Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A Batthyány-palota a Dísz téren

2025. február 10. - fovarosi.blog.hu

Mária Terézia is megszállt itt, Majláth Györgyöt pedig itt érte a halál. 1956-ban barna csuhás szerzetes, 1959 után óvodások is jártak ide. Helyreállítása a háború után például szolgált más felújításokhoz is. Irány a Dísz tér 3.!

A középkorban még nem kevesebb, mint 6 kis házikó állt ezen a telken, és még egy kis sikátornak is helyet szorítottak az 1687. évi Hauy-tervrajz tanúsága szerint. Az 1686-os ostrom után 4 házat tartottak még számon, 2 sérült vagy elpusztult mellett. Az ostromot követően a házak Werlein István kamarai inspektor birtokába jutottak, és 1696-ban már egyetlen szám alatt szerepeltek. 1695-ben, Werlein halálát követően Kolbacher kamarai kormányzósági tanácsos kezébe került az egész épületegyüttes, majd tőle tovább mostohafiához, Fuchs kapitányhoz, aki valamikor az 1730-as, 1740-es évek fordulóján Löffler Antal András kapitánynak adta el. De ő sem maradt sokáig tulajdonban.

diszter3-hu_mnl_ol_t4_no001_a_r.jpg

A budai Batthyány-palota (Dísz tér 3.) Giessl-féle tervrajza, 1746. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

A Batthyány-család 1718-ban határozta el, hogy Budán is palotát vásárol magának. A vásárlás mégis csak évtizedekkel később történt meg, amikor Batthyány Lajos nádor az imént említett Löffler úrtól megvásárolta az egyemeletes épületet, 2000 forintért és 100 aranyért. A vevők tehetősségét mutatja, hogy a vétel után hamarosan neki is álltak az átépítésnek: kétemeletesre bővítették ki a palotát. A tervező Joseph Giessl volt, az építkezést Martin Sigl építőmester vezényelte le az 1740-es évek végén. Az újjászületett és kibővített palota rangját mutatja, hogy 1751. augusztus 8-án itt fogadták Mária Teréziát.

A Bécsben kiadott Magyar Kurír így számolt be erről: „A mi szeretetre méltó és maga vidám ábrázattyát mindenhol mindenekkel kívántató, különös jóságú Korona Ferentz fő Hertzegünk, maga Hertzeg Testvérével minden előre való hír adás nélkül a' Fejérvári Kapun a' Várba bejöttenek, és ottan az előre számokra elkészítetett G. Batyánnak Palotájokban, hogy egész kísérő pompát láthassák, be szállottanak."

Bő évszázaddal később, 1873-ban a palotát Wilsch Márton építőmesterrel bérházzá alakították át, akkor épült a belső udvarban a körfolyosó, hogy a lakások megközelíthetők legyenek.

1883. március 29-én Majláth György országbírót az egyik itteni lakásban érte a halál: rablógyilkosság áldozata lett. A gaztett értelmi szerzői az inasa, Berecz János, valamint Spanga Pál voltak. Először az országbíró távollétében a trezort próbálták meg felfeszíteni, de nem jártak sikerrel. Mivel Berecz inkognitóban akart maradni, harmadiknak beszervezték Pitéli Oláh Mihályt, amikor is úgy döntöttek, hogy akkor megszerzik az országbírónál tartott pénzt. A gyilkosság estéjén a fürdőszobán keresztül törtek rá Majláthra, akit a földre tepertek, és hosszas dulakodás után megöltek. Ezután az ablakból leeresztett kötél segítségével elmenekültek a helyszínről. Másnap Berecz jelentette a gyilkosságot, de mivel kétszer két különböző történetet adott elő a történtekről, hamar gyanúba keveredett. A szemközti kocsma tulajdonosa pedig elmondta, hogy látta hármójukat a kocsmában, és gyanúsak is lettek neki, mert amikor odament az asztalukhoz, mindig elhallgattak. A nyomozás során mindhármukat elfogták, majd bírósági tárgyalásuk után kivégezték őket.

1884-ben ismét renoválták a házat, ekkor eklektikus stílusban alakították át a homlokzatot. Ez az állapot 1920-ig maradt fenn. Akkor először Wälder Gyula készített tervet a palota barokk stílusúra történő visszaalakítására, de ez nem valósult meg. Helyette egy Marischka nevű bécsi építész kapott megbízást a munkára, aki inkább neoklasszicistának mondható felújítást, átépítést végzett el a homlokzaton. Ezt az új homlokzatot a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyében éles bírálat érte, mondván, a homlokzat középrésze túl laposra sikerült, és az ablakok kőkereteit is száraz olaszossággal alakította át. Talán igaza is lehetett a kritikának, mert már néhány évvel később, 1925-ben újabb átépítés következett a Battyhány család hitbizományába tartozó palotán.

Ha tetszik a blogom, kérlek támogasd munkámat anyagilag is! Cserébe városi sétára hívom meg időnként azokat, akik legalább havi 5 euró vagy 2500 forint támogatást küldenek. Támogatóim a Patreon.com-on exkluzív, a blogon nem elérhető tartalmakhoz is hozzáférhetnek. Támogatásod segítségével tudom fizetni a munkám költségeit a könyvtári tagságtól az Arcanum előfizetésen át egy új laptop tervezett beszerzéséig. >>> Patreon >>>

A homlokzat közepén, az első emeleti erkély felett látható a Batthyány címer. Álló, kerek talpú címerpajzs, a kék mezőben természetes színű sziklával, előtte szájában kardot tartó oroszlán jelképezi a hatalmat, a bátorságot. A pajzs felső mezőjében kiterjesztett szárnyú pelikán látható, amint mellét tépve, saját vérével eteti három fiókáját – ez az önfeláldozás jelképe a heraldikában. A heraldikai szabályokat a címerpajzs színezése már nem követi. A címer eredete a 15. század végére nyúlik vissza, hogy miért pontosan ezeket az állatokat választották akkor a címerhez, azt ma már nem tudni. Az itteni címer változatot hercegi korona zárja felül, a címer körüli lánc pedig a Batthyány Károlynak adományozott Aranygyapjas Rendet jeleníti meg.

diszter3-1905korul-fortepan_hu-115840-szemangyorgy.jpgAz 1905 körül készült felvételen középen a Batthyány-palota, jobbra a Vöröskereszt-székház, később Külügyminisztérium palotája (fortepan.hu / Szemán György)

A második világháború végén ez a palota sem úszta meg sérülések nélkül: elpusztult a tetőzet, a dunai szárny második emeletének jelentős része és súlyosan sérült a lépcsőház előcsarnoka is. A háború után egészen hamar helyreállították, 1953-ra készültek el a munkálatokkal. A hiteles helyreállítást nagymértékben elősegítette, hogy a körmendi Batthyány-levéltárban fennmaradtak a Giessl-féle tervrajzok eredeti példányai. Így nem kellett hosszas kutatómunkát végezni, lehetett tudni, hogy pontosan mit is kell helyreállítani. (Az utcai homlokzatot az eredeti állapot pontos, részletes ismerete nélkül rekonstruálták.) A munkálatokat Riedlmayer Gyula és Meczner Lajos építészek irányították. A felújítást követően a vári helyreállításokon dolgozó Várgondnokság és az Országos Műemléki Felügyelőség egy részlege költözhetett be a palotába, de ez csak átmeneti jelleggel volt így. Aztán jött az 1956-os esztendő, és kitört a forradalom.

Az 56-os forradalom napjairól Végvári Vazul (Végvári László), aki ferences szerzetesként lett a Budai Vár védelmi parancsnoka, így emlékezett vissza a legforróbb napokra: „...mire hazaértem, a szomszédok jóindulattal figyelmeztettek, szökjek, mert máris fegyveresek keresnek. Másnap kenyérrel, s a húgomtól kapott két májkrémmel, kis malátacukorkával a rendházban magamra húzott barátruhában elindultam ismét felfelé a Várba. A Dísz tér 3-ba igyekeztem. Még az első nagy belövés után megígértük, hogy hozunk élelmet. Mentem a kísértetvároson keresztül. „Vigyázzon, az Isten áldja meg, a Vár tele van fegyveresekkel” - szóltak utánam sokan a sötétből. A Dísz tér 3 előtt őr állt. Megzörgettem az ablakot, nagy sokára kiküldtek egy öregasszonyt. Láttam, megismer... „Élelmiszert hoztam, ahogy ígértük. Most csak ennyit, de majd jövünk, addig is Isten áldja!” Megfordultam. Ismét el az őr mellett. Lefelé indultam. A hátam biztos célpont volt. Bevallom: féltem. Kezdődött az üldöztetés. Az üldözésem. Később letartóztattak, fogva tartottak az elkövetkező napokban Budapesten, Győrött és Székesfehérváron is. Megszöktem, és az aknamezőn át a határőrök segítségével jutottam Ausztriába. Azt, hogy milyen nagy veszélyben voltam, hogy kutyákkal tűvé tették értem a környéket, már csak Amerikában tudtam meg az egykori bajtársaktól. (Új Misszió, 2004/12.)

1959 szeptemberében nyitott meg a palota első emeletén az óvoda. Az Általános Épülettervező Intézet tervező mérnökeinek egyik KISZ-brigádja tervezte, ők irányították az átépítést is. A korábbi, 60 fős óvoda helyett az új helyen már 210 gyereknek nyújthatott második otthont. A ház fennmaradó tereiben lakásokat alakítottak ki, illetve állítottak helyre.

diszter3-20220502-01-smaller.jpgA tér felőli homlokzat (A szerző felvétele, 2022)

A rendszerváltás után az óvoda kertje a szomszédos telken megszűnt, helyén egy nem túl színvonalas szuvenyír piac működött sokáig.

Az önkormányzat finanszírozásában 2015 óta megvalósult az épület teljes tetőszerkezetének, valamint a keleti és nyugati homlokzatának felújítása a Jassó Építészműhely Kft. tervei szerint. 2021-ben megújult az épület gáz alapvezetéke. Az óvoda, bár korábbi kertjét a szomszédos építkezés kapcsán elvesztette, ma is üzemel. Ezen kívül lakóházként működik ma is, a társasházzá alakítás folyamatban van.
 

Források:
Új óvoda a Dísz téren. Magyar Nemzet, 1959. szeptember 9., p.7.
„Megfeszített” történelem. Új Misszió, 2004/12., p.10.
Czagány István – Gábor István: Dísz tér 3. Budapest, 1979/12., p. 37.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mail%C3%A1th_Gy%C3%B6rgy_(orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3,_1818%E2%80%931883)
Horler Ferenc: A Dísz tér és a Tárnok utca. Budapest, 1967/10., p. 10.
Czagány István: Komplex kutatási módszer az építészettörténeti és helytörténeti tudomány szolgálatában. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1968/1-2., p. 81.
https://24.hu/kultura/2021/11/09/kiemelt-beruhazas-varnegyed-hauszmann-program-huszonkettesek-stop-civil-kollegium-alapitvany/
https://muzeumkormend.hu/sites/default/files/publikacio/pdf/2017-01-01/13_moricz_savaria36.pdf
https://index.hu/kultur/jardasziget/2021/08/05/szeptemberben-kezdodik-a-budavari-kulugyminiszterium-visszaepitese/


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása