"A főváros és a vidék ellentétét, amelyet a múlt
társadalma hagyott ránk, manapság mindinkább
a kölcsönös megértés, a megbecsülés és a
segítés váltja fel."
Erdélyi György: Ajándék a fővárosnak.
Népszabadság, 1973. augusztus 15.

Buda és Pest egyesítésének 100. évfordulóját még sokkal alaposabban ünnepelte meg a főváros, mint a mostani 140. fordulót. 1973: az év, amikor tűzszünethez ért a vietnami háború, amikor Nixon a Watergate botrányban fürdött, amikor felépült a Gagarin hőerőmű, amikor először jött olaj a Barátság kőolajvezetéken, amikor egyszerre épült két metróvonal Budapesten, és amikor nekiálltak felhúzni a Matthias Rex, azaz a Hilton szállodát a Várban.

Január 3-án ülésezett a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága (VB), és kitüntetések alapításáról hozott határozatot. Ezeket az emlékérmeket aztán azoknak adták át, akik részt vettek a főváros parkosításában, valamint a meghirdetett tisztasági versenyben. A VB azt is elrendelte, hogy az 1973-ban átadásra kerülő új létesítmények falára centenáriumi jelőlőtáblát helyezzenek el. 


A Szervita téren álló egykori "Interag" parkolóház falán álló emléktábla

A Műcsarnokban 1973-ban az elmúlt 100 év építészetét bemutató kiállítás nyílt, míg a Budapesti Történeti Múzeum a város történetét bemutató nagy tárlattal ünnepelt. A megyék pedig népművészeti kiállítással ünnepelték a kerek évfordulót a Nemzeti Galériában. 1973 januárjára befejeződött a patkányirtási program is. A Bábolnai Állami Gazdaságban 1966-ban az NSZK-beli Bayer-től vásárolt szerrel kísérletezték ki az irtás módszerét. Előzetes mezőgazdasági kísérletek után Budapestet mindössze két év alatt teljesen patkánymentessé tették. Ehhez külön méreggyártó üzemet hoztak létre Bábolnán. Előbb Budát, majd Pestet mentesítették: minden épületben, minden területen letették a csalétkeket. Összesen 1,5 millió kilogramm csalétket, 400 ezer speciális önetetőládát és 600 ezer etetőtálcát helyeztek el. A további "bevándorlás" elleni védekezésre is a bábolnaiak kaptak megbízást, öt évre. (kép: fortepan.hu, 15891) Január 9-én centenáriumi kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban. A november végéig tartó "Budapest 100 éve" kiállítás képes történelemkönyvként tárta a látogatók elé a főváros történetét. Az érdeklődőket egy 1918-as légifelvétel fogadta, a terem mennyezetén pedig egy több mint 100 négyzetméteres légifotó ábrázolta az 1973-as állapotokat. A tárlat négy szakaszra bontva mutatta be a város történetét: 1873-1918-ig (az őszirózsás forradalomig), 1918-1945-ig (a második világháború végéig), 1945-1950-ig (Nagy-Budapest létrejöttéig), 1950-1973-ig (az akkori jelenkorig).

Még 1972-ben minden megye testvérkerületet kapott. Angyalföldön Hajdú-Bihar, a XV. kerületben Borsod, Erzsébeten Győr-Sopron, Újpesten Heves megye, Zuglóban Szolnok, Kispesten Zala, a Belvárosban Szabolcs-Szatmár megye jelent meg. Pestújhelyen 100 személyes óvodát építettek a borsodiak. A VIII. kerületben kalocsai szőtt függönyök, terítők kerültek a Tolnai Lajos utcai óvodába. Ez az óvoda a Bérkocsis utca sarkán volt, 2008-ban bezárt. 1973 végére készült el Hajdú-Bihar megye ajándéka, egy 80 férőhelyes bölcsöde és 70 férőhelyes óvoda Angyalföldön. Dombóvár játszóteret épített a Dráva utcánál, Szolnok és Vas megye munkásokat küldött a fővárosi gyermekintézmények építéséhez. A Csepeli Papírgyár munkásai vásárolhattak abban a hatszáz négyzetméteres élelmiszer-áruházban, amelyet a Fejér megyei szövetkezetek építettek, az újpesti piacon friss áruval várta a vásárlókat a Heves megyei Rákóczi Tsz árudája, és Kispesten kerültek a boltokba a zalai hús-, tej- és söripari vállalatok termékei. "Budapestet, kerületeit, üzemeit hagyományos kapcsolatok fűzik a megyékhez. Földosztás, falujárás, népművelés, egykori választási csaták, gépállomások és tsz-szervezések és újabban az ipartelepítés alkotják e kapcsolatok mindig megújuló, legfontosabb mozzanatait. Most felfrissülnek a régi emlékek és újabban az ipartelepítés alkotják e kapcsolatok mindig megújuló, legfontosabb mozzanatait. Most felfrissülnek a régi emlékek és új szálakkal szövődik tovább a barátság. Kőbánya üzemei például Veszprém megyével élesztik újjá a hajdani falujárók és tsz-szervezők barátságát. A megye parkot épít, s egyik művésze alkotásaként a munkás-paraszt szövetséget szimbolizáló emlékművet állít a nagy munkáskerületben, amely viszonzásul utcákat nevez el Veszprém megye városairól, nevezetes szülötteiről, mártírjairól. Veszprémben megrendezik a kőbányai hetet, Kőbányán pedig a veszprémi hetet. Kölcsönös programokat készít Csepel Fejér megyével, Kispest Zalával, Kelenföld Vas megyével, Zugló Szolnok megyével.
A centenárium alkalmából több tájegység és megye képzőművészeti alkotásokkal ajándékozza meg a fővárost. A Józsefvárosban épülő magas házak karéjában a majdani új park emlékfalát Bács megyei művészek készítik; Baranya megye Zsolnay-emlékkutat állít a tabáni parkban; az újpalotai városközpontot különleges borsodi acélból készülő művészi térplasztika díszíti majd. A Népliget Centenárium-parkjában minden megye külön parcellát alakít ki tájegysége jellegzetes növényi- és parkkultúrájából. Itt kap helyet több megye egy-egy kiemelkedő szobrászati, képzőművészeti alkotása is. Más kerületekben gyermekintézmények, játszóterek, parkok építéséből, felszereléséből, fasorok ültetéséből veszik ki részüket a megyék." (Népszabadság, 1973. január 17.) Január végére elkészült a budapesti művészeti hetek műsorterve a centenárium jegyében. A Zeneakadémián többek között Dávid Gyula Ünnepi nyitányát és Ránki György Ének a városról című kompozícióját adták elő, a Vidám Színpad A pesti kabaré címmel rendezett centenáriumi produkciót. Bemutatták a Tűzoltó utca 25. és az Epizódok Budapest életéből c. filmeket, amelyek a centenáriumra készültek. A Magyar Televízió három tévéfilmje is ez alkalomból került adásba, amelyek Budapest arcait mutatták be 1848-ből, 1919-ből és 1945-ből. "A 100 éves Budapest építészete" kiállítás a Magyar Építőművészek Szövetsége rendezésében a Műcsarnokban volt látható 1973 május 12. és június 3. között.

Budapest történetének 100 éves emlékeit több hosszabb-rövidebb film mutatta be. A Budapest varázsa című kisfilmsorozatot a Művészeti Hetek keretében mutattak be. A 9 kisfilm közös pontja a fővárosi téma. Murányi Éva munkája, az "Egy város varázsa" Bartók zenéjével kísérve mutatja be a hangulatos utcákat, a Halászbástyát, a Gellért-hegy panorámáját. Kollányi Ágoston Budapest tegnap, ma és holnap című alkotása a múlt emlékeit idézi fel. A budai Várba kalauzol Kollányi Ágoston másik alkotása. Knoll István "Pest-Buda szerelmesei"-ről készített filmet. Kis József "Budapest" c. műve a korábban a tévében vetített négyrészes sorozat alapján született. Kollányi harmadik produkciója, az "Udvarok" a műemlékvédelemmel foglalkozik, míg Domokos Attila filmje Pest belvárosába invitálja a nézőt.


Kollányi Ágoston rendezése, a "Budapest tegnap, ma és holnap"

A Budapesti Művészeti Hetek programsorozatán belül több filmbemutatót is a programba iktattak, így a Híradó moziban a háromrészes Budapest varázsát vetítették, a Száz év történetét a Bányász moziban, és 28 legjobb magyar filmet, köztük a Lúdas Matyit, a Körhintát és a Szegénylegényeket több moziban. A művészeti hetek szeptember 24-én kezdődtek a megyék népművészeti kiállításával, amelyen 19 megye 42 múzeumának anyagából, a Néprajzi Múzeum szervezésében mutatták be a népművészet legszebb alkotásait. Az Iparművészeti Múzeum Budapest zenei életéről rendezett kiállítást.

Október 15-én megkezdődött a vidéki színházak seregszemléje. A centenárium alkalmából elsőként a Békés megyei Jókai színház mutatkozott be a budapestieknek. A színház Bornemissza Péter és Móricz Zsigmond Magyar Elektra című tragédiáját adta elő Baranyi Ferenc A lónak vélt menyasszony című komédiájával, Lovas Edit rendezésében. A továbbiakban bemutatkozott a debreceni Csokonai Színház, a pécsi Nemzeti Színház, a veszprémi Petőfi színház, a miskolci Nemzeti Színház, a szegedi Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és végül október 22-én a kecskeméti Katona József színház.


Szabó István alkotása, a Tűzoltó utca 25. is 1973-ra készült el

1873 november 17-én iktatták az első fővárosi aktát a Városházán, tehát ezen a napon ünnepelték 1973-ban a centenárium napját. Budapest centenáriumának központi ünnepségét tartotta meg a Fővárosi Tanács a Vígszínházban. Az 1872. évi, decemberi törvény alapján Pest, Buda szabad királyi városok és Óbuda mezőváros egyesítésével megszületett Budapest, melynek törvényhatósági bizottsága száz éve, 1873. november 17-én kezdte meg működését.

Az 1973-as díszkivilágítási program megvalósulása során újabb szobrok és épületek kaptak megvilágítást. Fényszórókkal világították meg a Nemzeti Galéria, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületét, továbbá a Rákóczi- és Kossuth-szobrot. Bővítették az Országház díszkivilágítását: a Duna felőli oldalon az árkádsort világították meg nagy fényerejű lámpákkal. Budán a Batthyány téren álló Szent Anna templom és a Bem-szobor is díszkivilágítást kapott. Helyreállításával párhuzamosan fokozatosan épült ki a Budai Vár díszkivilágítása is.

November 30-án mutatták be az Akadémiai Kiadó Budapest centenáriumára megjelentetett legújabb kiadványát, az 1335 oldalas Budapest lexikont. Ez első, széles körű ismereteket nyújtó városlexikon több mint hatezer címszóban dolgozza fel Budapest több ezer éves múltját. Átfogó képet rajzol a főváros történetéről, településföldrajzáról, a várospolitika és a közigazgatás kérdésiről. A magyar könyvkiadásban ez volt az első ilyen nagy vállalkozás - korábban csak egyetlen magyar városlexikon jelent meg, a jóval kisebb terjedelmű, Marosvásárhelyet bemutató lexikon.

Bibliobusz: mozgókönyvtár a külvárosnak

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében mozgókönyvtárral bővült az olvasók ellátása. A Bibliobusz még 1972-ben, a nemzetközi könyvévben készült el. A II. III., X., XI., XV., XVI., XVII., XX., XXI. kerületekben, 13 állomáshelyen hetente egy-egy alkalommal két órát állomásozott a mozgókönyvtár. Az átadásra febuár 6-án került sor a Sasadi út és a Tömös utca sarkán.

A busz 1973 februártól augusztusig, fél év alatt harmincegyezer kötetet kölcsönzött. A busz belső terében lévő polcokon 2300 kötet volt található, emelett az alsó csomagtérben is elhelyeztek 700 kötetet. A raktári könyvállomány 17 000 kötetes volt, ennek egyharmada gyermek, 40 százaléka ismeretterjesztő és a többi szépirodalmi alkotás.

Júniusban két újabb bibliobusz is forgalomba állt, de végül a mozgókönyvtárak a fővárosi fiókkönyvtárak elterjedésével feleslegessé váltak, csak vidéken maradtak népszerűek.

(folytatjuk)



További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!