Ontotta magából a filmkritikákat az AKG iskolaújságjában, az egyik történelemórájára maga Steven Spielberg ült be. Filmdramaturgként végzett a Színművészeti egyetemen, de a legnagyobb sikereit színészként aratta. Feltűnt a 2010-es évek két legnagyobb hatású filmjében, az Oscar-díjas Saul fiában és a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlanban, főszerepet játszott Nemes Jeles László második filmjében, a Napszálltában, illetve emlékezetes epizódszerepeket a Legjobb tudomásom szerintben és a Rengeteg 2-ben. Jelenleg a Sünvadászat című filmben látható a mozikban, amelyben egy válófélben lévő kétgyermekes anyukát alakít. Az életben boldog párkapcsolatban nevel két kisgyermeket Fodor Máriusszal (ex-Kaukázus, Superflake). Ez a cikk először a Recorder magazin 121. számában jelent meg.
Első zenei emlék
Halász Judit: Almaszósz. A legrégebbi emlékem arról, hogy zenén gondolkodom. Arra jutottam, ennek a szövegnek semmi értelme a rántott krokodiltojással és társaival.
Első lemez, ami saját pénzből vettél
Nirvana: Nevermind. Most is emlékszem, ahogy lépdelek valami újonnan nyílt bevásárlóközpont alagsorában és végre beteszem a Discmanembe ezt a CD-t.
Meghatározó koncertélmény nézőként
Kamaszkoromban pár barátommal elmentünk Bécsbe Muse-ra, ami fantasztikus élmény volt, aztán hajnalig darvadoztunk a pályaudvaron, a visszautat nyilván végigaludtuk, alvás közben pedig kiraboltak minket, ami nagyon furcsa érzés volt utólag.
Meghatározó koncertélmény előadóként
Mindig élmény volt a VAN Filmzenekarral elénekelni azt a négy sort a Nincs hó című számban, de a legemlékezetesebb egyértelműen Reisz Gábor esküvőjén.
Meghatározó koncertélmény focistafeleségként
Nehezen hiszem el, hogy tiniként sosem jártam Kaukázus-koncerten, szóval nagyon szeretném, ha hirtelen eszembe jutna, hogy voltam és láttam színpadon Máriuszt, akivel akkor még nem tudtuk, hogy szerelmesek leszünk egyszer és gyerekeket csinálunk. Azóta Superflake néven zenélt és a legjobban azt a koncertjét szerettem, ahol Toldi Miki dobossal lépett fel a Parkban.
Első zenekar, amiért rajongtál
Úgy igazán egy zenekarért rajongtam valaha: a Spice Girlsért. Bár azt hiszem, illendőbb lenne rájuk az együttes szót használni.
Zene, amitől boldog leszel
Shocking Blue: Send Me a Postcard.
Dal, amit már nem bírsz meghallgatni
A legmélyebb elismerésem Dés Lászlóé, amiért a Dzsungel könyve zenéjét meg lehet hallgatni tízezerszer, ezt meg is tettem az elmúlt évben, most jó lenne tartani egy kis szünetet lassan, csak nem tőlem függ.
Ember, akit a leginspirálóbbnak tartasz most
Sövény Tina.
Zene, amitől libabőrös leszel
Julia Jacklin: Body.
Minden idők legjobb lemeze
Valószínűleg nem az, de a Gorillaz The Fall című lemezét egy nagyon érdekes életszakaszban hallgattam sokat. Tudtam, hogy Damon Albarn egy turné alatt rakta össze az egészet egy iPaden (és ez nagyon régen volt!), és úgy éreztem, ott lehet vele ülni egy buszon a különböző hangulataiban.
Zenehallgatás a Sünvadászat forgatása alatt
Nem szoktam munkához zenét hallgatni, mert eltereli a figyelmemet. Viszont az Egy százalék indián című előadás elején mindig végighallgatom a sötét színpadon egy asztalra borulva a Balaton Mindig minden című dalának élő felvételét, ami egy csodálatos zene és nagyon közel áll hozzám.
Magyar előadó, akit többen kéne, hogy ismerjenek
HOLI, de nem csak a zenéjét, vagyis azt is, de lassan egy éve elindult egy végtelen bicikliútra, most épp Ománból megy vissza Iránba, Instagramon ír nagyon jó szövegeket a helyekről, az emberekről, magáról.
Énekes, akinek a halála a legjobban megrázott
Rettenetes volt gyerekként rájönni, hogy John Lennont tényleg csak úgy lelőtték az utcán, a biztonságos világba vetett hitemet rengette meg alapjaiban.
Legjobb zene forradalomhoz
Genesis Owusu: The Other Black Dog.
Zene, ami nagyon elüt a stílusodtól, mégis szereted
Szerintem én nagyon sláger-érzékeny (vagy -tompa, ez nézőpont kérdése) vagyok, általában minden dal tetszik, ami népszerű lesz, műfajtól függetlenül, leszámítva a trapet, mert azt egyáltalán nem értem.
Kedvenc videoklip
Bestiák: A reggel túl messze van. Az én életemben már örökre ez lesz a szubjektív retró esszenciája, én is gyerek voltam és valahogy az az egész életérzés is döbbenetesen naiv.
Dal, amire muszáj táncolnod
Napoleon Boulevard: Szállj velem. Imádom ezt a dalt, szerintem nagyon menő.
Zene, amit szülés közben hallgatnál
Guy J Once In a Blue Moon című számát szerettem volna hallgatni szülés közben, csak aztán arra gondoltam, hogy mindig vége lesz és akkor majd mindig vissza kell ugrani az elejére, megunom, de nem jutott eszembe másik zene, se előtte, de mi van, ha majd közben se… és ezen a ponton inkább elengedtem ezt a szorongató kérdést, úgy éreztem, lesz elég bajom enélkül is.
Dal, aminek kívülről tudod a szövegét
A Belga teljes Majd megszokod albumát bármikor végig tudom mondani. Gondolom, a gyerekeimet már elfelejtem majd, amikor az még mindig meglesz, hogy lyuk, lyuk, zene, zene.
Emlékezetes filmjelenet, amiben egy zeneszám szól
Nagyon szeretem, amikor ismert számok szólalnak meg egy filmben, olyan, mintha egy pillanatra ott lennék a rendező fejében és hallanám, ahogy eszébe jut: ó, ez a dal szuper lesz itt! Legutóbb az Anorában a t.A.T.u-féle All The Things She Said volt ilyen élmény, bár érthetetlen, hogy miért nem az orosz verziót választotta Sean Baker.
Mit hallgatsz mostanában repeaten
Jelenleg a kedvenc előadóm a Partizán, Gulyás Marci hangja pedig az énidőm örök narrátora.
interjú: Varga Ferenc
headerfotó: Mozinet