Fővárosi Blog

Őnaccsága uccája 2.

2011. április 16. - fovarosi.blog.hu

Kiről nevezték el az Ajtósi Dürer sort? Ki volt Horváth Mihály, Falk Miksa és Kacsóh Pongrác? Folytatódik a sorozat. Az első részben némi poénkodás után az elmúlt rendszer ismerősebb utcaneveiről volt szó, most pedig jöjjön néhány a mai utcanevek közül, két részben.
 

-XIV. Ajtósi Dürer sor: Ajtósi Dürer Albert (1471-1528) festőművész volt. Többek között Baselben, Velencében, Antwerpenben tanult festeni, hazatérése után Miksa császár udvari festőjeként dolgozott. Portrékat, tájképeket, szárnyasoltárokat, fametszeteket készített.


-II. Alvinczi utca: Alvinczi József báró (1735-1810) régi erdélyi család sarja, hadvezér. Már 15 éves korában hadi pályára lépett, 1756-ban már kapitány. Miután elfogta a hesseni herceget, 28 évesen tábornoki rangot kapott. Később Ferenc főherceg, a későbbi I. Ferenc császár katonai nevelésével bízták meg. 1790-ben a belga forradalom leverésére vezényelt császári sereg vezére lett, 1792-93-ban a forradalmi Franciaország elleni háborúkban vett részt, 1795-ben az udvari haditanács tagja. 1797-ben Napóleontól súlyos vereséget szenvedett. Ezután Magyarország főhadikormányzójává nevezték ki. 1808-tól haláláig a katonai reformbizottság elnöke volt.


-VI., VII. Bajza utca: Bajza József (1804. január 31. -1858): költő, publicista, irodalomszervező, folyóirat-szerkesztő. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Az 1848-1849. évi szabadságharc idején a "Kossuth Hírlapja" című újságot szerkesztette.


-VIII. Baross utca, Baross tér: Baross Gábor a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa volt. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” becézték. 1886-89 között volt miniszter. Legjelentősebb reformja a vasúti személyszállításban az egységes, ún. zónatarifra-rendszer bevezetése volt, akkor, amikor még sok vasúttársaság volt Magyarországon. A Vaskapu hajózhatóvá tételében is fontos szerepe volt, bár a megnyitást már nem élhette meg. 1886-ban az ő vezetésével indították el a Postánál a postatakarékpénztárat, azóta vannak banki szolgáltatások a postán. A távírót is a Posta alá szervezte: nemzetközi hírlap előfizetési szolgáltatás, pontos zónaidő, meteorológiai előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen. Szobra a Baross téren áll, buszok végállomásainak gyűrűjében. Budapesten 12 utca és tér viseli a nevét!


-XIV. Cházár András utca: Cházár András (1745-1816) a magyar gyógypedagógia úttörője. Rozsnyón volt ügyvéd, de amikor II. József kötelezővé tette a német használatát, inkább lemondott az ügyvédségről. 1790-től Gömör vármegye főjegyzője lett. Írásaiban kiállt a szólásszabadság és a magyar nyelv ügye mellett. 1799-ben mozgalmat indított a siketnémák intézetének létrehozatalára - ennek eredményeként 1802-ben Vácott meg is nyílt az ország első ilyen intézménye.


-VI. Csengery utca: Csengery Antal (1822-1880) politikus és közgazdász volt. 1844-től országgyűlési tudósításokat írt a Pesti Hírlapba, majd a következő évben átvette a lap szerkesztését. A lap egyszerűbb, közérthetőbb stílusban íródott ezután. A szabadságharc után világtörténelmet és növénytant oktatott. 1858-tól az Akadémia rendes tagja és jegyzője. Ő dolgozta ki Pest és Buda egyesítésének törvényjavaslatát, de jelentős szerepe volt a kiegyezés jogi szerkezetének kialakításában is.


-XII. Csörsz utca: Ez egy kicsit kakukktojás, Csörsz ugyanis csak a mondákban létezett. A XVI. században foglalták írásba azt a szájhagyományt, mely szerint Csörsz király készítette a keletről támadó ellenség ellen védővonalnak a több kilométer hosszú árokrendszert, amelyet ördög- vagy csörszároknak hívtak. A csörsz szó a szláv csortból ered, ami ördögöt jelent.


-XII. Edvi Illés utca: Edvi Illés Aladár (1858-1927) mérnöki végzettséget szerzett, majd 1902-től a felsőipari iskola igazgatója, és egyben a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője lett. Iparstatisztikai térképgyűjteményt szerkesztett, közlönyt szerkesztett, szakirodalmat írt az ó-, a közép- és az újkor vasművességéről és hazánk bányászatáról.


-V. Falk Miksa utca: (1828 október 7.-1908): publicista, politikus, Buda szabad királyi város tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Pesti Napló, a Magyar Sajtó munkatársa, a Pester Lloyd szerkesztője. Széchenyi István legbelső köréhez tartozott Döblingben. Cikkeivel segítette a kiegyezés előkészítését. 1866-tól egy éven keresztül Erzsébet királyné magyar nyelvtanára volt. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja.


-XIII. Forgách utca/köz: Itt egy egész családról van szó. Nevesebb tagjai:

-Miklós: a XVII. Században főkapitány;
-Zsigmond: az ország nádora;
-Ferenc: történetíró és váradi püspök;
-Simon: 1705-ben kiadja Zrínyi "Török Áfium..." c. művét;
-Ferenc: esztergomi érsek, 1607-től az ország nádora is, az ellenreformáció egyik vezéralakja, szoros kapcsolatot ápolt Pázmány Péterrel;
-Ádám: országbíró, Szécsény, majd Kassa kapitánya;
-Balázs: Nagy Lajos király leányának, a későbbi Mária királynőnek odaadó híve, társaival meggyilkolták Kis Károly herceget, de a cserébe megkapott birtokokat nem sokáig élvezhették: Károly hívei egy csatározás közben fejét levágták és elküldték Nápolyba a király özvegyének.


-XIV. Gvadányi utca: Gvadányi József gróf (1725. október 16.-1801): költő, író, Mária Terézia lovassági tábornoka. Legnevesebb műve: "Egy falusi nótáriusnak budai utazása."


-IX. Haller utca: Haller János báró (1626-1697) életének első feléről nem sok biztosat tudunk. 1657-ben részt vett az erdélyi országgyűlésen, ezután bécsi követ, majd Torda vármegye főispánja volt. 1679-től négy évre börtönbe zárták, ez idő alatt latinból magyarra dolgozta át Nagy Sándor történetét, Trója pusztulását és a rómaiak történetét, a Gesta Romanorumot. Szabadulása után ismét követ és Torda vármegye főispánja lett.


-V. Haris köz: A Haris család görög kereskedőcsalád volt. 1792-ben nyert Haris János polgárjogot Pesten, ezután egyre nőtt jelentőségük a város életében. Az 1850-es években Haris Gergely már hatalmas vagyonnal rendelkezett. Telkén, a mai Petőfi Sándor utca és Váci utca között 1877-ben készült el a Haris-bazár, Feszty Adolf tervei szerint. Az üvegezett vastetős csarnok árkádsora számos üzletet rejtett. Ezt 1910-ben bontották le, a helyén nyílt utcát a nép kezdte el Haris köznek nevezni, amit aztán 1940-ben hivatalossá is tettek.


-VIII. Horváth Mihály tér, XV. Horváth Mihály utca: Horváth Mihály (1809-1878) történész és római katolikus püspök volt. Vácott, majd Pesten tanult, 1832-es pappá szentelése után az Alföldön több helyen szolgált. Közben történelmi kutatásokat folytatott. 1839-től az MTA levelező tagja lett. 1849-ben vallás- és közoktatási miniszter. A fegyverletétel után halálra ítélték, 18 évi száműzetés után térhetett haza. 1870-től az Akadémia történeti osztályának elnöke lett. Külföldi kutatómunkájának eredménye a Magyar történelmi okmánytár.


-XIV. Kacsóh Pongrác út: Kacsóh Pongrác (1873-1923) tanár, zeneszerző volt. Kolozsváron tanult, majd Budapesten matematikát tanított. 1912-ben a Székesfővárosi Zenetanfolyamok főigazgatója lett. Számos műve közül kiemelkedik a János vitéz, amelyet 1904-ben komponált.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr851754863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

.: mimino :. · http://chinacar.blog.hu 2011.04.16. 09:29:57

úgy tudom Falk Miksa a Columbo-t alakító Peter Falk felmenője is egyben.
Nagyon jó témájú kis bejegyzés!

saabi 2011.04.16. 10:56:02

egy kis elírás:
"Haller János báró (1626-1697) ... 1697-től négy évre börtönbe zárták" Ez nem nagyon jön össze. A Wikipedia szerint 1679-ben zárták börtönbe. (hu.wikipedia.org/wiki/Haller_J%C3%A1nos_%28f%C5%91isp%C3%A1n%29)

arandria 2011.04.20. 11:36:24

Ha én lennék a polgármester, elrendelném, hogy ha valakiről utcát neveznek el, akkor kötelezően tegyenek fel egy emléktáblát is, amiről meg lehet tudni, hogy ki volt a névadó. Évekig laktam a Visi Imre utcában, csak akkor tudtam meg, hogy ki is volt, amikor már volt net és rá lehetett keresni.