Fővárosi Blog

Őnaccsága uccája 1.

2011. április 09. - fovarosi.blog.hu

  

Józsi bácsi felutazik Budapestre, de mivel utoljára
a háború előtt járt ott, nehezen tud eligazodni.
Gondol egyet, és megszólít egy járókelőt...
-Tessék mondani, merre van a Horthy Miklós utca?
-Jaj, bácsika, ne mondjon ilyet, mert rögtön elviszik!
- válaszolja a járókelő - Horthy Miklós utca már nincsen!
Helyette Vlagyimir Iljics Lenin utca van.
Józsi bácsi elballag, majd megkérdezi a következő embert:
-Tessék mondani, merre van a Mussolini tér?
-Hallgasson, mert csúnyán megütheti a bokáját! - hördül fel a kérdezett.
- Már nincs Mussolini tér, Moszkva tér van helyette.
Józsi bácsi elcsodálkozik, majd megy tovább, és megint megszólít valakit:
-Tessék mondani, merre van az Adolf Hitler utca?
-Megőrült, öreg? - sápad el a járókelő - Már nincsen Adolf
Hitler utca, helyette Vörös Hadsereg utca van.
Józsi bácsi nagyon elkenődik, és továbbmegy.
Elérkezik a Dunához, és szomorúan leül az egyik lépcsőre.
Arra megy egy rendőr, és megkérdezi:
-Mit csinál itt, bácsika?
-Nézem a Volgát! - válaszolja szomorúan az öreg.

 

Az utcanevek kapcsán többször tűnődtem már el azon, hogy mégis ki lehetett az, akiről az utcát elnevezték? Ki volt Hámán Kató, Schönherz, Dimitrov, vagy éppen Tolbuhin? És ki volt Cházár András, Edvi Illés, vagy éppen a szép nevű Kacsóh Pongrác? Először nézzük a szoci utcanevek némelyikét - minden különösebb komcsi nosztalgia nélkül. Tudtad, hogy Zalka Máté neve szülővárosából, Mátészalkából ered?


-Dimitrov tér (V., IX. Fővám tér): Georgi Dimitrov Mihaljov (1882-1949) 1902-ben kapcsolódott be Bulgáriában a munkásmozgalomba. 1919-ben lett az ottani kommunista párt vezetője. 1923-ban el kellett hagynia Bulgáriát. 1945-ben, a második világháború végével térhetett vissza hazájába, ahol a következő évben már miniszterelnök. Moszkva közelében, egy szanatóriumban halt meg 1949-ben, máig is tisztázatlan körülmények között. Szófiában mauzóleumot emeltek neki - Lenin mintájára balzsamozták be. Aztán 1999-ben eltemették, a mauzóleumot elbontották. Pontosabban felrobbantották, de csak másodszorra sikerült.

-Fürst Sándor utca (XIII. Hollán Ernő utca): Fürst Sándor (1903-32) a Ruggyanta Gyárban volt tisztviselő. 1923-ban lett a KMP tagja. A 30-as évektől volt kommunista irányító. 1931 szeptemberében, a biatorbágyi merénylet után statáriumot hirdettek, így a korábbi vádak alól még felmentett Fürstöt - Sallai Imrével együtt - halálra ítélték. Az ítélet ellen József Attila röpiratban tiltakozott, melynek szövegezésében Illyés Gyula is segített. Az ítéletet 1932 július 29-én végrehajották. 

-Koltói Anna utca (VIII. Magdolna utca): Koltói Anna (1891-1944) a Weiss Manfréd gyárban dolgozott. A Tanácsköztársaság idején több funkciót is betöltött, aktív kommunistának számított. A bukás után két évig börtönben ült. Szabadulása után aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalmakban. 1944 októberében a nyilasok lakásában lelőtték.

-Lumumba utca (XIV. Róna utca): Patrice Émery Lumumba (1925-1961) afrikai antikolonialista politikai vezető, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Az ő vezetésével vált Kongó függetlenné Belgiumtól. Kormánya kb. 10 hetet élt, őt pedig hamis vádak alapján kivégezték. A szocializmus kongói hőséről a korszakban több magyar városban neveztek el utcát, s így járt a zuglói Róna utca is. (Lumumbát 50 éve gyilkolták meg, erről bővebben itt olvashatunk.)

-Makarenkó utca (VIII. Horánszky utca): Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939) szovjet író és pedagógus volt. Pedagógiai munkásságáról szól háromkötetes regénye, a Pedagógiai hősköltemény. Két helyen is a fiatalkorú bűnözők fegyelmezésével, nevelésével foglalkozott. Munkásságának középpontjában az önigazgató kollektíva áll, amely lehetővé teszi a társadalom számára hasznos emberek felnevelését csakúgy, mint az autonóm személyiség kialakulását. Ezért Makarenko pedagógiájának fontos jellemzője a kollektivizmus. 1939-ben hunyt el.

-Malinovszkij fasor (XII. Szilágyi Erzsébet fasor): Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (1898-1967) a Szovjetunió marsallja és honvédelmi minisztere volt. 1919-ben lett a Vörös Hadsereg katonája. A második világháború nagy ütközetének, a sztálingrádi csatának az egyik meghatározó alakja, fontos szerepe volt az itteni szovjet győzelemben. 1944-ben már Debrecenben járt a 2. ukrán front parancsnokaként, később ő irányította Budapest ostromát is. Ezután Ausztrián és Csehszlovákián át Németországig jutott, ott érte a német kapituláció híre. Ugyanakkor a magyarok nem áldhatták nevét: ő küldte magyarok tömegeit (becsült adatként 200 ezret) málenkij robotra a Szovjetunióba. Pályája csúcsán, 1957-67 között honvédelmi miniszter volt, fontos szerepe volt a SZU katonai nagyhatalommá válásában. 1967-ben hunyt el, nagy pompával temették, földi maradványait a Kreml falában helyezték el. Nyíregyházán lovas szobra állt, ezt 56-ban döntötték le. Brno-ban is állt egy kis szobra.

-Mező Imre út (VIII. Fiumei út) Mező Imre (1905-1956) szabó, katona és politikus volt. Belgiumban belépett a kommunista pártba. 1936-1939 között Spanyolországban harcolt a Nemzetközi Brigádban. 1943-tól Franciaországban vett részt az ellenállásban. 1945-ben hazajött és több magas funkciót töltött be a Magyar Kommunista Pártban, majd a Magyar Dolgozók Pártjában. 1956. október 30-án a Köztársaság téren halt meg.

-Molotov tér (V. Vigadó tér): Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (1890-1986) szovjet politikus volt a sztálini diktatúra idején. 1906-ban már csatlakozott az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárthoz. Álnévként vette fel a Molotov (molot = kalapács) nevet, eredetileg Szkrjabin-nak hívták. Többször ült kommunista mivolta miatt. 1917-ben az ő irányításával vett balos fordulatot a Pravda. Sztálin kegyeltje és helyettese lett. Ő volt az egyetlen csúcsvezető, aki mindig öltönyben és nyakkendőben jelent meg. 1930 végén a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett, ebből a posztból vezérelte le az első ötéves terv erőszakos iparosítását, és az ukrán gabonakészletek begyűjtésével előidézte Ukrajna legnagyobb éhínségét. Részt vett a 30-as évek második felében nagy tisztogatásaiban is. Időközben a hitleri fenyegetés árnyékában fejlesztették Molotov vezetésével a nehézipart és a hadiipart. 1940 tavaszán ő is aláírja a katyni mészárlás parancsát. Bár Sztálin embere volt, ő is retteghetett a vezértől: saját felesége is a gulágra került. Végül sikerült az asszonyt kiszabadítania.1939-ben meg nem támadási szerződést kötött a szovjet és a német vezetés: ez volt a Molotov-Ribbentrop paktum. A szovjet-finn háborúban született meg a finn oldalon az új gyújtófegyver, a Molotov-koktél. A második világháború után pozíciója meggyengült. Sztálin halála után még ő képviselte a SZU-t a genfi konferencián, de amikor Hruscsov megkritizálta a sztálini rendszert, korábbi emberének is leáldozott a csillaga: 1962-ben visszavonult a politikai élettől. Bár később Brezsnyev rehabilitálta, már csak a pártba tért vissza. Amikor 1986-ban elhunyt, már érezhető volt az új kor szele.
 

-Münnich Ferenc utca (V. Nádor utca): Münnich Ferenc (1886-1967) jogot tanult, az osztrák-magyar hadseregben szolgált. 1915-ben orosz fogságba került, hazatérése után a KMP egyik alapító tagja lett. Az 56-os forradalom idején pár napig Nagy Imre belügyminisztere volt. Novemberben Kádárral együtt tárgyaltak a Szovjetunióban, a forradalom leverése után felmerült, hogy ő legyen az új vezető. Hruscsov végül Kádárt támogatta, ő lett az új párfőtitkár. 56 november 11-én az MSZMP KB tagja lett. A szovjetek halálának évében Lenin-renddel tüntették ki.
 

-Szamuely u. (IX. Lónyay utca): Szamuely Tibor (1890-1919) politikai pályáját a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban kezdte. Az első világháborúban fogságba esett, itt a rabok között kommunista propagandát folytatott. 1918-ban a forradalom védelmére szervezkedett Kun Béláékkal, ekkor már több embert kivégeztetett. 1919-ben a KMP Központi Bizottságának tagja lett. A Tanácsköztársaság idején több tisztséget is viselt, ő szervezte a híres-hírhedt május 1-i felvonulást is. A budapesti hadseregcsoport politikai megbízottjaként elindította a terrort: a Lenin-fiúk páncélvonatokkal járták az országot, több száz embert végeztek ki. "A vértől nem kell félni" - mondta győri beszédében. A proletárdiktatúra után menekülni próbált, de egy osztrák járőr elfogta. Szamuely talán saját magával végzett: pisztolyával szíven lőtte magát. (Halálának körülményeire más változatok is éltek, a körülmények nem tisztázottak.)


-Tolbuhin körút (IX. Vámház körút): Fjodor Ivanovics
Tolbuhin (1894-1949) a Vörös Hadsereg marsalljaként a magyarországi felszabadítást is levezénylő parancsnok. Ő szabadította fel a Krím-félszigetet, majd a 3. Ukrán Front vezetője és Malinovszkij fegyvertársa lett. Kisinyovnál nagy győzelmet arattak. Tito partizánjaival vett részt a belgrádi hadműveletben, majd Budapest ostrománál és a balatoni csatában vezényelte embereit. 1949-ben hunyt el.
 
  

-Sztahanov utca (XX. Kiskert utca): Alekszej Grigorjevics Sztahanov 1905-ben vagy '06-ban született. 1936-41 között a moszvai ipari akadémián tanult, később a Szénipari Minisztérium dolgozója, majd 1957-től igazgatója. Azt hirdették róla, hogy 1935-ben a Donyec-medencében a 7 tonna norma helyett 102 tonna szenet termelt ki 5 óra 45 perc alatt. Ebből aztán egész mozgalom nőtte ki magát, Rákosi alatt hazánkban is. Ezt az eredményt persze csak úgy lehetett elérni, hogy rengetegen dolgoztak a sztahanovista keze alá, illetve túlhajtották a munkagépeket, amik sokszor el is romlottak emiatt. Erről persze nem szólt a propaganda. Érdekes, de csak egy városszéli kis utcát neveztek el róla Budapesten, ma a közelében találkozik az M5-ös és az M0-s út. A közelében található utcát ma is Békeharc utcának hívják.
 

-Schönherz Zoltán utca (XI. Bocskai út): Schönherz Zoltán (1905-1942) kommunista elektromérnök volt. Prágában tanult, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1938 után Magyarországon szervezkedett a KMP-ben és az Országos Ifjúsági Bizottságban. Közreműködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében is. 1942-ben a hadi törvényszék halálra ítélte. Nevét ma is viseli a BME egyik kollégiuma, amelyet Finta József tervezett.


-Sallai Imre utca (XIII. Tátra utca)
: Sallai Imre (1897-1932) a Tanácsköztársaság alatt a belügyi népbiztosság tisztviselője volt. Annak bukása után Bécsbe menekült, majd Moszkvába került, ahol a Marx-Engels-Lenin Intézetben dolgozott. Rövid időre hazatért, illegális sajtómunkát végzett, aztán visszament a Szovjetunióba, ahol a Volga-Német területen végzett politikai munkát. 1931-ben ismét hazatért, a rákövetkező évben a statárium alatt halálra ítélték és kivégezték.

-Ságvári tér (V. Vértanúk tere): Ságvári Endre (1913-1944) a szociáldemokrata párt tagjaként a nyilasok elleni merényletet szervezett, amiért 8 hónap fogházra ítélték. Szabadulása után az illegális kommunista párt tagja lett, röplapokat írt és terjesztett. Egy zugligeti cukrászdában rendőrök akarták letartóztatni, mire ő fegyvert rántott, két rendőrre rálőtt. Menekülés közben egy harmadik rendőr lőtte le az utcán 1944-ben.


-Vorosilov út (XIV. Stefánia út): Kliment Jefremovics
Vorosilov (1881-1969) szegény családba született, hamar munkába kellett állnia. Először a szociáldemokratákhoz húzott, majd 1903-ban a bolsevik párt tagja lett. 1917-ben a szovjet forradalom után a Forradalmi Katonai Bizottság tagja lett, részben ő szervezte meg a hírhedt politikai rendőrséget, a Csekát. Részt vett a Vörös Hadsereg megszervezésében is. Később Sztálin embere lett. Ő is aláírta a katyni mészárlást jóváhagyó dokumentumot. Háborús sikerei nem voltak, először Szemjon Tyimosenko, majd 1941-ben Zsukov vette át tőle az irányítást. 1944-ben személyesen felügyelte a krími tatárok kitelepítését, amelybe a kitelepítettek fele egy éven belül belepusztult. 1945-47 között a SZEB elnöke volt Budapesten. Tevékenyen részt vett a választások után a kisgazdák és a parasztpárt feldarálásában. Vorosilov személyesen jelölte ki Kisfaludy-t a Szabadság-szobor elkészítésére - ő 1955-ben aztán Vorosilov mellszobrát is elkészítette. Sztálin halála után először Hruscsov ellenében foglalt állást, ám végül mégis az ő embere lett. Ám karrierje itt már leáldozott, lemondott tisztségeiről. 1969-ben Moszkvában hunyt el, a Kreml falába temették el. 1945 és 1962 között a mai Stefánia utat hívták Vorosilov útnak.
 

-Zalka Máté utca (III. Bocskai utca): Zalka Máté eredeti neve Frankl Béla volt. Mátészalkán született kommunista forradalmár, szülővárosából jött álneve. Az I. világháború idején orosz fogságba került, itt élénk szervező tevékenységet fejtett ki. Kiszabadult, harcolt a vörösök oldalán, később Törökországban részt vett az ifjú török mozgalomban. Spanyolországban a nemzetközi brigád egyik parancsnokaként harcolt, itt esett el. Az orosz forradalomról regényciklust tervezett írni, ebből csak az első kötet készült el Doberdó címmel, 1936-ban.
 

Nos, ennyi a komcsi nevekből. A munkásmozgalmi múlton kívül ezek az emberek azért olyan nagyon sokat nem hagytak az utókorra - nem csoda, hogy ezek az utcanevek megváltoztak a rendszerváltás után.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr971753556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sandor68 (törölt) 2011.04.09. 14:17:34

Érdekes volt a cikk. Annyit tennék csak hozzá, h nem értem miért kell leköpni az oan emberek emlékét akik senkinek semmi rosszat sem tettek csupán idealistaként egy jobb világot akartak a dolgozó tömegeknek és szerencsétlenségükre még bele is haltak. Az egy más világ volt, más emberekkel akik nem azonosak a közelmúltunk tolvaj bagázsával (amúgy egyik oldal se különbb a masiknál). Unalmás már ez a komcsizás, fasisztázás, zsidózás, cigányozás. Nekem legalábbis nagyon nem jön be.

sorica123 (törölt) 2011.04.09. 19:41:03

Na mondjuk Makarenko azért nem volt egy rosszfej, és egyáltalán nem egy ilyen töltelék elvtárs volt vagy törő-zúzó forradalmár. Amit ő tett, az nem csak a kommunista rendszerben lett volna hasznos, hanem minden országba kéne egy Makarenkó. Komolyan. Ő például nem rosszértelemben volt kommunista. De volt nyilván egy rakat olyan ember, aki a saját céljaira használta fel a rendszert, vagy nem volt normális, és így a kommunizmus mint valami szélsőséges, durva rendszer vonult be a történelembe.
De én se bírom az ilyen általánosításokat, mert óhatatlanul felmerül, hogy miért, van tökéletes gondolkodásmód, ország vagy embercsoport? (Nincs.)

petdeutsch · http://skypesuli.hu/ 2011.04.09. 23:00:19

Nagyon jó bejegyzés, sok ismerősőm még az "ex utcanvekre" emlékszik :)

vomit 2011.04.10. 00:08:02

a molotov-koktel a nevezett beszolasa utan kapta a nevet. azt talalta mondani, hogy a finn ellenallokra ok nem bombat, hanem csak elelmiszercsomagot (szo szerint kenyeres kosarat) dobalnak.
en.wikipedia.org/wiki/Molotov_cocktail#Finland

innovation 2011.04.10. 09:47:39

Részemről azért örülök, hogy ez már a múlt és nem terhelik még a nevek sem a mát. Van így is elég bajunk...

apoa 2011.04.10. 22:59:49

A felsoroltak nagyobbrészt gyilkosok, hazaárulók v. egyéb bűnözők voltak, ill. más módon ártottak a magyaroknak.

papamaci957 2011.04.11. 10:34:38

Egy pontosítás: a Schönherz Zoltán utca mai neve Október 23. utca és nem Bocskay út. Amúgy az érdekes, hogy a BME kollégium megmaradt Shönherznek. Egyébként jó a poszt.
Érdekes, hogy a hazánkat "felszabadító" és utána irányító szovjet marsallok közül miért csak Tolbuchin húzta ki a rendszer(módszer,gengszter)változtatásig, Vorosilov, meg Malinovszkij meg nem.

Vad.Korte (törölt) 2011.04.11. 12:11:55

Ami kimaradt:

Hámán Kató (Kompolt, 1884. december 2. – Budapest, 1936. augusztus 31.) magyar kommunista politikus, az illegális KMP egyik kiemelkedő aktivistája.
Eleinte a MÁV tulajdonában álló Nyugati pályaudvar pénztárosént, később egy vegyipar szakszervezet vezetőjeként dolgozott. Egy segédmunkás, majd 1918-tól a Vasutas Szövetségben kezdte meg munkásmozgalmi tevékenységét. 1919-ben tanult meg eszperantóul, aktív eszperantistaként a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületében vezetett nyelvtanfolyamot, a Budapest II. kerülete eszperantó csoportjának vezetőségi tagja volt.
A Tanácsköztársaság alatt a IX. kerületi Munkástanács tagja volt, majd 1923-tól az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja egyik szervezője, 1925-től az Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSzMP) vezetőségének tagja, majd a Vörös Segély egyik vezetője volt. 1925-ben az első Rákosi-per egyik vádlottja volt, 1931-ben budatétényi házában letartóztatták. Kiszabadulása után még többször került börtönbe politikai nézetei miatt, utoljára 1934-ben. 1936 nyarán került szabadlábra, de a börtönben szerzett betegségében augusztusban meghalt. Más források szerint halálra kínozták.

Cházár András (e.: császár) (Jólész, 1745. június 5. – Rozsnyó, 1816. január 28.) a váci siketnéma intézet alapítója, ügyvéd, megyei főjegyző.
Tartalomjegyzék
Nemes, ám szegény evangélikus családból származott. 1755-ben a német nyelv elsajátítása végett a dobsinai iskolába íratták be, majd ugyanabban az évben Eperjesre ment, ahol költészetet és ékesszólást, s 1762-ben Késmárkra, ahol bölcseletet tanult; 1765-ben Pozsonyban folytatta tanulmányait, amelyeket a Fodor ügyvédi irodában fejezett be. 1766-ban Győrött Tiszapataki ügyvédnél gyakorlatilag tanulta a magyar törvényt, 1767-ben visszajött Jólészre, a szülői házhoz. Ugyanezen év október havában Tolna megyében ügyvédnek esküdött föl. 1768 elején fölkereste a Toperczer és Lipovniczky ügyvédi irodát és itt mint ügyvédbojtár 1770 végéig működött, majd 1771 januárjában Pestre ment, ahol a Parnitzky irodájának volt munkatársa. 1773 novemberében, mint gyakorló ügyvéd Rozsnyón telepedett le; eleinte Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett. Amikor II. József rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédeknek a törvényszékekhez kereseteiket német nyelven kell benyújtaniuk, Cházár az ügyvédségről lemondott. 1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlésen mint főjegyző a kalapos király önkényuralma ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ezen időben Gömör megye háromszor választotta meg főjegyzőjévé; a legnehezebb ügyekben sokat írt és több híres követutasítást szerkesztett. Az 1791-es pesti református zsinaton mint a gömöri evangélikus esperesség küldötte vett részt, s itt különösen a házassági ügyekben - mint jegyző - fejtette ki tevékenységét. 1799-ben ő volt a váci siketnéma intézet első tervezője s kezdeményezője, e célra 50 ezer forintot gyűjtött, azt maga is ezerrel megnövelte, azonban nem tudta e kedves tervét megvalósítani. Sajnos korán elvesztette feleségét, ezekben a nehéz időkben Magda Pál tiszteletes nyújtott számára lelki támaszt, aki egyben kisfiának nevelője is volt. Ő volt, aki Bécsbe irányította, az ottani siketnéma intézet megtekintésére ösztönözte. A lelkész fontos szerepet játszott abban, hogy Cházár András lelkében megszülethessen a hazai siketnémák oktatását szolgáló iskola megalapításának ötlete. Nyugdíjba vonulása után életét a siketnémáknak szentelte. A fentebb már említett tiszteletes unszolásának engedve 1799-ben látogatta meg a II. József császár által alapított Bécsi Siketnéma Intézetet, s ekkor vált tudatossá benne életének új célja: Magyarországon is létrehozni egy ilyen intézetet.

Vad.Korte (törölt) 2011.04.11. 12:27:45

@sandor68: Olvastad a leírásokat? Idealistaként jobb világot? Aha... Egy kis kivonat a kedvedért.

Szamuely Tibor ... a budapesti hadseregcsoport politikai megbízottjaként elindította a terrort: a Lenin-fiúk páncélvonatokkal járták az országot, több száz embert végeztek ki. "A vértől nem kell félni" - mondta győri beszédében.

Vorosilov ... részben ő szervezte meg a hírhedt politikai rendőrséget, a Csekát. ... Ő is aláírta a katyni mészárlást jóváhagyó dokumentumot. Háborús sikerei nem voltak... 1944-ben személyesen felügyelte a krími tatárok kitelepítését, amelybe a kitelepítettek fele egy éven belül belepusztult. 1945-47 között a SZEB elnöke volt Budapesten. Tevékenyen részt vett a választások után a kisgazdák és a parasztpárt feldarálásában.

Malinovszkij: A magyarok nem áldhatták nevét: ő küldte magyarok tömegeit (becsült adatként 200 ezret) málenkij robotra a Szovjetunióba.

sandor68 (törölt) 2011.04.11. 12:36:11

Minimalis agymukodessel, muveltseggel es objektivitassal megáldott embernek értenie kellett volna melyik történelmi személyekre vonatkozóan írtam kommentemet. Köszönöm a választ, de nem kívánok felesleges szocsatat vívni.

Vad.Korte (törölt) 2011.04.11. 13:09:59

Minimalis agyműködessel, műveltseggel és objektivitással megáldott embernek értenie kellene, miért nem vesszük szívesen, ha szegény "megtévedt", "jóakaratú", "idealista" történelmi személyiségek nevét viselik a közterek.

Aranylab6 2011.04.11. 16:29:32

egyértelmű, hogy nem lehet általánosítani. szamuely, malinovszkij jó, hogy nem szerepel többé az utcanevek között. de pl. makarenkóval tényleg semmi baj nincs, kb annyira lehet kommunistának nevezni, mint mondjuk József Attilát... ő a politikai szipátiájától függetlenül géniusz. makarenko sztem hasonló, de amíg van elég híres és valamilyen szempontból pozitívan meghatározó hazánkbeli személyiség, addig inkább róluk nevezzünk el köztereket. és annak külön örülök, hogy a schönherz koli most is schönherz, mert ad1) ez a név már rég nem pusztán a fiatalon elhunyt villamosmérnököt takarja, hanem valamiféle városi fogalom lett, ad2) ez a schönherz zoltán egy tehetséges villamosmérnök volt, aki éppen baloldali nézeteket vallott, éppen nem a számára ideális történelmi közegben.... rip

Aranylab6 2011.04.11. 16:32:20

@Vad.Korte: nem értem, hogy Cházár András hogy keveredett ide. tényleg. szeritnem van most is ilyen utca az Ybl fősuli környékén... vagy már nem úgy hívják?

Dr Milton 2011.04.16. 18:38:58

Minden utcanevet vissza kellene állítani a '45 előtti nevére. /kivéve a viccben szereplőket/

pg2 2011.04.26. 20:39:32

@Dr Milton: Vagy esetleg abbahagyni ezt a köztérátnevezős buzgólkodást: tartalmatlan pótcselekvés. Amíg az ott lakók nem érzik cikinek, nem akarnak más nevet, addig senki ne szóljon bele.

Amúgy Zalka Mátéhoz jobb példa lett volna (sztem) a Kőbánya-alsónál lévő, mára Liget tér.

Kicsi Kacsa 2011.04.30. 10:28:33

Mussolini tér az nem a néhai November 7. tér, azaz az Oktogon volt?

Másik vicc:
Kalauz a villamoson kiabálja:
- Mussolini tér, Mussolini tér! (ejtsd s-el)
Jóérzésű utas szól neki:
- Az nem mussolini, hanem musszolini.
- Kösönöm sépen, mussolini tér!

vizivarosi 2011.07.12. 23:26:08

Kommentelném az itt olvasottakat, megírtam, de az vagy 15 oldal. Hogy tudom bevinni? Öreg pasi vagyok, aki nem menő a számítógépes technikában. Legyetek szívesek pontosan leírni mit tegyek! Köszönöm szépen.