A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) kezelésében levő Fiumei úti Nemzeti Sírkert, avagy a Kerepesi úti temető egyre több érdekes rendezvény helyszíne lett az utóbbi időben. Ahogy arra Facebook oldalamon is felhívtam a figyelmet, legutóbb tegnapra szerveztek egy programsorozatot az Emlékhelyen Napja alkalmából.
Napközben tematikus sétákat szerveztek a temetőbe, bemutatva a filmgyártás, a reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a szecesszió, vagy éppen a kommunista korszak legismertebb személyiségeit, életüket és halálukat.
Kossuth Lajos mauzóleuma hazánk legnagyobb méretű síremléke
Mi az esti programra mentünk csak el, így az este 8-kor, már alkonyatban kezdődő, a temetőnek a kommunista korszakhoz kötődő síremlékeit bemutató sétán vettünk részt. Majd este 9-kor kezdődött a Kossuth Mauzóleum előtti téren a Nemzeti Filharmonikusok koncertjével kísért fényfestés a mauzóleum homlokzatára. Kattints a képre a galéria megtekintéséhez!
Bár az este 10 órakor kezdődő zseblámpás túrát már nem vártuk meg, a többi nagy mauzóleumot és az árkádsort is végigjártuk - ott nem mozgó, hanem statikus, állandó változatban volt fényfestés, különleges módon mutatva be a legnagyobb síremlékeket.
Deák Ferenc mauzóleuma nappal (Fotó: Fővárosi Blog)
Kattints a képre a galéria megtekintéséhez!
Batthyány Lajos és családjának mauzóleuma: díszítményein jól észrevehetők Schickedanz Albert munkásságának stílusjegyei. Ő tervezte a Szépművészeti Múzeumot és a Műcsarnokot is. (Fotó: Fővárosi Blog)
(Fotó: Fővárosi Blog)
Munkásmozgalmi Pantheon. 1959-re készült el, a kommunizmus legnagyobb alakjait igyekeztek ide temetni. 365 urnás sírhelyet alakítottak ki, de nyilvánvalóan nem látták előre a rendszerváltást - mindössze 75 hely telt be 1988-ig, az utolsó ide temetkezésig. Ez a szám azóta még csökkent is, néhány, korábban ide temetett személy földi maradványai ma máshol vannak. Így például József Attiláé, akit négyszer temettek el. Először Balatonszárszón kapott sírt, majd a család 1942-ben a Kerepesi úti temetőbe hozatta fel a költő földi maradványait. 1955-ben mellé temették az 1919-ben elhunyt Mamát is. Majd 1959-ben elkészült a mauzóleum, akkor oda helyezték át József Attila hamvait. A rendszerváltás után a család kérésére kapott újabb sírhelyet. Ezt 1994-ben avatták fel, és a temető egyik legérdekesebb síremléke, rajta a költő egyik versével. (Fotó: Fővárosi Blog)
Különleges fényekben (Fotó: Fővárosi Blog)
A fényfestés kiterjedt a temető híres árkádsorára is:
(Fotó: Fővárosi Blog)
(Fotó: Fővárosi Blog)
Ilyen vetítőgépeket használtak a statikus megvilágításhoz:
(Fotó: Fővárosi Blog)
A temető bejáratánál is különleges fényeket találtunk. És egy építkezést is - június közepétől új épületben mutatják be a hatalmas díszhintót, amelyet hat ló húzott Apponyi gróf temetésén.
(Fotó: Fővárosi Blog)
(Fotó: Fővárosi Blog)
EPER videó:
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
