Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Ybl templomai

2018. augusztus 17. - fovarosi.blog.hu

A Bakáts téren álló templomon Ybl-től Thék Endrén át Jungfer Gyuláig a korszak "nagyágyúi" dolgoztak. Legnagyobb műve, a Bazilika építéstörténetében ott találjuk a magyar templomépítés legsúlyosabb katasztrófáját is.

fovarosi.blog.hu: Ybl-1882-Portre-EpitesiIparMelleklete - indafoto.hu"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

A kronológiai sort a hetedik ismertetés után megszakítva, az előző fejezetben külön ismertettem az Operaházat, azzal az indoklással, hogy egyes épületeknél az adott, tárgyalt időszakon túlnyúlik az épület megbízási és átadási dátuma közötti évek száma. Ez áll fenn az alábbi templomok felépítésénél is.

Ferencvárosi R. katolikus plébániatemplom - IX. Bakáts tér, Assisi Szt Ferenc plt. (1865,1867-79)

A Mérnök és Építész Egylet 1879. évi közgyűlését követő ünnepi ebéden számos szónoklat hangzott el, de az Egylet műépítészi szakosztályának elnöke, Ybl hallgatott. Az ebédet követően egy szakmai kérdés megvitatása érdekében hajóra szálltak. A Várbazár előtt valaki megszólalt: „Íme, ez Ybl toastja”... általános éljenzés tört ki. S a mondatot megismételték még a Vámház, a Ferencvárosi templom előtt… - tudhatjuk meg a tanítvány, kollega, majd leghűségesebb barát, Ney Béla 1879-es, a Vasárnapi Újságban megjelent beszámolójából.

BakatsTeriTemplom-1890Utan-KloszGy-fortepan.hu-823531890 után, Klösz György felvételén. (fortepan.hu, 82353)

Az épület a Mester kései romantikus játéka a kövekkel, igen kevés középkori stílusú terveinek egyike. Az 1792-ben uralkodó Ferenc császárról elnevezett terület plébánia története a tatárjárás utáni évektől ismert. 1822-ben a pesti ferences rendet bízták meg a hitélet megszervezésével. Még az évben felépült templomukat az 1838-as árvíz tönkretette, de csak az 1865-ös, dűlőfélben lévő templom bezárásakor kérték fel az új templom megtervezésére Feszl Frigyest, Yblt és Steindlt. 1866-ban Ybl kapta a megbízást, 1867-ben kezdődött az építkezés.

BakatsTeriTemplom-1882-KozmataFerenczFelveteleA Bakáts tér későbbi kialakítását meghatározó, a tér közepén emelkedő, lépcsős teraszos neoromán stílusú épület alatt 22 oszlopos katakomba, kereszthajós altemplom volt. Erre épült rá a háromhajós, kereszthajós francia-román stílusú templom sóskúti kő és sajtolt téglahomlokzattal. 67 méteres homlokzati tornyához két kisebb lépcsőtorony tapad. Főkapuja felett Krisztus-dombormű, Fessler Leo, Ybl legkedvesebb szobrászának műve, az orom csúcsán Száz Gyula Szent Ferenc szobra látható. Az akkori szakágak kiváló mesterei, Thék Endre asztalosmester, Jungfer Gyula lakatosmester, Lotz Károly és Than Mór festőmesterek, Fessler Leo és Szász Gyula szobrászmesterek munkái fényesítik a templombelsőt.

Védnöke Erzsébet királyné volt, aki nagy összeggel és ajándékokkal támogatta az építkezést. Ennek ellenére 1872-re elfogyott a pénz, másfél év után a három városrész, az akkor már Budapest főváros anyagi helyzetének megerősödése folytán hozzájárult a további költségekhez. Simor János hercegprímás az 1879. április 24-i felszentelés után a főoltár építési költségeit állta. Címere a főoltáron látható. A szentelés időpontja több célt szolgált, kifejezte egyrész az Erzsébet királyné iránti hálát, hogy a kiegyezés folyamatát elősegítette, valamint hangsúlyozni kívánta a városvezetés, az egyesített főváros első korszerű templomának megvalósulását.

1879 májusában - 25. házassági évfordulójuk alkalmából - maga a királyi pár, 1882 februárjában Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is meglátogatta - a korabeli sajtó szerint tetszésnyilvánítással üdvözölve - a templomot.

Az I. világháborúban a hat harang közül háromból ágyút öntöttek, a II. világháborúban is pusztult harang, fal, ablak, majd az 56-os forradalmat meghatározó környékbéli harcok is súlyos károkat okoztak.

Kornye01Római katolikus templom - Környe (1867)

A historizáló, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos, a szentély felett kontyolt nyeregtetőjű templom fő-, s oldalhomlokzatainak első tengelyén gazdag, romantikus vakolat-architektúra látható. A főhomlokzat középtengelyében lévő bejárat előtt oszlopos, timpanonos kapuépítmény, felette, a főpárkányon, az építtető gróf Esterházy család címere. A templom 1746-ban Kutner Jakab tervei szerint épült, 1774-ben Fellner Jakab tervezte az átalakítást. Az 1857-es tűzvész pusztítása után Ybl korábbi tervei alapján 1865-1866 között újjáépíttette az Esterházy család. A tükörsávos, középrészen medaillonnal díszített lizénákhoz hasonlókat láthatunk Ybl Pollack Mihály téri Festetics-palota homlokzatain és a Rác fürdő langyosvizes medencéjének falain is. (kép: muemlekem.hu)

Lipótvárosi Szent István templom, Szent István Bazilika (V. Szent István tér, 1867- 91)

A köznyelvben Bazilikának nevezett Szent István plébániatemplom bazilika elnevezése csak egyházi méltóságát jelzi, mert a bazilika, az építészeti formanyelvben, a legalább három hosszhajós, a magasított középhajónak oldalvilágításos rendszerét jelenti. A Szent István plébániatemplom azonban központos elrendezésű, görög kereszt alaprajzú, kilencosztású belső terű, kupolás templom.

Építkezésének előkészítése közel fél évszázadig tartott, s ugyanennyi időt vett igénybe maga az építkezés. A mai bazilika helyén a 18. században Hecc színház (Hetz-Theater) állt. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját plébániatemploma legyen. A főváros részéről is felmerült az igény, hogy a korabeli világvárosokhoz hasonlóan, Budapestnek is legyen egy kiemelkedően magas, emblematikus épülete. Tervek is készültek, Hildtől és Brein Ignáctól. Megindult a gyűjtés is, az 1838-as nagy árvízkor, a mai tér közepén, egy kis, természetes kiemelkedésen több száz menedéket talált lakos közül a túlélők is fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére és a művezetésre, mellé a felügyelet gyakorlására építési bizottságot szerveztek.

Bazilika-1863-HildTerveHild terve 1863-ból

A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás késett a Szabadságharc miatt (a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is súlyos károkat szenvedett). Az építés 1851. augusztus 14-én kezdődött meg, majd 1851. október 4-én került sor az alapkőletételre. A kezdettől fogva jellemző pénzügyi nehézségek miatt az építkezés lassan haladt. 1853-ban az összes külső fal, ’54-ben a kupola pilléreinek alapja, ’60-ban a sekrestye készült el, ahol már szentmisét is tartottak. Hild József 1867. március 6-án bekövetkezett halálakor lényegében csak az 51 méter magas kupola boltozása volt hátra. Ez a kupola azonban sosem épült meg. Március 20-án vette át Ybl a művezetésre a megbízást az építő bizottságtól. Yblnek már akkor aggodalmai voltak a kupolával kapcsolatban, mert kiderült, hogy a kupolát tartó pillérekhez ajándékba kapott, vegyes falazatot használtak. Az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. 1867 novemberében óriási viharok voltak - Ybl azonnal tájékoztatta az építő bizottságot, hogy repedések jelentek meg a pilléreken. A bizottság, arra hivatkozva, hogy a lakosságot nem szabad riogatni, az építkezés folytatását mondta ki. Ybl 1868. január 11-i beadványára - miszerint a repedések mértéke miatt a kupola megtartására nem lehet gondolni - kiszállt Bizottság ijedtében látva a helyszínt, gyorsan megbízta Yblt a kupola bedőlését megelőző tervekre, korlátlan felhatalmazást adva a további intézkedésekre.

Bazilika-1868-BeomlottKupolaYbl azonnal kiürítette az épületet és környékét. 1868. január 22-én (érdekes, hogy Ybl 1891. évi halálának napján) 3 óra 10 perckor a kupola beomlott, Budapest történetének legnagyobb építési katasztrófáját okozva. Ybl 1875. augusztus 28-án a beomlásról tartott felolvasásából idézve: "ezen ritka esetben előforduló tömérdek nehézséggel összekötött" munka során "súlyos elemi események" történtek, de a "munkások közül senki nem lett baleset áldozatja." A kupoladob az azt tartó boltívek belső peremére épült, emiatt a pillérek, az összekötő hevederek, csegelyek féloldalas terhelése, az egyenlőtlen süllyedés, a szerkezet egyensúlyának hiánya, s a már említett rossz minőségű falazat, a rossz minőségű munkavégzés együtt okozta a beomlást. A szerencsétlenség következtében újabb néhány év szünet következett. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, amelyek alapján 1875-ben megkezdték újra az építést, 1879-ben készítették el a kupolát hordó négy boltívet, 1887-ben fogtak a kupola építéséhez.

Érdemes megemlíteni, hiszen oly kevés a dokumentum személyiségének nagyságáról – az egyéb tengernyi munkái mellett folyamatosan felügyelte-figyelte-elemezte az építkezést, ahogy a többi munkáit sem az irodájából irányította, állandóan járta az építkezéseket, betanítva a legényeket. Ahogy őt egykori kezdőként Pollack Bécsbe küldte, ő a pesti Bazilika építésekor az ifjú Györgyi Kálmánt Rómába küldte, magánpénzéből fedezve az utazását, hogy tanulmányozza a Szent Péter Bazilikát…

Ybl hosszan érlelte a Bazilika építészeti kompozícióját, a fennálló oldalhomlokzatok falain kívül szinte semmit nem tartott meg a Hild templomából, az eredeti négy saroktornyos, oldalhomlokzatoknál timpanonos kereszthajós végződéses Hild tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna. Ybl új terveiben nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés is megváltozott. Hild hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel. Újragondolása nyomán, főleg a homlokzati rész kialakítása mutat jelentős eltérést. A külső látványon leolvasható a tiszta belső alaprajzi elrendezés, melynek méltó előtere a Duna felé tekintő kéttornyú, széles, nyitott, magasan boltozott előcsarnokú, előlépcsős főhomlokzat. Azt a hibát, hogy az épület háttal áll a főútvonalnak, Ybl klasszikusan nemes arányú félköríves, ión oszlopsorral hangsúlyozott hátsó homlokzati szentély-karéjjal szüntette meg.

Bazilika-1940esEvek-Fortepan.hu-24125

Az óriási, félkörös fülkével széthúzott homlokzati tornyok közötti, tágas előtéren keresztül lehet bejutni az épületbe. A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont, amelyben Fessler Leó szoborcsoportja látható, a magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható a krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA - Én vagyok az út, az igazság, az élet. A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai. A Főbejárati előcsarnokban a Szent István-dombormű Senyei Károly, a mozaikok Székely Bertalan és Than Mór művei.

Bazilika-20070528(fotó: Fővárosi Blog, 2007)

A tömeg középpontjában hengeres felépítményen, a dobon áll a 22 méteres átmérőjű kupola, bevilágító felépítménnyel, a tamburral. A dob négy oldalán, átlósan a négy evangélista szobra láthatók. A kereszt szárait dongaboltozat, a közöttük lévő melléktereket pedig kisméretű kupola fedi. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük Krisztus, Nyugatról a teret félköríves szentély zárja le. A szentély fölötti kupola körmezejében Lotz Károly alkotása: Úristen, Krisztus, próféták, evangélisták, a szentélyboltozat allegóriái Benczúr Gyula mozaikja. Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra, s Mayer Ede bronz domborműve díszíti. A szószék szintén Kauser alkotása, az üveg munkákat Róth Miksa az orgonát Angster József, a festési és aranyozási munkákat Scholtz Róbert végezte.

Ybl 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat, sőt az utolsó napjait szinte a Bazilikában töltötte, az 1890. decemberi utolsó rajzai a keresztelőkápolna vázlatai. "Művének befejezését… nem érhette meg, mert mielőtt a részletrajzokhoz foghatott volna, örökre kiesett az ón remeklő kezéből" – olvashatjuk az Építés Ipar 1893-as számában.

A templom szerkezete, kupolája, külső falazata teljesen készen állt, a díszítőmunkálatok és a belső dekoráció volt hátra. Ezt a feladatot Kauser József kapta meg.

Eredetileg Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna a templom. Még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, ezen a néven szentelték fel 1905. november 9-én. A zárókő elhelyezésére 1906. december 8-án, az uralkodó jelenlétében került sor.

A II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, 1982-ben egy erős vihar következtében ismét életveszélyessé vált, így 1983-ban nekifogtak a teljes felújításnak. 2003. augusztus 14-én adták át az új díszkivilágítású, újjá varázsolt épületet, a templom valamennyi renovált műtárgyával, a kupolájában körkilátó létesült, s új díszburkolat a Szent István téren.

Befejezésül idéznék Dávid Katalin professzorasszony, az Ybl Egyesület egyik 2014-es kiállításán elhangzott megnyitóbeszédjéből:

"szakrális munkái közül az a főmű, amely ennek a kiállításnak ad otthont, a pesti bazilika, az az alkotás, amely nem méreteiben, hanem csodálatosan komponált arányaiban hordja monumentalitását. … A monumentalitást soha nem a lemérhető nagyság reprezentálja, tehát hogy mennyire emberfeletti méretek foglalják el a teret. A monumentalitás hordozója az a propozíció, az a viszony, amelyet a kompozíció részletei élnek meg egymás között. És ebben a tekintetben, Ybl oeuvre-jének legérettebb gyümölcse a Bazilika épülete. Mikor elmegyek a Bajcsy Zsilinszky úton a Bazilika mögött, minden alkalommal megragad a szentély csodálatos külső architektúrája, építészeti arányaival, oszlopsorával, az ablakok ritmusával, emeletet záró bábos-korlátos főpárkánya az apostolszobrokkal. A hazai építészet ezzel kontinensi szépséget alkotott."

- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke -


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.08.17. 23:40:38

most már így mondaná: míg megcsinálom, más megmagyarázza
süti beállítások módosítása