink mérései szerint a Szentkirályi utca és a Blaha Lujza tér között húzódik Budapest építési szempontból legszeszélyesebb talaja. Könnyen találni itt - ugyanazon a szinten - jól kötő anyagot és gyorsan mozgó úszóhomokot. (...) Miközben a föld alatt éjjel-nappal dolgoznak a munkások, a geodéták műszereikkel megszállták a Rákóczi út és a Dohány utca környékét. Óráról órára ellenőrzik az úttest és a Rákóczi úti házak statikai és műszaki állapotát. Estig négy milliméteres süllyedést észleltek. Ez egyelőre nem ad okot aggodalomra; ilyen már máshol is előfordult a földalatti építése közben. Lapzártakor közölték: a föld alatti munkák teljes erővel folynak, a felszínen pedig a végleges helyreállításig a földalatti vasút és az UVATERV geodétái állandó ügyeletet tartanak. (Népszabadság)


2010-ben, Postás Hotelként (kép: Fővárosi Blog)

Január 13: Harminchatmillió forint beruházással több egységből álló postai épületkomplexum épül az Üllői úton, a József Attila lakótelep sarkán. Az építkezés 1967 decemberében fejeződik be és ekkor nyílik meg a postahivatal, az 500 személyes távközlési technikum, mellette pedig egy 14 emeletes toronyépület emelkedik, amelyben diákszálló és munkásszállás kap helyet. (Népszabadság, cím nélkül)

Január 14: Milyen új szobrokat kap három év alatt Budapest? A Fővárosi Emlékmű Felügyelőség most elkészült munkaprogramjában sok érdekes szobor felállítása és felújítása szerepel. Első helyen áll a Marx-Engels emlékmű, amelynek pályázata rövidesen eldől és úgy tervezik, hogy 1968-ban állítják fel, a helye nincs még véglegesen kijelölve.

A Tanácsköztársaság emlékművét, Kiss István szobrászművész díjnyertes bronzalkotását, 1969. március 21-én, a Tanácsköztársaság ötvenéves évfordulója alkalmából avatják fel a Dózsa György úton, a tervezett új Nemzeti Színház közelében. A Budai Önkéntes Ezred emlékművét Szabó István szobrászművész és Jurcsik Károly szobrászművész készítette. A hatalmas, repeszdarabot szimbolizáló emlékművön egy elesett hős és egy szimbolikus nőalak domborműve látható. Az emlékművet a Vérmezőn ez év április 4-én állítják fel. Készül Madách Imre egész alakos ülő broznszobra, Vilt Tibor alkotása, amelyet a jövő év nyarán avatnak fel a Margitszigeten, a lebontott Ybl-fürdő helyén. A Margitszigetre még más emlékművek és díszszobrok is készülnek, Kerényi Jenő Furulyázó lány című bronz díszszobrát még a nyáron a középkori Ferences-templom romjai mellett állítják fel. A Palatinus-fürdő bejárata előtt volt egykor Csorba Géza Napozó nő című kőszobra, amely tönkrement. A megmaradt gipszminta alapján a szobrot újra faragták és a nyár folyamán ismét felállítják régi helyén. A margitszigeti Művészliget szoborgalériája Szőnyi István portréjával fog gazdagodni. Sóvári János alkotása a 21. szobor lesz ebben a galériában.

Táncsics Mihály emlékművének terveire újabb pályázatot rendeznek a közeljövőben, miután az előbbi eredménytelen volt. A Bécsi-kapu mellett, a Babits Mihály sétány alatt állítják majd fel az egész alakos portrét, előreláthatóan 1968 tavaszán. Virág Benedek bronz emlékszobrát Pátzay Pál készítette. A szimbolikus nőalak plakettet tart a kezében, Virág Benedek arcképének domborművével. A költő Apród utca lakóházának helyén állítják fel a szoborművet.

A további emlékműtervek között találjuk a spanyolországi szabadságharcban részt vett nemzetközi brigád magyar csoportjának és Szir partizán szobrának elkészítését, amelyre 1970 körül kerül majd sor. Az emlékművek helye egyelőre nincs kijelölve. Az újpesti partizánok emlékművét viszont a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából Újpesten, az Árpád út és a Rezi Károly utca találkozásánál állítják fel. A Rácz-fürdő előtti tabáni területen, az úgynevezett Eszperantó Parkban levő szökőkutat áttervezik. A mozaikmunkát Korniss Dezső, az architektúrát Pfannl Egon tervezi. A Szilágyi Erzsébet fasorban állítják fel a jövő év nyarán a Szilágyi Erzsébet emlékkutat, Lessenyei Márta szobrászművész alkotását. Ezenkívül a különböző parkokban, az új lakótelepeken kerül majd sor díszszobrok, díszvázák, ivókutak, állatfigurák elhelyezésére. A fővárosi tanács több neves művészhalottnak állít síremléket. Mednyánszky László, Benkhard Ágoston, Virág Benedek, Burghardt Rezső, Heltai Jenő, Ascher Oszkár nevei szerepelnek a listán.

Tervezik több meglevő szobor felújítását. Így a Népligetben levő Halászlány, az Oroszlános-kút, a Mária téri Mária-oszlop, a Roosevelt téri Széchenyi István-szobor, a Vörösmarty-szobor restaurálását készítik elő. (Magyar Nemzet)

Január 15: Épül az ország legnagyobb egyetemi előadóterme. A budapesti Műszaki Egyetem új, hatalmas épülettömbje mellett 1500 személyt befogadó előadóterem épül. A különleges, "gyűrt" tetőszerkezetű épület külső munkálatait csaknem teljesen befejezték, és hozzákezdtek a belső szerelési munkákhoz. A tervek szerint még ebben a tanévben megkezdik az oktatást az új előadóteremben. (Népszabadság)

Január 15: Gazdag szállodafejlesztési program valósul meg az idén. Mindnyájan tanúi lehetünk a magyarországi idegenforgalom gyors fejlődésének. Egyéni tapasztalatok alapján vagy a sajtóból arról is értesülhet mindenki, hogy különösen nyáron milyen nehéz nálunk szállodai szobához jutni. (...) Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a legnagyobb szállodákat üzemeltető vállalat, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat vezérigazgatójával, Rózsa Miklós elvtárssal.

- (...) A fővárosi, valamint a balatoni idegenforgalom a legutóbbi hat évben ötszörösére nőtt, ugyanakkor szállodahálózatunk - a bővítések és felújítások ellenére - csak megduplázta a vendégforgalmat. (...) Igaz, hogy egy-egy szálloda megépítése jelentős költséggel jár, de ha figyelembe vesszük, hogy például a Gellért évi devizahozama több mint egymillió dollár, s hasonló arányban nyerünk devizát a Royal, a Szabadság, az Astoria és a Sport Szálloda, valamint a balatoni nyári szállodák üzemeltetéséből is, belátható, hogy érdemes áldozatot hozni. (...)

Leghamarabb a Béke Szálloda teljes rekonstrukciója készül el, utána a felújított Margitszigeti Nagyszálló is megnyílik. A tervek szerint e két szállodának az év közepére kell elkészülnie. Reméljük, hogy még ebben az évben üzembe helyezhetjük a Szilágyi Erzsébet fasorban levő 19 szintes, henger alakú, 280 szobás, 560 személy elhelyezésére alkalmas Budapest toronyszállót is. (...)

- Nemcsak befejezünk, kezdünk is munkát. Első helyen kell említeni a budapesti Duna-parti szállodaépítkezést. A régi és jó hírű Duna Szálló több mint 80 éves szolgálat után január elsején befejezte pályafutását. A kapuzárás óta a világ szinte minden részéből érkeznek levelek, amelyekben azt kérik, hogy valamilyen hasonló színvonalú szállót építsünk majd a régi helyén. Mindent elkövetünk, hogy azzal a szállodával, amelynek alapozása már megkezdődött, valóban nemzetközi színvonalat nyújtsunk. (...) (Népszabadság)

Január 18: Teljesen megszüntették a vízszivárgást a földalatti Rákóczi úti építkezésén. Az alagúton kívüli laza talajt körülbelül 200 mázsa cement felhasználásával, úgynevezett injektálási módszerrel megszilárdították és így már teljesen megszűnt a vízbefolyás is. A felszíni geodéziai mérések azt mutatják, hogy a megfigyelés alatt tartott épületeknél sem észlelhető további süllyedés. (Magyar Nemzet)


Az ORI székház 2002-ben

Január 19: A Belváros korszerűsítésének első üteme. Világvárosi színvonal elérésének jegyében zajlott le az V. kerületi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése. Az idei városrendezési, városkép-javítási és útfelújítási feladatok szerepeltek a napirenden. (...) A Belváros rendezési tervének alapján elkészült a fővárosi tanács számára egy rekonstrukciós tervjavaslat. E szerint a Kossuth Lajos utca - Szabadsajtó út - Duna-part - József Attila utca - Tanács-körút által határolt terület rendezésére kerülne sor: épületek, közművek, utak felújítására, portálok korszerűsítésére, a gázfűtés fokozatos bevezetésére. Három ütemben szeretnék elvégezni ezeket a munkákat. Az első ütem - amennyiben a fővárosi tanács e rekonstrukcós tervet elfogadja - 1968-ban kezdődne el.

Az idén sor kerül az Október 6. utca 20. számú, a Váci utca 21., számú, a Molnár utca 19. és 9. számú lakóépületek kiürítésére, illetve lebontására. Javasolják a fővárosi tanácsnak a Veres Pálné utca 42., Magyar utca 48. számúl elavult épületek kiürítését, illetve lebontását. Az idén kerül lebontásra a Duna szálló is. Tovább folytatják viszont a Vörösmarty tér 1. szám alatt épülő művelődési palota, a Duna szálló helyén a luxusszálloda s az Arany János utca 6-8. számú telken a Külkereskedelmi Minisztérium székházának építését. A Guszev utca 23. szám alatti irodaház építése még ez idén befejeződik. A Só utca 5. számú telken valószínűleg lakóház építkezésbe kezdenek.

Városkép javítás szempontjából felülvizsgálják a kerület fő útvonalait, a fontosabb kiemelt területeket és útvonalakat is; a Szent István körutat, Marx teret, Bajcsy-Zsilinszky utat, Tanács körutat, Múzeum körutat, Kálvin teret és a Tolbuhin körutat. (Magyar Nemzet)

Január 20: Kiírták a pályázatot az Aranyhegy és környéke rendezésére. A főváros budai oldalának északi részén, a Szentendrei út és a nyugati városhatár között terül el az Aranyhegy. Az elmúlt évtizedek során többször foglalkoztak már a városrendezők e terület hasznosításának problémájával. (...) Most azonban megszületett az Aranyhegy jövőjét végleg eldöntő határozat, amelyet jóváhagyott az Országos Tervhivatal is. Ennek alapján az Építésügyi Minisztérium, a fővárosi tanács és a Magyar Televízió együttes nyilvános tervpályázatot írt ki az Aranyhegy és környékének rendezésére. Perényi Imre dr. építésügyi miniszterhelyettes elnöklésével megalakult az Aranyhegy és környéke rendezésére kiírt tervpályázat bíráló bizottsága.

(...) A területen minimálisan 3000, maximálisan 7000 lakást lehet építeni. Ugyanide tervezik a Magyar Televízió központi és műszaki épületeit, miután a mai helyén már most is csak a legnagyobb nehézségekkel tud a követelményeknek eleget tenni. Az Aranyhegy rendezési tervpályázatának eredménye alapján második ütemként kerül majd sor a beépítés részletes terveinek elkészítésére, amire szintén pályázatot rendeznek.

A területrendezési pályázat kidologásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a Duna viszonylagos közelsége szükségessé teszi megfelelő összeköttetés kialakítását a Dunamenti üdülőterületekkel. A csillaghegyi téglagyárat és az agyagbányát a későbbiekben megszüntetik és megfelelő rendezés után zöldterületként használják majd fel. A Szentendrei útnál levő római amphiteatrumot és az egész római kori ásatási területet szervesen bekapcsolják a rendezésre váró területbe. Meghagyják az Aranyhegy tetején levő Pogány-tornyot, ahonnan szép kilátás nyílik és a terület északi részén érintetlen marad a parkerdő jellegű Péterhegy.

Több közintézményt helyeznek el a területen. A kerületi tanács, a rendőrség, posta, tűzoltóság létesít kirendeltségeket, épül bölcsőde, óvaoda, általános és középiskola, kollégium a diákok számára. Terveznek egészségügyi intézményeket, mozit, könyvtárat, klubot, sportlétesítményeket. Épül több kisáruház és megfelelő számú szaküzlet, vendéglátóhely. A Rómaifürdő melletti jelenlegi Úttörőpark megszűnik és ennek pótlására mintegy 4 hektárnyi területen új úttörőtábort létesítenek, ahol ezer gyermek is elhelyezhető. A területen 12-14 hektárnyi kiterjedésű sportcentrumot alakítanak ki, ennek keretében lesz fedett uszoda, fedett sportcsarnok, sportklub, labdarúgópálya és több más versenypálya.

A nagyszabású városrendezési tervpályázat határideje május 8-án jár le és a bíráló bizottság május 27-ig hirdeti ki döntését. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 300 000 forintot tűztek ki. A díjazott vagy megvett pályaművek a fővárosi tanács tulajdonába kerülnek. (Magyar Nemzet)



Corvin Áruház - előtte és utána

Január 20: A Corvin Áruház homlokzata, s előtetős kirakatsora az év első felében végleges formát ölt. Ezután megkezdődik az áruház belső rekonstrukciója; a fűtés, világítás korszerűsítése, a padozat cseréje, s a berendezés modernizálása. A Corvin a rekonstrukció idején is nyitva lesz. (Magyar Nemzet)

Január 21: A reumások új Mekkája a Császárfürdő, 200 ágyas új osztállyal. Jelentős lépés történt Budapest fürdővárossá fejlesztése érdekében: az Egészségügyi Minisztérium, illetve az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet megkapta a fővárosi tanácstól a régi Császárfürdőt, amelyet hatvanmilliós beruházással minden igényt kielégítő, korszerű gyógyfürdővé, ileltve gyógyintézménnyé alakítanak át. (...) Az intézetnek az új, kétszáz ágyas, modern részleggel módja nyílik a betegek korszerű balneológiai kezelésére, a rendelkezésre álló gyógyvizek legjobb felhasználására, valamint a gyógyfürdőkúrák hatásának tudományos vizsgálatára. A BUVÁTI által készített tervek tiszteletben tartják a régi fürdő műemlékjellegét, a melléjük tervezett modern épület harmonikusan illeszkedik a városképbe, sőt még jobban kidomborítja a Császárfürdőhöz tartozó, Európában egyedülálló törökkorbeli csarnokfürdő sajátosságait. Az Egészségügyi Minisztérium hatvanmillió forintot irányzott elő erre az átalakításra, illetve építkezésre. A modern 200 ágyas osztály például korszerű fizikoterápiás részleggel, iszap-, súly- és kádfürdővel rendelkezik majd. Az épületben egy- és kétágyas szobákban nyernek a betegek elhelyezést; legtöbb szoba Dunára néző kilátással épül és alkalmas lesz arra is, hogy a világhírű magyar gyógyvizek iránt érdeklődő külföldi vendégeket is Budapestre vonzza. A szükséges összeg rendelkezésre áll, csupán az építési kapacitáson múlik, hogy ez év végén vagy jövő év elején kezdik-e meg nagyszabású építkezést. (...) (Magyar Nemzet)

Január 21: Átadták a MÁVAUT Széna téri új állomását. Új létesítménnyel gazdagodott Buda. Pénteken ünnepélyesen átadták a Széna téri új MÁVAUT-állomást. Az új létesítmény ugyan 30 négyzetméternyi területet foglal csak el, ebben helyezték el a főnöki irodát, a bérletpénztárt, a forgalmi irodát, mellette azonban sikerült kialakítani "fűrészfogasan" hat kocsiállást, és ahhoz csatlakozóan négy fedett és két nyitott peront. Az autóbuszokat fényjelzéssel indítják. Az átadási ünnepségen a MÁVAUT vezérigazgatója bejelentette, hogy már a közeljövőben hasonló állomások építését tervezik Budapesten és környékén. (Népszabadság)


(Népszabadság, 1967 január 21.)

Január 22: 40 ezer kilométeres próbaút után a napokban begördült a Ganz-MÁVAG-ba az első csuklós villamos, amely 1964 októbere óta a 44-es és az 52-es vonalán szállította a közönséget, kísérletképpen. A népszerű csuklós villamosból, amely jól bevált, az idén tizet készít a Fővárosi Villamosvasút részére a Ganz Villamossági Művek a Ganz-MÁVAG közreműködésével. (Magyar Nemzet)

Január 24: Eredményes kutató források a gellérthegyi sziklák tövében. Dr. Kessler Hubert a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársainak a gellérthegyi sziklák tövében, aRudas és a Gellért fürdő közötti szakaszon végzett kutató fúrásainak eredményeiről elmondotta: érdekes terv készült a Duna medrében fakadó úgynevezett szökevény források hasznosítására. A gellérthegyi sziklák tövében végzett fúrásoknál alig húsz méter mélységben megtalálták a szökevény forrásokat. Eredetük és vizük minősége azonos a Budapesten már jól ismert Duna-menti gyógyvízforrások vizével. Két szökevény forrásból naponta legalább két-három millió liter, 40 Celsius-fokú gyógyvizet hasznosíthatnak. Ez mindeddig elfolyt a Dunába. Ha a források vizét felhasználják a fürdőknél, ezzel nem bontják meg az úgynevezett föld alatti vízháztartási egyensúlyt sem, a vízzel pótolni tudják a Gellért és a Rudas fürdő időnkénti vízhiányát, sőt lehetőség kínálkozik a tabáni gyógyszálló megépítésére is. Ez ugyanis annakidején elsősorban a gyógyvíz hiánya miatt került le a napirendről. (Magyar Nemzet)


Árpád híd, metróállomás környéke 1970 körül. (kép: retronom.hu)

Január 25: Új városnegyedekkel gazdagodott Budapest az utóbbi években. Megépült a Bécsi úti lakótelep 771, az Árpád fejedelem úti 660, az Üllői úti 7101, a Harmat utcai 1211, a lágymányosi 3601, a Lakatos úti 2788, és az Árpád-híd pesti hídfőjénél levő lakótelep 1792 lakása. Hozzáláttak az építők a Kacsóh Pongrác úton és Kelenföldön is új városrész kialakításához. A lakótelepek lakásainak nagy része az utóbbi négy évben készült el. (Magyar Nemzet)

Január 29: A kelenföldi új lakótelepen házgyári termékekből, nagy panelekből rakták össze az épületeket a 43. sz. Építőipari Vállalat dolgozói. Magyarországon ilyen gyors ütemben, mint Kelenföldön történt, még nem épült lakás. Az építők az 1. számú építői körzet lakóházainak munkálatait befejezték és ezen a területen 720 új otthont adtak át. (Magyar Nemzet)

Január 31: A Rókus Kórház helyén épülő modern gyógyintézet tervei - tizenhárom szintes szárnyépület. hétszázötven ágy. Pest megye vezető egészségügyi intézménye, a Rókus Kórház csaknem 200 éves épületben működik. Már a legutóbbi esztendőkben végzett tatarozások és pótlások sem biztosítják a 850 ezer lakosú megye korszerű betegellátását. Az intézmény Rákóczi úti szárnyát és a kápolnát kézenfekvő városrendezési okok miatt bontásra ítélték. (...) Ezért még inkább szükséges egy új épület tervezése, és a megmaradó részek teljes rekonstrukciója. (...) A beruházási irányelvek értelmében a kórházi főépület új szárnyát a Stáhly utcai fronton levő, 75 méter hosszúságú beépítetlen területen emelnék. A jelenlegi tervek szerint az új szárnyépület 13 szintes lesz. Az alagsorban helyezik el a gázzal működtetett kazánházat, a betegek ruharaktárát, az elektromos központot és a kötszerégetőt. A földszinten a mentőkocsik és a járó betegek számára főbejáratokat helyeznek el. Ezekhez csatlakozik a betegfelvételi helyiség, a beteglátogató ruhatár, a büfé és az előcsarnok. Az első emeletre központi gyógyszertárat, orvos- és nővérképző előadó-helyiségeket terveznek, a másodikra pedig röntgen- és laboratóriumi részlegeket. A harmadik emelettől a nyolcadikig alakítják ki az általános és baleseti sebészeti, az urológiai, az orr-fülészeti, a szemészeti és a szülész-nőgyógyászati osztályokat - emeletenként 70, összesen 420 ággyal - a kiszolgálóhelyiségekkel, műtőkkel együtt. A kilencedik emeleten nővérszobákat, tálalót, sterilizálórészleget, a tizediken pedig személyzeti éttermet rendeznek be. (...)

A mai főbejárat területét gyógyszertár, betegfelvétel és személyzeti étterem céljaira bővítenék. E szárny első emeletén 30-30 ágyas csecsemő- és gyermekosztályt rendeznek be. A jelenleg működő laboratóriumot bővítik és modernizálják, a többi között elkülönített izotóp- és jódlaboratórium felállítását is tervbe vették. A második emeleten 60 ágyas ideg- és elmeosztályt alakítanak ki. A második emeleten 60 ágyas ideg- és elmeosztályt alakítanak ki. A Rákóczi út felőli oldalon gyermek-ideggyógyászatot, két emeleten pedig 70-70 ágyas belgyógyászati osztályokat rendeznek be.

A rekonstrukcióhoz csak az új épületszárny felépítése után látnak hozzá, hogy az ágyak számát addig se kelljen csökkenteni. Csak e munkák elvégzése után rendelik el a bontást. Az előzetes tervek szerint a mai elavult, 620 ágyas kórház helyett épülő, 750 fekvő beteg számára alkalmas modern gyógyintézet 1972 végére készül el. (Népszabadság)


A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!