Fővárosi Blog

Váci út 47: A Schlick-gyártól menő irodaházig

2018. június 21. - fovarosi.blog.hu

A szemünk előtt zajlik a Váci út radikális átalakulása, és még koránt sincs vége. A régi kisebb-nagyobb házak helyét folyamatosan veszik át az újabb és újabb irodaházak. Egyikük élete ma kezdődik, mégis nagy múltúnak mondható. De mi köze egy irodaháznak Schlick Ignáchoz, és ki volt Schlick Ignác?

Schlick öntödéje

Kevesen ismerik a nevét, holott a Schlick-féle Vasöntödde és Gépgyár korának egyik meghatározó üzeme volt. Története 1843-ban indult, amikor Schlick Ignác (1820-1868) öntödéje megkezdte a termelést. Az évtized az iparosodás felfutását, számos vasöntő műhely és gépgyár beindulását hozta magával. Ennek további lendületet adott, hogy 1867-ben megszületett a Kiegyezés. A vas és a szén évszázadában ekkor jött el a magyar ipar virágkora. Mire eljött az 1873-as városegyesítés, és ezzel létrejött Óbuda, Pest és Buda egységéből Budapest, a város már az ország gazdasági és pénzügyi központja volt. A millenium évére már 14 bank és 9 takarékpénztár segítette a gyáripart, különösen a gépipart, a malomipart, a vasút- és járműipart.

Schlick Ignác 1820. április 15-én született Pesten. Apjának jól menő bádogosműhelye volt a Vizivárosban. A rézöntő szakma kitanulása után a kor szokásának megfelelően európai körútra indult, megfordult Franciaországban, Németországban és Svájcban is. Hazatérése után, 1843-ban apja segítségével alapította meg vas- és fémöntő műhelyét a mai Clark Ádám térnél (még a Lánchíd és az Alagút megépítése előtt). A következő évben már a ferencvárosi Két nyúl (ma: Lónyay) utcában nyitott vas- és bronzöntödét, és itt is maradt egy évtizednyi időre. Az 1850-es években még az óbudai hajógyárban is vállalt munkát, itt hamarosan az öntöde vezetőjének nevezték ki. Néhány év után már összejött annyi tőkéje, hogy újból vas- és fémöntöde megnyitásába foghasson. Ez a Fő utca 118-119. alatt, a Vizivárosban működött, elsősorban műöntéssel, bádogos munkákkal és épületlakatossággal foglalkoztak itt. A műhely a sok megrendelés miatt idővel szűknek bizonyult, költözködni kényszerültek, a terézvárosi Gyár utcába. 1864-ből már reklámok is maradtak fenn, a következő évben kiadott katalógusukban korlátok, erkélytartók, vasoszlopok, konzolok széles kínálata fedezhető fel. A díszes munkák mellett mezőgazdasági, malomipari gépek alkatrészeit is gyártották. 1866-ban a Magyar Mérnök Egyesület (a mérnöki kamara elődje) egyik alapító tagja volt. Schlick Ignác 1868. december 23-án hunyt el, a Kerepesi úti temetőben temették el.

A Schlick Ignác által felfuttatott gyár alapítója halála után sem enyészett el. Új vezérigazgatója Langenfeld Frigyes lett, aki 1869-ben részvénytársasággá alakította a céget. Az 1873-as bécsi világkiállításon már a Schlick Gépgyár, Vas- és Ércöntöde Rt. volt az egyik legsikeresebb szereplő.

fovarosi.blog.hu: NyugatiPalyaudvar-1880asEvek-KloszGy-fortepan.hu-82286 - indafoto.hu
A Nyugati pályaudvar az 1880-as években. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.025 / 82286)

1877-ben a Nyugati pályaudvar vasszerkezetének egy részét is a gyár készítette el - a franciák ugyanis csak a fő tartóelemeket hozatták Franciaországból, így a Schlick üzem készíthette el az első és a hátsó függönyfalakat. A gyár palettája folyamatosan bővült: a kisebb öntvényeken kívül már nagyobb vasszerkezetekre, hidakra, gőzkazánokra, szivattyúkra, ércöntésre, szoboröntésre is vállalkoztak, de részt vettek az ország árvízmentesítő telepeinek építésében is.

A város fejlődésével az ipari üzemek egyre kijebb települtek - így volt ez a Schlick esetében is. 1882-től fokozatosan a Váci út 29-37., azaz a mai Váci út 45-47. szám alatti új telephelyükre költöztek ki. Itt már jókora, 23000 négyszögölnyi terület állt rendelkezésükre. Langenfeld Frigyes 1887-ben visszavonult az igazgatói posztról, a gyárat Schlick Ignác fia, Béla vette át.

Nem véletlenül került a gyár a Váci útra: akkor már olyan cégek telepedtek meg itt, mint a Láng Gépgyár, Eisele József kazán- és gépgyára, a Magyar Hajó- és Gépgyár. Az új helyen 1883-ban indult be a termelés. A gyárat 1885-től külön iparvágány kötötte össze a Vizafogó pályaudvarral.

fovarosi.blog.hu: SzechenyiTer-1890Utan-KloszGy-fortepan.hu-82376 - indafoto.hu
Deák Ferenc szobra Klösz György 1890 után készült felvételén. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.052)

Ekkorra már számos szobor öntésével is büszkélkedhettek: ők készítették el a Lánchíd pesti oldalán ma is álló Deák-szobrot, a Deák-mauzóleum Géniusz szobrát, az Országház számos szobrát, díszítményét.

fovarosi.blog.hu: Astoria-1960asEvek-fortepan.hu-46445 - indafoto.hu
Kohn Antal tervei szerint készült Zagyva híd az Astoriánál (forrás: fortepan.hu, 46445)

A gyár egyik mérnöke, Kohn Antal gyorsan összerakható hadi hidakkal bővítette a termékskálát. Egy ilyen, korábban a Zagyva felett átívelő hidat 1963-ban Budapestre hoztak fel, a 2-es metró építésénél ezen vitték át a villamosokat az Astoria metróállomás munkagödre felett. Ennek elemei is a Váci úti telephelyen készültek.

fovarosi.blog.hu: Elevator-1890Utan-KloszGy-fortepan.hu-82550 - indafoto.hu
Az Elevátor ház 1890 után. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.025)

A pesti Dunapart ferencvárosi részén, a Petőfi híd tövében állt az 1883-ban átadott Elevátor épülete. 250 ezer mázsa gabona raktározását, hajóról kirakodását tudták megoldani itt. Egyedi berendezését a Schlick cég szállította le. 31500 négyzetmétes területét talán azzal tudjuk a legjobban érzékeltetni, hogy ez nagyságrendileg a Pólus Center területének a fele. Vasból és téglából épült, hogy tűzbiztos legyen. A silók vasoszlopokon nyugodtak, melyek 300 tonna terhet hordoztak 20 méteres magasságban. Ezt a gépészeti szabadalom Európában egyedülálló volt, több ország meg is vásárolta. A második világháborús bombázások idején pusztult el, helyén ma a Nehru Park található.

Az építőiparban a 19. század utolsó harmadában az acélgerendák gyors tempóban szorították ki a tűzveszélyes és sokszor gyorsan elkorhadó fa szerkezeteket. Erre a Schlick-gyár időben felfigyelt, így a lakóépületek és középületek szerkezeteinek egyik legfontosabb gyártójává válhatott, nagy tömegben állítva elő ezek szerkezeti elemeit. Ők készítették el a Vámház (ma: Corvinus Egyetem főépülete) tetőszerkezetét, a Gresham-palota bádogos- és egyéb fém munkáit, és a New York-palota bádogos munkáit is. A századforduló idejére a főváros és az állam is jelentős megrendelővé vált, a Schlick-gyár pedig igyekezett lépést tartani a növekvő igényekkel. A Városliget hídját, a mai Koós Károly-hidat Korb és Giergl építészek tervezték, az acélszerkezetet Zielinszky Szilárd rajzolta meg, és a Schlick-gyár Váci úti üzeme váltotta valósággá. Ők gyártották le a Vajdahunyadvár mögötti kisebb híd szerkezetét is. A Váci útról kerültek ki az újpesti vasúti híd első megépítésének elemei 1896-ban, de megemlíthető még - a teljesség igénye nélkül - a szentes-csongrádi Tisza-híd, a zágrábi Száva-híd és Tiszafüred Tisza hídja is.

fovarosi.blog.hu: Foldalatti-1969Korul-fortepan.hu-94832 Reszlete - indafoto.hu
A földalatti régi kocsija a hatvanas évek végén, amikor még a Városligetben volt a vonal végállomása. (forrás: fortepan.hu, a 94832. számú kép részlete)

1894-től vasúti kocsik gyártására is berendezkedtek, így megrendelőik között tudhatták a Magyar Királyi Államvasutakat, több helyiérdekű vasutat és a fővárosi tömegközlekedés vállalatait is. Ők gyártották a földalatti első szerelvényeit is, köztük a 20. számú, díszes királykocsi szerkezetét is. A földalatti vonalán az alagútban sorakozó vas tartóoszlopok is a Váci út 47. szám alatt készültek el, csakúgy, mint a később elbontott, díszes kivitelű megálló épületek "házikóit". Ezekért a munkáikért az 1900-as párizsi világkiállításról több díjat is elhoztak. Akkor is jelen voltak gyártmányaikkal, amikor a lóvasutat fokozatosan felváltotta a villamos - ezek jelentős részét a Schlick-gyár gyártotta le a Váci úton. Ezek tartósságát mutatja, hogy egyik példányuk, egy "Rata" F-típusú motorkocsi 1897-től egészen 1980-ig közlekedett! 1892-től az első világháborúig több, mint 1200 villamos kocsit gyártottak le, így a Ganz és az aradi Weitzer mellett a Schlick-gyár volt az egyik legnagyobb beszállító. Ezek a járművek mind a Váci úti telephely vagon osztályán készültek. Az 1900-ban megépült dunaparti villamosvonal, a mai 2-es villamos Korzón haladó, felemelt szakaszának acél tartószerkezeteit is a Schlick gyártotta le.

A fentiek persze csak kiragadott példák egy hihetetlenül termelékeny, megújulásra és innovációra mindig kész vállalat életéből: említhetnénk még a Soroksári úti szennyvíz-átemelő telep gépházát, a Bazilika, az Országház és az Iparművészeti múzeum kupoláinak szerkezetét, a Keleti pályaudvar hátsó üvegfalának vas tartószerkezetét, a Vámház körúti vásárcsarnok acélszerkezetét, az Operaház színpadának szerkezetét és még sok-sok fővárosi, vidéki és külföldi munkájukat.

Az első világháború előtti években a Nicholson gépgyár felvásárlásával tovább bővült a kínálat. Az első világháború kitörésével a hadi gazdálkodás kiszolgálására rendezkedtek be - ekkor futott fel igazán a Kohn Antal tervezte szétszedhető hidak gyártása. A háború végén, a román megszállás idején számos gépet, alkatrészt elszállítottak. Trianon tragédiájával pedig fontos piacokat veszített el a gyár. Ez erős tőkekoncentrációt indított el a gyárak, üzemek között. 1925-ben még ők vásárolhatták fel a mezőgazdasági gépek és szívógáz motorok gyártására szakosodott Magyar Motor- és Gépgyárat, ám két évvel később, 1927-ben már ezt a kibővült céget vásárolta fel a nála jóval nagyobb Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon és Hajóépítő Rt-be. Így a Váci úti telephely is a Ganzba tagozódott be.

A felvonógyári évek

A Kádár-korszak alatt a "Felvonógyár", pontosabban a Hajtómű- és Felvonógyár, később Hajtóművek és Festőberendezések Gyára (HAFE) egyik telephelye volt a Váci út 47. szám alatt. De mi is volt ez a Felvonógyár?

1920-ban Serényi és Weisz vállalkozók alapítottak műhelyt, 8 alkalmazottal, ezzel megvetve a későbbi hajtóműgyár alapjait. Öt év múlva a Nefelecs utcából a Szövetség utca 28. alá, majd három év múlva még nagyobb helyre, a Nagytemplom utca - Tömő utca sarkára költöztetik az egyre növekvő céget, amely Weisz Albint milliomossá emelte. A második világháború után a Fogaskerékgyárat államosították, és a Magyar Országos Gépjárműüzemi RT-be (MOGÜRT) olvasztották be. A nagyvállalat gyors növekedése miatt egyre átláthatatlanabbá vált, így már 1949-ben három részre bontották. A Véső utcában megalakult az autó- és traktoralkatrészeket gyártó, a soroksári Dózsa György úton a dugattyúgyűrű üzem, a hajtó- és sebességváltó profil pedig a Nagytemplom utcában maradt.

A felvonógyártás a bécsi Wertheim Felvonógyártól indult, akik 1897-ben alapították meg javítóműhelyüket az akkori IV. Mária Valéria utca 7. szám alatt, majd 1900-ban átköltöztek a XIII. kerületi Lehel út 12. szám alá. Az első világháború alatt, a rendelések elapadása miatt cipőgyártásra rendezkedtek be, majd 1921-ben megalakult a Magyar Felvonó- és Gépgyár Rt., mint a Wertheim utódja. Akkoriban még sokféle termék gyártásával foglalkoztak, többek között a pesti Moulin Rouge forgószínpadát is ők szállították. 1948-ban államosították ezt a vállalatot is. Hamarosan beolvadt a Róth Felvonógyár (Róth Gyula mérnök tulajdona volt, aki az új felállásban az egyesült vállalat főmérnökeként dolgozhatott tovább) és a Haverland Felvonógyár is. 1952-re minden egyéb tevékenység megszűnt, a gyár a felvonók és alkatrészeik gyártására, szerelésére és karbantartására rendezkedett be. 1963. január 1-ével a Budapesti Hajtóműgyár, az Autó- és Traktoralkatrészgyár, valamint a Magyar Felvonógyár összevonásával létrejött a Hajtómű- és Felvonógyár. Öt gyáregységgel, 11 telephellyel rendelkeztek:

1. számú gyáregység:

Budapest XI., Fehérvári út 98.
Budapest XI., Hunyadi János út 1/a.
Budapest IX., Viola utca 31.

2. számú gyáregység:

Budapest XX., Dózsa György út 91.
Budapest XX., Akácfa utca 74.

3. számú gyáregység:

Budapest XIII., Lehel út 12.
Budapest XIII., Váci út 47.
Budapest XIII., Váci út 98.

4. számú gyáregység:

Eger, Kistályai út 2.
Eger, Nemecz J. utca 11.

5. számú gyáregység:

Békéscsaba, Kazinczy utca 1-5.

A Hajtómű- és Felvonógyár élete szorosan összekapcsolódott a panelkorszak építkezéseivel, hiszen elsősorban a szocialista nagyberuházásokhoz szállítottak felvonó berendezéseket, alkatrészeket.

A központ a Fehérvári úton volt. A ma is álló Váci úti csarnokot eleinte elsősorban raktározási célra használták, bár az nem erre a funkcióra épült. A hatvanas évek elején festőberendezések gyártására rendezkedtek be az akkor még Tünde, ma Dunyov István utca sarkán álló telken. A vállalat neve 1973. április 1-től Hajtómű- és Felvonógyárról Hajtótművek és Festőberendezések Gyárára módosult. Másnaptól a 3-as számú gyáregység a Ganz-MÁVAG-hoz került áll a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntése alapján.

A rendszerváltás után egy ideig egy olasz bútoráruház működött az épületben, a 2008-ban kitört gazdasági válság azonban őket is elsodorta. Így a jelenlegi fejlesztő már egy jó ideje üresen álló-málló épületegyüttest örökölt, ahol az új építkezés 2016-ban indult el a bontásokkal:


2016: a régi épületek bontása az új irodaház építésének megkezdése előtt (Viktor Vörös YouTube-felhasználó videója)


2016: a régi épületek bontása az új irodaház építésének megkezdése előtt (Magyar Péter YouTube-felhasználó videója)

2016 őszén készítettem ezeket a felvételeket:

Ezek helyére pedig felépült a GTC White House irodaház, amelyet a napokban adtak át a bérlőknek.

Az új irodaház már a legújabb trendek szerinti "zöld" irodaház, LEED Gold előminősítéssel. Az épület energiafelhasználását csökkenti a zöldtető, az esővíz újrahasznosítása, a mozgásérzékelős világítás a folyosókon, a külső árnyékolóval ellátott ablakok és a korszerű hőszigetelés. A LEED-minősítésű épület nem csak környezetbarát, de üzleti presztízse is kiemelkedő; a Fortune magazin által listázott 100 nagyvállalat közül 88 ilyen irodában működik. Az épületen belül kávézó és étterem szolgálja majd a bérlőket. Örvendetes, hogy öltözővel is felszerelt kerékpártároló, és elektromos autó töltőhelyek is épülnek. Az új épületben közel 20000, a régiben 2000 négyzetméter irodaterület bérelhető. 3 szinten 299 parkolóhely lesz autóknak. Az építkezés vezető tervezője Tima Zoltán (KÖZTI) volt, aki a Skycourt-ot is tervezte, régi ipari épület átépítésében pedig a River Loft építkezésénél próbálhatta ki magát.

 

Források:
Dr. Horváth Péterné: Schlick Ignác vasöntő és a Schlick-gyár története. XIII. kerületi helytörténeti füzetek, 2010.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Schlick_gy%C3%A1r
https://www.youtube.com/watch?v=yfcGpk-hC1o
https://www.youtube.com/watch?v=ALJbcEFSJd4
Geszler Ödön, Tamáska Péter: HAFE. Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának története. Budapest, 1987
http://hunteka.lechnerkozpont.hu/monguz/index.jsp%3Bjsessionid=651A1BC0C95CFE12766BEF190BE04B05?from_page=details&page=details&dbname=database&bib1id=4&bib1field=0&term=281280
http://urbanista.blog.hu/2009/12/23/latvnyterv_vs_valosag_mikor_lesz_irodahaz_a_felvonogyarbol
http://www.portfolio.hu/ingatlan/iroda/irodahazza_alakul_az_egykori_felvonogyar_epulete.233114.html
http://magyarepitok.hu/22-ezer-negyzetmeteres-feher-hazat-epitenek-vaci-uton http://epiteszforum.hu/tima-zoltan-tervei-alapjan-indul-a-gtc-white-house-fejlesztese

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr2514028080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.