Útikalauz a 4-es metróhoz: Kelenföld vasútállomás

2016. február 20. - fovarosi.blog.hu

A terület 2003-ban, az építkezés megkezdése előtt

Légifelvétel 2014 márciusából (Vanik Zoltán felvétele)

A metróállomás engedélyezési és tender szerkezeti terveit a Palatium Stúdió építész elképzelései alapján a Főmterv Zrt. készítette, a felszín tájépítészeti terveit az Újirány Tájépítész Kft. készítette.

(kép: Specialterv.hu, 2009)

Hosszmetszeti rajz: balra Őrmező, jobbra Kelenföld

A metróállomás keresztmetszeti rajza

A végállomás a kihúzó vágányokkal, járműteleppel, irányítóközponttal együtt a vonal legméretesebb "szelete". A peron szintje itt 16 méterrel van a felszín alatt. Az állomáshoz kiterjedt aluljárórendszer is csatlakozik, amellyel a metró összeköttetésbe került az Etele térrel, Őrmezővel és a vasútállomással is - ehhez 27 mozgólépcsőt és 9 liftet építettek be. A nyugati oldalon a szerelvények visszafordítására szolgáló kihúzó vágányok épültek, a keleti (Etele tér felőli) oldalon pedig a járműtelep felé vezető vágányok elágazását biztosító csarnok kapott helyet. Ez utóbbi helyszín volt egyben az alagútépítés elindításának helyszíne is: innen indult a fúrópajzs. Az építkezés itt is "milánói módszerrel" folyt, azaz a felső födém elkészülte után a felszínt visszaadták a forgalomnak - jelen esetben a vasútnak -, majd az új födém alatt folyt tovább az építkezés. A vasúti pályaudvar alatt elhelyezkedő műtárgy 260 méter hosszú, a hozzá csatlakozó kihúzóval együtt 340 méter, a teljes mélyépítési műtárgy hossza 430 méter - ezzel a kelenföldi a 4-es metró leghosszabb állomása.

Az építkezés 2010 márciusában (kép: Fővárosi Blog)

A résdobozos építés közbenső alátámasztás nélküli, óriási egybenyitott terű állomás kialakítását tette lehetővé. Nem nehéz észrevenni, hogy az állomás és az aluljárószint tengelye nem esik egy vonalba, így sajátos, nem szimmetrikus beépítésre volt szükség. A peron szinten ferde kitámasztású födém készült. Az új aluljáróból mozgólépcsők és liftek juttatják az utasokat a metróhoz. A "Sínek világa" 2009-ben így írt az állomás építéséről:

"Az állomást keresztező építés öt fő építési egységre bontva történik. Az első lépésben az őrmezői oldali első nyolc vasúti vágány lezárásával kezdődött az építkezés, majd következtek a „belső” építési egységek, amikor az üzemelő vasúti vágányokkal körbehatárolt „szigeten” kellett a résfal és vasbeton szerkezetépítést organizálni. A beton a meglévő aluljárón keresztül jutott be az utastér korlátozásával, betonozó csöveken keresztül. Az őrmezői oldalon csatlakozó kihúzó műtárgy két szerkezeti egységből: egy 80 méter hosszúságú résfalak között épülő vasbeton szerkezetből és 90 méter hosszú NATM alagútból áll. A vasbeton szerkezet a vasút alatti részhez hasonlóan milánói módszerrel készül, azonban itt nem a zárófödém, hanem egy közvetlenül a metróűrszelvény feletti közbenső födém tölti be a kitámasztó funkciót. (A NATM: New Austrian Tunneling Method, vagyis új osztrák építési módszerrel készülő alagút; egy keresztmetszetben fogadja az átmenetileg metróvégállomásként funkcionáló állomás metrószerelvényeit. Távlatban ennek az alagútnak a folytatásával lehet a metróvonalat kiterjeszteni Budaörs irányába.)"

Az őrmezei kijáratnál a hatalmasra méretezett mennyezeti világítás ad meghökkentő látványt, az út végén a BKK ügyfélcentrumával.

(kép: Fővárosi Blog)

Az állomástér karakterét meghatározza a terrakotta színű látszóbeton felületek és az acél-üveg szerkezetek alkalmazása. A szellőzőcsatornák vasbeton síkjai és a peronok felett végigfutó ún. füstkötények üvegfelületei meghatározóak az állomás összképében.

Az egyik padlólap egyben az átadás évének a mementója is (kép: Fővárosi Blog)

A következő években a területen bevásárlóközpont, irodaház, új Volán-pályaudvar és jókora P+R parkoló épül fel. A metró nem csak a vasútállomás, hanem az egész környék új életét is beindíthatja. Ennek megfelelően az átadásra egy ideiglenesnek mondható felszíni rendezés készült az Etele téren. Ennek alapját egy egységes, de méretében folyamatosan változó raszter rendszer alkotja.

(kép: Fővárosi Blog)

A zöldfelületeket kétféle díszfű, illetve oszlopos nyírfák jellemzik. A szintkülönbségeket áthidaló, elnyúló lépcsősorok a tervezők szándéka szerint a találkozás, a nézelődés, a várakozás helyszínei is lesznek.