A Kossuth tér felújítása kapcsán kormányzati körökből úgy értesülhettünk, hogy a tér negyvenes évekbeli hangulatát kívánják visszaidézni. De milyen is volt a tér a negyvenes években? Milyen szobrok álltak rajta akkor, és mik állnak ma is? Kossuth tér, a harmincas évektől napjainkig.



Az első Kossuth-szoborcsoport felavatására 1927-ben került sor, amikor is a tér is megkapta mostani nevét. (Erről bővebben itt.) Pár évvel később, 1934-ben leplezték le a terület talán legkalandosabb szoborcsoportját, gróf Tisza István emlékművét.


Tisza István emlékműve régi képeslapon

1928-ban kezdődött meg a Tisza István Emlékbizottság szervezésében a gyűjtés, hogy méltó szobrot állítsanak híres miniszterelnökünknek. A 400 ezer pengős költség egy része két év alatt összegyűlt, így ’30-ban megkezdődhetett a kivitelezés. A munkálatokat Zala György vezette, a kor egyik jeles alkotója, akinek a nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű, vagy az aradi Szabadság-szobor, a Döbrentei téren elhelyezett Erzsébet királyné, vagy itt, a Kossuth téren felavatott, előző cikkünkben már bemutatott Andrássy-szobor. Az emlékművet 1934. április 22-én Gömbös Gyula, akkori miniszterelnök valamint Berzeviczy Albert, az emlékbizottság elnöke, és az egykori Tisza-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere leplezte le a Parlament északi bejárata közelében, a mostani Károlyi-szobor helyén.

"...a főalak, Tisza István szobra, egy négy oszloppal tagolt, magas pillér előtt állt, bronzból öntött sziklák között. Jobboldalt földművelők csoportja, parasztfiú kaszával, óvón, a fiú felé hajló nő, ekeszarvat tartó keménykötésű férfi és búzakévére hajló leány. A kompozíció jelképezi Tisza István miniszterelnöksége alatti Bőséget." – írta Dienes Erzsébet visszaemlékezésében. A 17 méter magas alkotás, melyen a főalak 5 méter magas volt nem élhette túl a második világháborút. ’45 tavaszán Tisza alakját ismeretlenek ledöntötték, a szoborcsoport többi alakja még három évig helyén maradt, aztán mondhatni "szétszóródott", egyes darabjai Esztergomban ma Magvető szoborcsoportként ismertek.



Mint a fenti ábrán is látszik, a Tisza emlékmű a tér egyik legrövidebb ideig "élő" szobra volt.

Nemzeti vértanúk emlékműve. Kép: Szoborlap.hu / Simon László

Bár szorosan véve nem Kossuth téri, érdemes itt megemlékeznünk arról a szoborról is, amely a tér tőszomszédságában, a mai Nagy Imre emlékmű mellett állt. A Nemzeti Vértanúk emlékművét 1934. március 18-án avatták. A szobor egy kőpillért mintáz, amelynek tetején egy hatalmas kőkoporsó helyezkedik el. A pillér előtt a század első felében népszerű Hungária nőalakot látjuk, büszke kifejezéssel az arcán. Alatta a felirat: "A nemzet vértanúinak 1918-1919", a pillér oldalán az elesettek egy részének névsora. A pillér mögött egy izmoktól dagadó férfi épp a végső ütést készül rámérni egy sárkány alakú szörnyre. A férfi a magyarságot jelképezi, míg a legyőzött fenevad a bolsevizmust. Alatta ez állt: "A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet". A szobor szintén '45-ben került ledöntésre, pár hónappal élte túl Tiszát.

II. Rákóczi Ferenc lovasszobra, háttérben a még álló Andrássy-szoborral. Kép: Szoborlap.hu / Neszták Béla

II. Rákóczi Ferenc lovasszobra halálának 200. évfordulójára készült volna, ám végül csak 1937-ben, 2 évvel az évforduló után állították fel. Svéd gránit talapzata 4,7, az alak maga 6 méter magas.

Az alkotó, Pásztor János így nyilatkozott a szoborról az Új Magyarság című lapban 1942. június 22-én: "Mindig előzetes tanulmányokat végzek. Beleélem magam a feladat szellemébe, úgyhogy mire hozzáfogok a mintázáshoz, már nincs szükségem modellre, ami csak gátolná a művészi erő érvényesülését. A Rákóczi-szobor készítése előtt rengeteget jártam a bécsi levéltárban, felkutattam forrásmunkákat, de végül is annyi ellentétes véleményt olvastam össze, hogy visszatértem lélekben a diákkori Rákóczi-ideámhoz... (…) A bécsi spanyol lovasiskolában figyeltem meg mozgás közben a lovakat, nem egy lovat állítottam be modellül. A műterembe nem lépett be ló. Utcán járva is ellestem egy-egy megfelelő részletet, fület, lábat, fejet. Így rakódott össze bennem az anyag, aminek alapján hozzáfoghattam a művészi alkotáshoz." Majd háromnegyed százados fennállásával ez az eddigi leghosszabb életű mű a téren.


A Kossuth-emlékmű. Kép: Szoborlap.hu / Neszták Béla


Petőfi alakja a Kossuth-emlékmű jobb oldalán. Kép: Szoborlap.hu / Siskovits Attila

Ahogy az előző részből megtudtuk, sokan sokféleképpen voltak elégedetlenek az 1927-ben, Horthy által avatott Kossuth-szoborcsoporttal. Talán az alakok leszegett, komoran komoly fejtartása volt az, ami már sehogy sem passzolt a törekvő, harcos és épülő új korszellemmel, ami ’45 után kezdett kibontakozni. Az új Kossuth-emlékművet a huszadik század egyik legbefolyásosabb és leghosszabb ideig és korszakokon átívelően aktív alkotója, Kisfaludi Strobl Zsigmond készíthette el. A mellékalakok Kocsis András és Ungvári Lajos munkái. A 15 méter hosszú balatonalmádi vöröskő talapzaton álló bronz alakok lendületet, tenni vágyást és tiszteletet sugároznak. Kossuth alakja a Parlament épületének irányába mutat. Balján parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt, katona, jobbján pedig munkás fegyverrel, diák karddal és csikós bő gatyában, fegyverrel. Ha figyelmesen megnézzük a mellékalakokat, észrevehetjük, hogy a diák alakja Petőfit mintázza. Az alakok testtartása, általuk sugárzott üzenet láthatóan közelebb áll ahhoz a kommunista ideológiához, ami a világháború után mindent megtett azért, hogy szabaduljon a Trianon miatt érzett szomorúság, sértettség és komorság béklyóitól, főként itt, országunk legfontosabb terén.

(Az idén nagy viták kereszttüzében állt Károlyi szoborról ajánljuk ezt a bejegyzést.)

A cikkhez felhasznált irodalom és további sok érdekes adalék a szobrokhoz:
http://www.szoborlap.hu/10826_grof_tisza_istvan_emlekmuve_budapest_zala_gyorgy_1934.html
http://www.szoborlap.hu/11287_a_nemzeti_vertanuk_emlekmuve_budapest_furedi_richard_1934.html
http://www.szoborlap.hu/2415_ii_rakoczi_ferenc_budapest_pasztor_janos_1937.html
http://www.szoborlap.hu/2416_kossuth_emlekmu_budapest_kisfaludi_strobl_zsigmond_1952.html
http://www.szoborlap.hu/71_karolyi_mihaly_szobor_budapest_varga_imre_1975.html

(Pál Tamás cikke)


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!