Fővárosi Blog

Mit rejt a Palaház a Fő utcában?

2019. május 17. - fovarosi.blog.hu

A Fő utca - hatalmas autóforgalma miatt - nem éppen könnyed nyári sétára csábító. Pedig van miért elnézni erre: a Francia Intézettel átellenben, a Pala utca és a Fő utca sarkán álló irodaház, a Palaház Víziváros legöregebb épületének romjait öleli körül.

Palahaz-2012-epiteszforum.hu-01

A Fő utca 14-16-18. alatt három egyemeletes lakóház állt az Industrialexport irodaház építése előtt. Hogy aztán mi történt, az egészen elképesztő:

"E három ház közül a 16-os számúnak udvarán a déli szárnyépületek közé ékelődött ez a középkori pincét és falmaradványokat magába foglaló egyemeletes épület, amelyet Budapest I. kerület Műemléki Topográfiája is műemlékként tart számon. A Fővárosi Műemléki Felügyelőség ennek az épületnek a bontását megtiltotta, ennek ellenére a bontást végző vállalat markológépe már félig szétrombolta, midőn észrevették az elkövetett hibát. A bontást leállították, és a Budapesti Történeti Múzeum megbízást kapott az épület kutatására." (H. Gyürky, Katalin (1987): A középkori Buda Szent István külvárosa a régészeti kutatások tükrében. In: Archaeológiai Értesítő, Budapest, 114-11 (1). p. 62-79.)

A terület teljes régészeti feltárása nem történt meg, csupán az épület kutatására nyílt lehetőség. Ez alapján az alábbiakban volt rekonstruálható az épület története. 

A középkori épület a 18-20. században itt állt lakóház része volt és ennek udvari szárnyában helyezkedett el. A középkori épületmag jóval korábbi, feltehetően a 14. században épült. Akkor az utca talán még más nyomvonalon haladt: 

Palahaz-1987-HGyurkiKatalinCikkebol-02.png

Lehetséges, hogy a Fő utca ekkor még ezen a részen a hegyoldalnak indult fel - nem volt még se Lánchíd, se Alagút természetesen. Az az épület tehát még az akkori utcafronton állt keleti oldalával. Ezt mutatja a fenti ábra szaggatott vonala. Egyes épületromok viszont arra is utalhatnak, hogy a középkori romok már akkor is a telek belsejében álltak - ezt ma már teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, bár utóbbi tűnik valószínűbbnek.  

Palahaz-1987-HGyurkiKatalinCikkebol-01.png

Ez a középkori épület trapéz alaprajzú volt, és a kövekből, a habarcs anyagából következtetve a 14. században épülhetett. A belső válaszfalak évszázadokkal fiatalabbak voltak, így az eredeti állapotában egy szinten egy helyiség volt. Ebből pedig logikusan arra lehet következtetni, hogy az épület nem lakóház volt, hanem valószínűleg kereskedők számára áruraktárként működött. A pinceszinten ma is látható néhány a födémet tartó kőkonzolokból. Az első változatban erre fagerendás födém került, amelyet egy középső fa oszlop is támasztott. Egy későbbi átépítés eredményeképpen a fa födém helyére boltíves födém került. Ez viszont megemelte a padlószintet is.

A hegyoldal lejtése miatt a földszint a keleti irányból már majdnem emelet. Eredeti bejáratára a nyugati oldalon előkerült küszöbkő utalt, amelynek szintje egy olyan szintmagassággal egyezik meg, amely a pincének és a földszintnek az eredeti, síkfödémes változatánál állt fenn. A födémet valószínűleg azért cserélték fagerendásról kő boltívesre, hogy növeljék az épület tűzvédelmét. A téglaboltozatok megakadályozták egy esetleges tűz átterjedését a pinceszintre, ahol a bort tárolták hordókban.

Palahaz-1987-KeletiHomlokzat-HGyurkiKatalinCikkebol-03.png

A keleti homlokzat rekonstrukciós rajza (a három ábra: H. Gyürki Katalin cikkéből)

A földszinten lévő ablak- és ajtónyílások már a boltozatos kialakításhoz épülhettek - annál a padlószintnél az ablakpárkány kb. 0,75 méternél kezdődik, míg a gerendás síkfödém esetén ez 1,4 méter lenne. Az északi oldalon a földszinten eredetileg 3 ablakot alakítottak ki, amelyekből kettőt az 1970-es években szétrombolt a markológép, és a harmadiknak is csak a fele maradt meg. 

Buda 1686-os visszafoglalását követően a 16. szám alatti házat barokk stílusban építették újjá. A korábbi romokat részben elbontották a (talán megnagyobbodott) telek közepén álló toronyszerű épület kivételével, amelyet az új lakóházba építettek be. Az utca felé két kéttraktusos szárnyat építettek, amit dongaboltozatos kapu kötött össze. A Kapucinus utcai épületszárny a 19. században épülhetett. Akkor építették át a Fő utcai épületfrontot is, ekkor már klasszicista homlokzatdíszítéssel. 

IndustrialexportIrodahaz-1980asEvek-01Az ötvenes-hatvanas évek során a ház szerepelt a műemlékek jegyzékében, még helyreállítási tanulmányterv is készült róla. Aztán elkezdődött a 14-16-18. számú telkeken az Industrialexport építkezés, és jött a fent leírt belebontás. Az irodaház tervezésekor a Pala utca felőli telekvégen még élt két védett fa, ezért azt a részt nem építhették be. Ennek köszönhetően az irodaház nagyjából L alakban épült meg, így a mainál láthatóbbak voltak a falmaradványok. A rendszerváltás után a cég megszűnt, a régi irodaház helyére pedig annak tervezője, Csomay Zsófia tervezhette meg az új, ma álló irodaházat. A Palaház névre keresztelt irodaház 2005-re készült el, a korábbinál nagyobb beépítési fokkal. A tervező szándéka szerint a lábazatnál a homokkő burkolat terméskőre váltása utalt volna a bent rejtőző romokra, ezt azonban az építtető cég egyszerűen figyelmen kívül hagyta. 

A lenti alaprajz mutatja, hogy ma hogyan öleli körbe a romokat az irodaház:   

Palahaz-2012-epiteszforum.hu-02

Napjainkban üvegtető védi a romokat. A falak között egy kisebb terasz is épült, ahová az itteni kávézó asztalait helyezik ki nyáron.

A romok munkaidőben bármikor szabadon megtekinthetők.

Források:
Gyürky, Katalin (1987) A középkori Buda Szent István külvárosa a régészeti kutatások tükrében. ARCHAEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ (BUDAPEST), 114-11 (1). pp. 62-79.
http://epiteszforum.hu/rejtozkodo-romok
http://epiteszforum.hu/ternyeles-a-fo-utcaban-a-palahaz


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr2914757907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.