Fővárosi Blog

150 éves lenne a Közmunkatanács

2020. április 09. - fovarosi.blog.hu

150 éve, 1870. április 10-én szentesítette a király a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállítását elrendelő 1870: X. törvénycikket (a törvény itt olvasható). De mi is volt a Közmunkatanács, mi volt a szerepe, és mit tudott elérni?

Bár egy hasonló szervezet létrehozását már Széchenyi István is javasolta, József nádor pedig Szépítő Bizottságot ("Verschönerungs Commission") hozott létre a város szépítésére, a Közmunkatanács megalapítása a kiegyezés után Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Létrehozásakor sok megoldandó feladat várt a város új vezetőire: a Lánchidat meg kellett váltani, hogy újabb hidak épülhessenek, a Dunát szabályozni kellett, új utakra és terekre, jobb városszerkezetre volt szükség. A három nagy városrész - Óbuda, Buda, Pest - egyesítését nem csak papíron, hanem városszerkezetileg is el kellett végezni. Mindezen feladatok elvégzésére olyan szervezetet kellett létrehozni, amely hatékonyan és megfelelő felhatalmazással tudja a dolgát elvégezni.

Megalakulásakor a tanács egy elnökből és 18 tagból állt, rajtuk kívül többeknek volt tanácskozási joga. A 18 tag felét a kormány, felét a főváros adta. Kiterjedt hatáskörrel ruházták fel: a főváros területén minden építési és építésrendészeti ügyben felügyeletet gyakorolt a lakosság és a főváros építkezései felett is, de egyben fellebviteli hatóságként is működött. A nagy beruházások megtervezéséhez a Közmunkatanács saját mérnöki gárdával is rendelkezett.

1870-71 fordulóján várostervezési pályázatot hirdettek. 1872-ben kidolgozták Pest városrendezésének tervét. Ez tartalmazta többek között a Kossuth Lajos utca kiszélesítését, a Vörösmarty tér és a Deák tér szabályozását, a Nagykörút és az Andrássy út kiépítését, valamint az Újépület elbontásásával a Szabadság tér létrehozását.

andrassyut1-regi1.jpgA Közmunkatanács az Erlanger bankház egyik bankjában, a Franco-Magyar Bankban társ-finanszírozóra talált az Andrássy út megépítéséhez, valamint meghatározta az út szélességét annak különböző szakaszain. Az FKT saját pénzügyi keret felett rendelkezhetett, így élhetett a kisajátítás jogával, ami elengedhetetlen előfeltétele volt például az Andrássy úthoz szükséges hely "kimetszésének" a város akkori szövetéből. A telkeket és házakat felvásárolták, az újonnan kialakított telkeket pedig eladták: így a Tanács (a fővárossal együtt) a munka kezdeményezője, lebonyolítója és finanszírozója is lehetett egyben, miközben anyagi keretei végig szűkösek maradtak. Az 1873-as gazdasági válság a bankot a csőd szélére sodorta, így a kisajátított telkek beépítési munkái és a mellékes útvonalak kiépítése a kormány döntése alapján visszakerült az FKT-hoz.

1876-80 között a telkek zöme elkelt, ezekre a 80-as évtizedben fel is épültek a házak. A válság a Nagykörút kiépítésére is rányomta bélyegét: a Tanács még a szükséges kisajátításokat sem tudta végrehajtani, a kormány és a főváros segítségére szorultak. Végül a főváros vállalta át a mellék-gyűjtőcsatornák, a gáz- és vízvezetékek lefektetését, a mellékutcák csatlakozásainak kialakítását. Az Andrássy útra szánt kölcsön visszafizetésének elengedésével és további kormányzati pénzekkel 1895-re elkészült a Nagykörút. A Szabadság tér pályázatánál kitűzött cél volt, hogy az Újépület lebontása után olyan tér keletkezzen, ami méltó lezárása egy újonnan létesítendő főútvonalnak.

A Közmunkatanács ugyanis lényegében a Budapest Szíve (Belváros Főutcája) projekt vonalán, a Kálvin tértől a Kecskeméti utca - Károlyi Mihály utca - Petőfi Sándor utca - Október 6. utcán át a Szabadság térig nyitott volna főútvonalat.

A Belváros rendezése hosszas, nagy viták árán mehetett csak végbe. A zegzugos, kusza utcahálózat nem volt alkalmas az Erzsébet híd forgalmának levezetésére, így nagyon sok bontást kellett elrendelni, és ez sok magánérdek sérelmével járt. Többen javasolták a belvárosi plébániatemplom lebontását, és új templom emelését. Hosszas viták után ezt végül elvetették.

belvaros-atepitesrajza.jpg

Eltűnt a Hal tér, a Rózsa tér, a Sebestyén tér, a Plébánia tér és a régi Városház tér, de eltűnt a régi Városháza is. Helyükbe új terek, új utcák, új épületek léptek. Mindezt persze a Közmunkatanács csak a főváros és a kormány hathatós támogatásával tudta keresztülvinni.

A következő évtizedek a Közmunkatanács fokozatos gyengülését hozták: anyagi források híján egyre inkább másodfokú építésügyi hatósággá és tervező intézetté alakult. Az utolsó évtized (1937-48) már egy jóval gyengébb Tanácsot látott új székházában. A Lánchíd budai oldaláról ugyanis új székházba költözhettek, a mai Madách térre. Az 1937-38-ban felhúzott új épületen ma is látni az FKT (helyreállított) címerét, és megvan a tanácsteremben a városépítési terveket bemutató hatalmas térkép is: 

kozmunkatanacs-madachter-20100309.jpg

madachhazak-20140527-03.jpg

1937-ben kezdték el építeni a Károly körúton az FKT-nak is otthont adó új épületegyüttest, a Madách-házakat

A tanács megszüntetése már az első évek után felmerült. Az ez mellett érvelők arra hivatkoztak, hogy a felállításkori célokat már elérték, a főváros pedig időközben "felnőtt a feladathoz", azaz képes átvenni a tanács hatásköreit. A legnagyobb beruházásokat ekkor már a főváros igazgatta, a két szervezet "békés egymás élésre" rendezkedett be. Így például a Tabán rendezése a főváros, a Madách sugárút kezdetének szánt Madách tér kialakítása a Közmunkatanács feladata lett. A harmincas években fontos feladat volt a további hídépítés. A Petőfi híd 1932-37 között épült meg, majd 1940-ben elkezdődött az Árpád-híd építése is. Ezeknél a Közmunkatanács feladata a hidak feljáróinak kiépítése, illetve a rakpart gyorsforgalmi úttá fejlesztése volt.

1937-től fontos szerephez jutottak: a kerületek által kötelezően elkészítendő általános és részletes rendezési terveket az FKT-nak kellett jóváhagynia. Itt nagyban gondolkodtak: Budapest mellett az agglomeráció településeinek tervei is az FKT jóváhagyására szorultak, így a város és közvetlen környezetének fejlődése összhangba kerülhetett.

A második világháború pusztítása visszavetette a fejlődést. 1945 végén, az újjáépítés lázában újra felmerült a zsidónegyed egy részének lebontásával a Madách sugárút kiépítése, ám ez az ötlet azóta sem valósult meg. 1919-ben már egy rövid ideig szünetelt az FKT létezése, majd 1948. március 18-án, a kommunista hatalomátvétel részeként a Gazdasági Főtanács rendeletével megszűnt az intézmény. (Bár erről törvény csak novemberben született.) A vagyont a főváros, a feladatköröket először főleg a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság, később főleg a létrejövő nagy állami tervezőirodák vették át. Az addig elvégzett munkára viszont még később is támaszkodhattak. Nagy-Budapest 1950-ben létrejött új határai lényegében megegyeznek azzal a "Budapest-környék"-kel, amire korábban a Közmunkatács hatásköre kiterjedt, az egyetlen különbség Vecsés területe volt.

A Közmunkatanács eszméje máig is hat, sokan visszaálmodják.

Ha tetszett a poszt, kérlek támogasd munkámat 5-10 euróval. Ennek segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. Cserébe mindenféle jó kis posztokat olvashatsz Budapest jelenéről és múltjáról. Segítségedet nagyon köszönöm! >>> Patreon >>>


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fovarosi.blog.hu/api/trackback/id/tr7515429120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.