Egy fogorvosi rendelő a múltból

2026. február 10. - fovarosi.blog.hu

A Ferenciek tere közelében, a Kígyó utca egyik házában fantasztikus időkapszula rejtőzik. Az 1930-as évek derekán a korszak sztárépítészével megterveztetett fogorvosi rendelő lényegében egészében megőrizte eredeti kialakítását és berendezését. A fogorvosi széktől a világítótesteken át a váróhelyiség íróasztaláig minden eredeti.

A megrendelő

A megrendelő dr. Simon Béla professzor (1892-1965) az első világháború idején a Sophie nevű dunai kórházhajó parancsnoka volt. Szabó József sztomatológus hívta meg a budapesti Stomatológiai Klinikára tanársegédnek. Ő szervezte meg a szövettani laboratóriumot és a röntgen laboratóriumot. 1926-tól egyetemi magántanár volt. Elbocsátották, mert a fajvédő Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületébe nem volt hajlandó belépni. (Akkoriban sok zsidó fogorvos működött Budapesten.) 1932-től az Apponyi Poliklinika fogászati osztályának főorvosa. 1937-1939 között a Stomatológiai Közlöny alapító főszerkesztője volt. (Stomatológia: a szájüregi és környéki betegségekkel foglalkozó tudományág.) Már a 20-as évek elejétől 117 közleményt és 7 tankönyvet jelentetett meg. Az ügyfelei ezért tisztelhették, de igazi hírnevét az hozta meg, hogy bátran használta az érzéstelenítő szereket, amelyektől akkoriban a kollégái még nagyon ódzkodtak. Így az a híre ment, hogy ő az a fogorvos, akinél nem fáj a kezelés.

Ambíciózus alaptermészeténhez képest rendelőjének kialakításához és berendezéséhez is sokoldalú műveltségű, magas szakmai színvonalú szakembert keresett - és ezt Kozma Lajos személyében meg is találhatta. A rendelő kialakítása az alaprajztól a berendezés bútorain át a legapróbb részletekig Kozma Lajos és Simon Béla közösen kidolgozott műve lett. Hogy a Kozma Lajos tervezte rendelőt értékes és praktikus alkotásnak tekintette, azt mutatja, hogy Simon Béla egészen 1965-ben bekövetkezett haláláig a rendelőt változatlan formában használta. Szerencsénkre fia, dr. Simon B. Gábor is hasonlóan gondosan őrizte meg a rendelőt - ebben mindkettőjüket segítette a berendezési tárgyak magas minősége, tartóssága is.

Tagja volt a Fészek Művészklubnak is, baráti körébe festők, szobrászok, írók is tartoztak. Jó humorú, szívesen anekdotázó, társasági ember volt. A FÉSZEK Klubon keresztül Simon Béla számos korabeli hírességgel is jó barátságot ápolt. Az egykori ügyfelek között ott találjuk a Békeffi Istvánt és Lászlót (Békeffi István felesége a színésznő Turay Ida volt), a komikus párost ("Pomócsi marad!" c. kabarészám: B. István írta, híres idézete: "Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni!"), Stella Adorján humorista - újságíró, Vadnay László, akinek a Hacsek és Sajó kabarészámokat köszönhetjük. Honthy Hanna is a család jó ismerőse volt, Bajor Gizi fiának keresztanyaságát is vállalta. Bajor Gizi férje Germán Tibor füll-orr gégész professzor volt. Benedek László ideggyógyász professzor és felesége, Zilahy Irén is a család jó ismerőse volt. De voltak gazdag páciensek is, például a Goldberger, a Krayer család tagjaiból vagy Weiss Manfréd családjának tagjaiból. És persze ne feledkezzünk el Simon Béla második feleségéről se: Dobos Annie színésznőként leghíresebb szerepében a Peer Gynt-ben állt színpadra Solvejg-ként, de szerepelt az 1937-es Pesti Mese c. filmben is. De megvan itt az iratok között még Kosztolányi Dezső fogászati kezelőlapja is. Egyszóval: számos híresség megfordult már ebben a rendelőben!

A tervező

Kozma Lajos 1906-ban végzett a budapesti Műegyetemen. Hamarosan a "Fiatalok" csoportjának tagja lesz Jánszky Béla, Kós Károly, Tátray Lajos, Györgyi Dénes, Mende Valér és mások társaságában. Kutatják a népi építészetet, különösen az erdélyi munkákat. Kozma kezdeti munkáin, grafikáin többször is felbukkan például a körösfői templom négy fiatornya. Közös bennük a kalotaszegi építészeti formák iránti lelkesedés - de míg Lechner szecessziós törekvései a népművészeti motívumok átvételéről szólnak, addig a Fiatalok inkább az építészeti, szerkezeti, anyaghasználatbeli mintákat veszik át a népi építészetből. Egyik korai terve, a lapis refugii (kő menedékház) nevű lakóházának terve még a szecesszió erős hatását mutatja a díszítésekben (üvegablakok, hatalmas falképek, kopjafa- és tulipánmotívumok). Az építészetet ekkor még művészetként értelmezi, a funkcionalitás, az "ipar" csak később lesz hangsúlyos munkáiban. Az épülettervezés mellett könyvet írt, textilt tervezett, bútorokat rajzolt meg, grafikákat készített. 1910-ben Lajta Béla irodájába került dolgozni. Ekkor készült el a Vas utcai iskola (1910-12) és a Szervita téri Rózsavölgyi üzletház (1911-12) - Lajta Béla fontos munkái. Az iskola díszítményein és az üzletház belső berendezésén Kozma Lajos dolgozott. (Utóbbi egy 1961-es tűz során megsemmisült.) 1913-ban megszervezte a Budapesti Műhelyt, amelynek kapuzatát maga tervezte a már ismert növényi motívumokkal és a szakmák jelképeivel. A Magyar Iparművészet írta 1914-ben, hogy a műhely célja "kizárólagosan művészi invencióval és ízléssel készült lakásberendezéseket és az otthon díszítésére való minden fajta tárgyakat a társadalom minden rétegének hozzáférhetővé tenni. A Műhely állandó tárlatot tart fenn a Szabadság tér 15. szám alatt lévő terjedelmes helyiségeiben, amelyeket bárki a nap minden szakában ingyen tekinthet meg." Lajtától átvette a minden művészi ágazatra, az épülettől a szekrény fogantyújáig minden részletre kiterjedő tervezés gondolatát és műgondját. Bár megihlette Somogy pásztorfaragása, Erdély építészete, ezek a munkái már egyértelműen egyediek, a dekorációk nem másolatok, hanem Kozma tervek.

Az első világháború után az építészetben egyre erősödött a hivatalos neobarokk-neoklasszicista vonallal szemben a német Bauhaus iskola hatására a modern építészet funkcionalizmusa. Az első világháború után, amikor pl. a Bauhausnál már a szériában gyártott típusbútor kialakításán fáradoztak, Kozma Lajos végig a magas minőségű kisipar mellett érvelt. Munkáin látszódik is a különbség: íves vonalú, lekerekített szélű bútorai eltérnek a német Bauhaus szögletességétől. A huszas években születnek neobarokk bútortervei: fehérre lakkozott, aranyozott szegélyű bútorokat tervezett. Az egyenest a görbe vonalakkal egyedien kombináló mintáit nevezték "Kozma-barokknak". A barokk hatását mutatják a gyomai Kner-villa nagy méretű díszítőelemei is.

Mivel 1919-ben, a Kommün idején munkát vállalt a Műegyetemen, sokáig nem kapott állami megbízást, így a gazdag magánmegrendelők foglalkoztatták inkább, akik felismerték munkáinak magas minőségét. A huszas-harmincas évek fordulóján ő is elhagyja a barokkos, historizáló díszítményekhez ragaszkodását, és fokozatosan a színek és felületek intenzitása veszi át az ornamentika intenzitását. Egyre határozottabban juttatta érvényre a célszerűséget, a formai tisztaságot, az anyagszerűséget. A Napraforgó utcai telep házainál - melyekből kettőt Kozma Lajos tervezett - már az új, modern irányzat érvényesült. (Ld. még: Molnár Farkas, Bierbauer Virgil, Fischer József, Vágó József...) Ennek az új iránynak a korai képviselője a Kígyó utcai rendelő belső kialakítása és berendezése is.

1928-ban készült el a régi Divatcsarnok (Rákóczi út 74., a későbbi Otthon Áruház). Tervezésénél már az iparral is szövetségre lépett: az üveg és az acél használata mellett megjelentek a könnyen tisztítható, nagy, sima, lakkcsiszolt felületű bútorok és falburkolatok és a rózsaszínes színű linóleum padlók. A míves kivitelezés az art deco egyik gyöngyszemévé avatta a második világháborúban elpusztult áruházi belső teret.

Családi házainál megjelent a variabilitás: a nagyszoba már nem a régi szalon, hanem lakó- és dolgozószoba és ebédlő is egyben, amelyet az északi oldalon a mellékhelyiségek szigetelnek, a tér pedig függönyökkel osztható fel igény szerint. Sokkal egyszerűbb munkája a Lupa-szigeten épített két nyaralója - az egyiket saját maga számára építette. Az egyre kisebb lakásméretek a többfunkciós bútorok tervezését hozták magukkal, erre példa Kozma íróasztallal egybeépített könyvespolca, vagy fiókot, rekeszt rejtő asztalai a Kígyó utcai lakásban.

1936-ra épült fel fő építészeti műve, a Margit körúton álló Átrium-ház, amely aljában filmszínházat, emeleti szintjein hosszú ablaksoros lakásokat tartalmaz. Ez volt Kozma első acélvázas szerkezetű háza, amely lehetővé tette a homlokzat kiemelt középrészének ablaksávos kialakítását. A mozi előcsarnokának fekete-fehér és vörös színekkel díszítése Kozma jellegzetes színösszeállítását tükrözi. Másik lakóháza a Régiposta utca 13. alatt épült fel - ennek kapuja felett látható Kovács Margit postakocsit ábrázoló kerámia reliefje.

A második világháború alatt megrendelések híján inkább írással foglalkozott. 1945-től újra nagy lendülettel vetette volna be magát az építészeti munkákba, de ebben 1948-ban bekövetkezett halála már megakadályozta. Utolsó munkáját, a XIII. kerületi Kilián György utca 15-17. alatti iskolát (ma: Németh László Gimnázium), amely már koedukált osztályok számára készült, már csak halála után adták át.

A rendelőről

Az 1930-as évek elejére Kozma stílusa leegyszerűsödött. Ez a változás természetesen nem ugrásszerűen következett be, hanem egy folyamat volt - ennek egyik állomása ez a rendelő. A "népies barokk" korszakán túllépve a hagyományos mesterségbeli igényességet a modern eredményekkel egyesítő, higgadt eleganciájú art deco egyik legkiválóbb képviselője lett. Munkái egyre funkcionálisabbak, egyre kevésbé díszítettek, a tárgyak nemességét az anyagok magas minősége és minőségi megmunkálása adja. A fogorvosi rendelő esetében a funkcionális kötöttségek is a racionális megoldások felé vitték a tervezőt és a megrendelőt. Ez a rendelő tehát egy átmeneti korszak fontos lenyomata Kozma Lajos életében, és egyben az egyetlen fogorvosi rendelő, amely közel egy évszázad elteltével ma is az eredeti berendezésekkel és gépekkel működőképes. Egyszerre belsőépítészeti, orvostörténeti és műszaki emlékünk.

A rendelőbe a megrendelővel szorosan egyeztetve a következő helyiségeket kellett elhelyeznie: fogadószoba, váró, konzultációs szoba, nővérszoba, rendelő, műtő, pihenő, fürdőszoba, vécék (személyzeti és vendég külön), röntgen, fogtechnikai laboratórium. Ezeket Kozma meglepően praktikusan tudta elrendezni, többféle útvonalat is kialakítva a közlekedés számára. A fogadószobából folyosó fut végig, amely az összes további helyiséghez összeköttetést ad. A folyosó egyben elválasztja a rendelőt a várótól, biztosítva az ott folyó munka zavartalanságát az orvosnak és az asszisztensnek, és a diszkréciót a páciensnek. A váróból nyíló ajtóval szemben van a rendelő ajtaja. Ezek átlátszatlan ornamens üvegbetéttel készültek el. A folyosó két csoportra osztja a helyiségeket: 1. az udvari fronton fogadószoba, váró, röntgen, pihenő, valamint 2. a Kígyó utcai fronton Konzultációs szoba, rendelő, műtő (és utóbbi kettő között a sterilizáló), nővérszoba. A folyosó hátsó végében a kiszolgáló funkciók kaptak helyet: a vécék, a pihenő és a fogtechnikai laboratórium. Ez a jó térszervezés nagyban elősegítette a nyugodt mozgást, a munkavégzés zavartalanságát, a kulturált várakozást. Az eredeti padló linóleum volt, ez osztatlan, egyenletes felületével az egészségügyi előírásoknak is megfelelt - és megfelel a mai előírásoknak is! Csakúgy, mint a 170 cm magasságig felmenő mosható falburkolat, a könyökkel mozgatható, Berlinből rendelt csaptelep, a két külön mosdó. Ez is mutatja, hogy itt a megrendelő igényessége találkozott össze egy tapasztalt építész-belsőépítész magas színvonalú munkájával.

A fogadószoba egyben iroda is, a kicsiny belépőből ide érkeznek a páciensek. Itt fogadja őket a titkárnő. Két kis fülke nyílik fogadószobából: a ruhatár és egy mosdó kézmosóval, tükörrel, ahol a vendégek a kezelés előtt és után rendbe hozhatták magukat. Ez a két fülke fogja közre a várószoba ajtaját. Érdemes megfigyelni a falakon a magas minőségű cseh márványüveg felületeket is.

A textileket is egyedileg terveztették, ezeket a híres és divatos művész, Szabó Éva nem csak megtervezte, de meg is szőtte. Ő ruhákat is varrt, többek között Horthy István feleségének is szállított egy egyedi darabot - amelyből aztán saját magának is készíttetett titokban egyet...

Az iratok tárolására egy 280 x 200 cm-es, 50 cm mély szekrényt tervezett Kozma, két ajtóval, felül négy tolóajtóval és egy nyitott polccal. Középen áll az íróasztal, ennek kék linóleumlap munkafelülete van. Ehhez acélcső vázas karosszék (a híres Kozma-féle forgószék), valamint egy lakkozott Thonet-szék tartozott kárpitozott üléssel, nádazott háttámlával. A mosdót és a ruhatárat hosszanti csíkozású műselyem függönnyel lehet elhúzni, ezek is Szabó Éva alkotásai. A mosdó falburkolata vajszínű cseh márványüveg. A mosdókagylóval szemben lakkcsiszolt, kétfiókos asztalkát láthatunk azonos cseh lappal, felette pedig ötletesen elrejtett izzókkal megvilágított, tükrös fal található. A kis fülkébe még egy kis Thonet ülőkét is elhelyeztek, ez is lakkcsiszolt felületű. A ruhatár belső falait már újabb, a függöny színmintájával jól harmonizáló tapétára cserélték, de a nikkelezett rúd, az üveglapos kalaptartó, a linóleum borítású sárcipőtartó még az eredeti.

A váró helyiség az udvari oldalon kapott helyet. Az ablakok és a világítótestek számára Kozma 14 féle katedrálüveget válogatott össze, ezek a váróteremben a lejjebb hozott álmennyezetbe épített lámpatestben, a falikarokon és az ablakok betéteiben is felbukkannak. Érdekes megfigyelni az ablaktáblák üvegezését: a középső sávban 6-6, a két szélen 5-5 téglalap alakú elemből áll össze egy-egy betét. Ez az üvegablak van a leginkább veszélyeztetett állapotban: kívülről a négy évtizedes elhanyagoltság megviselte, a faanyag erősen korhadt. Ennek a felújítása, megmentése a legsürgetőbb feladat. Az ablak alatt a fűtőtesteket eltakaró rács fut végig, vízszintes és függőleges pálcákból összeállítva. Ennek fedlapja is a több helyen szereplő kék linóleummal borított. A helyiség berendezését a sarkokban négy ülőgarnitúra szett alkotja, ezek huzatait már cserélni kellett, de a bútorok ezt leszámítva az eredetiek. Az ablaknál levő két asztal lapja kinyitható, betétjük fekete linóleummal burkolt. A rendelő felőli oldalon két kerek asztal áll, ezek is eredetiek. A nem lakkcsiszolt, festett bútorok egy része "zebrano" mintás, mások kaukázusi dió furnérral borítottak. A megrendelés dokumentációjának tanúsága szerint eredetileg öt darab, karosszékre erősíthető hamutartó is a berendezéshez tartozott.

A rendelő szomszédságában két hozzá kapcsolódó helyiség van: a konzultációs szoba és a műtő. Ez utóbbi után az utcai fronton a nővérszoba következik. A rendelőhelyiség elkészítéséhez Varga Gyula műbútorasztalost bízta meg Kozma. (Az asztalos Fodor József bútorgyáros, cs. és kir. szállító volt.) Az L alakú műszer- és gyógyszer szekrények 170 cm magasak. A szekrények alsó része zárt, felül üvegajtós részekkel. Az alsó rész fedlapja és a felső rész hátsó falai a helyiség falaival megegyező sárga márványüveg borításúak. A felső részen üvegpolcok vannak, valamint nyolc darab, egyenként 15 centiméter hosszú, egyedi gyártású, nikkelezett, hengeres világítótest. A szekrények lábazata nikkelezett fémlemezzel borított. A berendezéshez tartozik még egy bonyolult kialakítású, többcélú írószekrény, le- illetve felhajtható kék linóleumlappal, belül fiókokkal, polcokkal, felhajtható linóleum lappal. Ehhez két ülőke és egy kárpitozott karosszék tartozik. A szekrényhez kétfiókos asztal csatlakozik. A falakon 170 cm magasságig a szokott vajsárga márványüveg melegburkolat fut végig, biztosítva a falak moshatóságát. A mosdó orvosi csaptelepe is eredeti, az 1931 óta történő használata dacára tökéletesen működőképes. Elzáró csapját a fenti tükör mögé rejtették el.

Megvan és működőképes a régi röntgengép is, de a mai sugárvédelmi követelmények már nem felel meg. A szükséges légkompresszor a folyosón kapott helyet, ma is működik.

A konzultációs szoba egyik ajtaja a fogadószobába, a másik a rendelőbe nyílik. Így a "VIP" vendégek a váróterem kikerülésével juthattak be a rendelőbe, és hasonlóan diszkréten távozhattak is a kezelés, megbeszélés után.

A bútorokon többnyire az eredeti linóleum burkolatok láthatók, magas minőségüket jelzi, hogy 1931 óta használatban vannak. A bútorzat sárgára festett, lakkcsiszolt. Ez a szín valamennyi helyiség bútorzatán végigvonul.

A rendelő számára valamennyi munkát Kozma Lajos rendelte meg és ellenőrizte, a linóleum padlóburkolattól a falburkolaton át a világítótestekig. Ő tervezte a helyiségek bútorzatát is. A fennmaradt szerződések ezek részletes leírását is tartalmazzák. Kozma 12 céggel és mesterrrel dolgoztatott, a 13. a saját vállalkozása volt. A munkák szállítási határideje 1931. június 30., a furnérozott bútorok esetében július 20. volt, így pontosan ismert a rendelő berendezésének ideje. A teljes alaprajz átalakításával járó átépítéstől az egyedi bútorzatig minden elkészült kb. 3 és fél hónap alatt!