Fővárosi Blog

Ki volt Ybl Miklós?

2017. július 14. - fovarosi.blog.hu

mottó: "Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása, Ney Béla cikkéből (Vasárnapi Újság, 1879)

Új cikksorozat indul a Fővárosi Blogon, Szmodis Júlia, az Ybl Egyesület elnöke tollából. Nagy fába vágja a fejszéjét, aki Ybl életművét akarja bemutatni, hiszen egy rendkívül termékeny, rengeteg megépült és meg nem épült tervet magáénak tudható építészünkről van szó. Az első részben annak járunk utána: ki is volt Ybl Miklós, hogyan emlékeztek rá kortársai és az utókor?

fovarosi.blog.hu: Ybl-1882-Portre-EpitesiIparMelleklete - indafoto.hu

Ybl Miklós portréja az Építési Ipar mellékletében, 1882

A magyar onomasztika (névtan) számára érdekes Ybl név először a 1717. év székesfehérvári kereskedőlistán található. Az osztrák Klostenburgból származó család adta a 19.sz. egyik legnagyobb építőmesterét, építőművészét, Ybl Miklóst (1814 – 1891).

Ybl megítélése egyedülálló: mind a kortársak, az építészek és laikusok, mind pedig az utána jövő generációk magasztalással értékelik a munkáit. Azon ritka kivételek közé tartozik, akik próféták lehettek saját hazájukban, már életében köztiszteletnek, szeretetnek és általános elismertségnek örvendett.

A 19. század, ahogy Európában mindenütt, a polgári társadalmak és a modern nemzetállamok kialakulásának kora volt ez. Magyarország, mint a Habsburg Birodalom, majd a kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia része, a reformkort követően lassanként „magyarosodik”. Az 1820-as évek népszámlálás szerint Budán mindössze pár száz, Pesten ezer feletti polgár vallotta magát csak magyarnak.

Pest és Buda a század közepétől gyors fejlődésnek indult, nagyvárossá válik. Egy település kialakításában - a korábbi megrendelő, a felső arisztokrata körei, a világi és egyházi mecénások után - szerephez jutott a kis- és középnemesség is, s a polgárosodás folyamán szerephez jut a polgári létformák helyszíne, a város és annak intézményei. A kastélyok és templomok mellett új épülettípusok jelennek meg, közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, közlekedési, kereskedelmi és kulturális építmények, városházák, bíróságok, színházak, szállodák épültek országszerte.

1808-ban József nádor - a „legmagyarabb Habsburg” - létrehozta a Szépítő Bizottságot. Városrendezési koncepciók születtek, a város képe néhány évtized alatt gyökeresen át is alakult. Új sugárút, körút, csatornahálózat, vízművek, pályaudvarok, hidak épültek, a házak száma megduplázódott, a lakosságé megháromszorozódott.

A Magyar Mérnök és Építész Egylet megalakulását követően, a korabeli újság így ír: „…Az eszme meg van pendítve, a gép mozgásba téve, s a közönség, de kivált fővárosunk örömmel üdvözölheti az új vívmányt, melyre sehol nagyobb szükség nem volt, mint nálunk, hol az építészek közti szolidaritás, a művészi összhang hiánya építkezéseink rendszertelenségén, közpályázatoknál elkövetett hibák … határozott terv és művészi öntudat nélküli alkotásokban már … nehezen orvosolható nyomokat hagyott…”.

Ybl olyan időszakban kap szerepet, amikor a modern polgári Magyarország megteremti életteréhez a miliőt. Művei életteret adtak közösségnek, egyénnek, hétköznapoknak és ünnepeknek, környezetet teremtve köréjük. Dávid Katalint idézve: „Korának lényegét értette meg, minden alkotása ezt prezentálta, nem csak építészeti remekművek, de mindegyik szerepet kap az adott település életében, az adott városkép kialakításában.” fovarosi.blog.hu: AZ ÉPÍTÉSI IPAR 1882 - indafoto.hu

Építési Ipar, 1882 (A kép nagyban itt)

AZ ÉPÍTÉSI IPAR 1882. december 10-én, Ybl Miklós 50. építészeti évfordulójára kiadott Ünnepi számában kortársa írja: „az ő ambitiója, mint valódi nagy művészeké, nem is egyéni hírének, dicsőségének növelése volt, hanem igen is megkedveltetni az építészetet a nemzettel nemcsak, mint szükségletet, hanem mint szellemi újjáéledésének… elengedhetetlen föltételét!” Az üdvözlő szavak azt a művészt éltették, „aki el nem vitatható érdemeket szerzett a polgárosodó ország építészetében, a nemzeti építészeti kultúra európai színvonalának megteremtésében”.

fovarosi.blog.hu: Operahaz-1879-NezoterMetszete - indafoto.hu

(Az Operaház nézőterének metszeti rajza, 1879)

A 19. század 40-es éveire tehető Ybl építészeti munkásságának indulása, a század első nagy önálló stílusának, a klasszicizmusnak idejére esik, hatással van szemléletére mesterein (Pollack Mihály, Koch Henrik) keresztül, majd megteremti a magyarországi romantika sajátos művészetét és a neoreneszánszban teljesedik ki életműve. Ismét Dávid Katalint idézve „Épületei tették, amit tenniük kötelesség: otthonná váltak.” Otthont kapott benne az ember, a család - akár arisztokraták (Károlyi -, Festetics-, Wenckheim-, Zichy-kastélyok, stb. vagy a városi paloták: Pálffyné, Degenfeld-Schomburg, stb.) - akár városi polgárok (Balassa, Kreische, Róth házak, Károlyi bérházak, stb.), vagy mesterember (Dlauchy ház). Otthont kapott a művészet (Opera), a közélet (Képviselőház, stb.), a kereskedelem (Takarékpénztár és Biztosító épületei és a Fővámház, stb.), a gazdaság (Nagymágocsi -, Dobozi magtár, stb.). Otthonra leletek a közélet, a modern társadalom találkozási helyszíneket kereső polgárai (Rácz fürdő Margitszigeti fürdőházai, szökőkutat, ivócsarnokok, stb.) a vidéki pihenést is biztosítva (Geist-, Daróczy – kúria, Stumf nyaraló stb.). A Mindenhatónak földi otthont teremtő alkotásai: a Bazilika, a templomok (Fóti, Ferencvárosi, Nagycenki, stb.), a kastélyokhoz épült kápolnák, síremlékek (Wenckheim, Károlyi), vagy önállóan épült kripták (Kazinczy, Eötvös, Batthyányi-Geist, stb.) és a síremlékek (Pollack, Batthyányi, Gancz, Szapáry, stb.)

Méltatlan lenne, ha a qualität-ről, épületei minőségéről beszélnék, mert se építésztörténész, se művészettörténész nem vagyok, de a munkájának, műveinek sokszínűségét, mennyiségét, a quantum-ot fel tudom fogni, mint egykori építész.

Több mint 130 épülettel gazdagította Pestet, Budát, majd Budapestet, illetve közel száz a vidéki városok, főúri birtokok arculatát meghatározó épületek száma. Ezen óriási quantumhoz hozzávesszük Yblnek a Fővárosi Közgyűlésben, a Fővárosi Közmunkák Tanácsában, a Tanács Középítési, majd Képzőművészeti Bizottságában és az Országos Képzőművészeti Tanácsban, a Képviselőházban (mint választott tag a Parlament főrendi házában), a minisztériumokban és a Magyar Mérnök- és Építész - Egyletben (alapítója és első választott elnöke) kifejtett hasznos és nagyhorderejű tevékenységét, elképedünk.

Teherbírása életében is legendás volt. Tervezett és művezetett, képes volt az építés teljes folyamatának kézben tartására. Ismert, hogy komoly képzőművészeti tanulmányokat folytatott, de kiváló kőfaragó is volt és ácsmesternek is igen megfelelt. Köztudott, hogy élete végén szívesebben munkálkodott az építkezéseken, mint az irodájában.

Az ÉPÍTÉSI IPAR című újság megalapítása is az ő nevéhez köthető és sokat tett a szakipar fejlesztése érdekében, a magyar alapanyagok elismerése és a hazai szakértelem támogatására. „Kőfaragóink, műlakatosaink, műasztalosaink egyenkínt élednek fel az ismeretlenség homályából, de aki járatlanságukban tanítja, a kezdet óriási nehézségein átsegíti és valódi műipari tevékenységre oktatja őket: az Ybl! … A modern szerkezeteket, a hengerelt, öntöttvas általánossá vált alkalmazását ismét Ybl honosítja meg!” – olvasható a fenti újság jubileumi számában 1882-ben.

Befejezésül korabeli vélekedések Yblről.

Pollack Mihály, a mestere így ír az Ybl-nek adott ajánlólevelében: "… alulírott ezennel tanúsítom, hogy a fent nevezett időben mind viselkedésének legmagasabb erkölcsiségével, mind legszigorúbb becsületességével, kitartó szorgalmával és ügyességével legteljesebb megelégedésemet és szeretetemet kiérdemelte…"

Pár évvel később Heinrich Koch bécsi építész szintén egy Ybl-nek kiállított ajánlólevélben az építészi dicséreteket követően így méltat: "… úgyhogy én az igazság iránti legszigorúbb kötelezettségemnek eleget téve Ybl Miklós urat fenti tulajdonságaiban a legszívesebben ajánlom, és az ő nemes erkölcsi karaktere iránti legteljesebb elégedettségemet fejezem ki…"

Évekkel később gróf Károlyi György, Ybl rendszeres megbízója, Ybl részére átadott bizonyítványát így fejezi be: "… én fent nevezett urat, mint hozzáértő, szorgalmas és rátermett építészt, minden helyen csak ajánlani tudom, és bizonyított ügyessége mellett nem tétovázom a legjobb bizonyítványt ezennel kiállítani erkölcsi magatartásáról is…"

Yblre is mondhatta volna Széchenyi "Tiszta lélek, tiszta szándék, Akár siker, akár nem…"

A Vasárnapi Újság 1914.évi 15. számában Iván Ede részletesen beszámol Ybl Miklós ötven éves építészi jubileumának - a legrangosabb magyar és külföldi társegyletek képviselői, hazai közéleti személyiségek részvételével tartott – ünnepségéről, idézi egy miniszteri tanácsos Yblt köszöntő versét: "Ha műveidet nézem elmerülve, Előttem a testté vált eszme, gondolat… Mi a költő dala? – Szó, mit tett nem követ, Te nem beszélsz, Te megszólatod a – követ!"

Még egy idézet a korabeli Vasárnapi Újságból: "A Mérnök és Építész Egylet 1879. évi közgyűlését követő ünnepi ebéden számos szónoklat hangzott el, de Ybl, az alelnök hallgatott. Az ebédet követően egy szakmai kérdés megvitatása érdekében hajóra szálltak. A Várbazár előtt valaki megszólalt: "Ime, ez Ybl toastja"… általános éljenzés tört ki. S a mondatot megismételték még a Vámház, a Ferencvárosi templom előtt és Ercsinél az Eötvös emlékmű láttán is." A korabeli híradások arról tudósítanak, hogy az életmű méltatásában mindenki részt vett. Ez az összefogás talán nemcsak a tehetségnek, hanem a szerény természetnek, az elismerésre méltó emberi tulajdonságnak is szólt Ybl Miklóst egyik kortársa így méltatta: "ő tette naggyá a hazai építészetet". Jól jegyzi meg meghitt barátja: "Yblt szerették az istenek: nem kapott hivatalt, kénytelen volt szembeszállni és megküzdeni a gyakorlati élet nehézségeivel, s ennek köszöni, hogy Ybl lett belőle, ennek köszönheti a haza, hogy Yblje van!"

Halála után, életművének méltatása mellett Schmidt Frigyes bécsi építészeti főtanácsos megkérdezte: "… vajon az emberi élet mit érne, ha az idealizmus nem emelné a lelkét a mindennapiasság gyarlóságai fölé?"

Az 1845-ben, Budán, az Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége Magyar Királyi Helytartó Tanácsa által kiadott Ybl útlevelének szövege: "Termete: magas, állapota: nőtlen, arca: gömbölűs, vallása: katolikus, haja: barna, orra: ildomos, életkora: 31 év, életmódja: építész".

Igen, az építész életmódú Mester hihetetlen gazdag életműve, mai napig országunkat meghatározó alkotásai, "országjobbító" törekvései, példamutató és követendő érték, közös feladatunk, kötelességünk megőrizni Ybl Miklós örökségét. Átadni azt, amit ránk hagyott: az elvek megtartását, a magas minőség primátusát, a csendes és fáradhatatlan munkát, egymás tiszteletét, a közös alkotás örömét.

- Szmodits Júlia, 2017.07.05.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr2712648353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Julianna Gutay 2017.07.16. 14:47:41

Örömmel olvastam. Köszönet érte!