Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Budapesti szobrok a politika viharában

2011. május 07. - fovarosi.blog.hu

Fontos változás jött el a blog életében a mai nappal. A most megjelenő cikkel elindul a HaviSzobor rovat új élete. Ezeket a cikkeket Pál Tamás, a Szoborlap.hu beindítója és üzemeltetője írja. A terv az, hogy négyhetente szülessen egy-egy új olyan cikk, amely Budapest (és az ország) szobraival foglalkozik. És akkor következzék a cikk, amely a politika viharába került szobrainkból válogat. Mennyi mindent képes kifejezni egy szobor? Minden alkotás hordoz magán közvetlen és egyértelmű politikai üzeneteket? Hibás-e, hibáztatható-e és eltüntetésével megváltoztatható-e a múlt? Ezek a kérdések visszhangoznak a fejemben az elmúlt években, amióta 20 év után újra az aktuálpolitika játékszereivé váltak a köztéri alkotások. Mondhatnánk persze, hogy mindig is azok voltak, lesznek – de ez nem lehet a teljes igazság. Mert bár a minket körülvevő művészet kétségkívül magán hordozza az adott kor minden kézjegyét, mégsem bír feltétlenül olyan direkt üzenettel, ami egyértelműen végzetét is kell, hogy okozza.

Ma már egyre több haladó szemléletű és ideológiailag független alkotás születik, és ebből kifolyólag még inkább „kilóg a képből”, amikor egy-egy szobrot kipécéz magának egyik-másik hatalmi csoport, és egyfajta máglyahalálra ítéli. Már felismerhető koreográfiája is van az eljárásnak, ha a médiában keltett hullámokat figyeljük. Ebbe a menetrendbe próbált beilleszkedni a Szabadság-szobor - Nagyboldogasszony csere is a Gellért-hegyen, de ez egyelőre olyannyira komolytalannak minősíthető, hogy nem is kívánunk foglalkozni vele.

Jelen írásunkban sorra vesszük azokat a köztéri alkotásokat, amelyek valamilyen formában érintetté és céltáblává váltak az elmúlt hónapokban.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékműve, 56-osok tere

fovarosi.blog.hu: 1956osEmlekmu-20100323-01 Az első helyen a mérete és jelentősége miatt is legkiemelkedőbb alkotást vizsgáljuk, pontosabban csak vizsgálnánk, mert valójában a tavalyi 56-os évforduló alkalmával már született egy részletes körbejárás ezen a blogon. Azóta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár nyilatkozata alapján az emlékmű elbontását az Andrássy-negyed program keretében lépnék meg. Ide kerülne a Szépművészeti Múzeum új épülete, és emellett újra felépítenék a lerombolt Regnum Marianum templomot is.

Károlyi Mihály szobra, Kossuth-tér


 
A Kádár-rendszer a 60-as, 70-es években lendületbe jött a példakép-válogatásban, így emelhették ki maguknak Károlyi Mihályt is. Bár megítélése azokban az évtizedekben sem volt egyértelmű, hiszen írásai is csak kemény cenzúra után láthattak napvilágot, de olyannyira fontosra értékelték a Horthy-éra alatti ellenmunkálkodását, hogy szobra a Parlament közvetlen szomszédságába kerülhetett. Alakját Varga Imre formázta meg. Varga azon kevesek közé tartozik, aki rendszerváltás előtt és azon túl is folyamatosan kiemelkedő, magas minőségű műveket alkotott. 40 évvel ezelőtt modernségével, ma klasszikus és erőteljes megfogalmazásaival tölti be és ki köztereinket.

A szobor egy határozatlanságát részben elvesztő, de mégis úrként viselkedő politikust ábrázol. Alakja felett két össze nem érő ív emelkedik, mint két hatalmi ág, melyek keretbe foglalják ugyan az embert, de tömegük alatt az egyén valahogy mégis tehetetlen, vállalnia kell tetteit.

Kövér László, Országgyűlési elnök szerint Kéthly Anna szociáldemokrata politikus szobra válthatná a Károlyi-alakot. Ezzel a kormánypárt mintegy iránymutatást is adna a baloldali értékek terén. Többek közt éppen ezért már több ellenzője is van kormányoldalon ennek a kezdeményezésnek.

Teleki Pál szobra: a Sándor-palotától Balatonboglárig



(Kép: Szoborlap.hu)

Ellenkező polaritású viharfelhő tüntette el Teleki Pál szobrát 2004-ben. „Kivételesen kifejező, kitűnően komponált emlékszobor, mély empátiával és finom mértékkel ragadja meg a szoros lelkiismerettel élő ember vívódását követő döntés pillanatát, az ország és a saját becsületéért hozandó életáldozat felajánlásának momentumát.” – jellemezte Rieger Tibor szobrászművész alkotását a Budapest Galéria zsűrije. A 2004-es Sándor-palota melletti felállítást mégis leszavazta a Fővárosi Közgyűlés, mivel Teleki nevéhez több zsidótörvény is kapcsolható. A szobor sorsát Balatonboglár önkormányzatának közbelépése döntötte el: a település befogadta és a főtér melletti templomkertben állíttatta fel az alkotást.

Magyar fájdalom szobra: az élet egy kaland




A Szabadság téren és Balfon (Képek: Szoborlap.hu)

Végül egy igazán hányattatott szoborsorsot mutatok be nektek, amely egy a maga nemében ártatlanul gyönyörű női akt 80 évét fedi le.

1932. október 6-án avatták fel a Szabadság téren székelő Nemzeti Bank épülete előtt az angol Lord Rothermere közreműködésével hazánkba került alkotást. A magyarsággal rokonszenvező brit úriember a francia Émile Oscar Guillaume szobrász alkotását ajándékba küldte, és ezzel egyik idoljává vált a Trinanon-ellenes hangulatnak. 1933-ban Debrecenben fel is állították másodpéldányát.

Talapzatán magyarul és angolul ez volt olvasható: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guillaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere”

1947-ben az alkotást eltávolították, talapzatától elválasztották és ’48-ban a margitszigeti Palatinus strand főbejárata mellett „Napfürdőző nő” néven állították fel Csorba Géza azonos nevű alkotásának helyére, amely a háborúban elpusztult. 1967-ben innen is elkerült, mert Csorba alkotását újrafaragták.

Végső helyét 1973-ban találta meg, amikor is Balfon állították fel, egy 1700-as években épült kastély kertjében. Az épület azóta gyógy-kastélyszállóként üzemel.

A politikai értelemben vett kilengéseket csillapítandó záró gondolatként Harangozó Márta Varga Imréről szóló könyvéből idéznék egy Károlyi-szoborral kapcsolatos gondolatot: „Minden emberi sors társadalmi hatások kereszttüzében és végeredményeként teljesedik be, vagyis ellentmondásaiban.”

(A cikk megjelent a Szoborlap.hu portálon is.)

Források:
http://index.hu/kultur/2011/02/15/nem_a_fold_alatt_bovul_a_szepmuveszeti/
http://epiteszforum.hu/node/17928
http://mozgovilag.com/?p=3639
http://www.szoborlap.hu/13981_magyar_fajdalom_szobra_budapest_emile_guillaume_1932.html


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr762862824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paltamas · http://www.paltamas.com 2011.05.09. 10:56:04

Igen, Netremete, valóban fontos, de ebben a bejegyzésben inkább a jelenkori eseményekre helyeztem a hangsúlyt. A Kossuth-szoborcsoport és több más kiemelkedő alkotás kalandjait külön-külön írásokban fogom megörökíteni. Érdemes követni a cikksorozatot :)

smalladam 2011.05.17. 09:47:19

az regnum marianum, de az ötletet az egyház sem támogatja, ez szerintem felejtős
süti beállítások módosítása