Fővárosi Blog

100 éves a Fertőtlenítő Intézet

2013. február 23. - fovarosi.blog.hu

100 évvel ezelőtt ezen a napon nyitott meg a Fertőtlenítő Intézet a Váci úton. 2011-ben a kerületi helytörténeti gyűjtemény jóvoltából, egy séta alkalmával belülről is módomban állt megcsodálni az egykori tífusz-irtó csúcstechnikát.Mi van a kapuk mögött?
 


fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-1916-MagyarEpitomuveszet-01 Alaprajz (nagyobb mérethez katt ide)

A Magyar Építőművészet 1916. évi számában mutatta be a Székesfőváros új Fertőtlenítő Intézetét, amely Hönig Dezső tervei szerint épült fel. Korábban ő tervezte az 1898-ban a Gyáli úton megnyílt, hasonló célú intézmény is.

Az új intézmény a külföldi korabeli példákat követve épült be, a kor legmagasabb színvonalán. Az épület déli része volt a "fertőző", az északi a "tiszta" fél. Ennek megfelelően két nagy udvar köré szervezték az épületet. Az egyik oldalról a másikra ember csak fürdőn, a holmik csak gépeken keresztül, előzetes fürdés, illetve fertőtlenítés után kerülhettek át. A fürdőkön száraz lábbal átkelni szigorúan tilos volt még az intézmény alkalmazottai számára is. A körülépítés az intézmény zárt jellegét is biztosította. Az így körülzárt tömb belsejében a fertőtlenítés a középső elválasztó részbe került. A Váci úti oldalán voltak a fürdők, ezek mögött a fertőtlenítő csarnokok és a fertőzött ruhaneműk számára mosókonyhák. A Váci úti homlokzat középső részére kerültek a fürdők, a földszintre és az első emeletre. A földszinten 3 férfi és 3 női, kb. 12 négyzetméteres medence épült az egyszerűbb emberek, az emeleten 6-6 fülkében egyes kádak épültek "az intelligensebb közönség" számára. A tervezői alaposságra jellemző, hogy a medencék márványburkolattal készültek el.

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-20111022-01

Pestis, kolera, himlő és kiütéses tífusz - ezek voltak azok a bajok, amelyeket a leggyakrabban kezeltek ki e falak között. A beteg személyeket ide szállították be egyéni fertőtlenítésre. A fürdőkbe kerülők az intézet fertőzött oldali udvarába jöttek, ahonnan a fürdőkhöz külön bejáró volt, a többi fertőtlenítő helyiségektől elválasztva. Innen egy kis kezelőhelyiségen keresztül a vetkőző helyiségbe jutottak, ahol levetették ruháikat. A ruhákat gőz- illetve formalin-fertőtlenítőgépekbe tették, a betegek pedig kezet és fejet mostak lysoform-oldatos vízben, majd káliszappannal mosakodva fürdőt vettek. A fürdőmedencék alacsonyak voltak, mivel főleg lábmosásra használták őket. Az öltözők, a ruha csomagok mind számozottak voltak, így azonosították be a betegeket és holmijukat. A fürdés után természetesen tilos volt visszamenni a fertőző oldalra, az átvett holmikkal csak a tiszta oldalon távozhattak. Ugyanez a fertőzések elkerülése érdekében a személyzetre is vonatkozott, akik így akár naponta háromszor-négyszer is átestek a tisztasági fürdőn. Hogy a munka így sem volt veszélytelen, arra tábla emlékeztet az épület egyik kapualjában:

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-20111022-02

Mindkét fertőtlenítőcsarnokhoz egy-egy szoba is tartozott. A fertőzött oldaliban a szolgálatot teljesítő kezelők, a tiszta oldaliban a telefonkezelőnő helyisége volt. Két telefonvonaluk mellett házi telefonközpontjuk is volt.

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-1916-MagyarEpitomuveszet-07

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-20111022-08

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-20111022-11
A két oldalon nyitható fertőtlenítő kamrák ma is megvannak, az egyiket raktárnak használják

A fertőtlenítőcsarnokban 4 gőz- és 2 vákuumos formalinos fertőtlenítőgép volt elhelyezve. Egy 1 köbméteres gőz- és egy 1 köbméteres vákuumos formalingép a ruhák fertőtlenítését szolgálta. 2 darab 8 köbméteres és egy 12 köbméteres gőzfertőtlenítő és egy 15 köbméteres vákuumos formalinfertőtlenítőgép az egyéb holmik és bútorok fertőtlenítésére szolgált. Mindezen gépeken kívül az elválasztó falba beépítettek egy 2 köbméteres sterilizátort is, amely 180-200 fokon forró levegővel fertőtlenítette a sodronyágybetéteket, fémtárgyakat, kötszereket. E gépek kezelése a gőzfertőtlenítő és a sterilizátor kivételével a tiszta oldal felől történt, az anyagmozgatást sínen guruló kiskocsik segítették. A helyiségek mennyezetét boltívesre képezték ki, hogy a kiszálló gőzpárát ez is segítsen elvezetni a szellőzőkhöz. Szintén a középső épületrészben voltak elhelyezve a mosókonyhák. A mosókonyhában a személyzet holmiját, valamint a fertőtlenítéshez használt textíliáknak, takaróknak a fertőtlenítése történt - ez is fertőző és tiszta oldalra volt osztva. A fertőzött oldalon volt a ruhaáztató hat cementkáddal, a másik oldalon cementmosóteknők voltak. A ruhákat ezután nagy főzőüstökben vagy mosódobokban forralással fertőtlenítették - ezek is az elválasztó falba voltak beépítve. A továbbiakban a ruhákat egy villamos facsaró centrifuga, egy "kulisszás szárító", és egy gőzmángorlógép várta a további helyiségekben. Az ötödik, utolsó helyiségben polcokra tették a tiszta ruhákat.

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-1916-MagyarEpitomuveszet-14

A fertőzött oldalon a betegszállító automobilok garázsa, kocsiszínek, a kocsik mosására egy fűthető kocsimosó helyiség, a lovaknak patamosó, lószerszámfertőtlenítő kád, istállók voltak. Ugyanitt egy kemence is épült a fertőzött istállókból behozott trágya, az intézeti szemét és trágya és az értéktelen tárgyak elégetésére. Óriási kéménye ma is áll. A tiszta oldali udvaron az irodahelyiségek, műhelyek, kocsiszínek, istállók, garázsok, a kazánház, a személyzeti konyha, kamra, mosogató, tálaló és ebédlő helyiségek kaptak helyet.

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-1916-MagyarEpitomuveszet-02

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-1916-MagyarEpitomuveszet-12
Automobil garázs és kocsiszín anno

Az utcáról külön kapubejáraton át volt megközelíthető az a blokk, amelyben az igazgatónak és egyes alkalmazottaknak lakásokat alakítottak ki. Mivel éjjel-nappal üzemelt az intézmény, 1 igazgatói, 1 gondnoki, 1 főgépészi, 1 fűtői és 1 kapuslakás működött az intézet tiszta oldalán, részben az emeleten. Az intézet homlokzatán, a fertőző oldali rész emeletén országos fertőtlenítői tanfolyamot indítottak az erre kialakított helyiségekben. Ehhez az intézet előtti előkertből külön feljáró készült, így az a fertőző oldaltól teljesen el volt különítve. Szintén az előkertből nyílón alakítottak ki egy helyiséget a laboratórium számára. Az intézményben 1915-ben már 203 fő dolgozott.
Az egész ház a fenntartható, állandó tisztaság és tiszíthatóság jegyében született meg. "Minden része az épületnek, de különösen a padlók és falak úgy készültek, hogy azok pormentesen, könnyen tisztán tarthatók és fertőt-leníthetők legyenek. Tagozások, élek és sarkok helyett úgy a kőműves-, mint a kőfaragó-, asztalos- és más egyéb munkán csak síma, letom-pított felületek és hajlatos sarok-kiképzések alkalmaztattak. Az összes belső helyiségek betonlapra fektetett, túlnyomólag 15 -15 cm². fehér és piros színû keramitpadlóburkolatúak, az oldalfalak átlag 2·60 m. magasan fehér csempével burkoltattak, a mosóberendezés áztatója, szappanozója kívül-belül csempével bur-kolt betonfalazatból készült. Zuhanyok, kifolyó csapok, mosdók konzoljai s az összes felszerelési tárgyak nikkelezettek. Az udvarok aszfaltburkolatúak. Úgy az utcai, mint az udvari homlokzatokon a sarkok, ablakkeretek és összes beszegések szá-razon sajtolt disznóbőrszínű téglával burkoltattak, az ezekkel határos mezők pedig fröccsentett vakolatúak." (Magyar Építőművészet, 1916)

Bárczy István polgármester 1913 február 17-én nyitotta meg hivatalosan az intézetet, amely terjedelmével, berendezésével európai viszonylatban is az egyik legkorszerűbb fertőtlenítő volt. Az intézet első "munkanapja" február 24-én volt. Az intézet igazgatója e napon írt levelében az alábbiakról tájékoztatta a tanács X. ügyosztályát:
"Hivatkozással f. évi február hó 4.-én kelt 579/913 X. tsz. alatt kelt határozatára tisztelettel jelentem, hogy habár az V. ker. Váczi úton épült új fertőtlenítő intézet ünnepélyesen f. évi február hó 17-én nyittatott meg, mégis kisebb munkálatok pótlása miatt ezen új intézetben az üzemet csakis február hó 24.-én kezdhettük meg." Az építkezés 1,400,000 koronába került, a gépekkel felszerelés további 270,000 koronába. Az építkezést is Hönig vezette, a gépek beszerelését Zboray János főmérnök felügyelte. Ezután a fertőtlenítéseket korábban végző Gyáli úti intézmény az új fertőtlenítő fiókintézeteként folytatta tevékenységét. A munka megoszlott a két intézet között. "Ezek közül főleg az V. ker. váczi-úti úttörő a maga nemében, mert ilymódon berendezett fertőtlenítőintézetek az úgynevezett nyugati kulturvárosokban nagyobb arányokban eddig sehol sem épültek" - írta Hönig Dezső 1916-ban. Az épületet 2002-ben Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter nyilvánította védetté.

Az első világháború során a járványok megelőzése volt az intézmény fő feladata. A második világháború után - szovjet mintára - átalakították az intézményt, ezután már kutatásokkal, a rovarirtó szerek tanulmányozásával is foglalkoztak. 1945 júliusából való az alábbi filmhíradó, amelyben a Fertőtlenítő Intézet már a legyek ellen is küzdött:



A szockorszakban a KÖJÁL-hoz, majd a rendszerváltás után létrejött ÁNTSZ-hez tartozott az intézmény. Az intézet az utóbbi években már inkább hivatalként működik, korábbi stratégiai szerepe az egészségügyi ellátás fejlődésével fokozatosan csökkent. Most hajléktalanszállóknak dolgoznak többek között, a rendőrök ide hozhatják kényszerfürdetésre "delikvenseiket", de a jövő így is bizonytalan. Hajléktalan fürdetéshez, vagy éppen penészes papírok spóramentesítéséhez ekkora épületre nincs szükség. Az intézményt egy 2002-es cikk az ÁNTSZ Fővárosi Intézeteként említi. A mai tábla szerint pedig:

fovarosi.blog.hu: FertotlenitoIntezet-20120211-01

Aki tudja, jegyezze meg.

Források:
https://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=article&id=14126#pics
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5976
http://kultura.hu/main.php?folderID=881&ctag=articlelist&iid=1&articleID=306130
Hammer Dezső: A Székesfőváros új fertőtlenítő intézete. Magyar Kórház, 1933.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:


A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr884118825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zselés-halrudacska 2013.02.26. 18:26:20

Nagyon jó cikk, koszi!
Azért jó hogy védetté nyilvánították, nagyon érdekes elolvasni hogy hogyan mukodtek akkoriban az ilyen kezelések. Talán a kozeljovoben egy tárlatot is be lehetne rendezni benne!

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.03.04. 01:56:34

Csodálkoztam, hogy az ÁNTSZ miért ott van. Most már tudom.