Fővárosi Blog

Katinyi emlékmű a Katonavárosi Amfiteátrum mellett

2011. május 21. - fovarosi.blog.hu

"…egy hatalmas fekete gránitkockát magába foglaló,
áttört felületének rajzolatával erdőt imitáló, megbillent,
rozsdás vas kubus, a valóság egyszerű, világos,
közérthető, didaktikus átirata. A lengyelek számára
évtizedeken át tabutéma volt Katyń, ha mégis szóba
került, „az erdőben elkövetett gyilkosság” kifejezéssel
írták körül. A gyilkosságot sötét titokként leplező
elhallgatás erőteljes, markáns kifejezése."
- Részlet a 20. számú terv bírálatából
(Forrás:
Építészfórum)


Forrás: Szoborlap.hu, Szakállberci

Az emlékművet április 8-án avatták. Az eseményen többek közt részt vett a lengyel és a magyar köztársasági elnök, a főpolgármester, Óbuda polgármestere is. Ezzel szimbolikusan is Katinyi mártírok parkká változott az óbudai Nagyszombat utca – Szőlő utca – Bécsi út találkozásánál elterülő zöldterület, melynek hangsúlyos központja most már az alkotás.

A rozsda mögé rejtett ellenállás

A nagy érdeklődés mellett zajló nyilvános nemzetközi pályázatra 64 dokumentáció érkezett. Ezek közül Széri-Varga Géza szobrászművész és Széri-Varga Zoltán építész pályamunkáját ítélték a legjobbnak. Több más mű mellett az alkotópáros nevéhez fűződik a 2010. októberében avatott "Az 1950-53 között kitelepítettek emlékére" című, Tabánban felállított kompozíció is. (Széri-Varga Géza szobrásznak 25 alkotása található meg a Szoborlapon.)

Az alkotás és a téma egysége szembeötlő. A kivitelezés során a modern COR-TEN acélt hasznosította az alkotópáros.

"A CORTEN acél esztétikai paradoxon. Ez a paradoxon teszi azonban egyedülállóvá." – írja egy cseh gyártó weboldala az anyagról.

A más néven "időjárásálló acél" az United States Steel Corporation szabadalmaztatott terméke, megjelenésében rozsdás hatást kelt, különösebben nem szükséges felületi kezelése. Ezen tulajdonságai miatt előszeretettel használják kültéri szobrok megkomponálásában, mint ahogy Amadeo Gabino is ezt tette a "Hódolat Anton Bruckner" című alkotása esetében, Linzben:


Forrás: Szoborlap.hu, Hársch Ferenc

Katiny története

Személyesen felkeresve domináns a megbillent kocka által sugárzott bizonytalanság érzete: tehetetlenek vagyunk egy nálunk sokkal hatalmasabb és kiszámíthatatlan erő ellenében. Apró töredéke lehet ez a tehetetlenség annak az éjszakának, amelynek sötétje az 5 település közül Katyinra is borult 1940 áprilisában.

A Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében 1939 szeptemberében Lengyelországba nyugatról a hitlerista Wehrmacht, keletről pedig a Vörös Hadsereg tört be az országba. A keleti határvidék őrzését ellátó haderő nagy részét gulágokba hurcolták. Az együttműködést elutasító és a rabmunkára alkalmatlannak minősített tiszteket, összesen mintegy 15000 személyt, az oroszok 1940. március 15-ig három különleges táborba vitték.

Ekkorra a háttérben a Szovjetunió belügyi népbiztosa, Lavrentyij Berija már megküldte Sztálin részére jegyzékét, melyben "a szovjet hatalom elkötelezett ellenségei és a megjavulás reményével nem kecsegtető személyek", 14.700 hadifogoly és 11.000 rab agyonlövetését javasolta. A jegyzéket két másik magas rangú személy mellett maga Sztálin is aláírta, március 22-én kiadták a 00350 számú parancsot a börtönök kiürítésére.

A folyamatok innen már megállíthatatlanul zajlottak. A kivégzések 5 település környezetében zajlottak, köztük az egyik a Szmolenszktől 18 kilométerre fekvő falu, Katyń volt. Az áldozatokat tömegsírokban temették el, az egész akciót teljes titoktartásban végezték.


A katinyi tömegsírok helyét jelző lapok. Forrás: Wikipédia, Ecny

Habár az események már 1943-ban kezdtek összeállni, valójában csak a Szovjetunió felbomlását követően, a 2000-es évek elejére sikerült elégséges háttérkutatást elvégezni a pontosabb rekonstrukció érdekében. Oroszország a mai napig tagadja a népirtás vádját, amit a tényfeltárást végző Nemzeti Emlékezet Intézetének Lengyel Nemzet Ellen Elkövetett Hitlerista és Szovjet Bűncselekményeket Kivizsgáló Főbizottsága mondott ki.

Szomorú emlékezés

A vérengzés 70 éves évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésre érkezett volna Oroszországba tavaly április 10-én Lech Kaczyński, volt lengyel elnök és az ország politikai és katonai vezetésének számos tagja. Az eddigi kutatások szerint a rossz időjárási viszonyok és több más emberi tényező együttes hatására a Lengyel Légierő 101-es oldalszámú Tu-154M típusú repülőgépe 96 utassal a fedélzetén lezuhant a szmolenszki reptértől 400 méterre.

Nagy felelősség és nehéz feladat egy ország többrétű és máig vitatott tragédiájához méltó megemlékezés köztéri megfogalmazása. Budapest az első olyan nem lengyel város, amely alkotást avatott Katiny évfordulóján.

Források:
Az alkotás a Szoborlapon
COR-TEN acél (angol)
Beérkezett pályaművek az Építészfórumon 
A katinyi vérengzés
A szmolenszki légikatasztrófa

(Pál Tamás cikke)

Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr762921601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vaandor 2011.05.24. 11:05:18

Jó lett, úgy vélem, nagyon is méltó emléket állít, anélkül, hogy a giccs felé fordulna.

(Sajnos ma itthon a kettőt nehezen tudják elválasztani az emberek, amire az országos Ötvenbhatos Emlékmű körüli hisztéria a legszomorúbb példa.)