Fővárosi Blog

A meg nem épült Budapest: Gellért-hegyi tervek

2007. június 14. - fovarosi.blog.hu

A Gellért-hegy beépítésének történetében a legfontosabb évszám 1852 - a levert forradalom után a rebellis magyarokat ellenőrizendő ekkor épült meg a Citadella. A kiegyezés (1867) hozta el azt a politikai klímát, amely a lehetővé tette, hogy a változtatásról reális alapokon lehessen álmodozni.


Korábban már Széchenyi Istvánnak is voltak beépítési tervei a hegy tetjére, ezeket 1871-ben fia, Ödön "melegíti fel": egy Pantheon vagy Walhalla-szerű épületet emeltetett volna a közelgő ezredéves évforulóra a Citadella helyére. Az ez évben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kiírt pályázaton Feszl Frigyes is hasonló témájú tervet nyújtott be. Feltűnő a hasonlóság ezen terv és a Hősök terén álló, megvalósult építmény között: kör alaprajzú oszlopos építmény, a tetején lovasszoborral, a lábazati részen a négy égtáj felé vágtató ló látható a rajzokon.


A megvalósulás már szerényebb volt: egy nagyobb fásítás történt meg 1873-ban. 1894-ben a Citadella a főváros tulajdonába kerül, de nem bontják le, csak néhány fal átvágása történik meg.


A közelgő ezredéves évforduló rengeteg terv megszületését inspirálja. A legabszurdabb egy 1000 méter, szerényebb változatban 1000 láb magas piramis megépítése lett volna - ezt már nem is vették igazán komolyan.


Willheim Adolf terve szerint a nemzeti történelemnek emléket állító pantheon épült volna a hegy tetejére. A központi alak egy kolosszális Hungária-szobor lett volna, akinek a kezében tartott fáklyáról, illetve a diadémjáról áradt volna a villamos fény Pestre és Budára.

 

 

A Gellért-rakpartnál egy kicsit szűkössé válik az út - ez ma is látható, tapasztalható. Ezt kívánta enyhíteni Zielinszky Szilárd alagút terve. A villamos alagút a Gellért és a Rudas fürdő összeköttetését is magára vállalta volna.


1898-ban Ferenc József 10 szobrot adományozott Magyarországnak, köztük egy Gellért szobrot is. E szobor elkészítésére Jankovics Béla kapott megbízást. A szobrot a vértanúság hegyén kívánták elhelyezni. A szobor telepítésére, elhelyezésének kidolgozására pályázatot írtak ki. Az első helyezett Kallina Mór és Árkay Aladár pályázata lett. Második helyezett Alpár Ignác pályaműve lett.


1902-03-ban, még hallgatóként Medgyasszay Istán is tervezett a Gellért-hegy tetejére, méghozzá egy első Nemzeti Pantheont. A terv központi eleme a hegytetőn elhelyezkedő monumentális épület, amelyhez reprezentatív rámpák vezetnek fel két oldalról. A rámpák mellett egy felvonón is fel lehetett volna jutni a hegytetőre. A központi csarnokba két előcsarnok vezetett volna, ehhez két oldalt csatlakoztak volna a további helyiségek, a nemzet nagyjainak emléket állító galériák. A kupola formáját pedig a Szent Korona alakja határozta volna meg. A terv a Művészeti Akadémia Gundel-díját nyerte el. 1906-ban, a terv átdolgozásakor javasolta, hogy a Feszty-körképet is itt helyezzék el.


A Medgyasszay-féle terv megvalósulása helyett a törtenelem két világháborút hozott. A hely építészetét a második világháború után ismét a hadsereg határozta meg: 1947-ben avatták fel a felszabadulás emlékművét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrát. 1991-ben a teljes elbontást követelők hallatták hangjukat, ám végül csak a szoborcsoport demilitarizálása történt meg: a katonaszobor elkerült a Szoborparkba, maga a Szabadság-szobor azonban megmaradt.


Források:

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Reprint kiadás, 1985

http://hvg.hu/itthon/20070415_walhalla_szechenyi_gellert_hegy_udvlelde.aspx



 

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr51751757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.