Fővárosi Blog

Sétáljunk a Kerepesi úti temetőben!

2017. október 30. - fovarosi.blog.hu

Halottak napja, Mindenszentek, Halloween - ahány kultúrkör, annyi neve van, mégis igaz: ez idő tájt emlékezünk halottainkra. Ez alkolomból remek budapesti program történelmi temetőink felkeresése. Az alábbiakban egy szép sétára invitálom nyájas olvasóimat a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe. Róth Miksa mozaikok tömkelegével találkozhatunk itt, ahol történelmi múltunk nagyra becsült, vagy éppen nagyon is vitatott alakjai nyugszanak. Az egyik síremlék még egy akusztikai bravúrral is meglepi a látogatót!

A főbejárat a Fiumei úti oldal közepe táján található. A Baross térről 8-10 perc séta, de mehetünk 1 megállót villamossal is. Az Orczy tértől is mehetünk gyalog, vagy villamossal 1 megállót. A portán kérjünk egy temetői térképet, egyrészt segít átlátni a temető egészét, és hogy most hol is vagyunk benne, másrészt lesz egy hasznos emléktárgyunk a sétáról. A bejáratnál jobbra, a kápolna mögötti épületeknél találjuk a Kegyeleti Múzeumot - nem sok ilyen témájú múzeum van Európában. Felszámolt temetők síremlékei, régről fennmaradt koporsók, valamint nagyjaink temetéseinek kellékei, fotói tekinthetők meg itt. Érdemes egy fél órát rászánni. (Mosdót is csak itt találunk!)

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-30-KegyeletiMuzeum - indafoto.hu

A bejárathoz visszatérve induljunk el úgy ferdén jobbra tartva, hogy először a kápolnát hagyjuk el, majd jobb kézre essen a Kegyeleti Múzeum hátsó fala, balra pedig az 1956-os sírkert, majd ezt követően a II. világháborús emlékmű:

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-34-2VHaldozatai - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-06 - indafoto.huEzután egy félkör alakú térhez érünk ki - itt találjuk a magyar jakobinusok emlékét, és Vásárhelyi Pál síremlékét is. Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízmérnök volt, első nagyobb munkái a Kőrösök, majd a Duna több szakaszának felmérése volt. 1833-tól Dunaszabályozási királyi biztos lett, ő készítette el az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét - bár a munka a pénz elfogytával elakadt, azt csak 1889-96 között fejezték be. Legfontosabb munkája a Tisza szabályozásának terve, amely egyben az árvízmentesítés feladatát is tartalmazta. A költséges terv a Tisza-völgyi Társulat választmányának ülésén heves vitákat váltott ki, melyek során - terve védelmezése közben - Vásárhelyi szívszélhűdést kapott és meghalt. A Tisza szabályozása végül mégis az ő tervei szerint valósult meg - ezért is nevezték el róla a 2010-es években az országos árvízvédelmi programot, a Vásárhelyi-tervet. Eredetileg a budai vizivárosi temetőben temették el, ahonnan a temető felszámolása után a Németvölgyi temetőbe helyezték át. Innen 1963-ban hozták át a Fiumei úti sírkertbe, eredeti sírtáblájával együtt. A ma látható síremlék Grantner Jenő műve 1971-ből, rajta Vörösmarty híres sírversével. Ha ezt elolvastuk, a jobbra átlósan induló úton induljunk el, majd a következő kereszteződésnél forduljunk kis szögben balra, és már meg is érkeztünk a Batthyány mauzóleumhoz.

A Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe már 1847-ben elkezdtek temetkezni, bár hivatalosan csak 1849. április 1-én nyitották meg - ezt elsősorban nem a forradalom, hanem a kitört kolerajárvány siettette. Az 1850-es években kerítéssel vették körül, ezzel kezdődhetett meg a falsírboltok kialakítása. Akkoriban még jóval nagyobb területen húzódott, egészen az Asztalos Sándor utcáig elért a temető területe, amelyet néhány fával ültettek be, és geometrikus rendben felparcelláztak. Átfogó, komolyabbb rendezési tervre 1865-ig kellett várni, ezt Walthier G. Antal készítette el. 1868-tól törvény írta elő, hogy minden temetőnek bármelyik keresztény felekezetű halottat be kell fogadnia. A temető feltöltése a többi pesti temető (józsefvárosi, váci úti stb.) felszámolásával, áttemetésekkel indult meg - akkoriban még köztemetőként tekintettek rá, nem nemzeti sírhelyként. Ebben az időszakban a falsírboltok számítottak a legelőkelőbbnek, ennek egyik késői példája a Ganz-mauzóleum, amelyet 1869-ben tervezett meg Ybl Miklós, de elkészültére egészen 1913-ig kellett várni.

Az első igazán nagy kripta felavatása 1870-ben történt meg, amikor itt kapott végső nyughelyet Batthyány Lajos gróf és családjának több tagja.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-36-BatthyanyMauzoleum - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-40-BatthyanyMauzoleum - indafoto.huAz még széles körben ismert, hogy Batthyány Lajos volt az első szabadon választott kormány miniszterelnöke, és hogy őt is az aradi vértanúkkal végezték ki - erre emlékeztet a Szabadság tér melletti örökmécses is. Az már kevésbé ismert, hogy a liberális politikus volt a Vas Megyei Ipartestület megalapítója és a Magyar Cukorgyáregyesület elnöke is. Kivégzése után először a Ferenciek terén álló ferences templomban temették el, innen kerültek át földi maradványai 1870-ben a sírkertbe, amelynek nemzeti sírkertté alakítását éppen az 1848-49-hez köthető emlékhelyek létrehozása indította el. A mauzóleumot 1874-ben avatták fel, ezt az a Schickedanz Albert tervezte, akinek a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületét is köszönhetjük. A mauzóleum betéteit, díszítményeit megtekintve észre is vehető a stílusbeli hasonlóság, bár itt nyilván sokkal színtelenebb építményt emeltek. A mauzóleum belső tere igen visszafogott. a boltíves kriptában a miniszterelnök mellett nyugszik még felesége, gróf Zichy Antónia, fia, Batthyány Elemér, és lánya, Batthyány Ilona. Egy kisebb méretű koporsóban pedig unokája, a kisgyermekként elhunyt Beniczky Lea. A mauzóleumot 1874-ben nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően befejezni, így vannak a tervnek olyan elemei, amelyek csak a 2000. évi nagy felújításkor kerültek a helyükre.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-39-BatthyanyMauzoleum - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-14 - indafoto.huHa szemben állunk a mauzóleummal, akkor bal kézre induljunk el. Most csak elhaladunk a kettős árkádsor vége mellett, kisétálunk egészen a temető falához, ahol a háttérben az Aréna Plaza óriási doboza is felbukkan. Egy félkör alakú térhez érünk, itt, a 17/1-es parcella végében találjuk a Petőfi család síremlékét. Mint tudjuk, Petőfi Sándor földi maradványait sosem találták meg, de a szülők itt nyugszanak. Talán irodalom óráról még emlékszünk rá, hogy Petrovics István, az apa a vendéglátásban dolgozott. Mészárosmesterként, majd mészárszék- és kocsmabérlőként élt. Az édesanya, Petőfi Sándorné Hrúz Mária (1791-1849) cseléd és mosónő volt a maglódi evangélikus lelkésznél. 1818-ban kötöttek házasságot, amelyből két fiúgyermek született. Petőfi Sándor öccse, Petőfi István is itt nyugszik. Szendrey Júlia (1828-1868) 1846-ban ismerkedett meg Petőfivel, akivel a következő évben - a család ellenkezésével dacolva - össze is házasodtak. Petőfit 1849. július 20-án, Tordán látta utoljára. Eltűnése után Erdélyben keresésére indult, mindhiába. Végül Pestre költözött. Nemzeti felháborodást váltott ki, hogy már 1850-ben újra férjhez ment, Horvát Árpád történész-egyetemi tanárhoz. Szendrey Júlia maga is írt verseket, elbeszéléseket, naplója is fennmaradt. Andersen néhány meséje először az ő fordításában jelent meg magyarul. A síremlékre első asszonyneve: Petőfi Sándorné került. Itt nyugszik még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán (1848-1870) is. A síremléket 1911-ben avatták fel. A sas, a koszorú és a lant a költészetre utalnak. Szülei 1882-ig a Józsefvárosi temetőben voltak eltemetve, ezt az anonim sírkövet beépítették az új emlékmű architektúrájába. Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán már addig is ebben a temetőben nyugodtak, míg Petőfi Istvánt a Békés megyei Kondorosról temették át.

fovarosi.blog.hu: BpTerkep-1884-Reszlet - indafoto.hu
1884-es térkép részlete a tabáni és a "leendő" németvölgyi temetővel

A síremlék háta mögötti parcella "Budai Panteon" néven jegyzett. Elsőre furcsán hangzik, hogy a sírkövek egy része régebbi, mint maga a temető. Ennek oka, hogy a felszámolt tabáni és vizivárosi temetőkből kerültek át ide. A tabáni temető a Hegyalja út - Alkotás út - Csörsz utca - Avar út által határon területen 1796-ban nyílt meg, helyén ma a Testnevelési Egyetem áll többek között. A temetőt a Tabán házaival együtt az 1930-as években számolták fel. A vizivárosi temető a Szilágyi Erzsébet fasor - Kútvölgyi lejtő - Virányos út által körülzárt területen állt. 1785-ben nyitották meg, felszámolására 1930 után került sor. A temetők régi elnevezése inkább utalt arra, hogy kik temetkeztek oda, nem arra, hogy hol voltak megtalálhatók. A legrégebbi síremlék ebben a parcellában Tersztyánszky Dániel jogtudósé, aki a Ratio Educationis egyik kidolgozója volt. De itt nyugszik Kemény Dénes báró, a Batthyány-kormány belügyi államtitkára és Bethlen János gróf, Bethlen István későbbi miniszterelnök nagyapja is. Reitter Ferenc síremlékénél gondoljunk az általa megtervezett pesti rakpartokra, és a soha meg nem épült nagykörúti csatorna tervére. Itt nyugszik még:
 
-Döbrentei Gábor (1785-1851) író, az Akadémia első titkára,
-Szkalnitzky Antal (1836-1878) építész, aki többek között a Műegyetem könyvtárát tervezte,
-James Teasdale (1794-1852) angol mérnök, aki Clark Ádám oldalán vezette az Alagút építését
-Dulitzky Vilmos főlevéltáros sírján pedig Dunaiszky Lőrinc 1828-ban faragott műve: Szent Borbála szobra a Fiumei úti Nemzeti Sírkert legrégibb műalkotása.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-22 - indafoto.huA parcella végénél lényegében vissza is érünk az előbb már futólag érintett árkádsor végéhez. Itt találjuk meg Zsigmondy Vilmos fekete oszloppal jelölt sírját: bányamérnök és hidrológus volt, nevéhez fűződik Harkány első artézi kútjának kifúrása 1865-ben, majd 1866-67-ben a margitszigeti, lipiki és alcsúti forrásokat vezette. Ő kezdte el 1868-ban a városligeti kút fúrását, amely végül 970 mélységű lett, és 74 fokos termálvizet adott. A margitszigeti és a városligeti fürdőket részben ma is a Zsigmondy által fúrt kutak táplálják.

Ezután, ha időnk engedi, sétálhatunk egyet oda-vissza U alakban az árkádsoron, de jöjjünk vissza a sor végére. Az árkádsor 1908-ra épült fel európai minta szerint. A két-két kupolacsarnokot összekötő, oszlopsorral tagolt építményben közel kétszáz sírbolt található. Tervezője Gerle Lajos volt, a kupolabelsők mozaikjait Dudits Andor, Körösfői-Kriesch Aladár, Stein János és Vajda Zsigmond tervezték, és Róth Miksa műhelyében készültek el.

Az árkádsor végében, egy meglehetősen szerény, kovácsolt vasból készült síremlék alatt nyugszik Görgey Artúr (1818-1916). 1848 márciusában ajánlotta fel szolgálatait az új magyar kormánynak, hamarosan százados, már őrnagy lett. Határozottsága miatt az Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth javaslatára tábornokká léptette elő. 1848 őszén és telén az egyik legkiválóbb hadvezérként vált ismertté. Rövid ideig a honvédsereg fővezére is volt, bár Kossuth-tal többször is akadt véleménykülönbsége, amely hónapról hónapra erősödött. 1849-ben már a cáriakkal is tárgyalt - látva, hogy a további harc az osztrák és orosz harapófogóban esélytelen, inkább az oroszoknak tette volna le a fegyvert a császári seregek helyett. 1849. augusztus 13-án, Világosnál az övé volt az utolsó jelentősebb alakulat, amely letette a fegyvert - ez jelentette a szabadságharc végét. Az aradi vértanúkkal végezhette volna ő is, ha a cár határozott közbenlépése nem menti meg az életét. Kegyelmet kapott, de Klagenfurtba internálták. Közben a hazai közvélemény ellene fordult, árulónak kiáltották ki. Erre Görgey a saját álláspontjának megvédésére megírta emlékiratait, amelyet 1852-ben németül, majd 1911-ben magyarul is kiadtak. 1867-ben, a kiegyezés évében térhetett haza Magyarországra - a felé irányuló gyűlölet miatt azonban nem tudott tartósan munkát vállalni. Így végül öccse, Görgey István ügyvéd visegrádi birtokán gazdálkodott, ahol a Salamon-torony helyreállításában is részt vett. Az első világháború előtt már oldódott rossz megítélése: a fiatal Móricz Zsigmond interjút készített vele, 1915-ben pedig egy osztrák hadvezér tisztelgett "pályatársa" visegrádi otthona előtt Görgeynek. Közel száz évesen, Buda visszavételének az évfordulóján halt meg 1916. május 21-én. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol megjelent az egész kormány, és a császár képviselői is. A menet élén Károly főherceg (a későbbi IV. Károly király) haladt.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-36 - indafoto.hu

Az árkádsor ezen külső oldala mentén találjuk többek között Korányi Frigyes, a magyar orvostudomány egyik megalapítójának és mellette Hőgyes Endre, a hazai bakterológia megalapítójának, a budapesti Pasteur Intézet megszervezőjének síremlékét, néhány lépéssel az árkádsor előtt pedig számos bank- és biztosító székház épületének építészének, Alpár Ignácnak a síremlékét. Az árkádsor túlsó végében egy kör alakú térhez érünk, itt három kiemelkedő síremléket is találunk: Ady Endre, Blaha Lujza és Jókai Mór síremlékeit.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-41 - indafoto.huAdy Endre (1877-1919) a legnagyobb magyar költők egyike. Első kötete 1899-ben jelent meg "Versek" címmel, közben újságíróként dolgozott. 1903-ban kezdődött szerelme Lédával (Diósy Ödönné Brüll Adél), aki szintén e temetőben nyugszik. 1904-ben Párizsba utazott, majd a következő évben hazatért, és a Budapesti Napló munkatársa lett. 1906-ban jelent meg döntő hatású kötete, az "Új versek". Anyagi helyzete is javult, ezután rendszeresen járta Európát, főleg Párizst. Az ország megújításának sürgetésével, társadalmi érzékenységével, küldetéstudatával megosztotta korának közvéleményét: egyszerre rajongták és vetették meg. Önpusztító életmódja, szifiliszes bántalmai miatt egyre több időt kényszerült hazai és külföldi szanatóriumokban tölteni. 1912-ben szakított Lédával. 1915-ben Boncza Bertát, azaz Csinszkát vette feleségül. A Liget Szanatóriumban hunyt el. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Jászi Oszkár búcsúztatta. 1923-ban jelent meg posztumusz kötete "Az utolsó hajók" címmel. Síremlékére 1928-ban írtak ki pályázatot az addig ott álló kopjafa helyére. A nyertes alkotást Csorba Géza készíthette el, aki személyesen is ismerte a költőt. Csorba egy portrészerű Ady-fejet jelképes tartalmú, erőt és dacot sugárzó testre illesztett - így a szobor egyszerre portrészerű és szimbolikus. Itt nyugszik még édesanyja, Pásztor Mária, öccse, Ady Lajos és annak felesége. Léda a temető egy másik részén, Csinszka Farkasréten kapott sírhelyet.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-40 - indafoto.hu

Az árkádsor lezárásaként áll Jókai Mór (1825-1904) kör alaprajzú síremléke. Jókai Kecskeméten jogot tanult, majd ügyvédi vizsgát tett, de ezt első regényének sikere folytán nem gyakorolta, író lett. A 1848-as forradalom egyik vezéralakja lett, részt vett a 12 pont megfogalmazásában is. 1848 augusztusában megházasodott, felesége Laborfalvi Róza lett. Világos után a bükki Tardonán rejtőzködött néhány hónapig. Felesége szerzett neki olyan menlevelet, mint amilyet a kapitulált komáromi helyőrség kapott, így 1850 elején visszatérhetett Pestre. Ezután - saját romantikus stílust kialakítva - visszatért az íráshoz. A kiegyezés után jött el legtermékenyebb időszaka, ekkor írta nagy regényeit: A kőszívű ember fiai 1869-ben, a Fekete Gyémántok 1870-ben, az És mégis mozog a föld! 1872-ben, Az arany ember 1873-ban jelent meg. Időközben szabadelvű poltikusként is tevékenykedett. 1904-ben hunyt el. Jókai nem szerette volna, ha kő kerül földi maradványai fölé - az utókor így kertet épített sírhantja köré, tiszteleben tartva az író kívánságát, de méltó emléket is állítva a nagy írónak. A kertfal körirata Negyven év visszhangja c. önéletrajzi művéből származik: "Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz az őszi falevélben, mikor lehull; megtalálsz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig szemközt fogok előtted állani."

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-38 - indafoto.huBlaha Lujza (1850-1926) neve hallatán legtöbbeknek a róla elnevezett tér ugrik be - ahol valahol a Nemzeti Színház állt. Szülei színészek voltak, ő is színész lett. Játszott a budai Népszínházban, Szabadkán, Debrecenben, majd 1871-től a Nemzeti Színházban. 1875-ben a pesti Népszínház szerződtette, itt játszott a színház megszűnéséig. 1910-ben vonult vissza a színpadtól. Még életében elnevezték róla a ma is nevét viselő budapesti teret, ahol a Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) állt, és ahol ő maga is lakott és meghalt az egyik sarokházban. Síremléke, Fülöp Elemér művén a művésznő színházépület-szerű csarnokban fekszik a ravatalon. Az előtérben a magyar zenét szimbolizáló alak és puttók láthatók, hátul a tragédiára és a komédiára utaló maszkokat láthatunk a síremléken.

Álljunk meg úgy, hogy mögöttünk legyen az árkádsor, előttünk Jókai síremléke. Bal kéz felé kell továbbindulni (jobbra Stróbl Alajon síremléke rejtőzik), majd a sarokra kiérve kanyarodjunk jobbra! Ezen az úton idővel elhaladunk Hubay Jenő hegedőművész síremléke előtt, majd egy sarokkal odébb Munkácsy Mihály sírja tűnik fel a sarkon, jobb kézre.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-52 - indafoto.huMunkácsy Mihály (1844-1900) szülei eredetileg asztalosinasnak taníttatták ki fiukat. Egy aradi műhelyben kezdett dolgozni, de betegsége miatt visszatért nagybátyjához Gyulára. Itt ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki elindította pályáján. A fővárosban Ligeti Antal festőművész járt ki neki havi díjat, majd segített neki bekerülni a bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályába. Münchenben, Párizsban, Düsseldofban is megfordult a következő években. 1869-ben robbant be a köztudatba a párizsi Szalon aranyérmével kitüntetett Siralomház című képével. További jelentős művei: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony, Rőzsehordó nő, Zálogház, Műterem. Egy párizsi kitérőt követően jött a Krisztus-trilógia első két darabja: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Az Országházban található Honfoglalás című, hatalmas méretű festménye. Utolsó nagy művei a bécsi művészettörténeti múzeum mennyezetképe 1890-ben, majd 1896-ban a Krisztus-trilógiát befejező Ecce Homo. Ekkor már több éve betegeskedett, 1897-től már szanatóriumban kezelteti szifiliszét és egyre gyengébb idegrendszerét. Miután festőszerszámait a szanatóriumban elvették tőle - orvosai eltiltották a festéstől -, utolsó éveit teljes apátiában töltötte. Holttestét halála után azonnal hazahozták. Temetésére 1900. május 9-én került sor, de a mai síremléke csak 1911-re készült el. Telcs Ede alkotásán egy kereszttel kombinált kő kopjafára egy nőalak helyez koszorút. 1928-ban a Munkácsy-sír körül alakították ki a sírkert Művészparcelláját, ennek néhány síremlékét innen kiindulva járhatjuk végig. (Ha itt nem kanyarodunk be, hanem továbbmegyünk egyenesen, kicsit arrébb a sakkparcellában magyar sakkozók síremlékeit tekinthetjük meg.)

- Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) szakmai életét kereskedősegédként kezdte, majd gyógyszerésznek tanult. 1880-ban - állítólag egy látomás hatására - határozta el, hogy festő lesz, 41 évesen kezdett el festeni tanulni. Münchenben, Karlsruhéban, majd Olaszországban készített tájtanulmányokat, ekkor festette híres önarcképét is. 1902-re fejlesztette ki saját stílusát. Legjelentősebb művei - Sétakocsizás Athénban újholdnál, Naptemplom Baalbekben, Magányos cédrus, Zarándoklás a cédrusfához, Mária kútja Názáretben - egyben utazásainak lenyomatai is. Bár műveit Budapesten 1908-ban, majd 1910-ben is bemutatta, a várt siker helyett értetlenség fogadta műveit. Korábban is magányos, zárkózott ember volt, a meg nem értettség azonban egyenesen beteggé tette. Tragikus, szürrealisztikus víziókat vetett papírra, miközben alkotóereje mindinkább alábbhagyott. 1919-ben halt meg, akkor már nyomorogva. Műtermében hatalmas mennyiségű szilvamagot és kukoricacsutkát találtak, utolsó időszaka ételmaradványait. Gyakorlatilag műtermében halt éhen. Festményeit kis híján eladták zsákvászonnak, a jószemű építész és műgyűjtő Gerlóczy Gedeon mentette meg a műveket a pusztulástól. Ez a gyűjtemény alapozta meg a pécsi Csontváry Múzeumot. Csontváryt először az óbudai temetőben temették el, onnan hozták át később a Művészparcellába. A síron Kerényi Jenőnek a festőművészt ábrázoló alkotása látható, amelyet az Önarckép ihletett - ennek egy példányát Pécsett köztéri szoborként is felállították.

- Ferenczy Károly (1862-1917) festőművész. 1884-től tanult festészetet Rómában és Münchenben, első műveit finom naturalizmus hatja át. 1896-ban a nagybányai művésztelep egyik megalakítója, ekkor fejlődött ki egyéni stílusa. Jelentősebb művei: Hegyi beszéd, Hazatérő favágók, Józsefet eladják testvérei. 1900 után érdeklődését a napfény művészi megörökítése kötötte le, késő korszakában az impresszionizmus hatott rá. Szentendrén a művészcsalád alkotásaiból külön múzeum nyílt. 1917-ben hunyt el. Síremlékét Ferenczy Béni készítette.

- Krúdy Gyula (1878-1933) író, hírlapíró volt. 1896-ban költözött Budapestre, amelynek számos pontján élt élete során (Józsefvárosban, a Belvárosban, a Margitszigeten és Óbudán), így a város történelmi múltjának nagy mesélője lett. 1897-ben jelent meg első novelláskötete - akkor még húsz éves sem volt. Élete csúcsán évi 7-8 kötetet is kiadott, elképesztően termékeny író volt. Legnagyobb sikereit a Szinbád sorozattal és a Vörös postakocsi c. regényével érte el. Régtől meglévő szívbetegsége idővel egyre súlyosabb lett. Nagy nyomorban élte le utolsó éveit, az áram kikapcsolása után gyertya lángjának fényénél hunyt el 1933-ban, egy kis óbudai házban. Síremléke Borsos Miklós alkotása: a negatív hatású, befelé mintázott árnyalak valódi, anatómiai szívvel ábrázolt. A kettészakadt szív-ér Krúdy betegségére és pályájának alkonyára, befejezetlenségére is utal.

- Weiner Leó (1885-1960) zeneszerző, a Zeneakadémia tanára. Elsősorban kamarazenei műveket írt. Síremlékének portré domborműve Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

- Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrászművész. Eredetileg orvosi diplomát szerzett. 1912-ben Táncolók c. domborművével elnyerte a Művészház díját, ez volt első sikere. Plasztikák, kisplasztikák mellett több monumentális szobor és síremlék megalkotója is. A debreceni Déri múzeum előtt áll négy allegórikus szobra: a Művészet, a Tudomány, a Régészet és a Néprajz. 1935-ben készült el híres Magvető szobra. Az egykori Pénzintézeti Központ (ma: UniCredit székház, Szabadság tér) falán áll a Szüreti menet c. nagy méretű reliefje. Kőszobrait mindig maga faragta ki. Debrecenben emlékmúzeuma működik. Ő készítette el Móricz Zsigmond síremlékét is. Saját sírján egyik legszebb alkotásának, a Radnai Béla farkasréti sírjára készített márványemlékének bronzból készült változata áll.

- Laborfalvi Róza (1817-1886) színésznő, a Nemzeti Színház tagja. Szép hangja, jó alakja, nagy felkészültsége jelentős sikereket hozott. 1848 nyarán Jókai Mór felesége lett. 1859-ben vonult vissza a színpadtól. Leginkább parancsoló királynői szerepekben tündökölt: Shakespeare tragédiáinak pozitív és negatív hősnői, Gertrudis a Bánk Bánban. 1886-ban hunyt el. Síremlékének domborműve Zala György alkotása.

- Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos, fő eredménye a gyermekágyi láz elleni küzdelem terén végzett kutatásokon alapult. A klóros víz fertőtlenítő hatására hívta fel a figyelmet - bár eredményeit életében a szakma kétkedéssel fogadta. Szülőháza ma Orvostudományi Múzeum Budán, a Rókus kórház előtt szobra áll, a róla elnevezett utcában pedig dombormű őrzi "az anyák megmentőjének" emlékét. 1865-ben halt meg. Földi maradványait 1891-ben hozatta felesége családjának sírboltjába, a Kerepesi úti temetőbe. 1965-ben, halálának 100. évfordulóján új sírba helyezték az Orvostudományi Múzeum udvarán, ténylegesen napjainkban is ott nyugszik.

- Ybl Miklós (1814-1891) építész, a neoreneszánsz stílus jeles alkotója. A bécsi politechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik irodájában dolgozott, később Pollack fiával, Ágosttal társult. Károlyi István uradalmi építészeként készült el a fóti és a füzérradványi kastély, a kaplonyi és a fóti templom - utóbbi első jelentős műve, még romantikus jegyeket mutat. Ő tervezte a Múzeum krt. 7. alatti Unger-házat, az azóta elpusztult Nemzeti Lovarda épületét. Neoreneszánsz stílusban épült fel a Palotanegyed számos, általa tervezett háza, Ganz Ábraház mauzóleuma, a budai Rác fürdő újabb épületei, a már nem álló Margit fürdő, a később Közgazdaságtudományi Egyetemmé vált egykori Vámházat. 1867-ben az elhunyt Hild József által félbehagyott Szent István Bazilika építkezését vette át és fejezte be - így lett Budapest legnagyobb temploma klasszicista helyett neoreneszánsz stílusú. Fő művének az Andrássy úton álló Operaházat tartja az utókor. Élete végén a Budai Vár átépítésén dolgozott, de ezt a munkáját már nem fejezhette be, halála után Hauszmann Alajos folytatta a munkát. Ybl szobrát az általa tervezett Várbazár előtt állították fel, már halála után néhány évvel. Emlékét építészeti díj is őrzi, de 2002-ben magyar csillagászok egy kisbolygót is elneveztek róla. Síremlékét Fort Sándor tervezte, a szoborportré Stróbl Alajos munkája.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-59 - indafoto.huA művészparcella átlós útján végigérve, az Ybl-sírtól átellenben induljunk tovább - egy kicsit beljebb az úttól, egy füves területen jókora rozsdás téglalapot pillanthatunk meg, rajta felirattal. Ez József Attila (1905-1937) síremléke. Szegény családba született, három gyermek egyikeként. Már kisgyerekként, 1916-tól rendszeresen verselt. Anyja halála után Jolán nővérének férje vette gyámság alá. Elvégezte a polgári iskolát, a gimnáziumot viszont egy öngyilkossági kísérlete után nem folytathatta. Magántanulóként érettségizett, költészettel foglalkozott, alkalmi munkákat is vállalt. Első verseskötete Juhász Gyula ajánlásával jelent meg, később a Nyugat is közölte több versét. A húszas évek második felében és a harmincas években a kommunista mozgalommal is kapcsolatot tartott, de ez a kapcsolat 1934-ben megromlott. Jelentősebb művei: A Dunánál, Hazám, Nagyon fáj, Mama. 1937. december 3-án a balatonszárszói vasútállomáson egy tehervonat kerekei alatt lelte halálát. Valószínűleg öngyilkos lett, de halálának körülményei máig nem tisztázottak. Ma látható síremlékét 2005-ben emelték, ez a Nemzeti Sírkert egyik legújabb alkotása. A költőt először Balatonszárszón temették el, innen a mai sírhelyére került át. A Munkásmozgalmi Pantheon létrejötte után oda helyezték át földi maradványait, amelyek 1994-ben onnan visszakerültek mai sírhelyére. Horváth Csaba és Bálványos Levente egy olyan virtuális teret álmodott meg ide, ahol kapcsolatba lehet kerülni a költővel. A leegyszerűsített sírkőhöz trapéz alakú, füves kegyeleti teret csatoltak - itt a fűre lépni megengedett! -, amelynek végében a rozsdás felületű Corten acél lemez áll, rajta az Ímé, hát megleltem hazámat... kezdetű verssel, a költő egyik utolsó alkotásával. Innen továbbsétálva az átlós irányú egyenes úton, jobbra még megpillanthatjuk Ady egykori nagy szerelmének, Lédának a sírját is, rajta egy egyszerű, csupa nagybetűs felirattal. Az út végén elérkezünk a Deák-mauzóleumhoz.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-51-DeakMauzoleum - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160327-65 - indafoto.huDeák Ferenc mauzóleuma a temető egyik központi eleme. Deák Ferenc (1803-1876) jogot és bölcsészetet tanult. 1833-ban már Zala országgyűlési követe, felszólalásaival csakhamar a reformellenzék vezéregyénisége lett. A forradalom előtt visszahúzódott az országgyűlésektől, de 1848 márciusában már ő Zala követe ismét, majd hamarosan Batthyány igazságügyminisztere lett, immár a sümegi választókerület képviselőjeként. Augusztus végén Bécsben járt, hogy kompromisszumot érjenek el az udvarral, de ez az út nem járt sikerrel. December 31-én már Windischgrätznél tárgyalt, de a feltétlen megadás követelésének nem engedett. A következő éveket visszavonultságban töltötte kehidai birtokán. A passzív ellenállás egyik jelképes alakjává vált itthon. 1854-ben Pestre költözött, az Angol királynő szállodába, itt újra bekapcsolódott a politikába. Apponyi György javaslatait magáévá téve, 1865-ben megindultak a tárgyalások Béccsel, amelyek Beust külügyminiszterré kinevezése után gyorsultak meg. 1867-re megszületett a vám- és külkereskedelmi politika, a közvetett adók, valamint a pénzrendszer közösségéről szóló megállapodás, azaz a Kiegyezés, amelynek kimunkálásában "a haza bölcse" főszerephez jutott. 1873-ban szólalt fel utoljára az országgyűlésben. Utolsó éveiben Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona, Deák keresztlánya, a nagy költő rokona ápolta. 1876-ban hunyt el.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-46-DeakMauzoleum - indafoto.huNeoreneszánsz stílusú mauzóleumát 1887-ben avatták fel, tervezője Gerster Kálmán volt. A kupola csúcsán álló, koszorút és pálmaágat tartó angyal Kiss György alkotása. Ez volt az első nagyméretű bronzszobor, amit Magyarországon öntöttek - a Schlick-gyár kivitelezte. Deák földi maradványai az alsó sírboltban találhatók, a lépcsősor tetején nyíló térben egy jelképes szarkofágot helyeztek el. Ennek eredetijét Stróbl Alajos mintázta, de ez a második világháború idején, amikor egy bombatalálat beszakította a kupolát, megsemmisült. Helyére egy egyszerű mészkő szarkofág került. A falak gránittábláin Deáktól való gondolatok, személyével kapcsolatos idézetek szövegét helyezték el. A félhold alakú falmezőket (lunettákat) Székely Bertalan freskói, majd mozaikterve alapján Róth Miksa műhelye készítette el. Az oldalfalakon a mértékletesség, illetve az erő, míg a bejárat felett az 1848-as törvényhozás jelképes jelenetei láthatóak. A főfalon a kiegyezésre utal Iustitia alakja, körülötte a különböző társadalmi rétegek, nemzetek szimbolikus alakjai láthatók. A belső tér 27 méter magas, de a felfelé egyre csökkenő méretű kazetták ennél magasabb tér érzetét keltik. Ezt a hatást erősíti a csillagos égboltot ábrázoló lezárás is. A mauzóleumot 2000 és 2003 között teljesen felújították, Deák születésének 200. évfordulójára. A mauzóleum körüli területen számos híresség nyugszik, köztük Erkel Ferenc, Klapka György és Xantus János. Egy kicsit arrébb, egy tisztáson pedig Antall József miniszterelnök síremlékéhez is tehetünk egy rövid kitérőt, majd térjünk vissza a Deák-mauzóleumhoz. Ha szemben állunk a mauzóleum bejáratával, akkor a jobbra induló és a hátunk mögé eső utak között lesz még egy, átlósan haladó egyenes út - ezen menjünk végig, így hamar átérünk a következő nagy mauzóleumhoz.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-07-KossuthMauzoleum - indafoto.hu

- Kossuth Lajos (1802-1894) birtok nélküli köznemesi családból származott, 1823-ban tett ügyvédi vizsgát. 1832-ben hagyott fel az ügyvédi munkával, akkor ugyanis bekerült a pozsonyi országgyűlésbe, később lapot szerkesztett Törvényhatósági Tudósítások néven - utóbbit betiltották, őt pedig 4 év fogságra ítélték. 1840-ben szabadult, ezután a Pesti Hírlap szerkesztője lett. Ő honosította meg a vezércikk műfaját Magyarországon. Radikálisabb politikai nézetei miatt hamar összetűzésbe került a fontolva haladást pártoló Széchenyivel. 1847-ben az Ellenzéki Nyilatkozat egyik atyja, majd az új országgyűlés követe. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere, és a róla Kossuth-bankóknak elnevezett pénz, az első magyar bankjegyek kibocsátója. A Batthyány-kormány lemondása után a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé, így jelentős szerepe volt abban, hogy Magyarországon jóval tovább kitartott a szabadságharc, mint más országokban. Ő kezdeményezte a Habsburg-ház trónfosztásának kimondását. 1849. augusztus 11-én a hatalmat Görgey Artúrnak adta át, aki néhány nappal később letette a fegyvert az orosz csapatok előtt. Ezután Törökországba, majd Bulgáriába menekült, ahonnan a kisázsiai kiutahiába internálták. 1851-ben Angliába majd az Egyesült Államokba utazott, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Kapcsolatot tartott az emigráció köreivel, még mindig bízva a magyar függetlenség elérésében. Az 1860-as években Deáknak írt "Cassandra levelében" ellenezte a kiegyezést. 1865-től jobbára Torinóban (Turinban) élt - ő lett a "turini remete". Halála (1894-ben) óriási megrendülést keltett itthon. Bár Ferenc József nem engedélyezte az állami temetést, hatalmas, több, mint százezres tömeg vett részt a gyászszertartáson.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-57-KossuthMauzoleum - indafoto.hu

Síremlékének felépítésére közadakozást szerveztek. Az 1902-ben megkezdett, és 1909-re befejezett építkezéssel az ország legnagyobb mauzóleuma épült meg. Építésze a Deák-mauzóleummal jó hírnévre szert tett Gerster Kálmán volt. Az épület az antik stílusokat idézi - a felső oszlopcsarnok az athéni Parthenón kicsinyített mása, mennyezetén mozaikkal. A szobrászati díszítés Stróbl Alajos munkája. A legmagasabb ponton elhelyezett szoborcsoporton a Szabadság szárnyas, fáklyát tartó géniusza leveszi a láncot a magyarságot megszemélyesítő oroszlántól. A kapu felett a gyászoló Hungária nőalakja fején a III. Béla sírjában talált halotti korona mása, pajzsán a magyar középcímer látható. A lépcsősor alján nem oroszlánok, hanem leopárdok őrzik a sírhelyet. A bronz kandeláberek a nagyszentmiklósi aranykincs motívumainak felhasználásával készültek.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-16-KossuthMauzoleum - indafoto.hu

A belső tér kialakítása bizánci minták alapján történt. Középen Kossuth Lajos jelképes, zöld onyx szarkofágja látható - földi maradványait azonban nem ebben, hanem az épület alatti kriptában helyezték el. A mozaikok Kölber Dezső tervei alapján Róth Miksa műhelyében készültek, muránói üvegből.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-17-KossuthMauzoleum - indafoto.huA bejárat felett Kossuth születési éve, az egykori kijárat fölött halálának évszáma látható, angyalok tartotta koszorúban. Az oldalfalakon az igazságot és a törvényt megjelenítő nőalakok trónolnak, kezükben mérleggel, pallossal és törvénykönyvvel. A körbefutó, virágmintás mezőben, a hármas ablakok alatt a Kossuth család címere az egyetlen motívum, ami közvetlenül utal a Kossuth családra. Az oldalsó szarkofágokban és fali sírboltokban a család további tagjai nyugszanak: jobbra Ferenc és Lajos Tivadar Kossuth Lajos fiai voltak, Kvassay Mária pedig Kossuth menye. A bejárattól balra nyugszik Kossuth Lajosné Meszlényi Terézia, lányuk, Vilma, valamint Kossuth Lajos egyik húga, Lujza. Kossuth Zsuzsanna emlékét itt tábla őrzi csupán, ő a legfiatalabb lánytestvér volt, New Yorkban temették el.

A mauzóleumot 1993-1999 között újították fel. Érdemes felmenni a lépcsőkön, innen jó időben a budai hegyekig is ellátni. Előttünk egy hosszú egyenes út bukkan fel, bal oldala nagyrészt füvesített, a távolban még csak egy nagyobb sír látható. Miután körbenéztünk, induljunk el ezen az úton. A huszadik század politikusai, ismertebb alakjainak síremlékeiből is ízelítőt kaphatunk itt. Jobbra hamarosan egy lecsapott gömbre formázott, boltíves kupola bukkan fel: ez Károlyi Mihály síremléke.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-18-KarolyiMihalySiremleke - indafoto.hu

Károlyi Mihály, a "vörös gróf" nagybirtokos, gazdag család sarja. Jogi tanulmányinak elvégzése után a Szabadelvű Párt, majd a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Idővel egyre inkább szembefordult Tisza István konzervatív politikájával, ellenezte a Monarchia háborús politikáját. Már 1914-ben a béke mellett foglalt állást. 1916-ban saját pártot alapított. 1918. októberében az "őszirózsás forradalom" vezéregyéniségeként a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lett. Október 31-én IV. Károly király miniszterelnökké nevezte ki. 1919. január 11-től, a köztársaság kikiáltásával Magyarország első köztársasági elnöke lett. Általános választójogot vezetett be, az ország polgári demokratikus átalakításáért küzdött. Kormánya a hadsereget feloszlatta, így az ország az előrenyomuló antant és szomszédos országok csapatainak megszállása alá került. A béketárgyalásokon sem sikerült eredményeket elérnie, így egyre szorultabb helyzetbe került. 1919 márciusában hatalma véget ért a Tanácsköztársaság kikiáltásával. Júliusban nyugatra emigrált, innen bírálta a kialakuló Horthy-rendszert, miközben egyre szorosabb kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. 1946-ban tért haza, a következő évben párizsi nagykövetté nevezték ki. 1949-ben a Rajk-per miatt lemondott posztjáról, utolsó éveiben Franciaországban, visszavonultan élt. Személye máig heves viták tárgya, megítélése politikai nézetektől függően változó. Kossuth téren állott emlékművét 1975-ben avatták fel, ennek alkotója Varga Imre volt. A szobrot a tér felújításakor eltávolították, és a Siófokhoz tartozó Balatonszéplakon állították fel újra.

Károlyi hamvait 1962-ben hozták haza, akkor temették el a Fiumei úti sírkertben. Később itt helyezték nyugalomra feleségét, gróf Andrássy Katinkát is, bár ezt felirat nem őrzi. Fiuk, az ugyancsak itt eltemetett Ádám 1939-ben halt meg. A család férfitagjainak eredeti, angol nyelvű sírlapjai az építmény hátsó rézsűjében vannak elhelyezve. A síremlék Skoda Lajos építész tervei alapján készült. A boltozat alatt, bármelyik pillér alatt megállva, az átlósan szemközt levő oszlopnál elhangzó beszéd úgy hallatszik, mintha közvetlen közelről szólna!

Térjünk vissza az útra, és haladjunk tovább. Balra még üresen álló, füves terület látszik, az egyik parcellában viszonylag új sírhely bukkan fel. Ez Horn Gyula síremléke. Ha innen a kijárat felé vesszük az irányt, hamarosan rátalálunk arra az ösvényre, amely a Munkásmozgalmi Pantheonhoz vezet.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-02-MunkasmozgalmiPantheon - indafoto.hu

A Munkásmozgalmi Pantheon kialakítása 1958-ban kezdődött, amikor az állampárt az akkor "Mező Imre úti temető"-ként ismert temetőt jelölte ki a párt nagyjainak temetésére. A kommunizmus ideológiájának korábbi alakjaiból is többet újratemettek itt. A mauzóleum hivatalos felavatására 1959. március 21-én került sor, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján, bár az építési munkálatok csak az 1970-es évek közepén fejeződtek be. Az épület terveit Körner József készítette. A három alakos szoborcsoport a munkásmozgalom mártírjait jelképezi, ez, valamint az elülső oldal domborművei, valamint az alsó termek bronz domborművei Olcsai-Kiss Zoltán alkotásai. A külső domborművek a magyar munkásmozgalom főbb eseményeit, míg a belső reliefek az ország 1945-70 közötti történetét mutatják be a kommunista ideológiának megfelelően. A főhomlokzat jelmondata az itt nyugvókra vonatkozik: "A kommunizmusért, a népért éltek". A bal oldali bejárat kapujára a földszinti teremben, a jobb oldali kapura a - kevésbé előkelőnek számító - alsó teremben nyugvó halottak neveit írták fel.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-68-MunkasmozgalmiPantheon - indafoto.hu

A mauzóleumot eredetileg 400 elnyunyt számára tervezték meg, de a rendszerváltásig csak 75 személyt hamvait helyezték el benne, Zsolnay urnákban - köztük az alábbi személyeket:
 
-Balázs Béla filmesztéta, író
-Derkovits Gyula festőművész
-Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke
-Frankel Leó politikus, az 1871-es párizsi kommün egyik vezetője
-Münnich Ferenc politikus, miniszterelnök
-Ratkó Anna politikus, a Ratkó-korszak névadó egészségügyi minisztere
-Ságvári Endre, Fürst Sándor, Sallai Imre az illegális kommunista mozgalom mártírjai
-Szabó Ervin szociológus, a Fővárosi Könyvtár igazgatója.

A Rákosi-korszak vezetői közül egyedül Révai József nyugszik itt, a többieket a Farkasréti temetőben temették el, jóval szerényebb körülmények között. A hat pilon mauzóleum felőli oldalán, jelképes gránit emléktáblákon olvasható nevek, születési és halálozási évszámok olyan személyekhez kapcsolódnak, akiknek a hamvait nem hozták ide - más temetőben, vagy ismeretlen helyen nyugszanak. A kétoldalt látható lapos, kerek, bronz kandeláberek emlékeztetnek rá, hogy valamikor a kövezett térséget használták a gyászszertartások, megemlékezések helyszínéül. A mauzóleumhoz vezető sétány mentén koporsós sírhelyeket alakítottak ki. Itt nyugszik többek között Lukács György, Mező Imre, Stromfeld Aurél és Zalka Máté is. Később ezt a szomszédos 12. és 14. parcellákra is kiterjesztették.

fovarosi.blog.hu: FiumeiUtiNemzetiSirkert-20160625-78-KadarJanosSiremleke - indafoto.hu

A 14. parcellában találjuk meg Kádár János síremlékét is. A szocializmus időszakának 32 éven át hatalmon levő vezetője 1989 áprilisában beszélt utoljára a nyilvánosság előtt, a nehezen érthető, zavaros beszéd egyértelművé tette Kádár szellemi hanyatlását, egyben lelkiismereti válságát. 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésekor még élt, de már aligha érzékelhette a rajta túllépő eseményeket. Három héttel később, 1989. július 6-án halt meg - ugyanazon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság kihirdette Nagy Imréék rehabilitációját. Temetése egyben egy történelmi korszak lezárultát is jelezte, nagy tömeg kísérte utolsó útjára. Síremléke vörös gránitból készült, rajta ötágú arany csillaggal. 1992-ben elhunyt feleségét is ide temették. A síremléket 2007-ben máig ismeretlen elkövetők megrongálták, ezután a sírt eredeti állapotának megfelelően helyreállították. A síremléktől jobbra tekintve a háttérben ismét felbukkan a Batthyány-mauzóleum, jelezve, hogy sétánkon körbe értünk.

Túránk itt véget ér - aki szeretne még tovább sétálni, a Kossuth Mauzóleum közelében, ott, ahol a temető kerítése lapos szögben megtörik, felkeresheti még a Ganz-mauzeóleumot, a sakk parcellát, és még számos, ezen a túrán nem említett híresség sírját.

Akármilyen furcsán is hangzik, de 2014 óta már mobiltelefonos applikáció is segíti a temetői sétákat. Kipróbáltam, jól használható. A mostani séta is az egyik ilyen app-túrára támaszkodik. (Innen letölthető.) A mauzóleumokat évente többször - így például a Múzeumok Éjszakáján, október 6-án, és mindenszentek idején is - megnyitják a közönség előtt.

Források:
http://ikervarert.hu/batthyany/gbl_pest/itt_vegleg.htm
http://www.agt.bme.hu/varga/foto/kerepesi/kerepesi.html
Sírkert mobiltelefonos applikáció anyaga
Fiumei úti sírkert. Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2008.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiumei_%C3%BAti_Nemzeti_S%C3%Adrkert
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00019/


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr3211935415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

népszopás 2017.10.31. 22:30:46

az Orczy térről mondjuk két megálló a bejárat
ja, és lehet látni mókust (esetleg rókát hátul az elhagyatottabb részen)