2008 január 16-án újjáéledtek a Városházi beszélgetések a Városháza nagytermében. Én is elmentem a beszélgetésre. Elöljáróban elhangzott: a Városháza Park eleve ideiglenes megoldásként épült meg a bazársor helyén. A Deák tér, a Károly körút, az Erzsébet tér, a Városháza tér nem egységes, de szorosan összekapcsolódó térelemeket képeznek, így megújításuk is egységben képzelhető el - erről szól a Budapest Szíve program. Ennek egyik eleme a Városháza Fórum projekt.

A környék fő közlekedési tengelyét a Kiskörút és a Kossuth L. u.-Szabadsajtó út tengelyek adják. A területen szándék van egy új csillapított forgalmú utca kialakítására, de szükséges az elérhetőség javítása is. Beleznay Éva 3 fő projektet, 3 fő területet jelölt meg:

1) A Károly körút Duna felé eső oldala mentén: a Károly körúti gyalogos forgalom javítása, az Astoria közlekedési rendszerének átalakítása (körforgalommal?), térrendezés a Deák Ferenc téren, a József Attila utca forgalmának csillapítása. Mindehhez elengedhetetlen a 4-es metró megépítése. A Kamermayer tér rendezése az érdekeltek (lakók, üzlettulajdonosok stb.) bevonásával. Ide tartozik magának a Városháza Fórumnak a megépítése is.

2) A középső, belső sáv mentén: a Kecskeméti utca, Egyetem tér, Petőfi Sándor utca és Bécsi utca felújítása - átalakítása, a Ferenciek terének jelentős forgalomcsillapítással járó átalakítása. A belvárosi autós forgalom csillapítása P+R parkolók építésével: Szervita tér (300 férőhely), Nyári Pál utca 12., József Nádor tér (500 férőhely). A Királyi Pál utca - Bástya utca térségében a régi városfal bemutathatóvá tétele. A Párizsi udvar és a Kárpátia-udvar felújítása.

3) A Dunához legközelebb eső, korzó sáv: a Március 15. tér régészeti feltárása, forgalomtechnikai átalakítása. A tér és az alsó rakpart kapcsolatának újratervezése. A téren mélygarázs építése 450 férőhellyel. Forgalomcsillapítás az Irányi Pál utcában. A kikötői létesítmények modernizációja. A Belgrád rakpart felújítása, a felső rakparton a Korzó megújítása.

Innen szaladjunk vissza a Városháza parkba! Milyen funkciókat találunk ma itt? A Városháza tömbje a közigazgatatási funkciót, a Károly körúti üzletek és irodák az üzleti funkciót, a környék templomai, színházai, szórakozóhelyei pedig a kulturális funkciót hozták be a térre. A Városháza Fórumot is úgy szeretnék megépíteni, hogy ne csak egy funkció kapjon itt helyet. Cél, hogy az épület a nap 24 órájában működjön, és legyen benne zöldfelület, üzleti célú hasznosítás, és kulturális-rekreációs funkció is. Maga a Városháza épülete funkciójában nem változik, de az átjárhatóságot, a "nyitott kapuk" rendszerét szeretnék ide bevezetni.

Hogy milyen lesz az új épület? Ma még nem tudjuk, a pályázati eredmény csak ez év őszére várható. Molnár László (Főmterv) szerint nem autómentes, hanem csillapított és szabályozott autós forgalmú város kialakítása a cél. Az átmenő forgalmat innen ki kell szorítani - ehhez elengedhetetlen a teherforgalom kiterelése az M0-ra. Az alsó és felső rakpartok, a Kossuth utca - Erzsébet híd tengely nem lehet a tranzitforgalom útvonala. További súlyos gond, hogy a bejutás a legbelsőbb részekbe könnyű (a dugókat leszámítva), de a parkolás már megoldatlan problémaként nehezedik az autósokra. Ugyanakkor komoly lehetőséget jelent, hogy a tömegközlekedési kapcsolatok itt a legjobbak egész Budapesten: 3 (2010-11-től 4) metróvonal, és sűrű trolibusz és autóbusz hálózat segíti a közlekedést. Az ötödik kerületben (hozzávetőlegesen) 25 ezer lakosra 10 ezer parkolóhely, 14 ezer regisztrált autó és 150 ezer munkahely jut! A cél az, hogy a fő közlekedési tengelyek meghagyásával a köztes területek, kisebb utcák és terek autós forgalmát jelentősen csillapítani lehessen. A Kossuth Lajos utca ma kettévágja a csillapítandó forgalmú utcákat, ezért ennek a forgalmát nem csökkenteni, hanem a föld alá vinni szükséges. Így a felszíni üzletsor új életre kelhet.

Baross Pál (ING Ingatlan) beszámolója szerint a szűken vett területen eddig nem állt igazán nívós ingatlan, amely Budapest szimbólumává válhatött volna. A hely központi elhelyezkedése, kapcsolata a Városházához a jelenleginél jóval színvonalasabb megoldásokat követel magának.

És mit hoz a jövő? A pályázatról a Fővárosi Közgyűlés már döntött. Két forduló lesz: az első 2-3 hónapban egy meghívásos, előminősítéses szakasszal, majd a második fordulóban nyílt, nemzetközi tervpályázattal. Utóbbinál egy nyári nap lesz a beadási határidő, szeptemberre várható eredményhirdetés. És a megvalósításhoz szükséges anyagi források? A válasz, természetesen: EU-s pályázatok, PPP konstrukciók. Mint manapság mindig, mindenhol. Mivel a pályázat még le sem zárult, konkrét összegekről nem is esett szó, így ma még nem tudhatjuk, hogy hány évig lesz jelen a PPP-ben a magántőke, mit várnak tőle, és mit ad az Önkormányzat. A Budapest Szíve program első ütemének megvalósításához Budapest 13,5 milliárd forintot remél EU-s forrásból.

Források, további cikkek:
http://www.hg.hu/cikk/ujjaelesztes_indul
http://www.nol.hu/budapest/cikk/478346/
http://www.teampannon.hu/
http://epiteszforum.hu/node/8256