Fővárosi Blog

MüPa 5

2010. március 14. - fovarosi.blog.hu

Mi az a 4M? Emlékszik még rá valaki? Nem, nem a négyes metró. Eredetileg ezzel a névvel indult el a Művészetek Palotája projektje. 4M, azaz Modern Magyar Művészeti Múzeum - ez volt a kiindulópont. 5 éves lett a Művészetek Palotája. 150 éve nem volt Magyarországon ilyen méretű kulturális célú beruházás!
 

2000 novemberében még Rockenbauer Zoltán kultminiszter írta alá a szándéknyilatkozatot egy új kultúrközpont megépítéséről. A másik oldalon a Demján Sándor vezette TriGránit Rt. állt. Akkor két funkciót álmodtak ide. A már említett 4M-ben kapott volna helyet a Budai Vígadóban székelő Hagyományok háza (bővebben itt), és a Nemzeti Filharmonikusok székháza, próba- és hangversenyterme. A tervezésre kiírt pályázatot a Zoboki Gábor, Erőss János, és Silvester Csaba vezette csapat nyerte meg. A terület akkor már adott volt, a Nemzeti Színház szomszédságába kellett tervezni. Valamikor a Ferencvárosi teherpályaudvar állt itt, amit még az Expo kapcsán számoltak fel. Az egyik szomszéd tehát az új színház, a másik viszont a HÉV, a harmadik meg a Lágymányosi híd felhajtója lett. A projekt úgy módosult, hogy legyen itt egy szálloda, irodaház, egy nagyobb parkoló és egy aukciós ház is. Akkor még úgy volt, hogy a Vasilescu-gyűjteményre alapozva egy, az egész XX. századi magyar művészetet bemutató kiállítási anyag kerül a múzeumba. Ám ez a gyűjtemény éppen per tárgyát képezte, úgyhogy ezt a témát ejteni kellett. Helyette a Ludwig Múzeum került képbe, végül az ő gyűjteményük költözhetett le a Várból a híd tövébe. A hangversenyterem építését sürgette, hogy a Zeneakadémia felújítását 2004-2007-re időzítették, akkorra állnia kellett volna az új termeknek. (Mint azóta láthattuk, a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületéből csak 2009-ben költözött ki ideiglenesen az intézmény, a felújítás most is zajlik.) A Hagyományok Háza egy komoly néprajzi-népzenei gyűjteménnyel költözött volna ide, ahol népművészeti kutatási központot is létrehoztak volna, egy 500 fős teremben pedig az Állami Népi Együttes kapott volna helyet. Emelett kézműves műhelyek is helyet kaptak volna az épületegyüttesben. A Milleniumi Városközpont alapkőletétele 2002. március 22-én történt meg, többek között Orbán Viktor, Demján Sándor és Peter Munk jelenlétében.

Jött a kormányváltás 2002-ben, és az új kormány és benne Görgey Gábor személyében a kulturális tárca új vezetője újabb elképzelésekkel rukkolt elő. Egy 6 tagú bizottságot állítottak fel. A tagok:

-Bak Imre festőművész
-Bereczky Loránd, a Nemzeti Galéria főigazgatója
-Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója
-Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója
-P. Szűcs Julianna művészettörténész
-Szoboszlai István művészettörténész


A bizottság azt javasolta, hogy egy modern és kortárs múzeumot, valamint egy képzőművészeti intézetet hozzanak létre. A Ludwig leköltöztetése a Nemzeti Galériának is igen jól jött, hiszen az így felszabaduló területetet már régóta vágyta vissza a helyszűkével küszködő intézmény. Ezután már simábban haladtak előre. Hámori Tamás filmproducer személyében miniszteri biztos tartott kapcsolatot a tárca és a tervező - építő cégek (Zoboki és Demeter Építésziroda, TriGránit) között. Véglegesedett a program: hangversenyterem, színház és LuMú. Az építkezés elindult, a házat 2005 folyamán több részletben adták át. 2005 március 14-én este egy nagyszabású hangverseny volt a nyitóprogram. Zoboki akkoriban nyilatkozta: egy "kulturális bevásárlóközpont" született. Itt nyilván nem az (egyébként remek) könyvesboltra utalt, hanem az intézmény méreteire: 72 ezer négyzetméter épült fel, ekkora kulturális célú épület talán ha egy évszázadban egy születik Magyarországon.



Alaprajz a 3 intézmény tömbjeinek kiemelésével. A kép forrása: zda.hu


A ház kritikusai leginkább a külső homlokzatokat kritizálták, túl dobozszerűnek titulálva azokat, különösen a hátsó, híd felőli oldalt. (Volt, aki egyenesen az NDK-beli Palast der Republik-hoz hasonlította
a tömböt.) Az épület falait kívül mindenhol három, különböző mélységből bányászott süttői mészkő borítja. Maga Zoboki is azt mondta, hogy a ház külső megjelenését még finomította volna, ha az idő szorítása (és a sok programmódosítás) ezt nem teszi lehetetlenné, ezzel együtt megvédte a ház megjelenését: "A laikusok talán valami geget vártak ettől az épülettől, de a Nemzeti Színház eklektikus, "ékszerszerű" tömege mögé nem tervezhettünk markánsabb épületet. A hídfő közelsége miatt sem lett volna ennek értelme. Operaházi igényű homlokzatról szó sem lehetett, maradt a tradicionális üvegfal, amely maszkjaival a város felé néz." (Heti Válasz , 2005.03.17.) Az egyik pont, ahol kibukik egy hiba, a tetőtéri gépészet üvegfala, ami a híd felől "kilóg" - pedig ha valamit, hát ezt rejteni illene egy felső kategóriás kulturális központban. De ez legyen persze az épület legnagyobb baja a következő száz évben! A három beköltöző intézmény egymás mellett kapott elhelyezést, a közlekedők, lépcsőházak, előterek nemcsak bejárást biztosítanak ezekbe, de az egymás közötti kapcsolatot is megteremtik, így szerves egységbe forrasztva a 3 épületrészt. A híd felhajtója felé kerültek a kiszolgáló egységek: a parkolóház, a színháztechnika kiszolgálása, a beszállítás itt kapott helyet. Erre az oldalra ezért egy egyszerűbb homlokzat került, bár a kőborítás és a finom beugratások ezt a részt is színvonalassá teszik. Az épület azonban természetesen nem erre, hanem az ellenkező oldalon álló térre néz. Itt óriási üvegfelület enged belátást a házba, ami különösen éjszakai világításban lenyűgöző. Belépve több emelet magas, tágas előtérbe érünk: itt már feltárulkozik a XXI. századi pompa. Széles lépcsők, vörös szőnyegek, kifinomult fa borítások közé érkezünk. Az egész épületet jellemzően természetes anyagok burkolják: diófa, ötféle márvány, homokkő, dél-amerikai gránit. A burkolatok is változatosak, és a terek is hol kisebbek, hol nagyobbak, így találunk a közlekedő terekben intim sarkokat és hatalmas előtéri csarnokot is. "Ez a világ olyan, mint egy jól működő tematikus park: a különböző helyszíneken különböző csodákkal kápráztat, amúgy barokkosan megannyi illúzióval kecsegtet" - írta Somogyi Krisztina (Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/3.) Ezekből az előterekből juthatunk be a kagylószerűre formált hangversenyterembe és színházba, vagy a szögletesebb kialakítású kiállítóterekbe. Az egyedi kilincsek, korlátok, üvegburkolatok, betétek, lámpák, bútorok, falburkolatok, valamint az igényes anyagok teszik a házat részleteiben is izgalmassá, kidolgozottá.Az előcsarnok üvegfala mögé kerültek a tartóoszlopok - hasonló kialakítással találkozhatunk többek között a Déli pályaudvar csarnokában. Ezzel a megoldással ugyanis a tartóoszlopok elkülönülnek az üvegezéstől, így teljesen egységes, törések nélküli üvegfelület alakítható ki, ami aztán remek panorámát kínál nappal kifelé, éjjel befelé.


Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A tömb legnagyobb helyigényű egysége ez: 25 méter magas, 25 méter széles, és 52 méter hosszú. Formáját angolul "shoebox"-nak, cipősdoboznak szokás hívni. A koncertterem tömege, mint egy részben kinyílt kagyló nyúlik bele az előcsarnokba. Az emeleti karzatokhoz egy egészen intim hangulatú lépcsőházban lehet feljutni - ha arra jársz, ezt a részt mindenképpen nézd meg. A lenti nagytermi ülőhelyekhez pedig egy zárt kialakítású kerengősoron halad át a látogató, aki így egy közbülső téren át hagyja el az előcsarnok zaját, és készülhet fel a koncert befogadására. "Építészeti szempontból az a legszebb pillanat, amikor az ember belép a Nemzeti Hangversenyterembe. Ott minden szempontból megvalósíthattam azt, amiről álmodtam." - nyilatkozta Zoboki. (Heti Válasz , 2005.03.17.) A koncertterem teljes befogadóképessége 1544 ülőhely, 158 pódiumülés, 72 padülés, 14 mozgássérült és 6 pótszék, összesen 1794 férőhely. A harmadik, legfelső szintre olcsó állóhelyek is válthatók.


Architektúrára szabott panorámavetítés a Magyar Telekom 2010-es Évindítóján, a HD Group szervezésében. (Forrás)


A pódium mozgatható bővítményei révén három különböző színpadméretet és szükség szerint zenekari árok kialakítását teszi lehetővé. A színpad felett egy óriási akusztikai hangvető látható, ez több egységből áll össze. A közel 70 tonna összsúlyú szerkezetet 40 ponton függesztették fel. A reflektorok, a mikrofonrendszer, a vetítővászon és a hangszórók is itt rejtőznek, ezek központilag vezérelhetők. Az akusztikát javítja a sok színes oldalfali elem is, melyek zengőkamrák rendszerévé állnak össze. A piros, kék, sárga árnyalataiban pompázó nagyméretű ajtók különböző beállításaival a terem akusztikája a különböző programokhoz igazítható a térfogat és az utórezgési idő módosításával. A terem lényegében egy rugós ágyon fekszik, ezzel a környező közlekedés rezgéseit lehetett (jó drágán, de nagyon hatékonyan) kiiktatni. Ezt belépéskor észre is veheti a látogató. A terem legnagyobb méretű éke a hangverseny orgona
, melyet a Pécsi Orgonaépítő Kft. és a német Werkstätte für Orgelbau Mühleisen GmbH cégek alkottak. Az akusztikai tervezés Russell Johnson remek munkája volt. A belső terek gipszburkolatait Jovánovics György szobrászművész tervezte. Ezek színei az orgona felé haladva egyre mélyebbeké, érzelmesebbeké válnak. A színvilág a reneszánszt idézi. Megfelelő technika áll rendelkezésre az itteni hangversenyek felvételére, illetve televíziós, rádiós közvetítésére. A hátsó szárnyban kaptak helyet a kiszolgáló terek, valamint a Nemzeti Filharmónia zenekara és énekkara helyiségei és kottatára. A hangversenyterem nagy űrt tölt be. Régebben a Zeneakadémián és a Vigadóban volt csak ilyen műfajra igazán alkalmas terem Budapesten. Aztán jött még a Kongresszusi Központ nagyterme, de a szoci felújítás idején a Vigadó termének akusztikáját tönkretették. A MüPa így nagy hiányt enyhített ezen a téren.


Fesztivál Színház

A 452 fős színházterem lett volna eredetileg a Hagyományok Háza (és az Állami Népi Együttes) otthona. Ezért a belsőépítészetben a magyar népművészet kortárs megjelenítésére törekedtek. A Fesztivál Színház kialakítása kagylóhoz hasonló, íves alaprajzú. Ehhez a karzatok szögletes, dobozszerű formái társulnak. Összességében egy keményebb, férfiasabb összkép jelenik meg. Nagyon hangsúlyosak a szálas, csíkos mintázatú diófa burkolatok a nézőtéren, amelyek egy téli erdő képzetét nyújtják, és az akusztikában is szerepük van. A karzaton egészen plasztikus, szoborszerű kialakítást is láthatunk - ennek kialakításában Ambrus Sándor szobrászművész is részt vett. A terem jóval kisebb a hangversenyteremnél, ám multifunkcionális kialakítása táncszínházi produkciók, zenés színházi vendégjáték, kisebb komolyzenei hangversenyek, kamaraoperák befogadására is alkalmassá teszi. A színházterem alatt került kialakításra az étterem, amely kiállítások, kisebb rendezvények befogadására is alkalmas, kapacitása 260 fős. (Amikor még a Hagyományok Házát is ide álmodták, a koncepcióban folkkocsma szerepelt.)



A Fesztivál Színház. A kép forrása: zda.hu


Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

Míg a hangversenyterem és a színház "hangos" rendezvények helyszíne, addig a múzeum a csendességé. Ez a belső terek megjelenésében is visszatükröződik: eltűnnek a színes, míves burkolatok, egy sokkal letisztultabb, egyszerűbb látvány fogad. Ám ez nem jelent elszigetelődést: a lépcsőházban, majd a kiállítóterekben sétálva többször is nagy üvegablakokon át tárul elénk a dunai panoráma. Alul egy kis kávézót is találunk, ennek bejárata előtt indul felfelé az íves lépcsősor.

A múzeum lépcsőháza. A kép forrása: zda.hu


Az első emeleten ideiglenes kiállítások kapnak helyet, a második emeleten állandó vagy ideiglenes kiállítási anyag is helyet kaphat, a harmadik emelet pedig az állandó kiállításé. A födémek több helyen áttörtek, így helyenként átpillanthatunk egyik teremből a másikba, vagy akár egyik szintről a másikra. A harmadik kiállítószint feletti felülvilágító a második emeleti kiállítótereket is megvilágítja. Az építészet ezen a részen szándékosan nem vált maga is látványossággá. A belső világ ezzel együtt nagyon visszafogott, a fehér falak a kiállított alkotásokra terelik a figyelmet. A múzeumhoz tartozik az az üvegfalú terem is, amely a hatalmas, színes lámpatesteiről vált ismertté. A funkciók itt is hármas felosztást eredményeztek: a híd felől egy zárt rész tartalmazza a kiszolgáló funkciókat, a középső rész maga a "produkció" helye, ahol a művészek és a közönség találkozik, az üvegfalas rész pedig a teljesen nyilvános terület. Előadóterem, gyermekfoglalkoztató
és könyvtár is tartozik a múzeumhoz. A múzeum magyar gyűjteményét 1989-ben alapították, és 1991-ben nyitott meg az első kiállítótér a Nemzeti Galéria területén, a Vár A épületében. Az első időszaki kiállítás egy Yoko Ono tárlat volt. 1996-ban már 3 szintet foglaltak el, így a Nemzeti Galéria örülhetett 2003-ban, hogy a múzeum leköltözik onnan a Duna partjára. 2005-ben nyílt meg az új kiállítás, 3300 négyzetméteren. A Ludwig-gyűjtemény 800 Picassó-művet, Andy Warhol, Keith Haring, Yoko Ono, Roy Lichtenstein és még sok már 20. századi művész alkotásait foglalja magába.

 

Az épület kisebb hibáival együtt remek alkotás lett, úgy vélem. Ha megkérdezik tőlem, hogy melyik tetszik jobban, a Nemzeti Színház, vagy a MüPa, egyértelműen a MüPára szavazok. Nálam nagyobbak is elismerték már az épületet: 2006-ban Style in Business díjat, Pro Architectura díjat és FIABCI díjat is elnyert. És végül egy tipp. Ha nyáron felmegyünk a legfelső szintre, egy teraszos büfét is találunk. Szép innen a kilátás, vagy akár az augusztus 20-iki tüzijáték.

A MüPa hivatalos honlapja is megújult az 5 éves évforduló tiszteletére. Az új formátum sokkal inkább a programokat helyezi előtérbe, ezek lettek a leghangsúlyosabbak a címlapon.

2010. január 20.


2010. március 13.


Sokáig egy hosszú, cikk-cakkos bronz információs pult állt az előtérben, a könyvesbolt előtt. Aztán eltűnt. Nem tudja valaki, hogy mi lett vele?


Források:
http://regi.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=404
http://hetivalasz.hu/korkep/a-palotamester-11239/
http://www.zda.hu/works2_flash.php?work_id=2&open_menu=23&ln=1&menu_id=53&gallery_id=27&parent=36
http://hetivalasz.hu/kultura/visszatanc-10285/
http://hetivalasz.hu/nezopont/kiszoruloban-9987/
http://www.epiteszforum.hu/node/3496
http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=0&menuId=16&tartalom=txt
Somogyi Krisztina: Új Ludwig Múzeum. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/3.
Szegő György: Nemzeti Hangversenyterem. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005/1.
http://www.epiteszforum.hu/node/3525
http://www.epiteszforum.hu/node/11460


A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr11753349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mestska · http://cities.blog.hu 2010.03.16. 20:49:31

nem kapcsolódik a poszthoz igazából, de mivel a müpa jutott eszembe róla, így beírom. Szóval hétvégén láttam Portóban a Rem Koolhaas által tervezett Casa da Músicát, amit a 2001-es kulturális főváros kapcsán építettek. Sajna bent egészen a jegypénztárig, és a lépcsőházig jutottam, de ennyiből azt állapítottam meg, hogy nem tetszik, és hogy a Müpa jobb kívül-belül...

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2010.03.16. 21:54:19

Azt a házat élőben nem láttam, de a honlapján (www.casadamusica.com/) levő képek alapján az sem rossz. De az kisebb lehet jóval, nem?

mestska · http://cities.blog.hu 2010.03.17. 00:06:42

@fovarosi.blog.hu:

igen, kisebb. Mindenesetre mikor mi (és még jópáran) bementünk, akkor már maga a lépcsőház kialakítás sem tetszett. Tulajdonképpen ahogy a földszinten bemész, egy társasház szűk ablaktalan lépcsőházába jutsz, úgy tudsz felmenni az elsőn lévő jegypénztárhoz. Persze van az épület külső oldalán megépített lépcsőkapcsolat, de az most zárva volt.... (lásd itt: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4f/CasadaMusica.jpg) mi a képen látható, földszinti bejáraton mentünk be, és nem túloztam a társasházzal.

az ember egy kicsit többet várna ettől az épülettől így külső szemlélőként is (mert aztán az amúgy szintén elég furcsa, az első emelettől kezdődő lépcsőház mögött lehet, hpgy szuperklassz a ház), és úgy tűnik nem csak én, az összes arrajáró arcán furcsa értetlenség honolt, hogy akkor ez most mi.

bocsánat az OFFért, csak annyira ehhez a poszthoz kapcsolódott a gondolataimban.