Fővárosi Blog

130 éves az MTI - de milyen a székháza?

2011. március 05. - fovarosi.blog.hu

Március elején lett 130 éves az MTI. Ez alkalomból áttekintjük a cég rövid történetét, és bejárjuk jelenlegi székházát is. A székház egyébként idén 20 éves, de ez nem nagyon érdekel senkit.



Batu kán halálának híre csak hetek alatt jutott el Európába. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról csak néhány nap késéssel szerzett tudomást Magyarország. 1970-ben viszont Nasszer haláláról szinte azonnal hírt kaptunk. Ez a néhány példa is mutatja: a hírek áramlása egyre gyorsabbá vált az elmúlt évszázadok és évtizedek alatt. A legnagyobb áttörést e téren a távíró elterjedése hozta el. Az 1860-as évekből származó találmány némi késéssel itthon is megjelent.

Maszák Hugó és Egressy Géza országgyűlési gyorsírók 1881 március 3-án alapították meg az Magyar Távirati Irodát. Ezzel a lépéssel a hazai hírközlés függetlenedett a bécsi Correspondenz Bureau-tól. Fontos lépés volt ez az ország függetlenedése, a magyar nyelv ápolása, a nemzeti öntudat ébresztése felé - még másfél évtized sem telt el a kiegyezés óta. Egy évvel később az MTI már kapcsolatban állt a londoni Reuterrel, a párizsi Havassal, Berlinnel, Béccsel és Rómával. A Reutersnél ma is megvan az 1882-es szerződés eredeti példánya - a legkorábbiak között őrzik! Az MTI volt a világon a hatodik hírügynökség. 1898-ban eladták a céget dr. Radó Sámuel publicistának. Ezzel a csődtől mentették meg az MTI-t, mivel addigra egyre több lap, azaz egyre több megrendelő jelentett csődöt. A Tanácsköztársaság idején államosított céget 1920-ban Hortyék részvénytársasággá alakítva eladták. Igaz, Kozma Miklós igazgató személyében a rendszer elkötelezettje maradt a cég élén.
A fáma szerint Radó gyakran sétált a munkatársak között, érdeklődött, nézelődött. Egy fiatal kolléga, aki pár napja volt nálunk, éppen letette a telefont, mikor az igazgató hozzálépett. -Mi újság, fiatalember, mi érkezett? -Semmi különös, méltóságos uram, csak a csendőrség adott egy hírt, aminek a valódiságát nem tudjuk ellenőrizni, s nem hiszem, hogy nekik van igazuk. -Jegyezze meg, fiatalember - válaszolt Radó, - hogy nálunk mindig a csendőrségnek van igaza! (Budapest újság, 1971) A két világháború között a cégbe beolvadt a Telefonhírmondó, a Rádió, a Magyar Hirdető, a Magyar Filmiroda, egy bank és egy műszerüzem is. 1953-ig a Rádió Bródy Sándor utcai épületében folyt a munka, majd abban az évben felköltöztek a Naphegy térre. Akkor persze még nem állt ott a Virág Csaba tervezte bővítmény. Csak néhány környékbeli lakó kopogtatott be néha, hogy táviratot szeretne feladni...


A régi, szocreál kettős tömb

1957-ben a hat évvel korábban alapított Magyar Fotó Vállalat is beolvadt az MTI-be - a cég fotógyűjteménye ma is messze a legnagyobb az országban. 13 milliós képarchívuma védett, európai szinten is jegyzett kincsünk - ebből kb. 1,5 millió a digitális kép. A többi kép negatívját vagy lenagyított képét a földszinten, 68%-os páratartalmon és 18 fok állandó hőfokon tárolják - kivéve 1,5 millió képet, amelyet az eltérő technológia miatt 8 fokon tárolnak. Manapság kb. 250-300 új képpel bővül a gyűjtemény - naponta! A hetvenes években még főleg telexen érkeztek a hírek - ma már nyoma sincs az egykori világhálónak. Igaz, a telexhez már akkor is műholdas közvetítési lehetőség párosult, így másodpercek alatt "repülhettek át" a világon a hírek. (Akkoriban arról álmodozott a Budapest újság, hogy hamarosan foghatjuk majd a világ összes műsorát :-) ) Már közel negyven hírügynökséggel volt kapcsolatban az MTI. Emlékszik még valaki a TASZSZ, a TANJUG, vagy az AGERPRES rövidítésekre? (Az első a szovjet, a második a jugoszláv, a harmadik a román hírügynökség rövidítése.) Az elsőbbség akkoriban a Rádióé volt, ők közölhették leggyorsabban a híreket.
1971-ben a Budapest újság így írta le a fotók elektronikus továbbításának lehetőségét: "A telefotó a XX. századi technika csodája, elvileg a televízió működéséhez hasonlít; pontokra és sorokra bontva továbbítja a képet. Adáskor a gépek a küldendő kép elemi részeit átalakítják elektromos árammá, vételkor pedig az áramot visszaalakítják kép-részekké, amelyekből a továbbított kép összeáll..." A hetvenes évekre szépen ki is nőtte addigi otthonát az MTI, így egyre sürgetőbb volt az épület bővítése. Ehhez képest csak 1989-1991 között épült meg az új rész. A bővítés tervezője Virág Csaba (LAKÓTERV) volt. A hengeres új épülettömb pinceszint + földszint + 5 emeletes. Kívülről napvédő függönyfal borítja. A régi szocreál házat 1950-ben Hidasi Lajos (KÖZTI) tervezte. Először egy posztmodern folytatás gondolata is felmerült Virág Csabában, ám továbbgondolva az épület funkcióit, egyre inkább a modernitás, a (korabeli) high-tech felé fordult. A háromszög alakú telek-maradványra pedig egy kör alaprajzú épületet talált a leginkább praktikusnak. A ház "tulajdonképpen egy "földi űrállomás", az ország kapcsolata a világ felé, a technika csúcsa, s az kell, hogy legyen építészeti hangulatában is." - írta a Magyar Építőművészetben 1985-ben. A high-technek persze igencsak útját állta a valóság: a 80-as évek hanyatló szocialista gazdaságában szó sem lehetett semmiféle luxusról a beruházások terén. Így aztán egy nagyon furcsa épület született, ami a jövőbe mutató gépezet akar lenni formájában, de az anyaghasználat, a kivitelezés terén mindez látványosan megbukott.



A régi épület felújítása is megtörtént az új építésekor, így úgy kellett elhelyezni az új tömböt, hogy a régitől messze se legyen (ne kelljen túl sokat sétálni a belső folyosókon), de túl közel se (egyszerre folyhasson a két munka). A kiugratott lépcsőházakból a szintekre érve jobbra kilógó nyúlványok találhatók, balra fordulva pedig az egybenyitott, nagyterű irodaterekbe jutunk. Ezek területe szintenként kb. 1120 négyzetméter. Négy külső nagy oszlop tartja a szerkezetet, és rejti a kábelcsatornákat - utóbbiakra itt a funkcióból adódóan extra nagy igény volt. A szinteken 4 db acél oszlop áll, 9,6 méteres raszterben. Az épület tetején pazar kilátással bíró tetőterasz létesült. Itt vannak az óriás antennák is, amelyek segítségével él a világgal fenntartott kapcsolat. A tervezőnek kifejezetten célja volt, hogy az épület a "kiemelkedő terepalakulat hangsúlyává válhasson", így egyáltalán nem tervezték elrejteni a nagyméretű épületet. (Ma sokan gondolják úgy: kár...)


Makettfotó 1985-ből

Tervezés közben változott meg az épület főbejáratának elhelyezése, amely így a kis mellékutca helyett a tér felé tájolt. A bejárati "plaza"-szerű térből nyílik a foyer, amely a régi és az új épület összekötője. A régi épületben maradt az igazgatóság, néhány kisebb szerkesztőség és az adminisztratív funkciók, az új épület nagyterű szintjein pedig a nagy szerkesztőségek és a felső szinten a számítástechnika nagy helyigényű gépei kaptak helyet. A második emeleten a Nemzeti Tájékoztatási Szolgálat fordít napi kb. 50 cikket magyarról angolra. A 3-4. emeleten az informatika kapott helyet. A régi épület az újjal egy közössé vált közlekedőblokkal kapcsolódik össze. Virág Csaba a régi épülethez is hozzányúlt volna, ennek felújítására viszont más kapott megbízást. Így a szocreál stílust felszámoló posztmodern átépítés nem valósult meg. Ezzel együtt az új épület a régivel tényleg csak egy összekötő folyosón tart kapcsolatot. Építészetileg semmilyen kapcsolatban nincs a régi az újjal. Még szembeszökőbb az új tömb magányossága, ha a tér egészéhez viszonyítjuk. A nagyon is kelet-európaira, késő-szocira sikeredett torony - bár funkcióját betölti - magányosan és idegenül áll a téren. Nem tart kapcsolatot sem közvetlen környezetével, sem az őt körülvevő várossal. Ez az, ami Virág Csabának felróható. Ami kevésbé, az a 80-as évek végének hazai kivitelezése. Az épület tervezésekor kifejezett cél volt az üvegfelületek tükröződésének és transzparenciájának játékát belevinni egy high-tech épületbe. Ehhez képest vaskos idomokat, KIPSZER-elemeket, és folyton beázó üvegtetőket találunk, amikor a megvalósult épületre tekintünk. A high-tech igénye a 80-as évek szocialista Magyarországán nyugati ábránd maradt csupán - a Naphegy téren is.

fovarosi.blog.hu: MTISzekhaz-20100919-03
"egy darab 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint névértékű névre szóló TÖRZSRÉSZVÉNY, amely a Magyar Állam tulajdonát képezi"

No de kanyarodjunk vissza az MTI-hez! 1997-ben a cég Zrt., majd 2010-ben nonprofit Zrt. lett. 2011-től az új médiatörvénynek megfelelve az MTI-nél működik a Hírcentrum, amely a közszolgálati televíziók és rádió számára gyárt hírműsorokat. A legújabb tervek szerint pedig az MTV, a Duna TV és a Magyar Rádió igazgatóságai költöznek majd a Naphegy térre, a hírműsorok gyártási központja pedig az óbudai új tévészékházban lesz. A Duna TV és Magyar Rádió több épületét is értékesíthetik emiatt. Tavalyi állapot szerint bevételeinek kb. 40%-a származik a piacról, 60%-a pedig állami támogatás - a közszolgálati funkciónak megfelelve. Természetesen 24/7-es "nyitva tartás" mellett dolgoznak, bár hétvégén jóval kevesebb hír születik. A számítógépek 60 szerverrel üzemelnek, és kb. 10 Terrabyte adatot tárolnak. Ja, és van 5-6 alkalmazott, aki csak arra figyel, hogy az MTI híreit ne lophassa senki - ha ez nagy mennyiségben előfordul valahol, feljelentést is tesznek. Persze erre nincs is igazán szükség, hiszen akár a nagyközönség is vásárolhat képet az MTI-től - ehhez csak el kell látogatni az MTI Fotómozaik oldalára. A Naphegy szóra rákeresve hamar találunk egy légifelvételt, amelyet vízjellel, kicsiben megnézhetünk, majd meg is vásárolhatunk. Persze van Fortepan.hu is és nekem is vannak saját képeim. És ami még ennél is jobb: "A tervek szerint áprilistól válik közvetlen hírszolgáltatóvá az MTI, várhatóan ettől az időponttól válik ingyenessé a hírügynökség híreinek, fotóinak nagyobb része".


Virág Csaba a Tizenkét kőmíves-ben, 2008. január

Források:
Az MTI-ről jelentem. Budapest, 1971/5., p.16.
Régi-új hírügynökség a Naphegyen. Budapest, 1987/7. p. 10.
A Magyar Távirati Iroda (MTI) hírközlési üzemépületének terve, Budapest I., Naphegy tér 8. Magyar Építőművészet, 1985/5. p. 43.
Az MTI új hírközpontja, Budapest, Naphegy. Magyar Építőművészet, 1991/1. p. 4.


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr842708026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

thepret · http://teneriferepulojegys.hu/ 2011.08.11. 09:38:26

"egy darab 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint névértékű névre szóló TÖRZSRÉSZVÉNY, amely a Magyar Állam tulajdonát képezi"