A Hilton szálló két nagy tömbje közé egy régi torony ékelődik. Rajta egy nagy méretű dombormű őrzi Hunyadi Mátyás dicsőségét.

A Hess András nem is olyan régi épületei között valamikor a domonkosok kolostora és temploma állt. Az 1238-52 között épített templom legépebben megmaradt része a 15. századira datált Miklós-torony. A tornyon jókora domborművet találunk.

A budapesti Mátyás dombormű (a szerző felvétele)

Ennek eredetije 1486-ban készült, és Mátyás egyik sikeres hadjáratára emlékeztet. Arra talán emlékeznek az olvasók, hogy a király első felesége Podjebrád Katalin volt. A királyné sajnos a házasságkötés után néhány évvel elhunyt. Csehország királya Podjebrád György volt, aki - mivel rokonszervezett a huszitákkal - a pápai állam ellensége lett, kiátkozták. A Szentszék felszólítására Mátyás meg is támadta Csehországot. Bár az egész országot meg nem hódíthatta, de Sziléziát és Lausitzot 1469-ben elfoglalta - köztük Bautzen városát is. Az itteni erődöt, a még 1401-ben tűzvészben elpusztult Ortenburgot Mátyás helyreállíttatta, a városnak pedig kiváltságokat adományozott. Okos politikájával elnyerte a bautzeniek háláját, akik 1486-ban az Ortenburg főbejárata fölé elkészíttették a dombormű eredetijét. Alkotója sziléziai mester, Briccius Gauske volt, aki a király hiteles arcvonásainak megörökítésére törekedett.

Bautzen, az Ortenburg Mátyás-tornya (kép: Wikimedia Commons)

A királyt életnagyságúnál valamivel nagyobb méretben láthatjuk a mű közepén. Ábrázolásában minden a dicsőséges, hatalmas király bemutatását szolgálja. Gótikus csúcsíves fülkében, trónján ülve láthatjuk, lábát oroszlán alakján megpihentetve. Tekintete erőt sugároz, kezében jogar és országalma. Feje felett kétoldalról egy-egy angyal tartja Mátyás feje fölé a koronát. Kétoldalt a tartományok címerei és a Hunyadiak címere sorakoznak. Felül újabb korona és címerek láthatók.

De hogy került oda a dombormű? 1920-ban, Budán alakult meg a Hollós Mátyás Társaság, írók, tudósok, művészek részvételével. Céljuk Mátyás örökségének ápolása, kultúrájának bemutatása volt. Tervbe vették, hogy megjelölnek minden olyan épületet, ahol Mátyás megfordult, ezért felfigyeltek a Műemlékekre Felügyelő Bizottság javaslatára, támogatták a bautzeni emlék másolatának felállítását. Ekkorra Lux Kálmán már újra is faragtatta az 1896-os Ezredéves Kiállításra készült másolat gipszöntvényét, sőt, a hiányzó címereket is pótolta. A mű felavatására 1930-ban került sor.

A Vajdahunyadvár egyik oldalfala 1896-ban Klösz György felvételén (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

A bautzeni domborműről készültek további másolatok is. Ahogy említettük, az egyik 1896-ban a Vajdahunyadvár egyik oldalfalán volt látható. A milleniumi kiállítás Történelmi Épületegyüttesét azonban a milleniumi kiállítás bezárása után néhány évvel elbontották. Akkor levették a domborművet, további sorsát csak hiányosan ismerjük. Az Epreskertbe került, a Hunyadi-kápolnába, majd évekkel annak elbontása után, 1977-78-ban a kertben álló Benczúr-ház falán helyezték el. Ma is ott látható, igaz, töredékesen, rossz állapotban.

Szegeden 1931-ben avattak fel egy újabb másolatot az alsóvárosi templom falán. Ez Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajándékaként került oda, egy "Hunyadiak emlékligete" terv első elemeként. A terv további megvalósulását a miniszter halála akadályozta meg. Ezen a változaton hiányoznak kétoldalt a tartományok címerei.

Források:
Wellner István: A bautzeni Mátyás-emlékmű. In: Budapest, 1976/6.
Szatmári Gizella: Emlékjelek. Városháza kiadó, Budapest, 2005.
https://revart.eoldal.hu/cikkek/kepzomuveszeti-foiskola-tortenete/epreskert-szobrai.html
https://www.kozterkep.hu/2252/bautzeni-matyas-emlekmu
https://www.kozterkep.hu/39519/a-bautzeni-matyas-emlek-epreskerti-masolata

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!