Szeptember 13-ig volt látható az Iparművészeti Múzeumban a "Folytatni a teremtést - Magyar élő építészet" címmel megrendezett összefoglaló kiállítás. Ennek apropóját az adta, hogy idén 20 éves a Kós Károly Egyesülés. De vajon van-e organikus építészet Budapesten is, vagy ez egy vidéki műfaj?
Az organikus építészetre nincs egyértelmű definíció - így ne lepődjünk meg azon, hogy még a Megyeri híd is belefért a kiállítás anyagába. Néhányat azért találtam, íme:
"(..) tagjai (...) azt az archetípust képviselik, aki figyeli az építési hely szellemét, a megrendelő valódi céljait, a szociális környezetet, s arra az időtlen, de a jelenben is létező világra figyel, mely szeretne megjelenni az ember által; hogy az oszlopnak valóban legyen feje, törzse, lába, az ablaknak szeme, szemöldöke, a tetőnek gerince, fara, homloka." (Makovecz Imre)
"Az élő építészet kifejezést azért tartottuk fontosnak alcímként, hogy a szerves építészeti mozgalom eleven erejét és változásra való képességét éppúgy kifejezzük vele, mint az élő világgal való folyamatos kapcsolat jelentőségét." (Gerle János)
"A természetet teljességnek fogom föl, melynek egyenrangú alkotóeleme az ember, az emberi közösség, a vizek, a fák, a kozmosz és az az erő, mely vizeket fakaszt, fát növeszt és bolygókat irányít. A szerves gondolkodás eképpen az elemek maguk teljességében; eredetében, működésében és elhalásában való felfogását jelenti számomra." (Erdei András)
A stílus gyökereit közmegegyezés szerint Frank Lloyd Wright építészetében illik keresni. Legalábbis ő nevezte saját építészetét először organikusnak. Hazánkban a 60-as évek közepén indult el ez az irányzat, amely a 80-as évekre már világszerte elismert alkotásokat tudhat maga mögött. A mozgalom elméleti és gyakorlati megalapozója az az építész, akinek a nevét az egész ország ismeri. (Kevés ilyen építész van, talán még Fintát lehetne így említeni.) Makovecz Imre szerint a stílus és a mozgalom forrásai a parasztművészet, a középkori kisvárosi kultúra, Frank Lloyd Wright építészete és Rudolf Steiner antropozófiája. A stílus korábbi hazai előzményének tekinthető a népi művészetekből szintén sokat merítő szecesszió, különösen annak Lechner-féle ága.
Makoveczék nagyon alaposan megszervezték a munkájukat és a képzéseiket. Magán mesteriskolák jöttek létre, megalakult a Pécsi Ifjúsági Iroda, táborokat szerveztek, saját folyóiratot indítottak. A 80-as évek közepén már Európa minden tájáról érkeztek építészek, hogy itt tanulhassanak és dolgozhassanak. 1989-ben, azaz 20 éve alakult meg a Kós Károly Egyesülés. 2009-ben pedig Makovecz Imre és Boruzs Bernát (Hajdúböszörmény főépítésze) kapták a Főépítészi Életmű Díjat.
A kiállításon végighaladva egyértelművé válik, hogy a stílus alapvetően Erdélyben és a hazai kisebb településeken találta meg a helyét. De azért Budapesten is van szép számmal ilyen stílusú épület, nem kis hányaduk a XII. kerületben. Jöjjön hát a fővárosiakból egy válogatás!
A Kis-hárs-hegyi kilátó
A fából épült kilátóról már volt szó annak felújítása kapcsán. Talán nem is gondolná az ember, hogy ez is egy Makovecz mű. A háttérben a tervező fordulatos élete áll. Makoveczet elég hamar kitették az állami tervezőirodák világából, mert az ő felfogása enyhén szólva nem volt megegyező a panelkorszak hivatalos krédójával. Így aztán a visegrádi erdészethez került el, ahol nagyon sok kisebb-nagyobb építményt alkotott. Innen ered a kapcsolata az erdészettel. A kilátó váza egy lebetonozott vascső, amelyen 30 akácrönk formál két egymásba fonódó csigalépcsőt. A kilátó a hetvenes években épült, a faanyag már nagyon lekopott. Magam is jártam rajta a felújítás előtt, a lépcsőfokokat jelentő rönkök kerekre voltak már kopva, egyes elemek pedig már hiányoztak is a korlátból - szóval ideje volt már a felújításnak, és ez szerencsére meg is történt - a kilátó felavatására 2008. július 9-én került sor.
Organikus Családi Ház
Fábián Rigó Tamás tervezte ezt a XII. kerületi családi házat. Az építész 1975-ben született, most a Viator nevű irodában csücsül. A lakóház eredetileg a 60-as években épült lapostetős családi ház volt - ma meg nem mondanánk az épületről, hogy ilyen a múltja. A házról az Országépítő 2006/4. számában így írtak: "A megrendelő kezdetben nem igazán tudta, mit is szeretne látni - eredetileg főleg engedélyt - de a tervezés és az átépítés során az igényessége, műveltsége, továbbá a kivitelező felkészültsége és az arab emberekre jellemző érzelmessége és nagy szíve lehetővé tette, hogy a ház a szokásosnál jóval kevesebb kompromisszummal készülhessen el."
Szentek És Kárhozottak Temploma
Makovecz Imre így írt az egyik kedvenc meg nem épült budapesti épületemről Rajzok és írások c. könyvében: " A felső – krisztinavárosi plébánia területén a II.világháború alatt templomot kezdtek építeni, melyet a háború miatt félbehagytak.A földszintig jutottak, a pillérek betonvasai kiálltak az égbe. A Rákosi- kor a területet és a félbehagyott épületet elvette az egyháztól, s a hetvenes évek végén „diszkót“ csináltak belőle. Ebből a fizikai és szellemi torzóból kell templomot tervezni úgy , hogy a megépített alaprajzra építünk. (...) Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a „sárkányt“, a torzat, az okos és önző torzulást, az életerőt módosító kísértést. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit fékentartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek. Ezért Szent Mihály – templom, ezért szentek és kárhozottak temploma, amelyet ide terveztem."
Kós Károly Általános Iskola
Budapest XII. kerületében található az intézmény. Vigyázat, van egy Kósról elnevezett iskola a Wekerle-telepen is, most a Városmajor utcában találhatóról van szó. A házat Kós Károly tervezte, és nála nagyon jól megfogható az organikus építészet népi gyökere: Kós előszeretettel használta fel a népművészeti motívumokat és az erdélyi népi építészet stílusjegyeit építészetében. Nevéhez fűződik az Állatkertben egy sor épület (sajnos nagy részük megsemmisült a második világháborúban), a Wekerle-telep épületeinek egy része (nem az összes ház!), részt vett Mátyás király szülőházának restaurálásában Kolozsvárott - és még hosszan sorolhatnánk. A képen látható épületet 1910-12 között emelték, a társtervező Györgyi Dénes volt. (Györgyi a Wekerle-telep tervezésében is részt vett.)
Farkasréti Ravatalozó
Makovecz Imre munkásságában mindig ott rejtőzik egy mélyen emberi és mélyen vallásos szimbolika - ennek megfejtésében, megértésében pedig sokszor ő maga segít nekünk. A ravatolozó egy már meglévő, de a 2. világháborúban megsérült épület átalakításával jött létre. A külső alig változott, a belső terek viszont nagyon átalakultak. Az 1-es jelű ravatalozóba belépve ívelt gerendák hosszú sora fogad - olyan, mintha egy emberi testbe, annak is a mellkasába lépnénk be. E gondolatnak megfelelően került elhelyezésre a ravatal is: a halott a szív helyén fekszik.
Hattyúház
A Nagy Ervin által tervezett ház története 1987-ben kezdődött, de csak 1995 májusa és 1998 októbere között épült fel, akkori 2,7 milliárd forintért. Korábban két kis lakóház állt a telken, az egyikben volt a Zöldhordó vendéglő. A vendéglő nem a második világháborúban, hanem azt követő, 50-es évekbeli rendezéskor pusztult el. A környező telkek fokozatosan beépültek, így ezen a telken úgy kellett építkezni, hogy a keretek már adottak voltak.
Az épület külső megjelenésében egyértelműen mutatja a természetes anyagok - fa, kő, pala - használatát, és a magyar népi építészet formavilágát. Eredetileg szállodának szánták, de aztán másképp alakultak a dolgok. 60%-ban irodaház, de vannak benne üzlethelyiségek, éttermek is. Alul pedig 110 férőhelyes mélygarázs van. Az épület bruttó területe 16000, a nettó alapterülete 12500 nm.
Szent Gellér téri ivókút
(A kép forrása: Panoramio)
Dévényi Sándor alkotása 2005 óta áll a Gellért téren. A tervező 1975-77 között Pécs belvárosának rehabilitációjával vált ismertté, amit aztán a Lakodalmas-ház, a Villámsújtotta ház, a Bikafejes ház és további épületek követtek. Budapestre az EXPO kapcsán tervezett szállodát, Lágymányosi-hidat. A Gellért fürdő felújításán is dolgozott, így nem csoda, hogy ő tervezehette meg a 2003-ra megépült forráskutat, amelyet egyes engedélyek hiánya miatt már pár nap múlva le szerettek volna egyesek bontatni - ez végül nem történt meg. Miért pont ott áll? Az Országépítőben Gerle János tollából megjelent cikk szerint a hely, háttérben a pálos sziklatemplommal az ország egyik geomantiai alappontja. (Geomentia = földjóslás) A forrás maga a Szabadság híd alatt található, régen itt fürdő állt, amit a híd építésekor számoltak fel. Budapest 8 legjelentősebb gyógyfürdőjét az építmény 8 oszlopa szimbolizálja. A kupola átlyuggatott, tetején lyukas. Az ezeken át beáramló (és részben visszatükröződő) fény világítja meg a pillérekbe vésett kozmikus szimbólumokat: keleten a Hold (csíkszeredai fafaragás mintájára), délen a Föld (szkíta aranykorong), nyugaton a Nap (népi fafaragás alapján), északon az Orion csillagkép Nimród tangával (hun uralkodói jelképpel) közös ábrázolását. Közöttük földi jelképek kaptak helyet: a hétszer vágott címerpajzs II. András címeréből, a kettőskeresztes címerpajzs V. István pecsétjéről, Pest címere 1481-ből és Budáé a XVI. század elejéről. A kupola alsó részén szöveg fut körbe - egy vers részlete.
Weöres Sándor: Ének a határtalanról
Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn, jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.
Az útburkolat a szálloda középső felépítményét idézi alaprajzában. Két végén két-két gránitkorong jelez kaput. Belül sarjadó rügyet formázó Zsolnay-kút áll - felidézve a fürdő díszes kerámiáit. Az eozinmázas kút Dobány Sándor munkája. Innen nyolc pontból, nyolc irányba tör elő és folyik el a víz.
A Gellért szállót (1905-1918) tervező Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin, és Sterk Izidor eredetileg a föld alól, alagútból előjövő forrást tervezett ide. Nyilván nem akarták kitakarni az épület díszes homlokzatát a Duna és a tér felé. Ehhez képest más megoldást talált 2003-ban Dévényi Sándor, aki organikus építészként az épülethez igazodó, organikus formát igyekezett megrajzolni. Kritikusa szerint túl vastagon, túlzottan kitakarva a fürdő díszes homlokzatát. Martinkó József 2003-ban az Octogon Építészkritikai Műhely tagjaként ugyanis erősen bírálta a művet: "a "kő kövön" épületalakzat szerkesztettségének dilettantizmusa, bornírt arroganciája, döm-dö-döm bumfordisága a magyar posztmodern organikus építészeti stílus dicstelen befejezésének is tűnik. (...) Az organikus építészet "forradalma" a harmadik évezred küszöbén felfalja önnön gyermekeit."
Vajon felfalja? Milyen lesz az organikus építészet a XXI. században? Vajon elhal, vagy tovább él majd?
Ajánló:
"Makovecz’s assertion has always been that there are two worlds, the world of what is and the world of what might have been, a yin/yang of light and shadow, reality, remembrance and hope. In his drawings of a tree and its roots, exposing a parallel world of darkness and complexity buried within the landscape, he challenges architecture to be about something deeper than mere appearance, more than the smooth, reflective ennui of glass and steel, and to engage with the earth, the land, memory and myth."
-A kiállítás honlapja: http://www.eloepiteszet.hu/
-A farkasréti ravatalozó körpanorámás fotója
-A Kós Károly Egyesülés honlapja
És végül egy kvíz-kérdés: minek a rövidítése a MAKONA?
Források:
http://www.eloepiteszet.hu/?q=hu/telepulesek/foepiteszek/budapest-xii-ker
http://epiteszforum.hu/node/12913
http://www.epitinfo.hu/cikk/66164/foepiteszi-eletmu-dij-makovecz-imrenek-es-boruzs-bernatnak?wa=EPIRSS0937
http://www.ft.com/cms/s/2/55de2cd4-962c-11de-84d1-00144feabdc0.html
http://nol.hu/archivum/archiv-89982
http://www.nol.hu/archivum/archiv-7187
http://www.orszagepito.hu/szamok/teljes/2003-2.pdf
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kortars-magyar-muveszeti/kortars-magyar-muveszeti-081028-2209
