Fővárosi Blog

A Kormányzati Negyed meg nem építése - 1. rész

...meg nem épülésének története - 1. rész

2010. szeptember 11. - fovarosi.blog.hu

Most már tutihótbiztos, hogy nem épül meg soha a Kormányzati Negyed: az ezt óhajtó kormányzat mandátuma lejárt, az új kormány hallani sem akar róla - sőt, per folyik az ügyben. Így véget ért a most következő történet egy remek házról, mely rossz korba született.

Az ötlet nem volt új: lényegében már a rendszerváltás óta lebeg egy kormányzati központ létrehozásának a gondolata a fejekben. Az Antall-kormány, az első Orbán-kormány is felvázolt egy-egy lehetőséget, ötletet. Végül a Gyurcsány-kormány jutott el odáig, hogy pályázatot is kiírjon. Antallék még azért foglalkoztak a kérdéssel, mert látták, hogy a kormányzati szervek lényegében még az előző rendszerből örökölt módon kaptak elhelyezést, de az új struktúrába ez már nem illett bele. A Horn-kormány az Expó lemondása után annak területére tartott elképzelhetőnek ilyen negyedet. Az első Orbán-kormány alatt az Értéktérkép Kft. és a ZDA építész stúdió készített tanulmányt a negyedről. Három variációt dolgoztak ki, ezeknek csak az egyike javasolt új negyedet - lehetséges helyszínként Vizafogót, a Váci út egy szakaszát, a mai Milleniumi Városközpont területét, és Észak-Csepelt említve. Tovább nem léptek. A Medgyessy-kormány idején az ügy parkolópályára került. Aztán jött a miniszterelnök-váltás, és nem sokkal ezt követően Gyurcsány bejelentette a "KN" megépítésének ötletét.

Nyílt befektetői pályázatot hirdettek, és helyszínt kerestek. A Főváros a Mű-hely Rt.-t bízta meg egy tanulmány elkészítésével. A Mű-hely kutatásait elsősorban a Podmaniczky programra, Dr. Sántha György "A minisztériumok integrált elhelyezése" c. írására, valamint a kerettervekre alapozta. Az új épületbe költöztek volna a minisztériumok, a miniszterelnöki hivatal pedig a Földművelésügyi Minisztérium székházába. A felszabaduló egyéb ingatlanok értékesítéséből kívánták az új projekt finanszírozását fedezni.

A helyszín kiválasztása több lépcsőben történt. Az alábbi helyszínek merültek fel:
-a Westend mögötti egykori MÁV-terület: nagy előnye, hogy központi fekvésű. A 3-as metró két megállója is a közelében van, a Podmaniczky utcán és a Ferdinánd hídon troli jár, és egy beruházással (14-es és 47/49-es villamosok összekötése) még villamos is hozható a helyszínre. Ugyanakkor a környéket nem csak a bevásárlóközpont és a metró jelenti, hanem a Podmaniczky utca környékének lerobbantsága is.
-a Kopaszi-gát és környéke: Eltér István, a MÉK elnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Kopaszi-gát környéke is elképzelhető helyszín. Hátrány volt ugyanakkor, hogy ott húzódik egy vasútvonal is, ami egyrészt beszűkíti a beépíthető területet, másrészt elvágja az új negyedet a város egyéb részeitől. A sínek alatti töltésekbe átjárókat kellett volna vágni, új vasútállomást kellett volna létesíteni, ami jelentősen megnövelte volna a beruházás költségét. Ráadásul az 1-es villamost is mindenképpen át kellett volna vezetni Budára, hogy Pest felé érdemi kapcsolat létesüljön.
-a Milleniumi Városközpont még üres területei: első hallásra logikusnak tűnhet, hogy oda telepítsenek egy új negyed, ahol már amúgy is megvalósultak vagy megvalósulófélben vannak nagyobb beruházások. Ám pont ez lett a helyszín kiválasztásának akadálya is: már nem maradt elég szabad terület egy ekkora beruházás elhelyezéséhez.
-a csepeli szigetcsúcs: Cselovszki Zoltán az Új Budapest Tervben az Üllői út egy részét és Észak-Csepelt javasolta. Ez a javaslat elég hamar kiesett, elsősorban a kevésbé központi elhelyezkedés (szinte kizárólag a HÉV közlekedik arra) és a bizonytalan tulajdonjogi helyzet miatt. Ráadásul a HÉV pont kettévágja a területet, a szomszédba pedig egy szennyvíztisztítót terveztek - ami aligha mondható reprezentatív szomszédságnak.
-a Déli pályaudvar és a környező MÁV terület: ez csak akkor merülhetett volna fel, ha a 4-es metró beruházásához kapcsolódóan a pályaudvaron megszüntetik a MÁV tevékenységét. Egy vasúti pályaudvar aligha teremtett volna ugyanis reprezentatív környezetet egy minisztériumi blokk számára.
-Rákosrendező pályaudvar: bár a nagy terület, a vasúti megközelíthetőség és az M3-as autópálya közelsége miatt ez a helyszín is felmerült, a terület talajszennyezettsége, lerobbantsága taszítóan hatott. Ráadásul észak-déli irányban csak nagyon nehézkes közlekedés van a területen, régóta hiányzik a Szegedi úti felüljáró - így tehát itt nagyon költséges lett volna a beruházás, és a helyszín egyáltalán nem volt reprezentatívnak mondható.
-a Kelenföldi pályaudvar előtti térség: a 4-es metró kapcsán átrendeződő terület remek megközelíthetőséggel bír majd (busz, villamos, vonat, metró), ám a pályázat elején még jócskán építési terület volt - ma is az -, így kérdéses volt, hogy érdemes a területet még egy építkezéssel terhelni, illetve, hogy melyik beruházás készül el előbb.
-a Bosnyák tér környéke: elsősorban a 4-es metró II. szakasza miatt merült fel a helyszín, ám a térség lerobbantsága és a metróprojekt elhúzódása a beruházás ellen szólt.
-Corvin sétány: egy rövid időre az is felmerült, hogy a Futureal beruházása, a Corvin sétány alakul át kormányzati negyeddé, ám ezt az ötletet hamar elvetették: a nyócker egyik leglerobbantabb területe enyhén szólva nem jelentett volna reprezentatív környzetet az új negyednek. Bár hivatkoztak két metróvonal közelségére, Ferihegy jó megközelíthetőségére és (az akkor még nagy) üres területre is, a Corvin projekt végül is az eredeti funkciókkal (iroda - lakás - oktatási/tudományos központ) folytatódott.

Az ellenzék a beruházást felesleges és költséges beruházásként írta le. A Heti Válasz cikkében kiemelte: az állami vagyon fontos részét képezik az eladandó ingatlanok, így kérdéses, hogy érdemes-e ezeket értékesíteni. Mások azt kérdezték: jó-e a minisztériumi funkciókat kiragadni az államigazgatás szövetéből, és csak ezeket helyezni egy új tömbbe? Érdemes-e egyfunkciós városnegyedet kialakítani, nem járunk-e majd úgy, mint a nyugati és amerikai nagyvárosok üzleti negyedei, ahol este 6 után semmi élet nem mutatkozik? Valóban helyesek-e a költségszámítások, lesz-e megtakarítás, vagy megint csak egy befektetői kör jár majd jól? Mi lesz, ha ennyi embert egy munkahelyre telepítünk, és reggel 9-re be kell érniük ugyanoda? Hogy fogja ezt a közlekedési infrastruktúra kezelni? Sok kétely merült fel, de a kormányzat ekkor még eltökéltnek mutatkozott.

2006 november elején a helyszínek háromra szűkültek: a Kopaszi-gát környéke (Nagyvásártelep), a Déli pályaudvar és térsége, valamint a Nyugati pályaudvar környezete. Hamarosan az is kiderült: a kormány őszödi ülésén úgy döntött, hogy a háromból a Nyugati pályaudvar melletti területet hirdeti ki "győztes" helyszínként. Ezzel párhuzamosan már folyt az eladandó épületek felmérése, értékbecslése. Az akkori hivatalos álláspont az volt, hogy a váltással 350 ezer négyzetméterről 160-200 ezer négyzetméterre csökkenthető a hivatali állomány helyigénye.




A terület 2010 áprilisában. 4 vágány és egy fűtőház elbontásán kívül más nem változott a projekt helyszínén
"Budapest belvárosi részében nagyon sok állami főhivatal van, mintha söréttel belelőnénk a falba, mindenfelé szétszórva, és alapvetően régi épületekben. Ezzel több probléma is akad, pontosan úgy, mint a régi egészségügyi intézményeknél, ahol nem lehet beletenni 150 éve épült kórházépületbe azt a technikát, amire szükség lenne. Ilyen a helyzet az irodaépületekkel is. (Hozzáteszem, a parkolási kérdés alapvetően megoldatlan.) A belső műszaki infrastruktúrájuk megoldatlan, egymással nehezen kommunikálnak, mert szerte szét vannak egymástól. Akkor, amikor egy működő kormányon belül mondjuk súlypontáthelyezések történnek különböző tárcák, ágazatok között, a meglévő állapottal képtelenség követni azokat. A megépülő Kormánynegyed a felmerülő kérdéseket megoldhatja. Az épületeket úgy kell megtervezni, hogy átjárható módon fogadni tudják a pulzáló gazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai változásokat. Fontos része a tervezésnek, hogy az üzemeltetés, fűtés, hűtés, a technikai háttérrendszer gyakorlatilag egy kézben van, ahogy a karbantartás is, s ha ez egy energiatudatos építészet, akkor gazdaságosan működtethető egységgé válik." (Bálint Imre, a BÉK elnöke 2007-ben. Forrás) 2007 február 21-én jelent meg a Kincstári Vagyon Igazgatóság által kiírt tervpályázat. Április 4-én már módosították is a kiírást - talán itt robbant ki először valóban botrány a projekt körül. A beadási határidőt 90 nappal kitolták. Április 12-én megállapodást írt alá Demszky Gábor, a KVI képviselője és Görözdi György projektigazgató - bár a beadási határidőt kitolták, a megépítési határidő továbbra is 2009. május 31 maradt. Hamarosan az is kiderült: PPP konstrukcióban gondolják megvalósítani a negyedet. Akkor a hivatalos kommunikáció szerint úgy számoltak, hogy az új épületegyüttes 32,3 milliárdba fog kerülni, az értékesítendő épületekből pedig 100 milliárd folyhat be. Az üzemeltetési költség 13 milliárdról 8,5-re csökkenhetne. Közben az építészek dokumentációt vásároltak, terveztek, pályáztak - és az is felmerült, hogy az Alkotmánybíróság is az épületbe költözne.

(1 hét múlva folyt. köv. Addig is iratkozz fel a blog RSS hírcsatornájára!)

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr702243872

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Budapesti tüskevár: a belváros új főutcája 2010.09.11. 13:53:27

Ha van szimbóluma az elmúlt húsz év Budapestjének, az a tüske, vagy más néven Demszky-bábu. Egyszerre utal a városvezetés ötlettelenségére és a város lakóinak pökhendiségére. Merthogy a két méter széles járdákra parkoló kollégáknak is lehetne annyi esz...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mestska · http://cities.blog.hu 2010.09.11. 12:01:24

Ugyan még nem értél el oda, de jól kijött a KN tervezésénél, hogy mennyire nem működik a komplex tervezés a fővárosban. AZ építészek jellemzően a házfalig, maximum a telekhatárig látnak, így lehet bármilyne klassz önmagában az adott épület, nem fog tudni működni a város szerves részeként. Különösen igaz ez lett volna itt, egy ekkore koncentrált forgalmat vonzó negyed esetén. Tömegközlekedés, közúti kapcsolatok kezelése azonban a tervek jó részében elég esetlegesen volt kezelve, a vasutat meg legszíesebben eltüntették volna a környékről is. (elég ha a Ferdinánd hídig tartanak a vágányok, mondták)
Ha jól emlékszem, a kiírás még tartalmazta is azt, hogy csarnokban ne legyen vágány.

Ray2 2010.09.11. 17:15:17

Én továbbra is napirenden tartanám a budai várat mint lehetséges kormányzati központot, a terület amúgy is rehabilitációra vár, ezen kívül tudomásom szerint az Antall-kormány is gondolkodott ilyesmiben.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2010.09.11. 21:11:51

@rayk: És a Budai Várban hol helyeznél el 8 kisebb-nagyobb minisztériumot? Vagy cserébe az összes ottani intézmény elköltözne onnan az OSZK-tól a Budapesti Történeti Múzeumon át a Nemzeti Galériáig? És akkor vajon nem válna-e egy holt, nem látogatható térséggé a Vár?

crazyfish 2010.09.11. 23:43:31

az ingatlankufár bedölt pénz kisibolásának története, bizhatunk a töketlen dilettantizmusukban...az évszázad biznisze lett volna...elszarták, szerencsére...

Ray2 2010.09.12. 20:22:34

@fovarosi.blog.hu: Igen, úgy gondolom hogy a OSZK-nak meg a BTM-nek mennie kéne akkor. A palota rendszere több minisztériumot is ki tudna szolgálni, ezekből most nincs is olyan sok. Szerintem ideje lenne elgondolkodni az üres területek visszaépítésről, akár a régi épületek rekonstrukciójával vagy modernekkel. A vár jelenleg is halott, nem hiszem hogy kormányzati negyedként sokkal rosszabb lenne a helyzet mint most, bizonyos részeit mindenképpen nyitva kell tartani a nagyközönség előtt. (+ott van a KÖN, amikor azért most is elég sok elzárt területet be lehet járni)

t.bal 2010.09.12. 22:25:57

@mestska: ha ennyire nem vagy képben kedves barátom, akkor talán várdd meg míg a cikk elér a tervezéshez.

ez volt az utóbbi időkben talán az egyetlen projekt, melyben városi/közlekedési/rehabilitációs kérdések komplexen lettek (volna) kezelve. nem véletlenül nyerte el a projekt az európai holcim award for sustainable building első díját.

ajánlott olvasmányok, hogy máskor megalapozottabban írhass:
epiteszforum.hu/node/6995
epiteszforum.hu/node/10697
www.holcimfoundation.org/T735/A08EUgo.htm
team0708.hu/home

remélem a projekt ezen oldala a cikksorozatban is hangsúlyosan fog majd megjelenni, mert talán - így megvalósulatlanul is - az volt az egész tervezés-történet legfontosabb tanulsága, hogy ilyen léptékben csak ekkora komplexitással lehet (volna szabad) bármit is tervezni