Az oroszok behozták a 2101-es Zsigulit, Kádár meg kiment az újpalotai lakótelepre. És még egy csomó minden történt 1971 februárjában Budapesten.

Február 3: A Százados úti művésztelep jubileuma. Budapest egyetlen művésztelepének jubileumára emlékezteti látogatóit ez a szerény bemutató, amelyet a telep alapításának hatvanadik évfordulóján nyitottak meg jelenlegi lakóinak műveiből a Józsefvárosi Művelődési Klub (József körút 70.) helytörténeti kiállítótermében.

A Százados úti művésztelepet a század első évtizede jeles művészeinek sürgetésére építették fel, szokatlanul rövid idő - alig másfél-két esztendő - alatt. Első lakói javarészt szobrászok voltak, hiszen nekik volt elsősorban szükségük a földszintes házakban berendezett, könnyen megközelíthető műtermekre; mivel a festők - ha nem is könnyen - lelhettek maguknak megfelelő munkahelyet a bérházak legfelső emeletein levő műtermes lakásokban. Közösséggé, iskolává azonban lakóinak közös foglalkozása, s a közöttük szövődő kapcsolatok ellenére sem alakult át a Százados úti művésztelep: lakó- és munkahely volt és maradt mindvégig, ahol azonban a hazai plasztika és piktúra olyan alakjai munkálkodtak, mint Medgyessy Ferenc, Kallós Ede, Szentgyörgyvölgyi István, Csorba Géza és Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, Czigány Dezső, s a mai középnemzedék számos jeles tagja. (...) (Magyar Nemzet)

Február 5: Szobabérlők háza épül Kelenföldön. (...) Az MTI munkatársa a minisztériumi szakemberektől, a tervezőktől és a kivitelezőktől most tájékoztatást kapott, hogyan is áll jelenleg a szobabérlők házának ügye. A műszaki terveket már elkészítették a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben. A terveket átvették a 43-as Építőipari Vállalat szakemberei, s bár a kivitelezésre még nem kaptak megbízást, megkezdték a műszaki előkészületeket. A háznak első prototípusa Budapest harmadik házgyárának falelemeiből épül fel, a kelenföldi lakótelep déli szárnyában az Andor utcában. Az ötszintes épületben egy- és kétszemélyes szobák lesznek. Akárcsak a szállodákban, középfolyosóról nyílnak majd a szobák, amelyekhez kis előtér, mosdó, beépített szekrény tartozik, s be is lesznek bútorozva; a lakóknak csak ágyneműt kell magukkal vinniük. A folyosókon helyezik el a közös főzőhelyiséget, a mosószobát, a zuhanyozót és egyéb mellékhelyiséget. A megoldás hasonló, mint a korszerű munkásszállásoknál, de lényeges eltérés, hogy jóval kevesebben használják a közös helyiségeket: általában 15 személyre jut majd egy közös főzőhelyiség és mosószoba.

Az első mintaház építését még az idén megkezdik. A fővárosi tanács már elfogadta az Andor utcai "szobabérlő-település" beépítési tervét. Ezen a helyen öt épületet emelnek. Az ötszintes albérlői házakban egyenként 136 személy kaphat helyet. Előreláthatólag még az idén megkezdik Újpalotán egy nagyobb, 544 személyes szobabérlőház építését is. (...) (Népszabadság)

Február 7: Ifjúsági ház épül a Marcibányi téren. A Marcibányi téren épül a II. kerületi ifjúsági ház. Az új épületben, amely még ez évben elkészül, színházterem, előadóterem, úttörőszobák, próbaterem, fürdőmedence áll majd a kerület fiataljai rendelkezésére. (Népszabadság)

Február 9: Hogyan zajlik le a nagy patkánycsata? Néhány héttel ezelőtt plakátok jelentették be, hogy 1971-ben a főváros egész területén általános és kötelező patkányirtást tartanak. A patkányirtás végrehajtásával a Bábolnai Állami Gazdaságot bízták meg. A patkányirtásra 1971. évben a főváros budai területén és a szigeteken, 1972-ben a pesti területen kerül sor. A "patkánymentesítés" befejezése után minden ingatlan tulajdonosa (kezelője, bérlője) köteles az irtás költségeit megfizetni. A mentesítés egységára négyzetméterenként 040 forint. Az üggyel mindenki messzemenően egyetért. A patkányok kiirtásának terve még a legmegátalkodottabb állatbarátban sem okoz ellenérzést.

(...) A mérget a bábolnai csirkegazdaságban próbálták ki, nagyon alaposan. Ott ugyanis a rágcsálók olyannyira elszaporodtak néhány évvel ezelőtt, hogy dúvadként veszélyeztették a csirkék életét. A méreg úgynevezett specifikus készítmény, csak rágcsálókra veszélyes. Egyébként a Bayer-gyár készítménye. (...) (Magyar Nemzet)

Február 10: Székházat kapott a vadászszövetség. Önálló székházat kapott a vadásztársadalom. A Harmincad utca és a József nádor tér sarkán levő patinás műemléképületet, amelyet 1833-ban Zofál Lőrinc tervezett és akkoriban a gróf Teleki család palotájának épült, átadták a Magyar Vadászok Országos Szövetségének. A kiutalás feltétele volt, hogy a szövetség az értékes műemléképületet hozassa rendbe, állagát erősítse meg. A helyreállítási munkák már folyamatban vannak. Dr. ifjabb Kocsis Iván tervei alapján a Középületépítő Vállalat végzi a teljes felújítás munkáját. Július végére kell befejezni a rekonstrukciót, hogy a Magyar Vadászok Országos Szövetsége már ebben az új műemléképületben fogadhassa a vadászati világkiállítás vendégeit. (Magyar Nemzet)

Február 10: Irodaház és emeletes gépkocsiparkoló. Június végére elkészül a Martinelli téren az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság új, kilencszintes épülete. Jelenleg a belső szakipari munkákat végzik. Az irodaház mellett épül még az Interag emeletes gépkocsiparkolója. (Népszabadság)

Február 11: Bemutatták a Zsiguli próbapéldányait. Megérkeztek a Szovjetunióból a régen várt Zsiguli - VAZ 2101 típusú - személygépkocsik próbapéldányai, amelyeket szerdán a Technika Házában sajtótájékoztatón mutatott be a Merkur és a Mogürt vállalat. Az olasz licenc alapján készülő kocsi a Fiat 124-es típushoz hasonlít. Eltérés az, hogy 5 centiméterrel magasabb fekvésű az eredetinél - ez számunkra kedvező, a hazai útviszonyoknak megfelelő - s erősebb kivitelben készül.

A Zsiguli négyhengeres, 1200 köbcentiméteres, 62 lóerős, négyajtós kocsi, 93 oktánszámú benzinből 100 kilométerenként 8,5 litert fogyaszt, s 22 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométeres sebességre. Legnagyobb sebessége 140 kilométer, maximális terhelése 400 kilogramm, a szállítható személyek száma várhatóan öt. (...) A Zsigulinak jóváhagyott ára még nincs, a kocsi várhatóan 80000 - 86000 forintba kerül. (Népszabadság)

Február 12: 900 óra alatt épüljön fel egy házgyári lakás. Az idén az emeletes lakóházak csaknem 60 százalékát már paneles módszerrel, elsősorban házgyári technológiával építik fel. A negyedik ötéves terv 150-152 ezer paneles lakás átadását írta elő. Ezért jelentősen bővítik az ország házgyári hálózatát. Ugyanakkor a meglévő üzemeket is korszerűsítik és fejlesztik a helyszíni szerelés módszerét. Többek között fontos elképzelés, hogy valamennyi házgyári lakás fürdőszoba térelemet, tehát előre elkészített és teljesen berendezett fürdőszoba "dobozt" kapjon. (...) A kiegészítő munkák fejlesztése lehetővé teszi azt is, hogy az eddiginél szervezettebben, elektronikus számítógéppel dolgozott grafikonok, munkaszervezési módszerek alapján építsék a házgyári lakásokat. Így a negyedik ötéves terv végén a jelenlegi 1100 helyett 800-900 óra alatt épül fel egy-egy házgyári lakás. (...) (Magyar Nemzet)

Február 12: Milyen lesz a jövő Budapestje? (...) Az 1960-ban jóváhagyott nagyvonalú program azért került ismét a Minisztertanács napirendjére, mert az elmúlt évtized, ha nem is alapvető, de sok fontos és feltétlenül figyelembe veendő változást hozott Budapest fejlődésében. (...) Az 1960 óta eltelt idő azt is bebizonyította, hogy szakítani kell a sokáig élt "Belvároscentrikus" szemlélettel: Budapest e hagyományos fő bevásárlási és üzletközpontja mellett egész sor "minibelvárost" kell kialakítani. Ez magyarázza, hogy az ezredfordulóig terjedő időszak terveibe új elemként került be a városrészközpontok kialakításának programja. Ezek sorában Észak-Pesten Újpest körzetében, Közép-Pesten az Örs vezér téren (a földalatti végállomásának környékén), Dél-Pesten Kispest térségében, Dél-Budán a Lágymányos területén, Közép-Budán a Moszkva tér környékén, Észak-Budán pedig a III. kerületben épülnek ki a helyi centrumok. (...) (Népszabadság)

Február 17: Lágymányoson építik fel az állandó építőipari kiállítási csarnokot.Évek óta napirenden szerepel az állandó építészeti és építőipari kiállítás létrehozásának ügye. Sok tárgyalás, tervezgetés után elérkezett a megvalósulás küszöbére ez a nagy fontosságú beruházás. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ állt a vállalkozás élére, meghívásos pályázat keretében elkészültek a tervek, nagy vonásokban megállapodtak abban is, kik vesznek részt, mint állandó kiállítók az intézmény üzemeltetésében. Az állandó építőipari kiállítás elhelyezésére azt a lágymányosi területet, illetve annak egy részét jelölték ki, amelyet sokáig a Budapesti Nemzetközi Vásár céljaira tartottak fenn. A Petőfi-híd budai hídfője közelében több mint 2,5 hektár telekkomplexumot hasítanak ki az építészeti kiállítási céljaira. (...) "Magyar Bauzentrum" néven vonul majd be a szakmai köztudatba az állandó kiállítás, amelynek az lesz a feladata, hogy folyamatosan bemutassa a szakmai köröknek és az érdeklődő közönségnek az építészeti és építőipari újdonságokat, az építési technológia előrehaladását, a különböző tervezési megoldásokat és állandóan napirenden tartsa mindazt, ami az építészetben, az építőiparban a haladást dokumentálja. (...) (Magyar Nemzet)

Február 17: Kádár János látogatása az építésügyi minisztériumban, a dunakeszi házgyárban és az újpalotai építkezésen. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden - Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és Klézl Róbertnek, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya helyettes vezetőjének társaságában - látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A vendégeket Bondor József miniszter és helyettesei fogadták. (...)
Az óbudai házgyárban. (fortepan.hu, 84856, adományozó: Kádas Tibor)

A miniszter részletesen foglalkozott a harmadik ötéves tervben már részben megvalósult házgyári program jelentőségével. Hangsúlyozta, hogy az iparosított, gyárszerű módszerek tették lehetővé a lakásépítés meggyorsítását, a termelékenységnek a hagyományos építéshez képest mintegy megkétszerezését. Ezt a technológiát is tovább kell azonban fejleszteni, az épületek alapozását és a ma még nagyrészt hagyományosan végzett befejező munkálatokat gyorsítani, korszerűsíteni. A következő években el kell érni, hogy az egy házgyári lakás előállítására fordított munkaidő a jelenlegi mintegy 1300-1400 óráról ezer óránál kevesebbre csökkenjen. (...) Kádár elvtárs szívből gratulált az építőipar eredményeihez, az építőknek az árvízkárok helytállásához és külön ahhoz, hogy 1970-ben 80 ezer lakást építettek fel. Ennyi lakás eddig még sohasem épült egy évben Magyarországon. (...)

A Dunakeszi Házgyár elemeiből készülnek az Újpalotán felépülő, mintegy 14 ezer lakásos új városrész családi otthonai is. Az épülő lakótelepre szintén ellátogatott Kádár elvtárs. Itt Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a XV. kerület országgyűlési képviselője, Lantos Zoltán, a kerületi pártbizottság első titkára, dr. Valachi Gyula, a kerületi tanács vb-elnöke és az építkezés vezetői fogadták a látogatókat. Az új lakótelepen eddig csaknem 1500 lakást adtak át, s az idén 2700 család költözhet majd be az új, korszerű lakásokba. Az egyik tízemeletes épületet a vendégek belülről is megtekintették.

A beszélgetésen az építkezésen vezetői részletesen beszámoltak munkájukról. A tavaly elkészült első épületekbe a fűtőmű üzembe helyezésének elhúzódása késleltette a beköltözést. Az építők az iskola és az óvoda építésével adósak maradtak. Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy március végéig elkészüljön az első iskola, a félév végére pedig az óvoda és a bölcsőde. Az idén itt is elkezdik építeni és jövőre akarják átadni a szobabérlők házát. (...) (Népszabadság)

Február 18: Épül a HÉV-vonalalagút. Százötvenezer köbméter földet kell megmozgatni a HÉV Bem rakparti vonalalagútjának építéséhez. A Hídépítő Vállalat dolgozói jelenleg a földmunkákat végzik és a tervek szerint március végén hozzákezdenek a betonozáshoz. (Népszabadság)

Február 18: Megtalálják a megoldást a fedett uszoda felépítésére. Több mint fél esztendeje az új Császár uszoda környékén semmi mozgás: az új fedett uszoda építése nem folytatódott, az alapozás már hét hónapja várja a ráépülő terhet. A kép a régi: a betonalapból égnek meredező acélszálak. Itt bizony már nem készülhet fel a müncheni olimpiára a magyar úszó- és vizilabda-válogatott. A főváros továbbra is 50 méteres korszerű fedett uszoda nélkül marad. (...)

- Az Aluterv a tervező és fővállalkozó, mindent megtett, hogy társat találjon az építkezéshez. A 22. számú Állami Építőipari Vállalat korábban hajlandónak mutatkozott a felsőbb építésre, az alapozás utáni munkák folytatására, de mivel ők is segítséget vártak, amit nem kaptak meg, visszaléptek - mondta Hermann Ferenc, az Alumíniumipari Tervező Intézet vállalkozási osztályvezetője. - Ezt követően tizennyolc budapesti építőipari vállalatot kértünk fel, de egyesek kapacitás hiányában, mások az új szerkezeti megoldástól való idegenkedés, az esetleges kudarc vagy nehézségek miatt nem kötöttek szerződést. Pedig az uszoda tervei nem olyan bonyolultak. Az újítás csupán annyi, hogy a medence egye emelet magasságban helyezkedik el és alatta épülnek fel az öltözők, a különböző szolgáltatási helyiségek. (...) (Népszabadság)

Február 19: Milyen lesz az észak-déli metrószárny? (...) Az észak-déli irányú metróvonal tervezése még javában folyik, de már megkezdődtek a kivitelezés előkészületei is. Ennek látványos jele a többi között az Üllői út Ferenc körút kereszteződése alatt épülő 1800 négyeztméteres, ellipszis alakú aluljáró, amelyet már jóval a metró indulása előtt átadnak a gyalogos-forgalomnak; mélyítik már a Kun Béla téri, a Károlyi kerti és a Deák téri légaknákat, s a Kálvin térnél elrendelték a Baross utca és az Üllői út elején levő hat lakóház lebontását.

Milyen lesz az észak-déli metrószárny? Az Út- és Vasúttervező Vállalat mérnökének tervei alapján 15 kilométer hosszú, s a teljes kiépítése után az egész főváros tömegközlekedésének 20 százalékát bonyolítja majd le. Tehermentesítő szerepe azonban ennél az aránynál is jelentősebb, mert a városközpont legforgalmasabb részeinek, s több lakótelepnek a felszíni tömegközlekedését veszi át.

(...) Az észak-déli metró alagútjainak fúrása két-két magyar és szovjet fúrópajzzsal a jövő évben kezdődik meg. Az állomások átlagosan 800 méter távolságban lesznek egymástól; a Nagyvárad tér - Marx tér között mintegy 20-25 méter mélységben építik meg az alagutakat, a többi szakaszon a felszínhez közel robognak majd a szerelvények. A számítások szerint naponta mindkét irányban összesen 1,1 millió utas veszi igénybe az észak-déli vonalon közlekedő vonatokat. Dr. Rózsa László, az Uvaterv szakági főmérnöke a már működő föld alatti gyorsvasút építésétől eltérő jellegzetességekről számolt be. Például arról, hogy a várható nagyobb forgalom miatt a gyalogos-aluljárókat három helyett négy mozgólépcső köti majd össze a metróállomásokkal. Az észak-déli szárny elsőként épülő szakaszán először válik lehetővé a felszíni tömegközlekedési eszközök teljes kivonása a forgalomból: az Üllői úton a villamos-, a Baross utcában a trolibusz-közlekedést szüntetik meg a vonal átadásával egyidőben. Praktikus módon oldják meg a mélyalagutak szellőzését is; a légaknából ventillátorok továbbítják a friss levegőt az állomásokra, az elhasznált levegőt pedig az alagutak szívják el; télen, a sorrend megfordításával, az alagútból már felmelegített friss levegő érkezik az állomásokra. (…) (Népszabadság)

Február 24: Új kenyérgyár épül a József Attila lakótelepen. A Ferencváros és több más kerület kenyérellátási gondjairól tárgyalt most tartott most tartott ülésén a IX. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. (...) A negyedik ötéves terv időszakában a József Attila lakótelepen épül egy új kenyérgyár, amely két műszakban napi 18 tonna kenyeret állít majd elő. A minőség javítása érdekében bevezették a dolgozók külön premizálását. (Magyar Nemzet)

Február 26: Új székház. A XIV. kerületben a Szugló utcában épül a Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat új székháza. Az 50 millió forintos beruházással épülő, 10 emeletes épületet a jövő évben fejezi be a 23-as Állami Építőipari Vállalat. (Népszabadság)

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!