A Skála Metró alapozása (Forrás)
"Gondoljon a jövőre, a Metró nyit jövőre" - nem gondoltuk volna, de a régi szlogen 2008-ban ismét aktuálissá vált. 2009 márciusában ugyanis megkezdődött a végkiárusítás a Skála Metróban (a korábbi bérlő 3 és fél év után kiköltözött), hogy aztán új bérlővel nyissanak újra április 7-én. A Skála Metró 2009. április 28-án ünnepelte 25 éves születésnapját.
Tervezője, Kővári György 1934. május 3-án született, diplomáját 1957-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A diploma megszerzése után a MÁVTI-nál helyezkedett el, majd a 70-es évektől a METRÓBER-nél dolgozott. Így munkái a MÁV és a BKV 60-as, 70-es, 80-as évekbeli fejlesztéseinek lenyomatai. 1967-ben a budapesti Baross téri aluljáró-rendszert tervezte meg. Az akkori Marx tér (ma Nyugati tér) áttervezése is az ő nevéhez fűződik. 1961-62-ben, majd a 60-as, 70-es évek fordulóján az ő vezetésével építették át a Déli pályaudvart. 1980-ban tervezte meg a '81-ben átadott Kőbánya-Kispest metró végállomást. 1977-ben a Demján Sándor és Nyúl Sándor nevéhez is kapcsolt Skála Metró építésze lett, de az átadást már nem élhette meg: 1982 január 26-án hunyt el.
Eredetileg kisebb épületet gondoltak ide. '77-ben még úgy számoltak, hogy elég lesz egy kisebb élelmiszerbolt, hiszen a Róbert Károly körúti metróállomásnál majd megépül egy másik Skála is. Ez utóbbi azonban sosem épült meg, így aztán a Skála Metró élelmiszerboltja 1500 négyzetméteres szupermarketté nőtt a tervrajzokon, miközben az áruház igényei is megnövekedtek. Ennek eredményeképpen került be a galériaszint. Kővári eredetileg egy 5 méter magas belső teret álmodott a földszintre. Erre viszont a Skálások azt mondták, hogy impozáns belső térből nem lehet megélni, és különben is: még így is csak feleannyi az áruház összterülete, mint a budai Skáláé. Az étterem jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak 900 áruházi dolgozó, hanem 800 MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben, nem számítva a napi 30 000-es vásárlói tömeget.
A tér alatt húzódó aluljáró és a felüljáró akkoriban szenzációnak számító megoldása volt, hogy a Skála alagsori szupermarketjével és homlokzati erkélyrendszerével egybenyitották.
1988-as felvétel az áruházról. (Forrás)
Az áruházat 8 év építkezés után 1984. április 28-án avatták fel, 3 éves csúszással. A vásárlóközönség május 2-ától vásárolhatott itt. Az első Skála a budai volt, ekkora már 63.-szor nyitottak Skála áruházat az országban. (Ma 19 Skála áruházunk van.) Az áruháznál még viszonylag újdonságnak volt mondható a multifunkcionalitás. A földszintet, a galériát és az első és második emeletet a Skála Metró Áruház használta. Felette, a 3-9. emeleteket a MÁV BVKH (Bevételellenőrzési, Visszatérítési és Kártérítési Hivatal) irodák használták. Az aluljáró szintjén kapott helyet az élelmiszer áruház és a gépészeti tér. Mivel a MÁV és a Skála is használta az épületet, a bejáratokat teljesen elkülönítve építették ki. A teraszos kialakításnak köszönhetően a szintek felfelé egyre kisebb alapterületűek. A pinceszint zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7x7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. A megnyitás után a teraszokat is használatba vették: vendéglátóipari egységek voltak itt. Az 1996-os felújítás során a belső terek megújultak: új mozgólépcsők épültek be, bővült az eladótér, a teraszok viszont bezártak, az éttermi részekből is üzlettér lett. (Rövid intermezzo-t csak a 2008-as év jelentett, amikor Kópé Terasz néven egy romkocsma-szerű hely nyílt az egyik teraszon. A festett bejárati rész a földszinten és a terasz fa állványzata az emeleti teraszon még mindig ott van.) Jelen állapot szerint az áruházat új bérlő használja (igaz, a legfelső áruházi szintet nem vette ki), a mélyszinten a szupermarket üzemel, a felső szintek (3-8. emelet) viszont üresen állnak. Úgy tudni, hogy ezeket a szinteket hamarosan felújítják, részletesebb információ őszre várható. A 3-4. szinteknél egy előadóterem is található. A legfelső, 9. emeleten található a kazánház, efelett pedig a tetőn a kültéri szellőzők. Az épületben nem kevesebb, mint 11 lift van. Ebből 3 a földszint és a legfelső szint között, 4 a pince és a második emelet között, 3 az utcaszint és a második emelet között, 1 pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva.
2008 nyarán Kópé Terasz néven nyílt szórakozóhely a teraszon. A fa dobogók még ma is ott vannak a teraszon, és a földszinti lépcső elbarikádozása is Kópé Teraszos. (Forrás)
A homlokzat-rendszer kétrétegű. A belső fal vasbeton falazással és szalagablakokkal készült, a teraszoknál ajtók beépítésével. Ettől 60 cm-re áll ki a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amit acél vázszerkezet tart. Amíg még tart - az üvegfal rossz állapotban van, sürgősen fel kellene újítani. Az elhanyagoltságról árulkodik az aluljáró szint állapota, a bezárt teraszok és a lezárt átjáró, ami a tér túloldaláról a felüljárón át teremtene kapcsolatot az áruházzal. Mindazonáltal az épület statikailag kifogástalan állapotú. A legkarakteresebb elem - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítás. Az annak idején luxusnak mondott üvegtáblák mára elkoszolódtak, eléggé lehangoló látványt mutatnak. Pedig valamikor pont az volt az áruház különlegessége, vonzereje, hogy nem csak arra figyeltek oda, hogy mit árulnak, hanem arra is, hogy milyen környezetben, milyen kiszolgálással lehet vásárolni. Az árubeszerzés egyáltalán nem volt egyszerű a KGST-keretekkel és hiánygazdálkodással jellemezhető korszakban, mégis volt exportra szánt VOR-öltöny, személyi számítógép, nyugatnémet ágynemű és még videokazetta-kölcsönzés is. És megjelent a vonalkód és a leolvasó fényceruza is - igaz, még csak külön matricákon vonalkódoztak, nem a termékeken. És megjelentek a saját márkás termékek is: a Skála kozmetikai család és a MÉTA sportruházat.
Annak idején nagy kihívás volt az évi 2 milliárdos forgalmi cél elérése - ehhez sok új ötletet kellet bevenni. Az Új Tükör-ben megjelent cikk szerint Nyúl Sándor így mesélt erről: "Tudtuk, hogy a Triumph cég alsóneműt, szabadidőruhát termeltet egy paksi szövetkezetben. Addig-addig rágtuk a paksi elnök fülét, míg ráállt: ha szerzünk alapanyagot, a hétvégeken számunkra is biztosít gépeket, embereket. Akkor elkezdtünk újabb füleket rágni devizáért, a kereskedelmi lebonyolításért; végül szert tettünk olyan cikkekre, amelyeknek árrésében a mi sok utánajárásunk ugyan nincs megfizetve, viszont világszínvonalúak, és csak az alapanyagukért adtunk dollárt. (...) Mindezzel nem azt akarom illusztrálni, milyen bátrak vagyunk. Csupán azt, hogy a körülmények kényszerében ki kellett lépnünk olyan hazai kereskedői beidegződésekből, mint hogy az irodánkban ülve várjuk, mit hoz a nagykereskedelem utazója. (...) Ahol lehet, közvetlenül a gyártótól vásárolunk, ezzel is lefaragunk valamit a fogyasztói árból."
Néhány éve egy pályázatra Bujdosó Attila nyújtott be olyan javaslatot, hogy a homlokzatot borítsák be fényreklámokkal. A hirdetések színesebbé tennék a teret, és bevilágítanák a találkozóhelyül szolgáló óra környékét is. Így a tér a Piccadily Circus magyar változatává is válhatna.
Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült. (Óbudán volt bérelt áruraktár.) A helytakarékosság jegyében a mozdonyfordítókhoz hasonló teherautó-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. A megközelítés, a tömegközlekedési kapcsolatok kiválóak ("Metróval a Metróba"), de az autóval érkezőknek parkolók nem épültek - ez pedig pont a módosabb vásárlókat tarthatja távol a jövőben is.
"... akkor még nem is volt "Skála Kópé", csak egy furcsa hangú kedves kis fiúcska anélkül, hogy nevet adtak volna neki. Ez bizony sokaknak hiányzott. A székesfehérvári Skála Fehérvár Áruház dekorációs vezetője alkotta meg a legendássá vált szlogeneket: "Én vagyok a Skála Kópé / Reklámom a Skála-Coopé / De szívem a vásárlóké!" "Bemegyek, kijövök - de milyen jól kijövök, ha bemegyek"
"Ide most benézek - egy-két dolgot kinézek - s mindjárt jobban kinézek!"
Az első "Keddtől-keddig" film Kópé hangú világával azonosan és arra épülve egymás után jelentek meg az immár "Skála Kópé" reklámok. A tisztán animációs filmeket olyanok is követték, amelyek "vegyes technikával" készültek, vagy élő felvételek a rajzfigura kombinálásával. A Skála Kópé partnere lett Puskás Öcsinek, Gyermek-, Pedagógus-, Nőnap alkalmából élő személyeknek, de eredeti tisztán rajzos megjelenésben is át tudott váltani "Mexikópé"-ra a VB idején, továbbá az Istvánok, Sándorok stb. köszöntőjeként névnapjuk alkalmából stb.
Cégreklámra, árureklámra éppúgy alkalmas volt, mint good-will és PR feladatok ellátására. Egy generáció nőtt fel rajta. Olyan élő embléma, amin nem fog az idő foga. 1989-ben a Franciaországban Arlesben megrendezett a "Tömegkommunikáció és a gyermek" tárgyú nemzetközi szimpóziumon ott szerepelt BABAR és annak alkotója mellett. Könnyűszerrel felvehetné a versenyt a MICHELIN tömlőemberével és az ESSO tigrissel, ha történetesen nem magyarnak születik."
(Forrás)
Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre.
Források:
http://bpbutik.blog.hu/2009/03/12/vegkiarusitas_a_skala_metroban
http://ltt.bme.hu/dla/02%20AKTU%C3%81LIS/P%C3%A1ly%C3%A1zat%20(2008.%20Sk%C3%A1la-Metr%C3%B3)/DLA%20p%C3%A1ly%C3%A1zat%202008.%C5%91sz.pdf
Új Tükör, 1984/18. p. 6.
Kirakat, 1984/6. p. 5.
Kirakat, 1983/8. p. 20.
Népszabadszág 1983 október 1. p. 12.
Népszava, 1983 október 23. p. 4.