Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Mi lesz a zsidónegyeddel? 1.

2009. július 27. - fovarosi.blog.hu

"A világörökséggel kapcsolatos kötelezettséget
nem törvények szabályozzák, ez morális kérdés"
(Michel Polge, UNESCO)

Budapest zsidónegyedéről rendeztek vitaestet 2009 május 12-én a Centrális Galériában, az ÓVÁS! Egyesület szervezésében. Az egyesületi elnök Perczel Anna korábban könyvet írt a negyed házairól, most pedig kiállítást és vitát rendeztek, hogy felhívják a figyelmet: nagy a baj. Az "Alternatív gondolatok a zsidónegyedről" című kiállítás az egyesület által készített alternatív rendezési tervet mutatja be. A civilek első akciója 2004 júniusában egy felhívás volt, melyben a bontások ellen tiltakoztak. A felhíváshoz rövid idő alatt több mint kétezren (!) csatlakoztak. Van mit megmenteni.

A terület eredetileg Terézvároshoz tartozott, ebből 1882-ben választották le Erzsébetvárost - ezért fekszik a zsidónegyed ma két kerületben. Érdekes, hogy akkoriban nem is hívták zsidónegyednek. Már csak azért sem, mert etnikailag és vallásilag is rendkívül színes volt a városrész. A zsidók pedig nem csak itt éltek: a Várhegyen is laktak nagy számban, a Korona cukrászda előtt még egy XIII. századi zsinagóga maradványai is előkerültek. Pesten azért kerültek ide, mert a városfalon belül nem engedték őket letelepülni. Nem antiszemitizmusból, inkább tiszta érdekből: a magyar kereskedők nem akartak cigány, görög, román, zsidó stb. konkurenciát maguknak. II. József engedte csak be őket a városfalon belülre 1783-ban, addig csak az országos vásárokon vehettek részt. A kirakodóvásárok a mai Deák térnél voltak, így nem csoda, hogy a kiszorított kereskedők a Király utcába költöztek - a városfalon kívül ugyan, de közel a vásártérhez. Laktak itt zsidók, protestánsok, ortodox keresztények stb. A Károly körút és a Király utca sarkán állt az Orczy-ház, amelyben a pesti zsidók helyiséget béreltek, és amelynek udvarán zsinagógát is emeltek 1829-ben. A házat 1936-ban bontották le. Az Orczy-ház után sorra épültek a zsinagógák: a Dohány utcai (1859), a Rumbach Sebestyén utcai (1872), majd a Kazinczy utcai (1912) nagyzsinagógák. A "zsidó háromszög" kifejezés erre a három szent helyre utal, és csak 1995-ben született meg Komoróczy Géza tollából. A XVIII. század végén a Lipótvárosba is sok zsidó költözött, a szegényebbek pedig a Józsefvárosban találtak otthonra. A zsidóság pesti központja azonban végig az Erzsébetváros, a zsidónegyed maradt. Nem véletlen, hogy 1944 őszén pont itt jött létre a gettó - ennek egyik máig is meglévő építészeti nyoma a Károly körút egyik házának tetején egy kilövőállás.

Na de vissza a jelenbe. Az esten jelenlevő Mezős Tamás KÖH elnököt többen is támadták amiatt, hogy a KÖH a terület 226 épületére elvégzett értékvizsgálatát titkosította. Nem látni értelmes indokot, viszont sok félelmet gerjeszthet egy ilyen döntés. Ugyanakkor némi reményre adhat okot, hogy jövő januárban a parlament talán elfogadhatja a világörökségi törvényt, a koncepció már kész is van. A törvényjavaslatot pont az az erzsébetvárosi rombolás nyomán elkészített UNESCO-jelentés (2007) javasolta, melynek szerzője Michel Polge. A zsidónegyed 2005 óta az Andrássy úti világörökségi zóna védőterületének számít. Ugyanebben az évben 51 épület lett védett - igaz, ezek mindegyikét ez sem védte meg a pusztulástól. A tiltakozások eredményeképpen a VII. kerületi önkormányzat lemondott a Dob utca árkádosításáról. És tulajdonképpen a civil aktivistáknak köszönhető az is, hogy a botrány kirobbant, és bírósági szakaszba jutott. A polgármester és a KÖH közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2008 február 1. és május 31. között változtatási tilalom lesz érvényben a területre. Aztán meghosszabbították először egy hónappal, majd szeptember 30-ig. Időközben egy két lépcsőben bevezetendő új szabályozást készítettek. Trükkösen: az első bevezetése megtörtént, ám ez továbbra sem akadályozta meg a bontásokat, a környezetéhez nem illően magas új házat építését. A második szakasz pedig nem indult el, de hivatkozási alapként szolgált - volt mire mutogatni, hogy már készül. A KÖH időközben elkészítette a terület épületenkénti vizsgálatát - majd érthetetlen módon titkosította az anyagot. 2009-ben aztán jöttek a letartóztatások. Nagy György jogász-üzletembert 2008 októberében került letartóztatás alá. Gál György, a gazdasági bizottság elnöke 30 napos előzetesbe került, május végi hír szerint így is marad augusztus 26-ig. (Az ingatlaneladásokat ez a bizottság terjesztette a közgyűlés elé.) A botrány bírósági szakaszba került, eredményhirdetés néhány éven belül várható.

Egy bennfentes kör (az ügyészség szerint Nagy György és Gál György) megegyezik a kiszemelt ingatlan vételáráról, majd egy ingatlanbecslő ezzel megegyező, tehát mindig erősen nyomott összegben megállapítja az ingatlan értékét. Ezt követően minimális, hárommilliós törzstőkével céget alapít néhány, ezekben az ügyekben rendszeresen szereplő stróman: Hafner Zoltán, Hajnal László Endre, Lipcsey György, illetve Szijjártó Piroska. A cégek neve az ingatlanpiaci gyakorlatban bevett módon elárulja, hogy egyetlen projektre alapították (például Király 27 Kft., Dembi 26 Kft., Dob Center), a köztük lévő kapcsolatot az alapítók és az ügyvédek személye (Néder Zoltán, illetve Vilmányi Ágnes), meg a székhelyek azonossága tanúsítja. Az alapítók közül Szijjártó Piroska híresült el a leginkább mint olyan üzletasszony, aki közel egy tucat céget szerzett meg saját magától. Szijjártó Piroska Nagy György élettársa, fizetését akkoriban az önkormányzati lakásépítő cégtől (az azóta felszámolt Er-Laktól) kapta, amit egyébként 10 százalékban Nagy birtokolt. A harmincas évei elején járó titkárnő csak átmeneti tulajdonosa volt a megannyi ingatlantársaságnak, hiszen néhány nap elteltével továbbadta az üzletrészét, a legtöbb esetben a Metira nevű ciprusi off-shore cégnek. A Metirát szintén ő képviseli, ennélfogva az üzletrész-átruházási szerződést eladóként és vevőként egyaránt ő jegyezte. Mielőtt a Metirától továbbvándoroltak a törzsbetétek a tényleges fejlesztőhöz - olykor egy újabb off-shore cég közbeiktatásával -, a projektcég már egy vagyont ért. (Egy példa: a Dembinszky u. 32. alatti 961 négyzetméteres ingatlanért, amit két bérlő használt, hatvanhatmillió forintot fizetett az ír cég a Metirának.) Mire tehát az a fejlesztő belépett, akit Nagyék már jó előre felhajtottak, az önkormányzat gazdasági bizottsága és képviselő-testülete megszavazta az elidegenítést, továbbá megszületett a szerződés az önkormányzat és a projektcég között a polgármester és a jegyző aláírásával. Az ingatlan akkor került ténylegesen a projektcég birtokába, ha már kiköltöztette a bérlőket, és beszerezte az építési engedélyt (vagyis maga az önkormányzat kötelezte a vevőt az épület részleges vagy teljes lebontására). A földhivatalban a további tulajdonosváltások nem jelentek meg, hiszen az ingatlan az üzletrészekkel együtt vándorolt a cégek között. A kiköltöztetésért, a bontási és építési engedélyek beszerzéséért az önkormányzat vagy Nagy Györgyék szavatoltak, a feladatot elvégezte egy cég (például Nagy cége), mégpedig papíron pontosan annyiért, mint amennyibe az ingatlan került. Mivel a bérlőket a vételár terhére költöztették ki, az önkormányzat egy fillért sem látott a házak ellenértékéből.
(
Forrás)

(folyt.köv.)

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr491761674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása