Fél évszázados már a Csepel Művek sztárbicaja, a Camping bicikli. Ferencváros is házgyárat kapott. Fantasztikus történet arról, hogyan újították fel fél évvel gyorsabban a Béke Szállót. Ez történt Budapesten 50 évvel ezelőtt.


Május 1: A Budapesti Nemzetközi Vásár legnagyobb kiállítási darabját, a FERROMET csehszlovák külkereskedelmi vállalat szállítja. A pavilonhoz tartozó szabad területen állítják ki a 105 tonna súlyú hajófőtengelyt. A FERROMET első ízben szerepel termékeivel a Budapesti Nemzetközi Vásáron. (Magyar Nemzet)


A MOM művelődési háza az 1950-es években

Május 1: Szakasits Árpádról nevezték el a MOM művelődési házát. Szombaton bensőséges névadó ünnepségen Szakasits Árpádról nevezték el a Magyar Optikai Művek Művelődési Házát. Az ünnepségen a családtagokon kívül részt vett Apró Antal, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke. (...) A névadó emlékét márványtábla örökíti meg az épület előcsarnokában. (Népszabadság)

Május 4: Összefüggő metróvonal a Fehér úttól a Corvinig. Kedd délután teljes hosszában összefüggővé vált a földalatti gyorsvasútnak a Fehér út és a Corvin Áruház között épülő szakasza. Az Osvát utca, illetve a Blaha Lujza tér felől alagutat fúró építőket eddig egy vasbeton válaszfal különítette el egymástól. A másfél méter vastag fal - körülbelül a Metropol sörözője alatt - a két alagút közti nyomáskülönbség elválasztására épült meg több évvel ezelőtt. Eddig ugyanis a faltól a Fehér útig terjedő szakaszon szabadon áramlott a külszíni légnyomással azonos levegő, a Blaha Lujza tér irányában húzódó keszonban viszont túlnyomásos levegő védte az alagutat a vízbetöréstől. A munkák előrehaladtával hétfőn már hozzáláttak a magasnyomású levegő leengedéséhez, tegnap pedig a kora délutáni órákban megkezdték a válaszfal robbantását, s a két irányból fúrt alagút találkozott egymással. A leomlott válaszfal maradványait rövidesen eltávolítják. A Földalatti Vasút Vállalattól kapott tájékoztatás szerint az év végére - két fúrópajzs segítségével - azok az építők is elérik a Rókus Kórház alatti területet, akik az Astoria felől közelítik meg az eddig elkészült összefüggő alagútszakaszt. (Népszabadság)



Május 5: Lakásépítésünk ma - Évi húszezer lakás házgyárakkal. A második ötéves tervben a 282000 lakásnál több is felépülhetett volna, ha építőiparunk jobban győzi kapacitással, munkaerővel, ha a túlnyomórészt még mindig kisipari jellegű építési módszereket gyorsabb ütemben váltja fel a korszerű technika és technológia. (...) A második ötéves tervtől való elmaradás miatt most tehát még sürgetőbb feladat az építőipar iparosítása, amely a gyorsabb, olcsóbb lakásépítésnek egyetlen reális útja. Hol tartunk most ebben?



A téglát a második ötéves tervben az állami lakásépítkezések tekintélyes részénél már felváltotta az ipari módszerekkel előre gyártott, tipizált nagy építőelem, az úgynevezett blokk. (...) A panel alkalmazásával a munka termelékenysége mintegy kétszeresére nő, az egy lakás létesítésére fordított összes munkaidő pedig a korábbi 2000 óráról (hagyományos építésmóddal) mintegy 900-1000 munkaórára csökken. Ezért a következő esztendőkben a kormány határozata szerint előbb évi 20000, a későbbiekben - a negyedik ötéves tervben - pedig évi 40000 lakás nagyelemeinek gyártására házgyárakat kell építeni az ország különböző körzeteiben. A budapesti házgyár tavaly szeptemberben készült el, szovjet gépi berendezésekkel, s termékeiből már épülnek a csaknem 8000 lakásos kelenföldi lakótelep tízszintes házai. Ugyancsak az idén kezdték meg a fővárosi IX. kerületében az évi 1700 lakás termelésére alkalmas Larsen-Nielsen rendszerű dán házgyár építését; (ennek speciális technológiai tapasztalatait a további gyárak létesítésénél kívánják hasznosítani a szakemberek); próbaüzemeltetésre előreláthatólag 1967 végén kerül sor. Még a jelenlegi tervidőszakban elkészül és termelni kezd Budapest harmadik házgyára, évi 4000 lakás termelésére. A főváros házgyárai a kelenföldi, az óbudai, a zuglói, az Árpád-hídfői, az újpesti és a rákospalotai lakásépítkezésekhez gyártanak majd nagyméretű fal- és födémelemeket, öt év alatt mintegy 10000-14000 korszerű új lakáshoz. (...) Házgyárak segítségével az állami erőből létesülő lakásoknak körülbelül 30 százaléka épül a harmadik ötéves terv időszakában. (...) (Népszabadság)

Május 6: Kiürítik a Semmelweis-kórház Rákóczi úti szárnyát. A Pest megyei Tanács Semmelweis kórházának Rákóczi úti szárnyán levő kórtermeket ideiglenesen kiürítik. A kórházban átmenetileg megszűnik a belgyógyászati osztály, innen a betegeket a Kun utcai kórházba szállítják. A hét végétől már itt veszik fel az osztályra beutalt Pest megyei betegeket is. A Semmelweis kórház részleges kiürítése biztonsági okokból vált szükségessé: a Földalatti Vasút építői hamarosan a Rákóczi úti szárny alá érnek. A Vasútépítő Vállalat az épület alatti szakaszon előreláthatólag január végére fejezi be a munkálatokat. (Magyar Nemzet)


(Népszabadság, 1966 május 6.)

Május 6: A Nagyvásártelep rekonstrukciójához megkezdték a fölvonulást az építők. A rekonstrukció első - 1966-67-ben megvalósuló - ütemében 51 millió forintot költenek Budapest ellátási központjának korszerűsítésére. Az első ütem legnagyobb jelentőségű létesítménye a nagycsarnok alatti hűtőraktár lesz, amely lehetővé teszi, hogy a gyorsan romló cikkekből is tartalékot képezzenek. (Magyar Nemzet)


A Nemzeti Színház (a későbbi Magyar Színház) 1975-ben

Május 7: Új helyén kezdi az évadot szeptemberben az Operettszínház, októberben a Nemzeti. Az idei színházi évad végén két színházunk hurcolkodik. A Nemzeti Színház a Nagymező utcából átköltözködik a Hevesi Sándor téri újjáépült színházba, mindaddig, amíg fel nem épül a Dózsa György úti új Nemzeti. A költözködésre való tekintettel a Nemzeti Színház június 19-én tartja utolsó előadását a Nagymező utcában. A Középületépítő Vállalat igyekszik kellő időre befejezni a Hevesi Sándor téri színházépítkezést. Egyhónapos előnyben vannak az eredeti határidőhöz képest és úgy tervezik, hogy július 31-én a színházat átadhatják rendeltetésének. Tíz napot vesz majd igénybe maga a hurcolkodás és szeptember 10-én az új színházépületben megkezdik a próbákat. Minden műsoron levő darabot az új színházban újból kezdenek próbálni. Evégből részletes próbatervet is kidolgoztak. Ki kell próbálni az új világítási berendezést, az új színpadtechnikai gépeket, a hangosító berendezéseket, a forgószínpadot, a vasfüggönyt. (...) Hátrány, hogy nincs az új színháznak díszletraktára, csak az aznapi darab díszleteit tarthatják kéznél. Ezért sürgős tárgyalásokat folytatnak a tanáccsal, hogy a közelben olyan helyiséget bocsásson rendelkezésre, ahol három-négy darabhoz szükséges díszlet elraktározható. A két emelet ráépítése eredményeként modern öltözők állnak rendelkezésre, de műhelyeket nem tudnak átvinni az új színházba, azok nagy része továbbra is a jelenlegi helyén marad. A színházat október 1-én Az ember tragédiájával nyitják meg.

A Fővárosi Operettszínház szintén nagyarányú tatarozás előtt áll és mintegy két és fél évre átköltözködik a Nemzeti Színház megüresedett épületébe. Június 25-én veszi birtokába a Fővárosi Operettszínház ezeket a helyiségeket. Itt is jelentős átalakításokra lesz szükség, mindenekelőtt forgószínpadot kell létesíteni, a zenekari árkot kell kiszélesíteni. Az a terv, hogy a két szélső proscenium páholyt is a zenekar veszi igénybe. Át kell alakítani az öltözőket, újakat is kell építeni, tekintettel arra, hogy a zenés színház nagyobb művészlétszámmal dolgozik. Az építkezéseket késlelteti majd az a körülmény, hogy az Elektromos Művek most kapcsolja át 220-as áramkörre a színház hálózatát és ez a munka két hónapot vesz igénybe. A Fővárosi Operettszínház szeptember 12-én fejezi be az átköltözködést és szeptember 15-én nyitja meg új otthonában a szezont. A műhelyek, próbatermek egy része és a színház adminisztrációs hivatalai továbbra is jelenlegi helyükön működnek, mert azokat a helyiségeket az átépítés nem érinti. Az Operettszínház korszerűsítése során teljesen újjáépítik a nézőteret, megszűnnek a páholyok, új széksorok kerülnek a nézőtérre, új öltözők, és közös helyiségek létesülnek, korszerűsítik az elektromos berendezést. Ezek a munkálatok 1968 végére készülnek el, a költségekre 30 millió forintot irányoztak elő. (Magyar Nemzet)

Május 8: Új gyógyintézet mozgásszervi betegek részére. A Villányi úti Mozgásterápiai Intézet dr. Pető András professzor vezetése alatt, az ott alkalmazott különleges gyógymódok sikerei nyomán világhírnévre tett szert. Az intézetet gyakran keresik fel külföldi orvosok, és távoli országokból is hoznak ide másutt reménytelennek nyilvánított betegeket. Az intézet, amely mostani állapotában csak 150 beteget tud ellátni, régen túlnőtte kereteit és szükségesnek mutatkozik fejlesztése, a beteglétszám emelése érdekében új intézmény létesítése. A beruházó szervek erre nézve határozatot hoztak, és Reischl Antal tanszékvezető egyetemi tanárt bízták meg az új egészségügyi intézmény terveinek kidolgozásával. (...)

Reischl Antal professzor tervei szerint húszfőnyi csoportokba osztva helyeznék el az új intézetben a betegeket. Az intézmény neve is megváltozna és jelenlegi elnevezését elhagyva, Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelő Intézetére változik. A főépülettömbben 240 beteg helyezhető el. A beteg csecsemők édesanyjukkal együtt tízes csoportokban nyernek majd felvételt az intézetbe. Ily módon a hosszabb kezelésre szoruló kisdedet nem választják el az édesanyjától, az anya állandóan figyelemmel kísérheti gyermeke kezelését és segítséget is nyújthat abban. (...) Az új gyógyintézetet kiegészítő épületrészekkel, intézményekkel is ellátják. Az év végére készülnek el a kiviteli tervek, a jövő év elején kezdik az építkezést. (Magyar Nemzet)

Május 8: Budapest második házgyárának építését megkezdték a 31-es Építőipari Vállalat dolgozói a Ferencvárosban, a Gyáli út és a Táblás utca környékén. Az előző házgyárhoz a Szovjetunió, ehhez pedig Dánia szállít korszerű panel- és egyéb épületszerkezet gyártó gépsorokat. A korszerű házgyár 1968-ban kezdi meg a munkát. (Magyar Nemzet)

Május 8: A szétszedhető kemping-kerékpárt az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatja be a Csepel Vas- és Fémművek. Négy szorítócsavar meglazításával a kormány és a nyereg kiemelhető, sőt a vázat is két részre lehet szedni. Az így szétszerelt kerékpár elfér egy 88x57x22 centiméteres kézitáskában, amit a kerékpárral együtt árusítanak majd. A sorozatgyártást jövőre kezdik meg. (Magyar Nemzet)


Május 8: Miért bontották le a Költő utcai Jókai-villát? B. Mérő Éva olvasónk szóvá tette, miért került lebontásra Jókai kedvelt tartózkodási helye, a Költő utcai villa. Mivel az épület helyén a Madártani Intézet kap új otthont, olvasónk levelét ide juttattuk. Az intézettől a levélre a következő választ kaptuk:

Jólesően vesszük tudomásul, hogy a Jókai-ház lebontása az olvasók körében milyen nagy érdeklődést vált ki. Teljesen megértjük, hogy a nagy író emlékét sokan, velünk együtt, kegyes tiszteletben tartják. A ház lebontásával kapcsolatban azonban az érdeklődők részéről téves nézet alakult ki. Kevesen tudják, hogy a jelenleg lebontásra került ház nem azonos az eredeti Jókai-házzal! Jókainak ezen a helyen egy nagyon szerény kis "lak"-ja volt csupán, amely halála után gazdát cserélt és az új tulajdonosok nagyítgatták. A háznak az az eredeti része, amely ténylegesen Jókai kedvenc helyéül szolgált, éppen emlékének megbecsüléseként, újból felépül és itt kap helyet a Jókai-múzeum. A park és benne a fák gondozását, mint arra leghivatottabb, a Petőfi-múzeum vállalta magára. Mint köztudott dolog, Jókai igazi, állandóan lakott nyaralója Balatonfüreden van, amely jelenleg, mint gazdag múzeum, hirdeti a nagy író felejthetetlen emlékét.

Jókai valóban hosszabb időt töltött az akkori svábhegyi házában és különösen kertjének gondozása szerzett örömöt számára. A ház, a háborús események folytán teljesen tönkrement, olyannyira, hogy annak tatarozás útján való rendbehozatala lehetetlenné vált. Az Országos Természetvédelmi Hivatal, mielőtt részünkre székházul jelölte volna ki a romos házat, beható tárgyalásokat folytatott illetékes szervekkel (Főv. Tanács, Műemlék Bizottság, Petőfi-múzeum stb.) és egyöntetűen a legjobb megoldásnak azt találták, hogy ezen a helyen épüljön fel az új Madártani Intézet, mely jelenleg egy bérvillában, igen szerény körülmények között fejti ki működését.

Jókai, kertje virágainak gondozásán és fáinak ápolásán kívül lelkes madárbarát is volt és talán némi jogcím ez is a Madártani Intézetnek erre a helyre való építésére. - Dr. Vertse Albert intézetvezető (Magyar Nemzet)

Május 11: Új látványossággal gazdagodik a Vár. A Magdolna-torony mellett ismét felállították a "Hébe kutat". A szobor ismeretlen művész alkotása, s a szakemberek szerint Polikleitosz Artemisének másolata. Az 1945-ös ostrom után szállították el a megrongált területről. (Magyar Nemzet)

Május 11: Betemetik a budai várpalota távfűtési hőközpontját. Játszótér lesz az épület felett. A Tabánban, a Nap-hegy oldalában épül a budai várpalota távfűtési hőközpontja. A Mélyépítő Vállalat dolgozói most befejezték a hőközpont mintegy 40 méter hosszú és 9 méter magas betonépületének munkálatait. A nagy épülettömböt az eredeti terveknek megfelelően betemetik, csupán a Vár felé néző, kőburkolattal díszített homlokzatot láthatják majd a tabáni járókelők. Az épület helyének kiásásakor félrerakott mintegy 12000 köbméter földdel takarják le a hőközpontot. A vállalat dolgozói előreláthatóan augusztusban adják át a munkaterületet a kertépítőknek. A hőközpont fölötti hegyoldalban ugyanis park épül, továbbá hintával, csúszdával és egyéb szerkezetekkel felszerelt játszótér is, amelyet az ősszel már elfoglalhatnak a gyermekek. (Népszabadság)

Május 14: Művelődési házat avatnak az Üllői úti lakótelepen. Új létesítménnyel gyarapszik a Ferencváros kulturális intézményeinek sora: művelődési otthont avatnak ma az Üllői úti lakótelepen, a Toronyház utcában. Az művelődési ház a nagy magyar proletárfestő, Dési-Huber István nevét fogja viselni. Nagyterme 350 nézőt fogad be, korszerűen berendezett klubszobái kellemes időtöltést ígérnek a látogatóknak, kényelmes otthont az alakuló szakköröknek. (...) (Népszabadság)

Május 14: Huszonkét emeletes lakóház épül Budapesten - Jövőre kezdik az építkezést. Szakemberekből álló zsűri a napokban jóváhagyta Budapest legmagasabb lakóházának terveit. A 22 emeletes épület helyét az Árpád-híd budai torkolatánál, az Árpád fejedelem úton jelölték ki. A tudományos módszerekkel végzett tervezés lehetővé teszi a legkorszerűbb építési módszerek alkalmazását. Az építkezéseknél nem lesz szükség vakolókanálra, mert az előre gyártott falak nemcsak hő- és hangszigetelten kerülnek helyükre, de a homlokzatra előre felszerelik az üvegmozaik burkolatot, a falakra felhelyezik a tapétát, a padlózatra a ragasztott szőnyeget is. A falelemeket speciális önemelős kúszódaruval emelik majd a helyükre. A kétszáz másfél, két- és háromszobás lakásban nagyrészt beépített bútorokat helyeznek el. Az épületbe két lépcsőházat, két liftet terveztek. A háztetőn - az épületben lakó gyermekek részére - játszóteret létesítenek. A toronyház építéséhez a tervek szerint jövőre kezdenek hozzá. (Népszabadság)

Május 15: A Szabadság-híd pesti oldalának állványozása, amelyre a hídszerkezet vizsgálata és a híd átfestése miatt került sor - befejezéshez közeledik. Már állványerdő veszi körül az íveket és a kapuzatot egészen a Turul madárig. Még a kapuzat acélgerendája köré kell munkapódiumot emelni. Előtte azonban a kapuzat közé műanyag védőhálót feszítenek ki, nehogy deszka, szegecs vagy más munkadarab a közútra zuhanjon. A meglazult, rozsdás szegecsek cseréje a déli oldalon már befejezéshez közeledik. A pesti oldalon a szegecscsere, illetve a festés július derekára fejeződik be. (Magyar Nemzet)

Május 15: Milyen lakás jelenti a boldogságot - Vita a lakásépítés iparosításáról, az uniformizálódás veszélyéről. (...) Az építészek egy része úgy véli, hogy a blokkos és panelos építkezés elmerevíti a formákat, egyhangúságot szül. A technológiával járó kötöttségek nem teszik elérhetővé a megfelelő variálást, sem a lakások, sem a lakótelep vonatkozásában. Az alkalmazott mintegy 50 típustervből 33 csaknem teljesen egy kaptafára készült, megjelenésükben alig térnek el egymástól. A kevés fajta ajtó, ablak szintén tovább növeli az egyhangúságot. "Van valami elszomorító abban, amikor az ember mindenfelé ilyen azonos típusú, helyi sajátosságot nélkülöző lakótelepeket lát" - mondta az egyik felszólaló, Mikolás Tibor építész.

Tenke Tibor mérnök viszont arra mutatott rá: a monotonitás, az uniformizáltság nem az iparosított építkezési rendszer sajátja, hanem a rávonatkozó merev szabályzatokból, a koncepció nélküli tervezésből ered. A blokkos építési móddal igen jó eredményeket értek már el nálunk, építészeink azonban mégsem szívesen foglalkoznak vele. A városrendező mérnök például zömmel már a beruházótól kapja programszinten az alkalmazásra kerülő háztípusokat, és feladata csupán az épületek egymástól bizonyos távolságra való elhelyezésére korlátozódik. Az építész, aki típusonként az építménytervet kapja kezébe, gyakorlatilag már csak arról dönthet, hogy milyen színű legyen az épület. (...) Többen felvetették, helyes lenne, ha a blokkos épületeknél helyi típusterv-vázlatokat dolgoznának ki, amelyek a telepítés helyi igényeit teljes mértékben kielégítik, jól illeszkednek a környezetbe, jellegzetességet adnak a lakótelepnek. Pályázatokat kell kiírni a különböző feltételeknek megfelelő, eltérő házkombinációk tervezésére. Az uniformizáltság elkerülése, a jó városkép érdekében a szakemberek szükségesnek és lehetségesnek tartják, hogy 4-5 évenként a nagyobb házgyárak és panelüzemek új, fejlettebb lakástípusok előállítására térjenek át. (...) (Magyar Nemzet)



Május 15: Lehet fél évvel hamarabb? ... Lehet! - Példa: a Béke Szálló felújítása. (...) A Béke Szálló felújítását 1965-ben határozták el, biztosítva az előzetes felmérés alapján a felújításhoz szükséges négymillió forintos beruházási keretet. 1966 február 2-án a szálló körúti homlokzatára kitették a táblát: Átépítés miatt zárva... S kitettek egy másik táblát, amely szerint a munkálatokat az ÉM Középületépítő Vállalat - Budapest, V., József Attila u. 18. - végzi. Építésvezető: Dudás József, főépítésvezető: Koczka Géza... Határidő: 1966. december 15. Tizenegy hónap. Nagy idő. (...)

Akkor történt, hogy az ugyancsak teljes átépítésre szánt margitszigeti Nagyszálló - szerencsére a vendégek és a munkások távozása után - megroggyant s felújítása, s felújítása, sőt újjáépítése hosszabb időt igényel, mint tervezték. Két szálló kiesése már nagy baj. Jön a vásár, a nyári idegenforgalmi hullám, szoba kell...

Az Országos Idegenforgalmi Hivatal célprémiumot tűzött ki, ha sikerül a Béke Szálló szobáit a nyárra beköltözhetővé tenni. Rákapcsolt a beruházó Hungária és teljes erőbevetést ígért a kivitelező Középületépítő Vállalat... (...)

Kiderült, hogy a felújításhoz szintén három dolog kell elsősorban: pénz, pénz és pénz... Nagyon sok pénz... - Az eredeti tervek és költségvetések szerint - hallom a feldúlt szállodában, egy fakorlátos erkélyen, amely valaha ruhatár lehetett, most az építésvezető irodája - a felújítás négymillióba került volna. Később kiderült, hogy nem annyiba kerül. - Hanem? - Túl vagyunk a nyolc millión...

A beruházó előteremtette a szükséges hitelt, nem tehetett mást. A beruházónak és az egész magyar idegenforgalomnak az volt a fontos, hogy a szálló kapuját mielőbb ki lehessen nyitni a vendég előtt. - És mikor lehet? - Most úgy állunk, hogy a szálló négy emeletét 136 szobával, a padlástérben elhelyezett műhelyeket, a melegvízszolgáltatást 1966 július 15-én birtokba vehetik a vendégek... A kiírt határidőhöz - 1966. XII. 15. - viszonyítva ez majdnem fél évi nyereség. A fiatal építésvezető-helyettes szemérmesen mosolyog: - Az 1966 december 15-i határidőt csak úgy kiírtuk. - Hogyhogy "csak úgy" kiírták? - Arra a decemberi határidőre nekünk tulajdonképpen még most sincs szerződésünk... (...) (Magyar Nemzet)


A hetvenes években. Kép: fortepan.hu

Május 17: Buda legmagasabb lakóházának munkálatait most kezdték meg a Krisztina tér mellett, az Alagút utca és Attila út sarkán. Ezen a foghíjas telken 14 emeletes házat építenek, amelyben majd 86 öröklakást kínál eladásra az OTP. (Magyar Nemzet)

Május 22: Pest legmagasabb házai épülnek a Köztársaság térnél. A Köztársaság tér és a Luther utca sarkán építik Pest első 11 emeletes lakóházát. Az építkezés műszaki dolgozói megkezdték már egy 16 emeletes toronyház építési előkészületeit is a Népszínház utca sarkán. A toronyházhoz hatemeletes épületszárny csatlakozik, összesen 105 öröklakás lesz a két épületrészben. A hatemeletes szárnyban főleg háromszobás, a toronyépületben pedig elsősorban kétszobás modern lakások épülnek. A vasbetonvázas magas lakóházat előreláthatóan 1968 második felében adják át az építők. (Magyar Nemzet)

Május 25: Az ország legnagyobb botanikus kertjében, amely csaknem 100 holdon most épül ki a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári kísérleti telepén, elsősorban nem a távoli földrészek egzotikus fáit és virágait mutatják be, hanem a hazánkban élő, mégsem eléggé ismert növényeket. A Magyarországon honos mintegy 3000 növényfajta, és ezek sok ezer változata közül már igen sokat összegyűjtöttek. (Magyar Nemzet)

Május 27: Idénynyitás a Római-parton - Kevés a csónakház és a kabin - Variaházak épülnek. Akárhogy is májust mutat a naptár, az elmúlt hét végén már akár augusztusinak beillő forgalom volt a főváros legnagyobb üdülőtelepén, a Római-parton. A Sportlétesítmények Vállalat, a vízpart gazdája vajon hogy készült fel a kissé korán kezdődött idényre? - A tavalyi árvíz pusztításának nyomait még most sem sikerült teljesen eltüntetni - tájékoztat az igazgató, Girnt Vilmos. (...) Jelenleg a Béke és a Vadkacsa csónakházban tart még az építkezés: felújítják a hajógarázst, és a közönség körében csak kabin néven emlegetett üdülőszobákat.


A Hattyú csónakház 2012-ben (kép: Fővárosi Blog)

Csónakház, kabin: mindkettő évek óta hiánycikk a Rómain. Tucatszám tartanak kielbótokat, kajakokat a pesti bérházak udvarain csak azért, mert a csónakházakban nincs már hely. (Jelenleg a 14 csónakházban körülbelül háromezer hajót tárolnak.) A Sportlétesítmények Vállalat csónakjavító üzeme nem is készít már az idén új hajókat; kár eladni, ha a helytelen tárolás következtében úgyis tönkremegy. Még rosszabb a helyzet az üdülőszobák tekintetében, hiszen még a csónaktulajdonosok sem kapnak valamennyien kabint, pedig nemcsak nekik kellene. (...) A Hattyú csónakház területén a tavasszal nyolcszobás kabinsort építettek, oda már beköltöztek a bérlők. Sokan felrótták a vállalatnak, hogy csak ilyen kevés készült, nem tudtak azonban arról a megvalósuló tervről, amelyet már régebben célul tűztek maguk elé az üdülőtelep gazdái: a barátságtalan kabinok helyett bárhol felállítható hétvégi variaházakat építenek. Egy-egy ilyen ikerházban két szoba van, a szobákban két-két ágy, beépített szekrény, asztal, székek. A tetszetős, kényelmes kis lakószobákba bevezetik a villanyt is. (Népszabadság)

Május 29: Kelenföldön, a 30 000 lakosúra tervezett új városrész helyén tető alá került az első lakóház. A tízszintes, 180 lakásos panelépületet a nagy teljesítményű szovjet berendezésekkel dolgozó első budapesti házépítő kombinát munkatársai szerelték össze. (Magyar Nemzet)


A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!