Fővárosi Blog

25 éves a Francia Intézet

2017. május 25. - fovarosi.blog.hu

Idén huszonötödik születésnapját ünnepli a Francia Intézet - bár története jóval korábban kezdődik. Idézzük fel az elmúlt évtizedeket!

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-20120412-16

1931-ben vették meg a franciák a Fő utca 17. szám alatti Andrássy-palotát, külképviseletük céljára. 1945 elején egy bombázás során súlyosan megsérült az épület. Bár egy "sürgősségi felújítást" sebtiben elvégeztek rajta, végül az épület teljes lebontása mellett döntöttek. A későbbi évtizedekben sokat hezitáltak a franciák azon, hogy elcseréljék a telket, vagy új épületet emeljenek rajta - így aztán sokáig nem is épült semmi.
 
fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-Regi1-AndrassyPalotaHáttérben az egykori Andrássy-palota

A Magyarország és Franciaország közötti egyezmény alapján 1947-ben jött létre Budapesten a Francia Intézet, a Wurm utca 3. szám alatt. 1951-ben a régi Fő utcai ház helyett kaptak egy Csaba utcai és egy Lendvai utcai villát - itt a követséget és a rezidenciát rendezték be. 1961-ben költöztek át a Szegfű utcába, egy nagyobb épületbe - ezt aztán 1972-ben fel is újították. 1963 óta a követség nagykövetségi státuszban működik. A politikai változások azonban nem igazán kedveztek a magyar-francia kapcsolatoknak, évtizedeken át csak egy nagyon szűk kör számára állt nyitva az intézmény. Az 1960-as években még tervezett új épületről 1972-ben letettek. A jég 1981-ben tört meg, amikor is Francois Mitterand lett az új francia elnök. Magyarországi látogatásán sikerült áttörést elérnie a Francia Intézet új épületének ügyében. A dunaparti telek mindeközben a franciáké maradt. Sokáig teniszpálya (télen korcsolyapálya) működött az üres telken, itt sportolhattak a követség dolgozói.

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-1980asEvek-UresTelek
Az üres telek az 1980-as években

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-24Az új intézet céljára a francia külügyminisztérium pályázatot írt ki 1984-ben. A nyílt, nemzetközi pályázat első körén kilenc tervező (6 terv) jutott tovább, ők mindannyian eljöhettek egy hétre Budapestre (francia költségen), hogy közelről is megismerjék az építkezés helyszínét. Végül az első helyezett George Maurios lett, akinek ez az egyetlen hazai épülete. "A pályázók közül én voltam az egyetlen, aki az emeletre terveztem a nagy előadótermet, így szabadítva fel a földszintet a bejárat és a galéria számára" - nyilatkozta Maurois.
 

George Maurois a párizsi Képzőművészetin (École Nationale Supérieur des Beaux-arts de Paris) kezdte meg felsőfokú tanulmányait, de a konzervatív oktatást néhány év után otthagyta. Huszonkét évesen utazott el Indiába Le Corbusier-hoz, részt vett Chandigarh modern felépítésében. 1966-ban nyitotta meg saját irodáját. Később beiratkozott a Harvard-ra is, ahol megismerte Wright, Paul Rudolph és Louis Kahn munkáit. Főleg családi házakat, lakótömböket tervezett - 1966 és 2012 között 54 épületet tervezett! Az egyik projektjében még a leendő lakókat is bevonta a belső terek kialakításába. A modern építészetet képviselő munkái sosem hivalkodóak, inkább az embert hivatottak szolgálni. A hetvenes-nyolcvanas évektől egyre inkább elszakadt a szigorú, szögletes geometriában tervezéstől, ez érződik az 1984-től tervezett Francia Intézeten is. Ívek, ferde vonalú elemek, játékosan elhelyezett változatos nyílászárók teszik mozgalmassá a belső tereket. "Nagyvárosi környezetbe szuszakolt, finommívű high-tech kulissza" - írta Török András a Magyar Építőművészetben 1995-ben. Maurois életében a mai napig fontos mérföldkő a budapesti Francia Intézet - saját tervezőirodáját pedig a párizsi magyar konzulátus egykori székhelyén rendezte be, így Maurois duplán kötődik Magyarországhoz.

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-1990-Epul
1990: Építés közben

1986 január 10-én megkapták a feltétel nélküli építési engedélyt, majd a következő év áprilisában francia és osztrák építővállalatokat versenyeztettek a kivitelezésre. Ezt októberben a CGB nyerte meg, 1987 decemberében történt meg az első kapavágás. 1988-ban bevezették az ÁFÁ-t, ami az építkezést jócskán megdrágította, ám a franciák eltökéltek maradtak az építkezés mellett, amely 1989-ben kezdődött meg. Eredetileg még az oktatás volt a program leghangsúlyosabb eleme, de a rendszerváltáskor át kellett rajzolni a terveket, így az első koncepcióktól igencsak eltér a megépült ház - pedig az alapozással közben már elkészültek. A francia iskola pedig egy másik telken épült fel. (Az I. kerületi Műszaki Osztály az egyeztetések során egy sor feltételt szabott az épülethez: a nagy előadóteremre kőburkolatot, a Fő utcai sarkon a tört cserép helyett más burkolatot írtak volna elő, a tetőtérbe tervezett kazánházat meg akarták vétózni, és az ötödik emeleti homlokzatot is átrajzoltatták volna. A francia külügy tiltakozására voltak csak hajlandóak elállni követeléseiktől.)

1992 áprilisában költöztek át a dolgozók az új házba. Az intézmény hivatalos megnyitóját 1992. május 25-én tartották meg. Jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, Demszky Gábor budapesti főpolgármester és Catherine Tasca, a francia külügyminisztérium frankofón ügyekért és nemzetközi kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Intézet első vezetője Alain Lombard lett.

A házban hangsúlyos szerepet kap a nyelvoktatás, ezt jól felszerelt, három szintes könyvtár és oktatói stúdiók segítik. Több, mint harmincezer könyv, CD, DVD segíti a nyelvtanulást és a francia kultúra megismerését. A nyelvtanulás számára 12 tanterem épült - itt olyan vizsgát lehet tenni, amelyet a francia egyetemek is elfogadnak. A nagy színházterem az előadások, filmvetítések terepe. A két funkciót jól elkülönítette a tervező: a tantermek a Fő utcai oldalra kerültek, míg maga az intézet a Pala utcai és Bem rakparti részt uralja, ideértve a remek hangulatú francia éttermet is. A ház homlokzatán szándékosan jelenik meg a lépcsőház kitüremkedése, és a 220 fős színházterem óriási íve. Az 5500 négyzetméter összterületű épület a földszinten tárulkozik fel leginkább, ahol a hatalmas üvegfelületek láthatóvá teszik a benti életet. A főbejáratnál alakult ki a legnagyobb változatosság: az élesen kiugró háromszög alakú tető alatt a kiugratott bejárat forgóajtóval megfejelve, felette geometrikus rendben is rendszertelen ablaksorral. A végeredmény egy kicsit poszt-posztmodern, egy kicsit pre-dekonstruktivista lett.

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-20100820-01

A recepciós pult, a ruhatár is tovább viszi az épület nagyvonalú gesztusait. Az emeletre vezető lépcső szándékosan lett meglehetősen széles: egy-egy rendezvényen a folyosók tereit egészíti ki, ahol kényelmesen lehet ücsörögni, beszélgetni egy-egy program szünetében. A könyvtár három szintet foglal el a 4-5-6. emeleteken, és a sok nagy ablaknak köszönhetően terei világosak, ráadásul remek panorámát kínálnak az olvasóknak. A székeket maga az építész tervezte 1985-ben, és a "Chaise Budapest" (Budapest Szék) nevet kapták. A kávéházban eredetileg nagyon egyszerű fehér műanyag székek voltak, szerencsére ma már nem ezek várják a vendégeket. Az is felmerült, hogy a régi francia kávéházak mintájára rendezik be ezt a teret, de az építész tiltakozására végül elvetették a "hamis múltidézést", amely nemigen illett volna ide.

Az épület nem akar olyan lenni, mint a környezete. Hegyes kiszögelléseivel, modern formálásaival jócskán elüt a környékbeli ódon házaktól és a szockorszak "termékeitől" is. Mégsem érzünk disszonanciát: a ház léptékével, fő tömegével, színeivel megállja helyét a régi házak között. Különösen igaz ez a belső terekre: a nagyterem kőrisfa burkolata otthonossá teszi a kőburkolataival, acél és üveg felületeivel kívülről kissé rideg épületet. A különböző termek elhelyezése, az alaprajzi kialakítás pedig egészen átgondolt: minden terem, helyiség megfelelően nagy méretű, bár a gazdag programhoz képest igencsak szűk területen kellett építkezni.

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-20120412-06

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-20120412-14

Az első emeleti kis büfénél széles, ívelt tetejű üvegfal néz a szomszéd ház udvarára, így egy kicsit "átkukkolhatunk" az ottani lakók jövés-menésébe is. A büfé sarok felett egy pici kis rejtekhelyet is kialakítottak - ebben a zugban egészen más a lépték, mint a főhomlokzat nagytermi sarkán.

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-20120412-11

Ma már talán hihetetlennek hat az, hogy egy ennyire frekventált, belső fekvésű telken ekkora "üres" területet hagytak az épület előtt. Ugyanakkor ennek köszönhető, hogy a homlokzatra nem csak békaperspektívából tekinthetünk fel. Ehelyett létrejött egy olyan terasz, amely a kávézástól az élő zenéig egy sor tevékenységre alkalmas.

fovarosi.blog.hu: FranciaIntezet-20120325-01

A ház 1992-re épült fel - akkoriban Maurois építészete már máshol járt. Francia Intézet egyébként sok országban működik, de ilyen nagy méretekben csak nagyon kevés helyen - a budapesti az egyik legnagyobb Institut Francais a világban, és a legnagyobb Közép-Európában. Legyünk rá büszkék!


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr344505666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.