Fővárosi Blog

Ybl munkássága 1856-1863 között

2017. október 19. - fovarosi.blog.hu

„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Az előző bejegyzés Hentzi császári és királyi vezérőrnagy ágyúival - amelyekkel a várból szétlövette Pestet - fejeződött be. Az 1849-ben elrendelt ostromállapot 1954. május 1-i megszűnése meghatározó volt a város további fejlődésében. (Ekkoriban költözött Pestre Deák Ferenc is, ennek majd a következő részben lesz jelentősége.)

A korszak óriási változásokat hozott. Új építőanyagok születtek: a cement (1820), a beton (1847), a vasbeton (1849). A kovácsoltvas szerepét átvette a gyári öntöttvas, majd a hengerelt acél (1860). A szerkezetet számításokkal tervezték meg. Reiter Ferenc - Széchenyi eszmekörében és embereivel, előbb a közlekedési minisztérium vasúti osztályán, majd budai hatósági főmérnökként dolgozva - 1853-ban a „beton korlátlan használatával” megkezdte a dunai rakpartok kiépítését. Fényes Elek geográfiai szótárában olvashatjuk, hogy Pest 269 utcájából 116 „egészen kövezett”, 112 „éjjeli világításban”. 1850-ben Buda és Óbuda egyesült. 1853-ban megkezdték a Vár alatti alagút építését (1857-ben adták át). 1855-ben megjelent a Tűzoltási Szabályzat Buda és Pest számára. 1857-ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság és felgyulladt az első villanyóra Lechner órásmester Váci utcai boltja felett. 1860-ban a lipótmezei elmegyógyintézet építése kezdődött meg. 1861-ben megnyílt a Déli vasút pályaudvara, a Budai Népszínház és 1864-ben a Tőzsde a Lloyd palotában, s Zsigmond Vilmos megkezdte az első artézi kút fúrását a Margitszigeten…

Ybl 1847-től a Károlyiak uradalmi főépítésze lett, s 1861-ig hivatalosan marad is. A fóti esküvő után fél évvel feleségével Pestre költöztek, és Gróf Károlyi György Üllői úti bérházának (1857-60) lakói lettek. Sőt, a 60-as években irodája és otthona is az általa tervezett második emeleten volt.

Ybl 1862-ben folyamodott ismételten a céhmesteri tagságért. Pest városának tanácsa támogatásával és az Országos Építészeti Igazgatóság pártoló véleményével 20 év várakozás után, 48 évesen megkapta a céhmesteri tagságot.

Ezen időszakot az általa megteremtett „kiérlelt magyarországi romantika” (Dávid Katalin) gazdag és érett alkotásai jellemzik. A hatvanas évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz, amelyben kiteljesedett. Művei az épületfajták minden szegmensét képviselik: arisztokrata családoknak (Kárlyiak, Zichy, Festetics, Széchenyi, Andrássy, Esterházy, Orczy) épített kastélyok, templomok, kripták, gazdasági épületek, városi paloták és bérházak, középítmények stb. De tervezett bútorzatot is a Nemzeti Múzeumba és öntöttvas rácsot a budai rakpartra.

fovarosi.blog.hu: ZichyKastely-egykor.hu - indafoto.hu

A Zichy-kastély Nagyhörcsökön (kép: egykor.hu)

Csak egyszerű felsorolásban – érzékeltetve a Bevezetőben említett munkabírását. Az előző részben leírt Unger ház (1852-53) tervezése-építése mellett más munkái: Duna-parti Alkalmi Díszépítmény (1852-54), Nagyhörcsöki Zichy kastély (1852-55), Komárik Dénes szerint a „gótizáló romantikus” Gr. Wenckheim Béla vadászkastélya – Fás, Bélmegyer (1855-62). Majd a Nagymágocsi zabsilós magtár (1856), a Mesterének, Pollack Mihálynak Tahitótfalun közadakozásból épített síremléke (1857), a pesti Nemzeti Lovarda (1857-58), s Gróf Károlyi György – már említett – palotabérház átépítése az Üllői úton (1857-60) és a Debreceni Színház tervei. 1860-ban a hódmezővásárhelyi – akkori Hold-Mező-Vásárhelyi – belvárosi rk.templom átalakítása, az albertirsai Szapáry síremlék, a keszthelyi lovarda, tarjáni Gr. Eszterházy Miklós tanyája és a székesfehérvári színház terve.

fovarosi.blog.hu: BudaiTakarekpenztar-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82097 - indafoto.hu

A Budai Takarékpénztár az 1880-as években, Klösz György felvételén (fortepan.hu, 82097)

1860-62 között a Budai Takarékpénztár Székháza, a Gerlai kiskastély és kápolna, a nagycenki Széchenyi rk. templom (1864-ig), a Nemzeti Múzeum (Országgyűlési) Képcsarnok terme (1861, 1865-ben ismét), s a Tudományos Akadémia terve. 1862-ben a Balassa Ház, majd elkezdődik a Ganz Ház (1864-ig), a Festetics Palota (1865-ig), Kecskeméti evangélikus templom (közadakozásból a 700 lelket számláló szegény iparosok és földművesek egyházának). Az 1863-as évben az „ékszerdoboz”, a Dobozi Magtár - Ybl Ervin szerint a „háromemeletes magtár tektonikus zárt tömb”-jét, aminek „se profilja, se párkánya, se váll és zárköve,…akár Lajta Béla is tervezhette volna.”; valamint Dégen istállók, a várpalotai Zichy kastély átépítése és a tervek: a pesti állatkert épületei és a Német Színház. De ugyanebben az évben elkezdte (együtt!) a következő 3 épület terveit: Dlauchy Ház, Geist Ház, és a Tudományos Akadémia bérháza. 1863 őszén Angliába utazott, de ugyanakkor gróf Károlyi Alajos palotája és Szentkirály utcai bérháza terveit is elkezdte - a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnok tervei mellett. 36 épület (s micsoda épületek) 11 év alatt és még csak 49 éves!

fovarosi.blog.hu: Nagycenk Széchenyi (2) - indafoto.hu

Bár Yblnek nem pesti munkája, de a "legnagyobb magyar" miatt, talán nem érdektelen, hogy kitérjek a Széchenyiek nagycenki templomára (1860–64). 1860-ban, a Károlyiak ajánlására, a már Döblingben tartózkodó Széchenyi fogadta Ybl-t, hogy megbízza a nagycenki rk. templom tervezésével. Kikötötte, hogy "cikornyás díszítményt kizáró" legyen, s "egyszerű tágas templom falai fehérek legyenek". Hiába siettette Széchenyi Ödön fia bevonásával is az építkezést, a gróf előbb elhunyt, mielőtt a terveket látta volna.

A Nemzeti Múzeum Képcsarnok terme (1861-65): Az 1863-ra elkészült (1865-ben átadott) terem tervezésére az 1860. áprilisi felkérésben kikötötték, hogy a terem berendezése a múzeum stílusában legyen, és figyelembe kell venni az országos címerek és Széchényi Ferenc arcképének elhelyezését. Ybl tervei nem maradtak fenn. Ybl Ervin szerint „Általában az egész jól van rendezve… maradandó benyomást tesz a belépőre”. E terem megtervezése után vállalta el Ybl az épület első felújításának irányítását. Az 1861-es pesti közgyűlésen az országgyűlés helyszínének a felsőház számára a Lloyd-palotát, a képviselőház számára a Nemzeti Múzeum épületét javasolta az illetékes bizottság. 1861-ből Yblnek háromféle tervét is ismerjük az országgyűlés elhelyezésére vonatkozóan, dísztermének ülésteremmé való alakításáról, ám az akkori képeken látható kialakítás nem ezt mutatják. Valószínűleg az országgyűlés legközelebbi, 1865-os összehíváskor történt meg Ybl tervei szerint az átalakítás és épült meg a rozoga deszkakerítés helyett az Ybl tervezte múzeumi kerítés is.

fovarosi.blog.hu: BajcsyZsilinszkyUt17-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82058 - indafoto.hu

Balassa Ház – VI. Bajcsy Zsilinszky út 17. (1862): harmadik legnagyobb pesti alkotása az európai hírű sebészorvos megbízása alapján. Az akkori Váci körúti hatalmas ház eredetileg két épület volt: a Lázár utcai sarkon Hild József kétemeletes (Hild Károly által plusz egy emelettel ráépített) háza és a szomszédos telken Diescher József (erre is ráépítettek még egy emeletet) háza alkotta. A ház átalakításával az Ybl által nyolc, illetve tizenöt tengellyel meghosszabbított, romantikus stílusú épülettömeg válik hangsúlyossá, szintenként eltérő ablakzáródásokkal, az utcai ívvel párhuzamosan futó, vízszintes párkányokkal . Érdekesség, hogy a terveket Gottgeb Antal építőmester írta alá, de a szakértők Yblnek tulajdonítják.

Dlauchy Ház - IX. Vámház krt.15. (1863-64): A Csehországból származó Dlauchy Ferenc Ybl születésekor, 1814-ben lett pesti céhmester. Nevéhez sok pesti bérház, a Redoute lakatos- és műlakatos munkái fűződnek. Szoros kapcsolat fűzte Pollack Mihályhoz. Fia, Dlauchy Károly Ybl több épületének díszlakatos munkáit készítette. A fóti templom építkezésénél, a Nemzeti Múzeum kerítésénél is együtt dolgoztak. Majd megkérte a lakatosmester az építésmestert, tervezzen már neki egy házat… A vörös márvány oszlopok között felfutó íves lépcső a díszes öntöttvas korláttal Ybl lépcsőremekeinek egyike. Ybl építészetének ismertetőjegyei - ahogy a többi házánál is, itt is - az egyenes záródású ablakok, a kőkonzolokon nyugvó szemöldökpárkányok, és az íves konzolsorra támaszkodó záró párkány.

fovarosi.blog.hu: Bp 5 MTA berhaza Arany Janos u 1 IMG 6017 (2) - indafoto.hu

A Magyar Tudományos Akadémia bérháza - V. Arany J. u.1. (1863-64): Ybl Ervin írja: "Az Akadémia-palota építkezésével egy időben létesülő… bérház négy emeletét úgy sikerült Yblnek a palotával összhangba hozni, hogy az utóbbi földszintjének és második emeletének párkánya a bérház földszinti és negyedik emeleti párkányában folytatódik… a dunai és Akadémia utcai homlokzat az Akadémia stílusához hasonul, az Arany János utcai 19 tengelyes oldal egyszerűbb, bérház jellegű". A bérház - amely előbb lett kész, mint az Akadémia - kivitelezője, Diescher József 10 évre bérbe vette a házat. Érdemes megjegyezni, Ybl halála után 16 évvel Szépművészeti Múzeummá akarták kialakítani.

A ma is látható, Pollack Mihály téri Festetics és Károlyi Palota, a Ganz Ház és Mauzóleum külön fejezetben lesz ismertetve, terjedelmes történetük miatt.

Idegenvezetői múltam egyik alapszabálya volt, hogy amit nem láthat az „idegen”, azt csak megemlíteni szabad az esetleges „vakidőben”, amikor sétálunk egyik helyszínről a másikra, vagy piros lámpát kap a busz. Képzeletben a pesti dugóban araszolva, megemlítem az ezen időszak elpusztult és lebontott Ybl műveit is.

fovarosi.blog.hu: Alkalmi Díszépítmény3 - indafoto.huAlkalmi díszépítmény (kép: Vasárnapi újság, 1857. április 19.)

A pesti dunaparti alkalmi díszépítményre a megbízást Ybl a királyi pár 1857. május 4-i (18 évvel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után) magyarországi látogatása alkalmából kapta. A díszesebb, olasz gótikára jellemző, Dunára néző homlokzatát és a lelkes üdvözlő tömeget ábrázoló korabeli, a Vasárnapi újság 1857-es tudósításának képe szerinti "gót stílben, olasz ízléssel készült mű 3 boltívből állott, néhány rövid hét alatt, fából készült".

fovarosi.blog.hu: NemzetiLovarda - indafoto.hu

A Nemzeti Lovarda (1857-58) épületét a Gróf Szapáry Antal kezdeményezésére megalakuló Nemzeti Lovarda Egylet építette. Az épületegyüttes lovaglóiskolát, torna- és vívótermet, lövöldét, és tánctermet foglalt magába. Az egyetlen nyeregtetővel (csúcsán Anton Ferkorn lovas szobrával) lefedett oromfalas középrészt két egyemeletes szárny fogta közre, szerény, romantikus architektúrával, félköríves, nagyméretű ablakokkal. A II. világháborúban kiégett, majd 1948-ban lebontották.

fovarosi.blog.hu: BudaiTakarekpenztar-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82097 - indafoto.hu

A Budai Takarékpénztár Székháza - Fő u.2., (1860-62): az első faragott terméskőből, udvarát körbevevő íves árkádsoros, 3.szinten kecses öntöttvas szerkezetű, bomba sérült épületet lebontották.

fovarosi.blog.hu: GeistHaz - indafoto.hu

A Geist Ház (1863) a Kecskeméti u. és Múzeum u. sarkán állott. Hármas boltíves bejáratú, vegyes tégla- és kőépület szintén a vérzivataros időkben pusztult el, maradványait 1948-ban bontották el, telkét évtizedekkel később a Korona szálló építéséhez használták fel.

A kronológiai sorban szereplő tervei közül, kettőről érdemes talán részletesebben szólni, Ybl oly kevéssé ismert emberi mivolta miatt.

1842 januárjában Ybl Pollack Ágostonnal közös építésziroda munkájaként a Debreceni ref. templom épületét felmérték, Ybl terveket is készített hozzá, valószínűsíthető, hogy a Debreceni Színház tervei (1857-60) ennek következményeképp keletkeztek. Szklanitzky Antal kortársával, aki szintén készített terveket, kényszerű rivalizálás történt. Amikor a megbízó községi tanács rajzai elfogadásánál változtatott, új és újabb telkek kijelölése miatt, Ybl - egyéb munkáira hivatkozva - elállt a további tárgyalásoktól.

fovarosi.blog.hu: MTA-1861-YblMiklosTerve - indafoto.hu

Ybl Miklós MTA terve 1861-ből (kép: ybl.bparchiv.hu)

A Tudományos Akadémia terve (1861) alkalmával bukkant fel ismét Szklanitzky. A Magyar Tudományos Akadémia, eredetileg zártkörű pályázatára többek között Yblt is felkérték - valószínűsíthető, hogy a Károlyi családdal való kapcsolatának köszönhetően. Henszelmann Imre - elérve, hogy nem nyílt, hanem meghívásos pályázat hirdessék -, a Votivkirche bécsi tervezőjével, Heinrich Ferstelt-tel és Ybl-lel ígéretet tett, hogy neogót lesz a "stíl". Ybl ígérte ellenére nem neogót, hanem neoreneszánsz (későbbi kutatás kiderítése szerint) terveit visszavonta. Szkalnitzky Antal utólag kapott engedélyt a pályázaton való részvételre. Végül a berlini építész Friedrich Stüler tervezte Akadémia építésénél, őt képviselte Szklanitzky, az Akadémia részéről Ybl irányította a Diescher József vállalta kőművesmunkákkal az építkezést. A legjelentősebb feladat a III. emeleti képtári terek faszerkezetű válaszfalainak vasszerkezettel való helyettesítése volt. Bár az építkezés 1865 decemberében befejeződött, a végső megoldásra - egy tűzvész után - az első tervek csak 1871-ben készültek el. Az előkészítésben Szkalnitzky is közreműködött, de a tervet végül Ybl készítette el.

Ahogy az előző részben, most is felsorolnám a a várost ekkor alakító jelentősebb, nem Ybl épületeket. A Förster Lajos bécsi építész tervezte Dohány utcai Zsinagóga építésében Feszl Frigyes is közreműködött. Az utóbbi építész tervei szerint épült újjá a Vigadó, miután a Pollack Mihály által tervezett és épített klasszicista Redoute épületét Hentzi generális ’49 májusi ágyúzása (ld. az előző részben) rommá tette. (Csak zárójelben, halkan: a Hentzi-emlék felavatása 3 évvel később, 1851 júliusában történt meg.)

A historizmus korai szakaszában épült épületek megbízhatóak, gondosan kivitelezettek, tartózkodnak durva anyaghamisítástól, tekintettel vannak az építészeti környezetre. Ekkor még éltek az építészet hagyományai, a céhmesterek és tanítványaik biztosították a minőséget. A céhes rendszer felbomlását elfogadó 1859-es, 1862-ben érvénybe lépő ipartörvény után, 1872-ben szűnik meg majd végleg. A céhes rendszer végét korszerűtlenségén túl a modernizálódó, urbanizálódó ország átalakuló gazdasági környezete hozta el. Az új ipartörvény 1859-ben született meg, alkalmazni pedig 1862-től kezdték el. Az eklektikus építészet túlnyomóan vízszintes tagoltsága, nyugodt józansága a céhrendszer megszűnése után is megőrzött valamit a klasszicista építészet tiszta rendjéből. Késői korszakában tömeges építkezések kezdődtek, egyre leplezetlenebbül érvényesült az üzleti érdek, az ízlés háttérbe szorul - de ez már a következő írás témája lesz…

- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke -


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr912827128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.