Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

MüPa: a kulisszák mögött

2010. március 20. - fovarosi.blog.hu

Az 5 éves korába lépett MüPáról írt cikk után a közönség elől elzárt részeket is körbejárjuk. A 2005-ben átadott palota 3 nagy épületrészt foglal magába: a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumot, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, és a Fesztiválszínházat. Ezen hármas tagolás mellett egy másik is létezik. Eszerint a tér felőli oldalon épültek meg a közönségforgalmi terek, ezek mögött a színház, a koncertterem és a múzeum terei, ahol a közönség a produkcióval találkozik, és végül az épület híd felőli oldalán találhatók azok a terek, ahová csak az ott dolgozók léphetnek be. No, itt hátul mászkáltam körbe Tódika László "vezetésével" még február 17-én.
 

A Müpa Üzemeltető Kft. az intézmény működtetéséért felelős. Tódika László vezeti a 30-40 fős csapatot. (Rajtuk kívül még több tucat cég dolgozik itt azon, hogy minden rendvezvény zavartalanul folyjon le.) Élmény volt vele találkoznom, mert bár műszaki végzettség, ismeretek híján nem tudtam elmélyülni igazán a MüPa műszaki részleteiben, mégis nagyon jó volt körbemászkálni, szétnézni a közönség számára elzárt tereket.
 

A villamossági és gépészeti berendezések működtetése jelenti a legnagyobb kihívást, elsősorban a múzeumi terekben elvárt szűk hőmérséklet- és páratartalom határok miatt. A fűtést távfűtéssel oldották meg. Klímaberendezések sora biztosítja a színház, a múzeum és a hangszertárolás által előírt légállapotot. Ha például odakint esik az eső és 90% feletti a páratartalom, a benti terekben akkor is meg kell tartani a 40% körüli értéket. A legkényesebb szerszám a házban az orgona: nem tűri jól a hirtelen hőmérséklet változásokat. Fa- és fémsípjai könnyen elhangolódhatnak, ha nem vigyáznak. Így önálló klímatechnika biztosítja, hogy az orgona terében állandóan 20-22 Celsius fok hőmérséklet legyen a közel 7000 orgona-síp terében. Két nagy teljesítményű (1400 kW/db) hűtőgép a nyári, míg a harmadik kompakt hűtőgép (487 kW) a téli hűtési igényeket szolgálja ki, számítógépes vezérlés mellett. Központi légkezelés, valamint fan-coil berendezése, páratartalom-szabályozó, és padlófűtés-sor is segíti a megfelelő levegő biztosítását. Vész esetén tartalék rendszer áll rendelkezésre, ennek kiesése esetén pedig automatikusan beindulnak a telepített aggregátorok. Erre persze még sosem került ténylegesen sor. A villamosrendszer tervezése Villányi László munkája volt. Az automatizálás, a legkorszerűbbnek mondható vezérlés egyrészt megbízhatóbbá teszi a rendszer üzemeltetését, másrészt segít leszorítani a költségeket is. Központilag vezérelt a hűtés-fűtés, a világítás, a biztonsági kamerák rendszere, a tűzjelzés és a hűtő-fűtő rendszer is.

 


Az épület tetején a híd felől látható üvegfalú gépház csak egy a sok gépház közül, több mint 50 légtechnikai rendszer üzemel házban. Az eredetileg üvegfallal épült tetőtéri gépház 2010-ben fóliázást kap. Itt fent maradt még annyi hely, hogy - külön üvegfallal leválasztva - még egy tárgyalótermet is el tudjanak helyezni. Ha arra jársz, nézz fel: az egyik oldalon még üvegfal van, a másik oldalon egyes téglalap alakú üveglapok már le lettek fóliázva. Sőt, az is látszik, hogy kisebb négyzetekben tesztelték a különböző fóliákat az egyik üveglapon. Ez az egy része van a háznak, amit abszolút nem értek. Egy művészeti központnál miért gondolták úgy a tervezők, hogy az jó, ha kilátszanak a tetőtéri gépészeti elemek? A klasszikus kérdéssel élve: És ezt így hogy?




A biztonságra komoly behatolásjelző rendszer ügyel, több mint 400 érzékelővel. A központot a Nemzeti Hangversenyterem közelében, azaz az épület központi részén helyezték el. A CCTV kamerák az ügyelői és a biztonsági megfigyelést is ellátják. A diszpécserközpontból vizsgált kamerarendszer beltéri és kültéri kamerákból, videomultiplexekből, központi videomátrixból, monitorokból, valamint S-VHS videómagnókból áll.


A színház színpadához a kellékeket a hátsó oldalon található helyiségen keresztül tudják beszállítani, teherautóról lerakodni. Az első teremben akár a kényesebb elemek (pl. hangszerek) fokozatos klimatizálására is lehetőség van - bár ezzel állítólag nem nagyon élnek. Pedig egy hárfa szállításakor illene. Mivel a színház befogadó színházként működik, nagy kellékraktár nem épült ide. Az egyes előadásokhoz érkeznek, majd távoznak is a díszletek. A színpad mögött hatalmas, toronymagas tér áll rendelkezésre. Élmény volt oda bejutni: ez a hátsó tér több mint 20 méteres magasságú, és oldalt még egy nagy raktárhelyiséggel is bővül. Egy komplett lakóház beférne oda simán. Sokszor ad kihívásokat a takarítás is. Ha például egy gyermeknapi rendezvényen több száz gyermek rajzol, gyurmázik, akkor utánuk nagyon rövid idő alatt kell úgy rendet tenni, hogy az esti színházi programra érkezőket már újra patyolattisztaság fogadja. Gondoljunk bele: a takarítóknak úgy 50 ezer négyzetméternyi területet kell tisztán tartaniuk a 65 ezer négyzetméter összterületű épületben. A napi takarítás éjszaka történik 8 órás műszakban, a hét hét napján. (A palota 10-től 23 óráig áll a nagyközönség rendelkezésére.) A nagytakarítást részben programozva, több részletben, részben pedig a nyári karbantartások miatti leállás során végzik el. Az éjszakára lezárt részeket a délelőttös takarítókra bízzák: csak az üvegfelületek tisztán tartása két embert igényel. A takarítási feladatokat éjszaka, illetve az előadások alatt végzik el, mert fontos szabály, hogy a takarítók maradjanak "láthatatlanok". Augusztusban lesz idén a "leállás", amikor a múzeum nyitva tartása mellett nagy programokat nem szerveznek, így elvégezhető a termek nagytakarítása is. Évente kétszer, előre ütemezett bontás szerint végeznek nagytakarítást. A takarítás a ház környékére is kiterjed. A hómaró gépet a fennállás óta először az idei télen kellett beüzemelni, hogy a villamostól a hídig terjedő területen is rend legyen.

Szeretek bejárni olyan helyekre, ahová amúgy alapból nem lehet bejutni, és a MüPa ezen a téren is óriási.

Köszönöm Tódika László segítségét!


(A cikk átszerkesztett változatban megjelent a hg.hu portálon is. Képgalériát ott találsz, Nyájas.)

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr541847825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aranylab6 2010.03.22. 13:32:53

Kedves Fővárosi Blog!
Érdekes, tartalmas cikk, köszönet érte!
Csak egy apró sztori (ami egy részben költői kérdésedre is talán választ ad), kiegészítésként. Véletlenül ismerem a srácokat, akik a MüPa gépészetét tervezték - egy másik, hasonló, de vidéki projekten dolgoztunk együtt. Tőlük úgy tudom, hogy az építész tervezők nagyjából kiatlálták a tömeget, így a Lágymányosi híd felőli sarok üvegdobozát is. Csak viszonylag későn szembesültek a ténnyel, hogy az addig betervezett gépházak nem lesznek elegendőek, így kellett találniuk egy még változtatható funkciójú felületet az épületen belül, hogy a többlet gépészeti igénynek helyet biztosítsanak.... Nem volt már egyéb terület - a szükséges összefüggő alaprajzi mérettel -, csak az a bizonyos üvegdoboz. Hát így került oda gépészet.
A gépész srác, aki mesélte, azt mondta, hogy ha tudta volna, hogy üvegfalú gépészeti teret rendeznek be, akkor úgy rajzolta volna a cső nyomvonal terveket, hogy legalább a nevét kiírják.
Üdv:aranylab6
süti beállítások módosítása